Nyomdaipar, 1915 (14. évfolyam, 1-51. szám)

1915-01-06 / 1. szám

2. oldal megállapítja, ügy panaszos eredeti panasza beadvá­nyát három a munkaviszony megszűnte után terjesztette a bé­­tetőbizottság elé, amiért az a békéltető­bizottsági ügyvéd 21. § ának 3. pontja alapján már nem lett volna fárgyalható. Ezért a fellebezést eluta­sítja, a békéltetőlz°bság figyelmét pedig felhívja a fent hivatkozott pá­rtra. B. J. szedő ki­vétlenül panaszolja (a turócszent­­mártoni békéit* tőbizi :iátfjLnera működik) a liptószent­­miklósi S. I. nyomdacég JPT, bpjnjj^^yheti fizetését indokolatlanul tartotta vis°za, annHp^fel­mondás utáni első hét elteltével ok nélkül adSfc. . Az Országos Árszabálybizottság a panasznak Iztaidés panasztott nyomdát arra kötelezi, hogy a neki járó 32 koronát fizesse meg. P. L. szedőgépmester (Kaposvár) panaszt emel a szolnoki H. G. nyomdacég ellen indokolatlan fel­felmondás miatt és kéri a megrendszabályozás kimon­dását. Az Országos Árszabálybizottság a panaszt el­utasítja, mert a beérkezett iratokból és beszerzett információkból megállapítottnak veszi, hogy a cég panaszost állandó kondícióra alkalmazta, aki kétheti munka után megkérte a céget, hogy mondjon fel neki, amit a nyomda akkor még nem teljesített és csak akkor mondott fel panaszosnak, amikor ez visel­kedésével erre kényszerítette. J. J. gépmester közvetlenül panaszolta V. J. szol­noki nyomdatulajdonost (a szolnoki kerületi békéltető­­bizottság nem működik), hogy a cég vele szemben 50 korona már elszámolt előleget levonásba hoz. Az Országos Árszabálybizottság a beszerzett adatokból igazoltnak veszi, hogy J. J.-nek 1914. évi április és május folyamán adott 70 korona előleg panaszos 72 koronányi különóradíjazás betudásával egyszer már elszámoltatott és ezért az 50 koronás előleg vissza­fizetését, amennyiben ez a fenti 70 koronás előlegből ered, indokolatlannak mondja ki és az e címen levont 36 koronát és az esetleg azóta levont összeget a fenti 50 koronáig panaszos gépmesternek visszafizetni rendeli. D. F. szedő (Zalaegerszeg) panaszt emel F. J. zalaegerszegi nyomdatulajdonos ellen felmondási időre járó bérének megfizetése iránt. Az Országos Árszabály­bizottság kötelezi F. J. nyomdatulajdonost, hogy D. F. -nek kétheti felmondási időre járó bérét, 68 koro­nát fizesse meg. L. S. szedő közvetlenül panaszt emel a nagy­­szombati E. Tv. nyomdacég ellen kétheti felmondási időre járó bérének érvényesítése iránt. Az Országos Árszabálybizottság a panasznak helyt ad és mert a panaszból és a beadványhoz mellékelt iratokból kitű­nik, hogy a panasztott nyomda felmondás nélkül bo­csátotta el panaszost, a céget panaszos javára kétheti munkabér megfizetésére ítéli. S. E­szedő közvetlenül panaszolja (a nyitrai békéltetőbizottság nem működik) a trencséni G.-nyom­­dát kétheti felmondási időre járó bérkövetelése iránt. Az Országos Árszabálybizottság kötelezi a trencséni G. -nyomdát panaszosnak visszautazási költségeit meg­téríteni, mert erre való kötelezettsége megállapítást nyert. Sz. J. gépmester közvetlenül panaszolja a zala­egerszegi F. J.-nyomdát és kétheti felmondási időre járó bérének megtérítését követeli. Az Országos Árszabálybizottság a beérkezett adatokból valónak fogadva el, hogy a panasztott nyomda panaszost állandó kondícióra vette fel, részére a kétheti fizetést és az oda- és visszautazási költséget megítéli. K. J. panaszt emel a P. Ny. r.-t. ellen f­­elmon­­dási időre járó bérének megfizetéséért. Az O­­­­szágos Árszabálybizottság hivatkozással a békéltető­­ bizottsági ügyrend 21. §-ára, a panaszt visszautasítja. / T. S. szedő közvetlenül panaszt em­­el (a sza­badkai kerületi békéltetőbizottság nem műk­­­ödik) a sza­badkai H.-nyomda ellen felszabadulása u­­táni azonnali elbocsátásáért. Az Országos Árszabál­ybizottság fel­hívja a szabadkai H.-nyomdát, hogyha munkabérsza­bályzat 28. §-ának rendelkezései­­ szerint az újonnan felszabadult szedő lehetőleg egy­­ évig nem bocsátandó el, ezért arra kötelezi, hogy ' újabb munkás alkalma­zása, esetén először a hj' .mondás nélkül elbocsátott a gnaszost alkalmazza.­­..vélheti fizetésre vonatkozó igé­nyét'teufdi'..Vipít­có és a nyomdát ennek megfizetésére kötelezi. Egyben felszólítja, hogy szervezetlen mun­kását bocsássa el, tanulóleánynak a szedőszekrénynél való alkalmazásától pedig eltiltja. T. A. nyomdatulajdonos (Békéscsaba) megfel­lebbezi az aradi kerületi békéltetőbizottság I. évi 23. számú határozatát, amelyben O. S. szedő javára háromheti fizetés megtérítésére köteleztetett. Az Orszá­gos Árszabálybizottság a fellebbezés elutasításával az aradi békéltető bizottság határozatát indokainál fogva helybenhagyja, mert a fellebbező maga is elismeri, hogy O.-nak a kért szabadságot, mint főnöke, meg­adta és így ha a nyomdavezető ehhez nem is járult hozzá, ő a főnök engedélye alapján jóhiszeműleg maradt távol az ünnepeket követő munkanapon. Még abban az esetben is, ha a nyomdavezető részé­ről később ellenkező intézkedés létetett, ennek nem teljesítése nem képezheti indokát az azonnali elbocsá­tásnak. A részére megítélt háromheti fizetés összegé­ből a cég által adott esetleges előleg levonható. H. J. nyomdatulajdonos (Halas) fellebbezéssel él a szabadkai kerületi békéltetőbizottság f. évi 13. számú határozata ellen, amelyben a felmondás nélkül elbo­­csájtott G. Gy. szedő javára kétheti munkabérének megfizetésére köteleztetett. Az Országos Árszabály­bizottság a fellebezésnek helyt adva, a neheztelt békéltetőbizottsági határozatot hatályon kívül helyezi, mert a szabadkai békéltetőbizottság információiból is kitűnik, hogy panaszos a fellebbező egyik családtagja ellen súlyos becsületsértő kifejezéseket használt. A temesvári U. H. nyomdacég megfellebbezi a temesvári kerületi békéltetőbizottság I. évi 19. és 20. sz. határozatát, amelyben a bizottság vasárnapi külön­­óráztatásért a különóradíjaknak megfelelő összeg meg­fizetésére ítélte és a tanoncok különóráztatásáért 20 korona rendbírsággal sújtotta. A Országos Árszabály­bizottság a fellebbezésnek helyt ad és a békéltető­bizottsági határozatot hatályon kívül helyezi az alábbi indokolással: A vasárnapi különórázás, ha rendkívüli szükség esetén történik — mint a jelen esetben is, az iskolai értesítők idején, — nem lehet ok arra, hogy a békéltetőbizottság azért a céget is, a munkásokat is büntetéssel sújtsa, annál kevésbé, mivel a békéltető­bizottság annak bírálatába nem is bocsátkozott, hogy a vasárnapi munkaszünet alól a cég nem eszközölt-e ki felmentést, amit ha a cég nem tett, tényleges mu­lasztást követett el. Ugyancsak nem látja indokoltnak az Országos Árszabálybizottság, hogy a tanulási ide­jük végét kitöltő tanulók egyszeri éjjeli kü­lönórázása miatt a békéltetőbizottság 20 korona rendbírságot állapítson meg, bár a maga részéről sem tartja meg­engedhetőnek a tanoncoknak éjjeli munkára való ily­­mérvű felhasználását. (Folytatjuk.) N­Y­OMDAI/MAR 1. sz­ám

Next