Magyar Óra és Ékszeripar, 1939 (17. évfolyam, 1-24. szám)

1939-01-01 / 1. szám

6. elem­i MAGYAR ÓRA- ÉS ÉKSZERIPAR 1. szám órák­ .történ­etes írja: Schwarz Zsigmond. E tanulmányban az órák történetét ismertetem, mely azonban kizárólag a kerekes­ órákra vonatkozik, azok eredetével, fejlődésével, tökéletesedésével, át­alakulásával és feltalálájával foglalkozom. Bár kere­kes órák, illetve fogaskerekekkel ellátott órák már a vízi­ órák idejében is léteztek, itt azonban nem annyira a fogaskerekek létezéséről és működéséről, mint inkább arról a technikai készülékről lesz említés téve, melyet járatnak nevezünk. Biztos adataink nincsenek arra nézve, hogy ki találta fel az első kerekes órát; állítólag II. Szilveszter pápát (935-1003) tartják annak, akinek tulajdonítják az orsó járat (Spindelgang) feltalálását is, mely járat egészen a 17. századig egyedül uralta a helyzetet, addig más járatú óra nem készült. Az egész régi orsójáratnál az orsó fonálra volt akasztva, alsó és felső csapjai rézfuratu lyukakban forogtak, az orsó tengelyére pedig merőlegesen volt egy rézrúd erősítve melyen egyenlő távolságban bevágások voltak és e bevágásokba egyenlő nehézségű súlyokat aggattak, melyekkel az óra szabályozása történt. E merőleges rézrudat „Balken”-пек, később pedig, „Foliot”-nak nevezték. Mint ismeretes, az orsójárat működése akként ment végbe, hogy az orsó tengelye keresztben állt az orsókerék fogai felett és a kerék fogai ráestek az orsó tengelyéből kiálló lapokra. Ebből érthető, hogy az orsókerék fogai állandóan páratlan számúak voltak. Ezzel a foliottal ellátott orsó tartotta műkö­désben az akkori toronyórákat és valamennyi fajta kisebb kaliberű házi és szobaórákat. Később alkal­maztak a folio mozgatásához egy egyenes drótrugót nagyobb kivitelű óráknál, a kisebb óráknál pedig egy disznósörte pótolta az egyenes drótrugót. Rövid­del utóbb a fóliót helyett kereket alkalmaztak az orsóni lendkerék gyanánt, mely meglehetős javulást jelentett az óra pontos járására nézve, mivel a fol­otra aggatott súlyok, nagy levegő ellentállást okoztak, tehát hátráltatták az orsót szabad lengésé­ben. Azonkívül a kerek lendkerék által meglehetős laposra készíthették a szerkezeteket, ami ugyancsak előnyt jelentett az órák építése terén. Abban az időben már többen foglalkoztak óra­­készítéssel és mindenki igyekezett óráját változással, javítással forgalomba hozni. így készült 1288-ban az első ütőművel ellátott toronyóra, melyet a londoni Westminster Hall-ban állítottak fel. Ezt követték rövid egymásutánban Florenc 1300, Milano 1306, St.­Alban 1326, Strassburg 1354, Nürnberg 1361, Zürich 1366, Paris 1370, Olite 1390, Moszkva 1402, Prága 1419, Olmütz 1422, Berlin 1438, Danzig 14­70, Lyon 1598. Ezek a toronyórák mind ütőművekkel voltak ellátva, sőt különféle­­ komplikációkat is szerel­tek reájuk úgymint: emberi alakok megjelenése és különféle mozgásokkal az óra ütése alkalmával, de leginkább a déli 12 óra ütésekor. Naptárművekkel látták el az órákat, apály és dagály jelző készüléket konstruáltak. Különféle bolygók látszólagos mozgá­sával, ébresztőszerkezettel stb.-vel látták el azokat. Az eddigi említettekből látjuk, hogy bár készül­tek órák járó és ütőművei, sőt elmés komplikációkkal is voltak némelyek ellátva, azonban azokat az órákat nem órások készítették, hanem lakatosok, kovácsok és puskaművesek. Később már számos kolostorban barátok is foglalkoztak szabad idejükben órakészítés­­sel és csodás dolgokat produkáltak ezen a téren. Elmés, tudományos és szórakoztató komplikációkkal látták el remekbe készített óraműveiket, melyekkel a nézőközönséget bámulatba ejtették és a nagyközönség figyelme ezekre az órákra terelődött. (Folytatom.) Közszállításokban résztvevő kartársak figyelmébe A belügyminiszteri rendelkezésnek megfelelően a főváros polgármestere rendeletet adott ki az összes kiíró fővárosi hatóságoknak és intézményeknek, hogy indokolni kell a jövőben a beérkezett ajánlatok vissza­utasítását. Általános elvként a polgármester ezen indokolás tekintetében a következőket állapítja meg: Ha a Közszállítási Szabályzat értelmében vala­mely ajánlat nem volt elfogadható, az indokolásban a Közszállítási Szabályzat vonatkozó rendelkezésére való utalással ezt meg kell indkolni. Ha az a pályázó nyerte el a munkát, aki akár a nyílt, akár a zártkörű pályázaton legolcsóbb lévén, első helyen állt ajánlatával, ezt a körülményt szintén meg kell említeni. Ha pedig olyan , hátrább álló pályázó kapja a megbízást, aki nem a legolcsóbb, ezt a körülményt az összes előtte állókkal közölni kell, de semmiesetre sem kell közölni ezt a hátrább állókkal. Schindler és Wachner órarész és szerszámnagykereskedés, UJ CÍM: BUDAPEST, VII., DOB­ UTCA 2. Tel. 141-552. Raktáron tartjuk az összes márkás sablon alkatrészeket és órás szerszámokat. A szakszerű és pontos kiszolgálást garantálja a Schlesinger L. és Tsa cégnél két évtizeden át eltöltött szolgálati idő. Vidéki rendelések a beérkezés napján elintéztetnek.

Next