Nyomdaipar, 1915 (14. évfolyam, 1-51. szám)

1915-01-06 / 1. szám

. LPZÁRTA SZERDÁN REGGEL 6- ■ SZERKESZTŐSÉG ÉS ,L A­DÓHIVATAL : SZEKSZÁRD /' t­­ FELELŐS SZERKESZTŐ: MOLNÁ!gjjfr A LAP FŐMUNKATÁRSA : EtjDj^», S saam.1' 19lfc ianuár 6. 'fzm NYOMDAIPAR \ ' ■ k­jt A N­YOMDÁSZAT ÉS ROKONSZAKMÁK ÉRDEKEIT FÉLŐ/. 1 O S£á£aP A VIDÉKI NYOMD. ^TULAJDONOSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉ­GAVALOS KÖZLÖNYE MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN T?C^«t?ETÉSI ÁR: EGÉSZ EVRÉVKISJL, FÉLÉVRE 5 KOR HIVATALOS RÉSZ__ Orsz. árszabálybizottsági ülés. — 1914 november 29-én. — Jelen vannak a munkaadók részéről: Mayer Rezső elnök, Klein Samu és Endre Géza ; a munká­sok részéről : Peidl Gyula II. elnök, Preusz Mór, Lerner Dezső, Wiesenberger Vilmos, Grünbaum Miksa és Simon János. Napirend előtt Peidl Gyula bejelenti, hogy az árszabálybizottság 11. elnöki tisztségéről lemond és ■' egyúttal kéri tudomásul venni, hogy a szakszervezet ' /;­yébe Lerner Dezsőt jelölte ki a II. elnöki tisztségre, áldomásul szolgál. Elnök jelenti, hogy a háborús bonyodalmak beálltával, id­é­rn augusztus hó elején, hogy a tömeges munkáselbocsátást a lehetőségig csökkentsék, meg­állapodásra lépett a magyarországi könyvnyomdászok szakszervezetével arra nézve, hogy ahol a körülmé­nyek úgy alakulnak, félüzem legyen bevezethető. Jelenti, hogy a hozzá ilyen irányban érkezett kérdésekre min­dig fenti értelemben válaszolt és hogy fenti megálla­podás a „Nyomdaipariban és „Typographia““-ban nyilvánosságra hozatott a következő szövegezéssel : „Tekintettel a rendkívüli helyzetre, minden olyan nyomdaüzemben, ahol a munkások létszámának csök­kentése lenne elkerülhetetlenül szükséges, ehelyett inkább félüzem tartását javasoljuk úgy, hogy a sze­mélyzet hetenként legalább 3 napon át foglalkozta­tandó félheti fizetés mellett. Országos Alszabálybizott­­ság: Mayer Rezső I. elnök, Peidl Gyula II. elnök.“ Tudomásul szolgál. Elnök napirend előtt felhívja a bizottságot, hogy a hadbavonult és munka nélkül maradt munkások segélyezésére nézve alkalmas formában határozatot hozzon, illetve hívja fel a vidéki nyomdatulajdonoso­kat ilyirányú segítőakcióban való részvételre. Az Orszá­gos Árszabálybizottság ezt magáévá téve, felhívja a vidéki nyomdatulajd­onosokat, hogy a személyzetükből esetleg hadbavonulta­k családtagjait, valamint a munka nélkül maradt munkásokat a lehetőséghez képest segély­ben részesítsék. Ennek a segélyezésnek módját és mértékét nem kívánja megállapítani, de reméli, hogy a főváros és egyes vidéki városok mintájára — ahol a hadbavonultak családjait és a munkanélkülieket már segélyezik — a vidéki nyomdatulajdonosok összessége is kiveszi részét ebből a segítőakcióból. Elnök napirend előtt szóvá teszi, hogy az Orszá­gos Árszabálybizottsághoz kerülő ügyek vagy a hozott határozatok végrehajtását helyenként megnehezíti azon körülmény, hogy az illető nyomda főnöke vagy az a munkás, akiről szó van, hadbavonult és így vagy nem volt módjában védekezését előadni, vagy magának a határozat végrehajtásának vannak akadályai. Az Orszá­gos Árszabálybizottság kimondja, hogy azokban az esetekben, amikor az országos árszabálybizottsági tárgyalásokon oly ügyek kerülnek tárgyalásra, ame­lyekben a szereplő felek közül valamelyik hadbavo­nult, a határozatok végrehajtását esetleg felfüggeszti, megadva annak a lehetőségét is, hogy a rendes idők beálltával az illető felek az egyes bizottságoknál ügyük újrafelvételét kérhessék hazaérkezésüktől számított 30 napon belül. Hogy mely határozatoknál alkalmazható ez az eljárás, azt az Országos Árszabálybizottság esetről-esetre fogja kimondani. Elnök bemutatja Torontál vármegye alispánjá­nak egy­­. évi július 8-án kelt átiratát, amelyben az alispáni hivatal a m. kir. belügyminiszter felhívására az említett átiratban egy konkrét panaszból folyólag felszólítja az Országos Árszabálybizottságot, hogy nem lévén kormányhatóságilag jóváhagyott alapsza­bálya, csak azoknak a munkaadóknak és munkások­nak vitás ügyeiben dönthet, akik döntéseit az ársza­bály aláírásával magukra nézve kötelezőknek elisme­rik. Ugyancsak bemutatja az említett átiratra adott válaszát. Az országos Árszabálybizottság az elinté­zést tudomásul veszi. A győri békéltetőbizottság egy konkrét vitás ügyből folyólag a munkabérszabályzat 109. pontjának szabatos magyarázatát kéri. Az Országos Árszabály­bizottság nem tartja szükségesnek az idézett pont magyarázatát, a konkrét esetben hozzájárul a tanonc felvételéhez. A temesvári kerületi békéltetőbizottság elvi dön­tést kér a szabadságidő kérdésében. Az Országos Árszabálybizottság elvi döntés­hozatalát nem látja szükségesnek, a konkrét esetben pedig kimondja, hogy a szabadságolt gépmester teendőit az alkalma­zásban álló másik gépmester a szabadságolás tarta­mára elvégezheti ha helyben munkanélküli gépi­űtér nincs. R. G. és Fia nyomdacég (So­pron) az Országos Árszabálybizottság hozzájárulását kéri munkarend módosításához. Az Országos Árszabálybizottság hivat­kozással a munkabérszabály,­at 18. §-ára, amely sze­rint az egységesen megállapított általános munkarend a helyi viszonyokhoz képest függelékkel egészíthető ki, a szövegmódosításhoz nem járul hozzá, mert az nem függelék és más iparágakkal (könyvkötő, kő­nyomdász) is foglalkozik. A Sz. szedő megfelebbezi az újvidéki kerületi békéltetőbizottság f. hu évi május hó 17-én hozott határozatát, amelyben megrendszabályozás kimondása iránti keresetével elutasíttatott. Az Országos Árszabály­­bizottság az iratokból és a beszerzett információkból

Next