Nyomda- és Rokonipar, 1923 (13. évfolyam, 1-24. szám)

1923-01-04 / 1. szám

1923 január 4 NYOMDA- ÉS ROKONIPAR A bevallásnak tartalmi kellékei ipari, kereske­delmi és más haszonhajtó foglalkozásnál. Az adókötek , az ipari és k­ereskedelmi üz­let esetében m­­a csupán a ti­szta nyereséget, hanem a megelőző évben tényleg elért nyers jövedelm és a foglakozással vagy vállalattal járó kiadásokat elkülönítve tarto­zik bevallani. A könyvvezetésre kötelezett adózónak nincs joga ahhoz, hogy akár a tiszta nyereségnek vagy a jövedelemnek, akár a kiadásoknak összegét becsléssel állapítsa meg. Ha azonban a fentebbiek szerint könyvveze­tésre nem kötelezett, illetve az alól felmentett adózónál olyan jövedelemről van szó, amely­nek összegét csak becsléssel lehet megállapí­tani, úgy az adózó a bevallásban tartozik arra is rámutatni, hogy milyen adatok alap­ján becsülte ezt a jövedelmet a bevallott ösz­­szegre s különösen tartozik évi forgalmát be­vallani­ ,a bevallás diáki kellékei. A bevallás alaki kellékeit illetőleg elég út­baigazítást nyújt ugyan maga a hivatalos nyomtatvány is, mindamellett megjegyzendő, hogy abba pontosan be kell vezetni: a) a vállalat (üzlet, üzem) cégszerű meg­nevezését és székhelyét (községet, utcát, ház­számot); b) az üzlet- (üzem)­ágak vagy jövedelem­­források felsorolását; f) az adózó nevét és állandó lakhelyét (köz­séget, utcát, házszámot); d­) ha az adózónak több üzlettelepe van, ak­kor a többi telepnek a helyét (községet, utcát, házszámot) is; is a telepek központi vezetésének helyét (községet, utcát, házszámot); /) azoknak a községeknek (városoknak) a neveit, amelyekben az adózó az általános ke­reseti adóra vonatkozólag szintén adott, vagy ad bevallást. A bevallást hivatalos nyomtatványra kell ki­állítani, azután keltezni és aláírni. Különösen az aláírás elengedhetetlen alaki kelléke a be­vallásnak. Ha valaki nem a hivatalos nyomtatványon állította ki a bevallást, akkor azt csupán eb­ből az okból nem szabad visszautasítani ab­ban az esetben, ha a bevallás tartalmilag meg­felel a megállapított követelményeknek. Azok, akik szabályszerű üzleti könyveket ve­zetnek, a fentiek szerint kiállított bevallási ívükhöz — esetleg boríték alatt — üzletük nyereség- és veszteség­számláját is mellékel­hetik. A nyereség-veszteségszámlát természe­tesen olyan adózó is a bevallásához csatol­hatja, aki csak a végrehajtási utasítás 86—96. §-aiban az adóztatás céljára előírt könyveket vezeti. A boríték hollapján mege­lelendő, hogy ab­ban a fél nyereség-veszteség-számlája fog­laltatik. Az ilyen borítékot csak a pénzügy­igazgató vagy az általa megbízott tisztviselő bonthatja fel. A bevallásra szolgáló hivatalos nyomtat­vány megszerzése. A bevallás céljára szükséges hivatalos nyom­tatvány a községi elöljáróságnál (a városi adóhivatalnál), Budapesten pedig a kerületi elöljáróságok adószámviteli osztályainál a nyomtatványon feltüntetett előállítási költség megtérítése ellenében szerezhető meg. A köz­ségi (városi) közegek a lehetőség szerint hi­vatalból is kézbesítenek az adózóknak ilyen nyomtatványokat. A bevallás beadásának ideje és helye. A bevallást minden év február hónapjában abban a községben vagy városban, illetve Budapestnek abban a kerületében kell a köz­ségi elöljáróságnál, városi adóhivatalnál, il­letve a kerületi elöljáróságnak adószámviteli osztályánál benyújtani, ahol az általános ke­reseti adó kivetendő. Az adóév folyamán (akár februárt megelőző, akár azt követő időpontban) újonnan keletke­zett üzletről (üzemről) vagy foglalkozásról és más jövedelemforrásról csak a keletkezést kö­vető év február hónapjában kell bevallást adni. A bevallás benyújtására engedélyezhető halasztás. A bevallások benyújtására általában véve nem adható halasztás. Ha azonban az adózó február hónap folyamán elháríthatatlan aka­dály miatt nem tudja beadni a bevallást, ak­kor annak beadására a gátló körülmény iga­zolása mellett legfeljebb március hónap végéig tere­dő halasztást kérhet az illetékes pénzügyigazgatóságtól. A kérvény illetékkö­teles. A községi (városi) közegek segédkezése a bevallások kiállításánál. Ha a bevallás adására kötelezett a bevallási ívet nem tudná kiállítani, akkor a községi vagy városi közegek kötelesek a bevallási iv ki­állításánál hivatalból, díjtalanul segédkezni, il­letve a tollba mondott adatok alapján a be­vallási ivet a fél nevében kitölteni s ennek megtörténtét hivatalból igazolni. A fél azonban ilyen esetben is köteles a be­vallási ivet aláírni. Az adó levonására vonatkozó kötelesség meghatározása. A szolgálati- és munkabérviszonyból szár­mazó jövedelem után a törvény szerint járó általános kereset adót az adóköteles jövede­lemből szavatosság mellett a munkaadó vonja le az alkalmazott illetményéből, illetve munka­béréből. A levonás mindenkor az illetmény kifizetésével egyidejűleg történik. A munkaadók bejelentési és adatszolgál­tatási kötelessége A munkaadó köteles a községi elöljáró­ságnak, városi adóhivatalnak, kerületi elöljáró­ság adószámviteli osztályának: 1. az üzlet (üzem) vagy foglalkozás meg­kezdésének napját és az alkalmazott tisztvi­selők és munkások számát legkésőbb az üzlet (üzem) megkezdésétől számított 30 nap alatt elkülönítve bejelenteni; 2. az említett községi (városi) hatóság fel­hívására az abban kitűzött idő alatt a fel­hívásban megjelölt minden olyan adatot be­szolgáltatni, amely valamelyik alkalmazott ál­talános kereseti adójának helyes megállapítása céljából szükséges. A munkaadók általános bejelentési köteles­sége a törvény hatályba lépése alkalmából. Minden munkaadó köteles a vállalat vagy foglalkozás körében alkalmazottakra vonatko­zólag legkésőbb 1923 január hó 31-i­k nap­jáig bezárólag az alkalmazás helye szerint ille­tékes községi elöljáróságnak (városi adóhiva­talnak), Budapesten pedig a kerületi elöljáró­ság adószámviteli osztályának bejelenteni: a) az üzlet (üzem) vagy iroda helyét (utca és házszám szerint megjelölve), ahol az alkal­mazottakat foglalkoztatja, illetve, ahol az ott­hon dolgozó munkásoknak a munkát kiadja és a munkabért kifizeti; b) az alkalmazottak számát és pedig a tiszt­viselőket és munkásokat elkülönítve; c) a munkaadó állandó lakhelyét (község, kerület, utca és házszám szerint megjelölve). Az alkalmazottak nyilvántartása. Az a munkaadó, amelyik a fentiek szerint az általános kereseti adót az alkalmazott adó­köteles jövedelméből sza­vatosság mellett kö­teles levonni, az alkalmazottairól állandó nyil­vántartást köteles vezetni, amelynek legalább is a következő adatokat kell tartalmaznia: 1. sorszámot; 2. az alkalmazott nevét; 3. az alkalmazott születési helyét és évét; 4. az alkalmazott állandó lakhelyét (községet, utcát, házszámot); 5. az alkalmazás közelebbi megjelölését (pl. könyvelő, pénztárnok, gépész, sűtő, raktárnok, stb.); 6. a belépés napját; 7. a kikötött pénzbeli járandóságnak össze­gét (pl. havi 12.000 K fizetés, évi 15.000 K lakbér stb. vagy 4000 K hetibér, vagy darab­számos); 8. azt, hogy a pénzbeli járandóság milyen időközökben fizetendő ki (pl. hetenkint, ha­­vonkint, negyedévenkint stb.); 9. a természetbeni járandóságokat (pl. tel­jes ellátás, vagy pl. évi 20­0 hazai szén­fél­áron stb.); 10. a kilépés napját. A nyilvántartást a vállalat telepén, illetve ott kell vezetni és tartani, ahol az alkalmazott­­ak félfogadása és elbocsátása, illetve a já­randóságok kifizetése történik. Ha a vállalatnak több ilyen telepe van és ezek más-más községben (városban) vannak, akkor minden egyes telepen feltétlenül külön kereskedelem, kis- és nagyipar úgy a fővárosban, mint a vidéken nagy mennyiségben használja a célszerűségéről, gazdasági előnyéről ismert Molnár-féle szabad, boríték nélkül zárható levélpapírokat Nyomdák és viszontelárusítók a következő árban szerzik be: 4° (quart) alak bankposta 3300. K, famentes 3150.— K. octav 1500.— K 1000 darabonként Molnár-féle papírárugyár Budapest V. Árpád-utca 10. / Telefon: 195—43. Nyomtatványok, körlevelek szétküldésére is kiválóan alkalmas. v.­­ TÄNZER MIKSA GRAFIKAI SZAKÜZLET BUDAPEST telefon:F József m­ ír.

Next