Nyomda- és Rokonipar, 1923 (13. évfolyam, 1-24. szám)
1923-01-04 / 1. szám
1923 január 4 NYOMDA- ÉS ROKONIPAR A bevallásnak tartalmi kellékei ipari, kereskedelmi és más haszonhajtó foglalkozásnál. Az adókötek , az ipari és kereskedelmi üzlet esetében ma csupán a tiszta nyereséget, hanem a megelőző évben tényleg elért nyers jövedelm és a foglakozással vagy vállalattal járó kiadásokat elkülönítve tartozik bevallani. A könyvvezetésre kötelezett adózónak nincs joga ahhoz, hogy akár a tiszta nyereségnek vagy a jövedelemnek, akár a kiadásoknak összegét becsléssel állapítsa meg. Ha azonban a fentebbiek szerint könyvvezetésre nem kötelezett, illetve az alól felmentett adózónál olyan jövedelemről van szó, amelynek összegét csak becsléssel lehet megállapítani, úgy az adózó a bevallásban tartozik arra is rámutatni, hogy milyen adatok alapján becsülte ezt a jövedelmet a bevallott öszszegre s különösen tartozik évi forgalmát bevallani ,a bevallás diáki kellékei. A bevallás alaki kellékeit illetőleg elég útbaigazítást nyújt ugyan maga a hivatalos nyomtatvány is, mindamellett megjegyzendő, hogy abba pontosan be kell vezetni: a) a vállalat (üzlet, üzem) cégszerű megnevezését és székhelyét (községet, utcát, házszámot); b) az üzlet- (üzem)ágak vagy jövedelemforrások felsorolását; f) az adózó nevét és állandó lakhelyét (községet, utcát, házszámot); d) ha az adózónak több üzlettelepe van, akkor a többi telepnek a helyét (községet, utcát, házszámot) is; is a telepek központi vezetésének helyét (községet, utcát, házszámot); /) azoknak a községeknek (városoknak) a neveit, amelyekben az adózó az általános kereseti adóra vonatkozólag szintén adott, vagy ad bevallást. A bevallást hivatalos nyomtatványra kell kiállítani, azután keltezni és aláírni. Különösen az aláírás elengedhetetlen alaki kelléke a bevallásnak. Ha valaki nem a hivatalos nyomtatványon állította ki a bevallást, akkor azt csupán ebből az okból nem szabad visszautasítani abban az esetben, ha a bevallás tartalmilag megfelel a megállapított követelményeknek. Azok, akik szabályszerű üzleti könyveket vezetnek, a fentiek szerint kiállított bevallási ívükhöz — esetleg boríték alatt — üzletük nyereség- és veszteségszámláját is mellékelhetik. A nyereség-veszteségszámlát természetesen olyan adózó is a bevallásához csatolhatja, aki csak a végrehajtási utasítás 86—96. §-aiban az adóztatás céljára előírt könyveket vezeti. A boríték hollapján megelelendő, hogy abban a fél nyereség-veszteség-számlája foglaltatik. Az ilyen borítékot csak a pénzügyigazgató vagy az általa megbízott tisztviselő bonthatja fel. A bevallásra szolgáló hivatalos nyomtatvány megszerzése. A bevallás céljára szükséges hivatalos nyomtatvány a községi elöljáróságnál (a városi adóhivatalnál), Budapesten pedig a kerületi elöljáróságok adószámviteli osztályainál a nyomtatványon feltüntetett előállítási költség megtérítése ellenében szerezhető meg. A községi (városi) közegek a lehetőség szerint hivatalból is kézbesítenek az adózóknak ilyen nyomtatványokat. A bevallás beadásának ideje és helye. A bevallást minden év február hónapjában abban a községben vagy városban, illetve Budapestnek abban a kerületében kell a községi elöljáróságnál, városi adóhivatalnál, illetve a kerületi elöljáróságnak adószámviteli osztályánál benyújtani, ahol az általános kereseti adó kivetendő. Az adóév folyamán (akár februárt megelőző, akár azt követő időpontban) újonnan keletkezett üzletről (üzemről) vagy foglalkozásról és más jövedelemforrásról csak a keletkezést követő év február hónapjában kell bevallást adni. A bevallás benyújtására engedélyezhető halasztás. A bevallások benyújtására általában véve nem adható halasztás. Ha azonban az adózó február hónap folyamán elháríthatatlan akadály miatt nem tudja beadni a bevallást, akkor annak beadására a gátló körülmény igazolása mellett legfeljebb március hónap végéig teredő halasztást kérhet az illetékes pénzügyigazgatóságtól. A kérvény illetékköteles. A községi (városi) közegek segédkezése a bevallások kiállításánál. Ha a bevallás adására kötelezett a bevallási ívet nem tudná kiállítani, akkor a községi vagy városi közegek kötelesek a bevallási iv kiállításánál hivatalból, díjtalanul segédkezni, illetve a tollba mondott adatok alapján a bevallási ivet a fél nevében kitölteni s ennek megtörténtét hivatalból igazolni. A fél azonban ilyen esetben is köteles a bevallási ivet aláírni. Az adó levonására vonatkozó kötelesség meghatározása. A szolgálati- és munkabérviszonyból származó jövedelem után a törvény szerint járó általános kereset adót az adóköteles jövedelemből szavatosság mellett a munkaadó vonja le az alkalmazott illetményéből, illetve munkabéréből. A levonás mindenkor az illetmény kifizetésével egyidejűleg történik. A munkaadók bejelentési és adatszolgáltatási kötelessége A munkaadó köteles a községi elöljáróságnak, városi adóhivatalnak, kerületi elöljáróság adószámviteli osztályának: 1. az üzlet (üzem) vagy foglalkozás megkezdésének napját és az alkalmazott tisztviselők és munkások számát legkésőbb az üzlet (üzem) megkezdésétől számított 30 nap alatt elkülönítve bejelenteni; 2. az említett községi (városi) hatóság felhívására az abban kitűzött idő alatt a felhívásban megjelölt minden olyan adatot beszolgáltatni, amely valamelyik alkalmazott általános kereseti adójának helyes megállapítása céljából szükséges. A munkaadók általános bejelentési kötelessége a törvény hatályba lépése alkalmából. Minden munkaadó köteles a vállalat vagy foglalkozás körében alkalmazottakra vonatkozólag legkésőbb 1923 január hó 31-ik napjáig bezárólag az alkalmazás helye szerint illetékes községi elöljáróságnak (városi adóhivatalnak), Budapesten pedig a kerületi elöljáróság adószámviteli osztályának bejelenteni: a) az üzlet (üzem) vagy iroda helyét (utca és házszám szerint megjelölve), ahol az alkalmazottakat foglalkoztatja, illetve, ahol az otthon dolgozó munkásoknak a munkát kiadja és a munkabért kifizeti; b) az alkalmazottak számát és pedig a tisztviselőket és munkásokat elkülönítve; c) a munkaadó állandó lakhelyét (község, kerület, utca és házszám szerint megjelölve). Az alkalmazottak nyilvántartása. Az a munkaadó, amelyik a fentiek szerint az általános kereseti adót az alkalmazott adóköteles jövedelméből szavatosság mellett köteles levonni, az alkalmazottairól állandó nyilvántartást köteles vezetni, amelynek legalább is a következő adatokat kell tartalmaznia: 1. sorszámot; 2. az alkalmazott nevét; 3. az alkalmazott születési helyét és évét; 4. az alkalmazott állandó lakhelyét (községet, utcát, házszámot); 5. az alkalmazás közelebbi megjelölését (pl. könyvelő, pénztárnok, gépész, sűtő, raktárnok, stb.); 6. a belépés napját; 7. a kikötött pénzbeli járandóságnak összegét (pl. havi 12.000 K fizetés, évi 15.000 K lakbér stb. vagy 4000 K hetibér, vagy darabszámos); 8. azt, hogy a pénzbeli járandóság milyen időközökben fizetendő ki (pl. hetenkint, havonkint, negyedévenkint stb.); 9. a természetbeni járandóságokat (pl. teljes ellátás, vagy pl. évi 200 hazai szénféláron stb.); 10. a kilépés napját. A nyilvántartást a vállalat telepén, illetve ott kell vezetni és tartani, ahol az alkalmazottak félfogadása és elbocsátása, illetve a járandóságok kifizetése történik. Ha a vállalatnak több ilyen telepe van és ezek más-más községben (városban) vannak, akkor minden egyes telepen feltétlenül külön kereskedelem, kis- és nagyipar úgy a fővárosban, mint a vidéken nagy mennyiségben használja a célszerűségéről, gazdasági előnyéről ismert Molnár-féle szabad, boríték nélkül zárható levélpapírokat Nyomdák és viszontelárusítók a következő árban szerzik be: 4° (quart) alak bankposta 3300. K, famentes 3150.— K. octav 1500.— K 1000 darabonként Molnár-féle papírárugyár Budapest V. Árpád-utca 10. / Telefon: 195—43. Nyomtatványok, körlevelek szétküldésére is kiválóan alkalmas. v. TÄNZER MIKSA GRAFIKAI SZAKÜZLET BUDAPEST telefon:F József m ír.