Művezetők Lapja, 1924 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1924-01-01 / 1. szám

XXVII. évf. I. szám. MŰVEZETŐK LAPJA, tett bírói döntések elvét elfogadván, ezen pótlékok meg­fizetését — dr. Usetty Béla jogtanácsosunk meggyőző érvelése után — elrendelte. A cég — amelyet itt megnevezni nem akarunk — kikerülhette volna a pervesztés minden ódiumát, ha a múlt lapunkban hangoztatott s a munkaadó testületek központja által megállapítandó irányító, egységes és a törvény szellemének teljesen megfelelő elvek szerint járt volna el, így már csak a kifizetendő leckepénz árán ismeri fel elhangzott javaslatunk helyességét. Helyi kerületeink közgyűlésének pontos bejelen­tését kérjük, hogy ott, a gazdasági ügyek elkülönített tárgyalásánál magunkat, elnökségünk vagy végrehajtó­bizottságunk valamely tagja által, képviseltethessük. Amidőn az év lezárása után nyugodt lelkiismerettel valljuk, hogy kartársaink érdekeinek védelmében minden lehetőt megtettünk, arra kérjük tagtársainkat, hogy ezt a fáradozásunkat viszonozzák azzal, hogy a szolidaritás szükségességét szövetségünk­­további kiépítése elvének alkalmazásával propagálják mindenütt, ahol még egy megszervezetlen kartársat találnak. Ez a szolidaritás biztosíthatja fellépéseink eredményét. És azokat, akik még nem tagjai Gazdasági Szövetségünknek, de fárado­zásaink gyümölcsét élvezik, figyelmeztessék arra, hogy eljárásuk nem nobilis és a művezetők egyenes gondol­­kodásához és igazságérzetéhez nem méltó. A békés megértés és további munkálkodásunk sikerének reményében kívánunk kartársainknak boldog uj esztendőt. P—l B—n, mas tóból nyerik és pedig másodpercenként 100 ír.* viz nyerhető. A termelt áram feszültsége transfor­­málás nélkül 10.000 Volt és teljes mennyiségében a vállalat tulajdonában levő telepek üzembentartására fordíttatik. A telepen valamel után (Birkeland és Eyde eljárása) a levegőből elvont nitrogénből salét­romot állítanak elő. .. -itt. Vízi erők. Az aggasztó kérdés, mi történik, ha a föld gyom­rából az utolsó tonna szenet is kibányászták, lázas kutatásra készteti a tudósokat új erőforrások után. A laikusok reménykedése a vizierők felé fordul. Hiú ábrándok azok, mert ha a világ összes vizsséseit teljesen és tökéletesen fel lehetne használni, nem fedezné a jelenlegi erőszükségletet sem. A vízesésekből nyerhető erőket újabb és újabb vizsgálat tárgyává teszik és minden újabb vizsgálat kedvezőbb adatokat eredményez. A legutóbbi meg­állapítások szerint az erőszolgáltatásra kiépíthető vízesések turbina, illetőleg géplőereje a következő­képen oszlik meg: Európában 70 millió (főképen a Skandináv államokban és az Alpesekben); Ázsia, a Himalája vidékén 240 millió ; Afrika, a Viktória-tó környékén 160 millió ; É­szak-Amerika a Niagara vízesésével 120 millió; Dél-Amerika, főképen a Panama-folyó környékén 100 millió, Ausztrália 100 millió lóerő. Ebből a 700 millióból eddig leg­följebb 25 millió lóerő van kihasználva. Megemlítésre méltó, hogy az eddiek között a legnagyobb vízesést a svájci Wallis-i, Fully-féle Vízerőművek használja ki, a­mennyiben ott az esési magasság 1650 méter. A másodpercenként 0.9 mm vízmenyiség­ű vízturbinába szétoszolva 15.000 lóerőt eredményez. A vízbeömlési csövek át­mérője 38 mm., a víz nyomása 165 atmph, és egy­­egy ilyen vékony vizszál a turbina útján 3000 ló­erőt fejt ki. Ezidőszerint a legnagyobb vizerőtetej É Észak- Norvégiában van. Ez a Bjukanpos-i telep, mely 20 turbinából áll, egyenként 20.000 lóerővel, összesen­ 400.000 lóerővel. A vizet 400 m. eséssel egy hatal­­ m reszelésről. Tartok tőle, hogy a közleményem, fölébe írt cím semmitmondó volta miatt ezt a rövid eszmefutta­tást sokan el se olvassák, sőt akik elolvassák, azok is csalódva érkeznek a sorok végére. Ennek a meg­írására kár volt a tintát és papirost fogyasztani —, így az egyik. A másik olvasó : — Ebben nincs semmi­­ újság, ezzel nem mondott újat —. Az előre elképzelt megjegyzések dacára, még sem lehet fölösleges a reszelőről, erről a minden iparágban használatos, ügyes és sokoldalú előnyökkel felruhá­zott kézi szerszámról, helyesebben annak kezeléséről a közismert dolgok felfrissítése. E lap olvasóinak szükségtelen azt is megmagya­rázni, milyen legyen a jó reszelő. Tételezzük fel azt, hogy a reszelő jó. A kedvvel dolgozó munkás meg­elégedéssel helyezi új reszelője hegyére az eszter­­gályozott fanyelet. Csodálkozhatunk afölött, hogy az ősi fanyél még most is használatos. Mennyivel tartósabb, fogásra­ kellemes, puhán rugalmas, a kézmarkolatba szerkesztésen alapuló és megfelelő alakú, papírból készült reszelőnyél. Mindenki tapasz­talatból tudja ezt és ennek dacára mégis megtűrt az otromba fanyél. A kézbevett uj reszelő azonnal vasra, sőt acélra helyeztetik. Egy-két taszítás és az uj reszelő a munkadarabon barázdákat hasít. M°gkezdődik a fogak közé szorult reszelékek acél rajztó hegyével, lapított sárgaréz, vagy vörösrézdróttal való lepisz­­kálása, mert a reszelőkefe tudvalevőleg e beszorult reszeléket nem kaparja ki. Méntől­ tovább dolgozunk, és méntől több a munkakedv, annál inkább fokozódik a bosszúság, míg végre elkedvetlenedve tesszük félre a reményekkel kézbe fogott uj reszelőt és ingadozás­sal nyúlunk az elhasznált és kapott cégi reszelő után. Mi történt az uj reszelővel ? Az uj vágású reszelő fogairól a kemény vas, vagy acélanyag reszelése közben egymásután töredeznek le az élek. Egy-egy ilyen letörött él darabka a fogak közé szorul és mint az ekevasa a földet, úgy barázdálja a munkadarabot. Rövid, durva használat után az uj reszelő, mellyel egy tiszta reszelővonást nem tehettünk, felületein a pusztítás legsivárabb képét mutatja, mert a fogak legnagyobb része letöredezett. A reszelőfelület gyors pusztulásának oka könnyen megérthető. Az új resztőről előbb csak egy-egy fogar törik le. Ezek közül egyik-másik oly kicsiny, hogy a fogak között elférnek és csak kis barázdákat hasítanak, azonban egyhelyben forogva a szomszédos fogélek törését okozzák. Mit kellett volna tennünk­? feleletet mindenki tudja, de nem mindenki követi. Új reszel­őt nem szabad a fennti okoknál fogva közvetlenül vasra, még ke­­vésbbé, acélra hanem bizonyos ideig előbb vörösrézre, azután fém reszelésére használni. A lágyabb anyag reszelése közben a fogyélek sorsa lassan lekopik és 3

Next