Nemesfémipari Közlöny, 1929 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1929-01-03 / 1. szám

A karácsonyi vásár után erős hossz indult meg a külföldi nemesfémpiacokon. A világ­ minden tájáról érkező hivatalos piaci je­lentések szerint, a karácsonyi vásárok után nem állott be a szokott pangás, hanem különösen a nyugati álla­mokban igen erős ü­z­et indult meg. A jelentéseket igazolják azok a szokatlanul nagy megrendelések, amely úgyszólván kizárólag prompt szállításra adnak megbízást, a csiszolóműhelyek a fel­halmozódott megrendelések miatt továbbra is napi ti­zenhat órát dolgoznak, de még a meghosszabbított munkaidővel sem tudják a sürgős tételeket leszállítani. A legélénkebb kereslet Párisban van. Az amerikai cégek megbízottai innen szerzik be szükségleteiket és itt dolgoztatják fel a nyersanyagot is. A szokatlanul nagy forgalmat annak tulajdonítják, hogy Ameriká­ban a karácsonyi vásár az idén különösen jól sikerült és a kereskedők a hiányos raktáraikat egészítik ki, a vásár után. Általában, a karácsonyi vásár mindenütt Magyarországot és Ausztriát kivéve — igen jól sike­rült. Az ékszer az idén a legkedveltebb cikke volt az ünnepi piacnak. Természetesen, nemcsak a drágakövekben van élénk kereslet, hanem a nemesfémekben is. Amíg azonban a drágakövekben jelentékeny áremelkedés mutatkozik, a nemesfémek árait változatlanul a régi árban jegyzik a hivatalos piacokon. Eugen Daniels: A Budapesti Nemesfém- és Drágakőcsarnok titkár­sága jelenti: A piac a karácsonyi vásár után erősen ellanyhult. Drágakövekben alig van kereslet, nemesfémekben, ha van is vásárló, de sokkal jelentéktelenebb az érdeklő­dés mint ünnepek előtt. A detailkereskedők a raktárak kiegészítését már megkezdették, de a pótlás — egyes üzleteket kivéve — sokkal gyengébb, mint az elmúlt években. Ennek kö­­vetkezményeképen a csarnoki fémjelzés is megcsök­kent, annak ellenére, hogy a fémjelző csarnoki kiren­deltsége nemcsak aranyárut fémjelez, hanem ezüst­árut is. A szerdai tőzsdenapon a következő jegyzések tör­téntek: Szinarany kg. P 3833. Szinezüst kg. P 107 egynegyed. Készáruban élénk kereslet volt. A bizományi ügyletekről. Irta: Engel Simon. A nagykereskedelmi forgalomban igen jelenté­keny szerepet játszó bizományi ügyletekhez kívánok pár szót szólni. Ezen ügyletek alapját a nagykereskedőnek a kis­kereskedővel szemben táplált bizalma képezi. Bizalma aziránt, hogy az árut nemcsak kirakatának díszítésére fogja használni, hanem, hogy annak eladására komo­lyan törekedni is fog és főleg bizalma aziránt, hogy az elszámolást pontosan meg fogja ejteni. Ezen bizományi ügyletek lehetővé tették a detailistának, hogy vétel kö­telezettsége nélkül raktáron tarthatott árukat hosz­­szabb-rövidebb ideig és a nagykereskedőnek csak ak­kor tartozott fizetni, ha az árut tényleg eladta. Ha el­adás nem létesült, az áru visszakerült a nagykereske­dőhöz. Az ilyen ügyletek lehetővé tették, hogy oly detailis­­ták, aki talán egyik-másik nagykereskedőnél hitellel nem bírtak, vagy hitelkeretüket túllépték, vevőik­ elé a hitelkereteken felüli áruraktárral léphettek, viszont a nagykereskedőnek élt az a tudata, hogy a detailistá­nak bizományba adott árui veszélyben nincsenek, azo­kat vagy természetben visszakapja, vagy eladásuk esetén ellenértéküket fogja megkapni, mert a bizomá­nyos nemcsak anyagilag, hanem személyével büntető­jogilag is felelős a bizományba vett áru elszámolásá­ért. Mindez azonban csak addig tarthat, amíg a nagy­­kereskedőben kétely nem ébred aziránt, hogy a bizo­mányba kiadott áruk tisztességesen elszámoltatnak. A legutóbbi idők eseményei alkalmasak arra, hogy a nagykereskedőben ez irányban jogos kételyt támassza­nak és alaposan megválogassa azokat, akiknek kezei­hez bizományi alapon árukat ad. Szórványosak ugyan még ezek az esetek és nem alkalmasak arra, hogy álta­lánosságban következtetéseket vonjunk le, mert hiszen detailistáink túlnyomó részben a legpontosabban tesz­nek eleget kötelezettségeiknek, de mégis óvatosságra kell intenünk, amikor azt látjuk, hogy éppen a legutol­só időben akadnak emberek, akik semmibe sem veszik, ha a bizományi áruk elszámolásának elmulasztása miatt ellenük bűnvádi eljárás indul, sőt még azt sem, hogy ellenük büntető ítélet hozatik. A legutóbbi időben több büntető feljelentés léte­tett a bizományi áruk elszámolásának elmulasztása miatt. Ezen ügyek túlnyomó részében az utólagos el­számolás folytán sikerült ugyan az eljárást megszün­­tetni, de meg kellene gondolnia a bizományosnak, hogy a feljelentés folytán a kir. ügyészség hivatalból foly­tatja az eljárást és ha bármily előzékenységet tanúsít is a nagykereskedő az irányban, hogy az utólagos el­számolás folytán a további eljárás megszüntettesséke, ez következetesen nem lesz keresztülvihető, mert hi­szen az esetleg a főtárgyalásig eljutott ügyben a nagy­­kereskedőnek nem lesz módjában a bizományi ügyle­tekre vonatkozó megállapodásokkal szemben bizomá­nyosát megvédeni. Azt is látnunk kellett azonban, hogy akadtak oly bizományosok, akik egy büntető ítélet következmé­nyeitől sem riadnak vissza. Az utolsó két hónapban három olyan esetről tudok, amikor szakmai kiskeres­kedő a büntető bíróságok ítélkezésének szabad folyást engedett. Nem is jelentékeny összegű bizományi áruk el­sikkasztása miatt a sátoraljaújhelyi kir. törvényszék­ r 9 .

Next