Nyomda- és Rokonipar, 1923 (13. évfolyam, 1-24. szám)
1923-01-04 / 1. szám
2. oldal 35.000 koronán felül a jövedelem minden egész vagy megkezdett 1000 koronája után 7.50v. A heti 35.000 koronán felül tehát minden megkezdett 1000 korona után 75 korona adó jár, mert minden megkezdett 1000 korona teljes 1000 koronának veendő; b) ha a jövedelem havonként 5000 koronát meghalad, 140.000 koronán felül a jövedelem minden egész vagy megkezdett 1000 koronája után 7.500. A havi 140.000 koronán felül tehát, minden megkezdett 1000 korona után 75 korona adó jár, mert minden megkezdett 1000 korona teljes 1000 koronának veendő. Ha a jövedelem hetenkint 1500 koronát, illetve havonkint 5000 koronát nem halad meg, akkor az adómentes. A több helyről járó illetmények megadóztatásának szabályozása. Ha az adózó több helyről és pedig több szolgálatadótól vagy több munkaadótól kap szolgálati illetményt vagy munkabért, akkor ezeket az illetményeket (munkabéreket) megadóztatás céljából nem lehet összevonni, hanem azokat az egyes munkaadóknál különkülön a megfelelő adótétellel kell megadóztatni, illetve minden egyes munkaadó a többi illetményekre való tekintet nélkül köteles az általa kifizetett illetményből az annak megfelelő adótétel szerint járó adóösszeget levonni. A megadóztatás helye a szolgálati és munkabér illetmények után. A belföldi szolgálati illetményekből és munkabérekből levont általános kereseti adót a munkaadó üzletének helye szerint illetékes községi vagy városi pénztárba kell befizetni. Az iparosok könyvvezetési kötelessége. Az önálló iparos legalább a következő könyveket köteles vezetni. I. Olyan iparos, aki csak a megrendelő által neki átadott anyagot dolgozza fel és maga nem ad anyagot a megrendelt munkához, köteles vezetni: 1. Megrendelési könyvet. Ebbe a könyvbe sorrendben be kell vezetni a megrendelő nevét, pontos lakóhelyét (kerület, utca, házszám), a megrendelt munka megjelölését és a kialkudott munkadíjat, továbbá a munkaszállítás napját, a munkádij megfizetésének napját és annak összegét. 2. Feljegyzési könyvet. Ebbe a könyvbe sorrendben be kell vezetni: a) az üzleti bevételeket a fizető üzletfél nevének feltüntetésével; b) az üzleti kiadásokat, amelyek közé azonban a háztartási kiadások nem tartoznak. II. Olyan iparos, aki az anyagot is maga adja a megrendelt munkához, a következő könyveket köteles vezetni: A) Kisiparos, ha a műhelyben ott dolgozó 3 segédnél több segédet nem alkalmaz, köteles vezetni: 1. Megrendelési könyvet (az I. 1. pont szerint); 2. Feljegyzési könyvet (az I. 2. pont szerint); 3. Anyagbeszerzési könyvet. Ebbe a könyvbe a számlák vagy jegyzékek szerint a beszerzés sorrendjében be kell vezetni az anyagvásárlásokat. Nevezetesen be kell vezetni: a) a vásárlás napját, vagyis a számla vagy jegyzék keltét; b) a beszerzési forrást, vagyis a számlázó cég nevét és székhelyét, végül c) a számla összegét (a vételárat). Ezt a könyvet az év végével le kell zárni, leltározás útján meg kell állapítani az anyagok készletét és a könyvben ezt is fel kell tüntetni, mint a következő üzleti évre átvitt anyagkészletet. Az anyagkészletet beszerzési áron kell értékelni, ha pedig valamely anyag beszerzési időpontja nem állapítható meg, amenynyiben az üzletév folyamán több ízben vásárolt az adózó ugyanolyan anyagot és így nem tudható, hogy az anyag melyik beszerzésből maradt meg, akkor a legutolsó beszerzési ár szerint kell annak értékét megállapítani. B) Kisiparos, a) aki a műhelyében legalább is 4 segédet alkalmaz, b) aki a műhelyében négynél kevesebb segédet, vagy egy segédet sem alkalmaz ugyan, de külső segédmunkással dolgoztat, köteles vezetni. 1. Megrendelési könyvet (az I. 1. pont szerint); 2. Feljegyzési könyvet (az I. 2. pont szerint); 3. Anyagnyilvántartási könyvet. Ebbe a könyvbe a beszerzett anyagot időrendben ugyanúgy kell bevezetni, mint a fentebb (II. A. 3. pont alatt) említett anyagbeszerzési könyvbe. Az anyagnyilvántartási könyvbe azonban ugyancsak időrendben még az anyagfelhasználásokat is be kell vezetni. Ezt a könyvet az üzletév végével éppen úgy kell lezárni, mint a II. A. 3. pont alatt említett anyagbeszerzési könyvet. C) Nagyiparos, azaz olyan ipari vállalkozó, aki a vállalatában több, mint húsz munkást alkalmaz, és a gyáros legalább is a következő könyveket köteles vezetni: 1. Pénztárkönyvet. 2. Naplót, mely a pénztári tételek kivételével a vállalatnál előforduló összes üzleti eseményeket időrendi sorrendben tartalmazza. 3. Főkönyvet. 4. Folyószámlakönyvet, amelybe az adózóval elszámolási viszonyban álló pénzintézetek is felveendők. 5. Raktárkönyvet, amelybe az adózó a raktárba vett és abból kiadott anyagokat, illetve árukat árunemenként elkülönítve időrendi sorrendben nyilvántartja és az év végén lezárva az állományt kimutatja. 6. Záróleltárt köteles évenként készíteni a) a berendezésnek, b) a felszerelésnek, c) az anyagkészletnek, d) az árukészletnek mennyiségéről és értékéről, f) az üzleti követelésekről és /) az üzleti tartozásokról. A kereskedők könyvvezetési kötelessége. I. A be nem jegyzett kiskereskedő a következő könyveket köteles vezetni: 1. Pénztárkönyvet, amelybe időrendben be kell vezetni az üzleti bevételeket és üzleti kiadásokat. Aki az általános forgalmi adó céljára vezet tételenkénti bevételi feljegyzéseket vagy pedig blokkrendszer mellett árusít és pénztárivet vagy ellenőrző pénztárt alkalmaz, az a napi kicsinybeni árusításból befolyt bevétel összegét naponkint egy tételben vezetheti be a pénztárkönyvbe. 2. A hitelben eladott áruk nyilvántartási könyvét (strazzát). Ebbe a könyvbe a hitelben eladott árukat időrendben kell bevezetni, mégpedig a vevő nevének, pontos lakcímének, az áru megnevezésének, mennyiségének,, egységárának és a hitelezett vételár összegének feltüntetésével. A fizetés napján utólag bevezetendő az eladási tételhez a fizetés napja és az adós által fizetett összeg (esetleg a visszáru). 3. Árubeszerzési könyvet, amelybe a kapott számlák vagy árujegyzékek szerint időrendben be kell vezetni minden egyes áruvásárlást, mégpedig a vétel napját, a beszerzési forrást, vagyis az eladó cég megnevezését és székhelyét, a beszerzési árat. Piaci vagy utcai vásárlás esetében nem az eladót, hanem ehelyett az árut kell megnevezni, továbbá a mennyiséget és az árat bevezetni. 4. Az üzleti év végével záróleltárt köteles készíteni: a) a felszerelésnek, b) az árukészletnek mennyiségéről és értékéről. II. Nagykereskedő és általában a bejegyzett kereskedő, továbbá olyan kereskedő, aki viszontelárusítóknak is szállít árukat, ugyanolyan könyveket és záróleltárt köteles vezetni, illetve készíteni, mint amelyek az előző §. II. C) pontjában a nagyiparosra vagy gyárosra nézve kötelezővé tétettek. A könyvvezetés módja és helye. A föntebb említett könyvekben a lapokat folyószámok szerint meg kell számozni, azután a könyveket használatba vétel előtt hitelesíttetni kell. A hitelesítést az a községi elöljáróság (városi adóhivatal), Budapesten az a kerületi adószámviteli hivatal végzi, amelynek területén az adózó adóját fizetni, úgyszintén a köyveket vezetni köteles. A hitelesítő községi (városi) hatóság a könyvnek első lapjára rávezeti a hitelesítési záradékot, amelynek a következőket kell tartalmaznia: a könyv tulajdonosának nevét, a könyv rendeltetését, a hatóság bélyegzőjének lenyomatát és a hitelesítést végző tisztviselő nevét és állását. Ez a hitelesítés díjmentes. Ezeket a könyveket általában magyar nyelven kell vezetni. Ha azonban az adózó nem tud magyarul, akkor a könyveket az általa használt más élőnyelven is vezetheti. Az adatokat tintával kell a könyvekbe bevezetni. A megrendelési könyvbe és a strazzába azonban tintairónnal is bevezethetők az adatok. Ha az adózónak több külön folytatott üzlete, fióküzlete vagy foglalkozása van, akkor azokról az üzletnek vagy foglalkozásnak megfelelő külön könyveket köteles vezetni. Felmentés a könyvvezetés kötelessége alól. Az előző §-okban említett könyveket nem kötelesek vezetni: a segéd nélkül dolgozó iparosok; azok a kiskereskedők, akiknek állandó üzlethelyiségük nincs és segédet sem alkalmaznak. A pénzügyigazgatóság az adózó indokolt kérelmére — a saját hatáskörében — fölmentheti az adózót az adóztatás céljára szolgáló könyvvezetés kötelessége alól abban az esetben: 1. ha a kisebb terjedelemben — könyvvezetésre alkalmas segéderő nélkül folytatott foglalkozás természete olyan, hogy annak folytatása mellett könyveket rendesen vezetni nem lehet; 2. ha az adózó hiányos iskolai képzettségénél fogva még ezeket az egyszerű könyveket sem képes vezetni, másrészt az üzlet terjedelme, illetve forgalma olyan kicsiny, hogy az a könyvek vezetésére is képes segéd alkalmazását nem teszi lehetővé; 3. ha az adózó már amúgy is vezet olyan rendes üzleti könyveket, amelyek az adókivetés céljára szükséges adatok megállapítására teljesen alkalmasak. A pénzügyigazgatóságnak továbbá kivételes esetekben saját hatáskörében joga van a könyvek vezetése tekintetében — az adózók kérelmére a feltétlenül szükséges mértékben könnyítéseket vagy esetleg az említett könyvek helyett a foglalkozás természetének megfelelőbb és a tényleges tiszta nyereség megállapítására alkalmasabb könyvek vezetését engedélyezni vagy esetleg hivatalból is végzéssel elrendelni. A raktárkönyv vezetése alól azonban nem mentheti fel azokat az adózókat, akik raktárkönyvet kötelesek vezetni. Bevallási kötelesség. Az iparból és kereskedelemből származó tényleges jövedelmeket az adózó évenként köteles bevallani. 22,500 koronán felül 25,000 K-ig 25,000 „ „ 27,500 „ 27.500 „ „ 30,000 „ 30,000 „ „ 32,500 „ 32,500 „ „ 35,000 heti 1250 K „ 1500 „ „ 1800 .. „ 2200 „ ■„ 26ai „ 5,000 koronán felül 8,000 K-ig 20 K 8,000 „ 10,000 „ 50 „ 10,000 11 ,. 12,000 .. 80 ,. 12,000 „ 14,000 „ 120 ,. 14,000 11 16,000 180 „ 16,000 11 18,000 .. 240 .. 18,000 „20,000 320 „ 20,000 „ 24,000 ,, 400 „ 24,000 „ ’ 28,000 ., 500 „ 28,000 32,000 „ 650 .. 32,000 36,000 „ 850 ,. 36,000 „ 40,000 ., 1100 „ 40,000 ,. 45,000 „ 1400 „ 45,000 50,000 1800 „ 50, 0 60,000 „ 2300 60,000 ii 70,000 2900 „ 70,000 80,000 „ 3600 ,, 80,0 0 90,000 4500 „ 90,000 11 „ 100,000 „ 5500 ,, 100,000 „ 110,000 „ 6600 ,, 110,000 11 „ 120,000 ,, 7800 ,, 120,000 11 „ 130,000 „ 9100 „ 130,000 „ 140,000 „ 10500 ., NYOMDA- ÉS ROKONIPAR 1923 január 4