Nyomda- és Rokonipar, 1923 (13. évfolyam, 1-24. szám)

1923-01-04 / 1. szám

2. oldal 35.000 koronán felül a jövedelem minden egész vagy megkezdett 1000 koronája után 7.50v. A heti 35.000 koronán felül tehát minden meg­kezdett 1000 korona után 75 korona adó j­ár, mert minden megkezdett 1000 korona teljes 1000 koronának veendő; b) ha a jövedelem havonként 5000 koronát meghalad, 140.000 koronán felül a jövedelem minden egész vagy megkezdett 1000 koronája után 7.50­0. A havi 140.000 koronán felül tehát, minden megkezdett 1000 korona után 75 ko­rona adó jár, mert minden megkezdett 1000 korona teljes 1000 koronának veendő. Ha a jövedelem hetenkint 1500 koronát, illetve havonkint 5000 koronát nem halad meg, akkor az adómentes. A több helyről járó illetmények megadózta­tásának szabályozása. Ha az adózó több helyről és pedig több szolgálatadótól vagy több munkaadótól kap szolgálati illetményt vagy munkabért, akkor ezeket az illetményeket (munkabéreket) meg­adóztatás céljából nem lehet összevonni, ha­nem azokat az egyes munkaadóknál külön­­külön a megfelelő adótétellel kell megadóz­tatni, illetve minden egyes munkaadó a többi illetményekre való tekintet nélkül köteles az általa kifizetett illetményből az annak meg­felelő adótétel szerint járó adóösszeget le­vonni. A megadóztatás helye a szolgálati és munka­bér illetmények után. A belföldi szolgálati illetményekből és mun­kabérekből levont általános kereseti adót a munkaadó üzletének helye szerint illetékes köz­ségi vagy városi pénztárba kell befizetni. Az iparosok könyvvezetési kötelessége. Az önálló iparos legalább a következő köny­veket köteles vezetni. I. Olyan iparos, aki csak a megrendelő által neki átadott anyagot dolgozza fel és maga nem ad anyagot a megrendelt mun­kához, köteles vezetni: 1. Megrendelési könyvet. Ebbe a könyvbe sorrendben be kell vezetni a meg­rendelő nevét, pontos lakóhelyét (kerület, utca, házszám), a megrendelt munka megjelölését és a kialkudott munkadíjat, továbbá a munka­­szállítás napját, a munkádij megfizetésének napját és annak összegét. 2. F­e­l­j­e­g­y­z­é­s­i könyvet. Ebbe­­ a könyvbe sorrendben be kell vezetni: a) az üzleti bevételeket a fizető üzletfél nevének feltüntetésével; b) az üzleti kiadásokat, amelyek közé azon­ban a háztartási kiadások nem tartoznak. II. Olyan iparos, aki az anyagot is maga adja a megrendelt munkához, a következő könyveket köteles vezetni: A) Kisiparos, ha a műhelyben ott dolgozó 3 segédnél több segédet nem alkalmaz, köteles vezetni: 1. Megrendelési könyvet (az I. 1. pont szerint); 2. Feljegyzési könyvet (az I. 2. pont szerint); 3. Anyagbeszerzési könyvet. Ebbe a könyvbe a számlák vagy jegyzékek szerint a beszerzés sorrendjében be kell vezetni az anyagvásárlásokat. Nevezetesen be kell ve­zetni: a) a vásárlás napját, vagyis a számla vagy jegyzék keltét; b) a beszerzési forrást, vagyis a számlázó cég nevét és székhelyét, végül c) a számla összegét (a vételárat). Ezt a könyvet az év végével le kell zárni, leltáro­zás útján meg kell állapítani az anyagok kész­letét és a könyvben ezt is fel kell tüntetni, mint a következő üzleti évre átvitt anyag­­készletet. Az anyagkészletet beszerzési áron kell értékelni, ha pedig valamely anyag be­szerzési időpontja nem állapítható meg, ameny­­nyiben az üzletév folyamán több ízben vá­sárolt az adózó ugyanolyan anyagot és így nem tudható, hogy az anyag melyik beszer­zésből maradt meg, akkor a legutolsó beszer­zési ár szerint kell annak értékét megállapí­tani. B) Kisiparos,­ a) aki a műhelyé­ben legalább is 4 segédet alkal­maz, b) aki a műhelyében négynél kevesebb segédet, vagy egy segé­det sem alkalmaz ugyan, de külső segédmunkással dolgoztat, köteles vezetni. 1. Megrendelési könyvet (az I. 1. pont szerint); 2. Feljegyzési könyvet (az I. 2. pont szerint); 3. Anyagnyilvántartási könyvet. Ebbe a könyvbe a beszerzett anyagot időrend­­be­n ugyanúgy kell bevezetni, mint a fentebb (II. A. 3. pont alatt) említett anyagbeszerzési könyvbe. Az anyagnyilvántartási könyvbe azonban ugyancsak időrendben még az anyag­felhasználásokat is be kell vezetni. Ezt a könyvet az üzletév végével éppen úgy kell lezárni, mint a II. A. 3. pont alatt említett anyagbeszerzési könyvet. C) Nagyiparos, azaz olyan ipari vállal­kozó, aki a vállalatában több, mint húsz mun­kást alkalmaz, és a gyáros legalább is a következő könyveket köteles vezetni: 1. Pénztárkönyvet. 2. Naplót, mely a pénztári tételek kivé­telével a vállalatnál előforduló összes üzleti eseményeket időrendi sorrendben tartalmazza. 3. Főkönyvet. 4. Folyószámlakönyvet, amelybe az adózóval elszámolási viszonyban álló pénzin­tézetek is felveendők. 5. Raktárkönyvet, amelybe az adózó a raktárba vett és abból kiadott anyagokat, illetve árukat árunemenként elkülönítve idő­rendi sorrendben nyilvántartja és az év végén lezárva az állományt kimutatja. 6. Záróleltárt köteles évenként készí­teni a) a berendezésnek, b) a felszerelésnek, c) az anyagkészletnek, d) az árukészletnek mennyiségéről és érté­kéről, f) az üzleti követelésekről és /) az üzleti tartozásokról. A kereskedők könyvvezetési kötelessége. I. A be nem jegyzett kiskereskedő a követ­kező könyveket köteles vezetni: 1. Pénztárkönyvet, amelybe időrend­ben be kell vezetni az üzleti bevételeket és üzleti kiadásokat. Aki az általános forgalmi adó céljára vezet tételenkénti bevételi feljegy­zéseket vagy pedig blokkrendszer mellett áru­sít és pénztárivet vagy ellenőrző pénztárt al­kalmaz, az a napi kicsinybeni árusításból be­folyt bevétel összegét naponkint egy tételben vezetheti be a pénztárkönyvbe. 2. A hitelben eladott áruk nyilvántartási könyvét (strazzát). Ebbe a könyvbe a hitel­ben eladott árukat időrendben kell bevezetni, még­pedig a vevő nevének, pontos lakcímé­nek, az áru megnevezésének, mennyiségének,, egységárának és a hitelezett vételár összegé­nek feltüntetésével. A fizetés napján utólag be­vezetendő az eladási tételhez a fizetés napja és az adós által fizetett összeg (esetleg a visszáru). 3. Árubeszerzési könyvet, amelybe a kapott számlák vagy árujegyzékek szerint időrendben be kell vezetni minden egyes áru­vásárlást, még­pedig a vétel napját, a be­szerzési forrást, vagyis az eladó cég megne­vezését és székhelyét, a beszerzési árat. Piaci vagy utcai vásárlás esetében nem az eladót, hanem ehelyett az árut kell megnevezni, to­vábbá a mennyiséget és az árat bevezetni. 4. Az üzleti év végével záróleltárt köteles készíteni: a) a felszerelésnek, b) az árukészletnek mennyiségéről és érté­kéről. II. Nagykereskedő és általában a bejegy­zett kereskedő, továbbá olyan kereskedő, aki viszontelárusítóknak is szállít árukat, ugyan­olyan könyveket és záróleltárt köteles ve­zetni, illetve készíteni, mint amelyek az előző §. II. C) pontjában a nagyiparosra vagy gyárosra nézve kötelezővé tétettek. A könyvvezetés módja és helye. A föntebb említett könyvekben a la­pokat folyószámok szerint meg kell számozni, azután a könyveket használatba vétel előtt hitelesíttetni kell. A hitelesítést az a községi elöljáróság (városi adóhivatal), Budapesten az a kerületi adószámviteli hivatal végzi, amely­nek területén az adózó adóját fizetni, úgyszin­tén a kö­­yveket vezetni köteles. A hitelesítő községi (városi) hatóság a könyvnek első lapjára rávezeti a hitelesítési záradékot, amelynek a következőket kell tar­talmaznia: a könyv tulajdonosának nevét, a könyv rendeltetését, a hatóság bélyegzőjének lenyomatát és a hitelesítést végző tisztviselő nevét és állását. Ez a hitelesítés díjmentes. Ezeket a könyveket általában magyar nyel­ven kell vezetni. Ha azonban az adózó nem tud magyarul, akkor a könyveket az általa használt más élőnyelven is vezetheti. Az adatokat tintával kell a könyvekbe be­vezetni. A megrendelési könyvbe és a straz­­zába azonban tintairónnal is bevezethetők az adatok. Ha az adózónak több külön folytatott üz­lete, fióküzlete vagy foglalkozása van, akkor azokról az üzletnek vagy foglalkozásnak meg­felelő külön könyveket köteles vezetni. Felmentés a könyvvezetés kötelessége alól. Az előző §-okban említett könyveket nem kötelesek vezetni: a segéd nélkül dolgozó iparosok; azok a kiskereskedők, akiknek állandó üz­lethelyiségük nincs és segédet sem alkalmaz­nak. A pénzügyigazgatóság az adózó indokolt ké­relmére — a saját hatáskörében — fölment­heti az adózót az adóztatás céljára szolgáló könyvvezetés kötelessége alól abban az eset­ben: 1. ha a kisebb terjedelemben — könyvve­zetésre alkalmas segéderő nélkül­­ folyta­tott foglalkozás természete olyan, hogy annak folytatása mellett könyveket rendesen vezetni nem lehet; 2. ha az adózó hiányos iskolai képzettsé­génél fogva még ezeket az egyszerű könyve­ket sem képes vezetni, másrészt az üzlet ter­jedelme, illetve forgalma olyan kicsiny, hogy az a könyvek vezetésére is képes segéd alkal­mazását nem teszi lehetővé; 3. ha az adózó már amúgy­ is vezet olyan rendes üzleti könyveket, amelyek az adókive­tés céljára szükséges adatok megállapítására teljesen alkalmasak. A pénzügyigazgatóságnak továbbá kivételes esetekben saját hatáskörében joga van a köny­vek vezetése tekintetében — az adózók ké­relmére a feltétlenül szükséges mértékben könnyítéseket vagy esetleg az említett köny­vek helyett a foglalkozás természetének meg­felelőbb és a tényleges tiszta nyereség meg­állapítására alkalmasabb könyvek vezetését en­gedélyezni vagy esetleg hivatalból is vég­zéssel elrendelni. A raktárkönyv vezetése alól azonban nem mentheti fel azokat az adózó­kat, akik raktárkönyvet kötelesek vezetni. Bevallási kötelesség. Az iparból és kereskedelemből származó tényleges jövedelmeket az adózó éven­ként köteles bevallani. 22,500 koronán felül 25,000 K-ig 25,000 „ „ 27,500 „ 27.500 „ „ 30,000 „ 30,000 „ „ 32,500 „ 32,500 „ „ 35,000 heti 1250 K „ 1500 „ „ 1800 .. „ 2200 „ ■„ 26ai „ 5,000 koronán felül 8,000 K-ig 20 K 8,000 „ 10,000 „ 50 „ 10,000 11 ,. 12,000 .. 80 ,. 12,000 „ 14,000 „ 120 ,. 14,000 11 16,000 180 „ 16,000 11 18,000 .. 240 .. 18,000 „­­20,000 320 „ 20,000 „ 24,000 ,, 400 „ 24,000 „ ’ 28,000 ., 500 „ 28,000 32,000 „ 650 .. 32,000 36,000 „ 850 ,­. 36,000 „ 40,000 ., 1100 „ 40,000 ,. 45,000 „ 1400 „ 45,000 50,000 1800 „ 50,­ 0 60,000 „ 2300 60,000 ii 70,000 2900 „ 70,000 80,000 „ 3600 ,, 80,0 0 90,000 4500 „ 90,000 11 „ 100,000 „ 5500 ,, 100,000 „ 110,000 „ 6600 ,, 110,000 11 „ 120,000 ,, 7800 ,, 120,000 11 „ 130,000 „ 9100 „ 130,000 „ 140,000 „ 10500 ., NYOMDA- ÉS ROKONIPAR 1923 január 4

Next