Rádió Technika, 1944 (9. évfolyam, 1-5. szám)
1944-01-01 / 1. szám
Rádió Technika megy a szétrázás. Ilyenkor a csőbe bele kell látni, hogy mennyire izzik a hibás rész. Hibás csillámhíd is okozhat zárlatot. Itt erősebb rázással kell operálni. Gázos csöveket még lehet egyenirányítónak használni. D-csöveknél ellenállásos bekapcsolás! Vannak még egyéb mentőelvek is, ezek a józan ész szerint bírálandók el. Pl. EBLI-es diódája zárlatos (lemondunk az ant. fadingszab.-ról, illetve átépítjük a másik körre ) Orion 166. A furcsa skálának csak az oszcillátorkor lehet az oka, a modulátorkor semmiesetre se, mert az legfeljebb a hangerőre van befolyással. Nem lehet a középfrekvenciás trafó sem az oka, mert pl. rosszul csatolt középfrekv. trafó mindig egyértelműen viselkedne. Az oszcillátorkor, illetve a paddingrendszer természetesen összefügg a középfrekvencia értékével, hisz az oszcillátorkor a padding-rendszer mellett csak 3 ponton tesz eleget a szuperelvnek. (L. Rádió Technika, 1939 júliusi számának 321. oldalát) Kis kapacitásoknál rendszerint 10—15 kHz-cel többet mutat, nagyobbaknál (tehát a skála vége felé) kevesebbet (tehát hoszszabb hullámokat), igaz, hogy 5 kHz-cel. Ha ennél több a különbség, akkor a paddingrendszer rosszul van méretezve, vagy ami ezzel egyre megy, a középfrekv. rossz helyre van behangolva (de mind!). Igazolt megfejtők: Jászberényi Gyula 250; Feitz János, Somogyszentmiklós 400; Suba János 250; Platscick István 400; Győrbíró Gaszton 250; Grosz Sándor, Budafok 400; Szakács János, Munkács 250; Scheffer Zoltán, Munkács 250 és az utólag igazolt 300 pont. Kollányi Miklós 400; Zölei István 400; ifj. Dobos Dezső 400; Kőműves Feenc posta műszaki tanonc 250; Heim Antal 250; Vönöczky Géza zrs 250; Konicsek Zoltán 400; Szabó István, Székesfehérvár 250. BEKÜLDÖTT ESETEK: 1. ifj. Dobos Dezső, 30 pont Amatőrkészítésű kisszuper minden látható ok nélkül fütyül. Hosszas izzadás után derült ki, hogy a gerjedést a készülékben elhelyezett blokk-tömb okozta. Az ilyen szerelvényben az összes szűrőblokkok egyesítve vannak és azok egymás felé igen jó útjai a parazita áramoknak. Segített a célszerű „széttelepítés“. 2. Zölei István, Hatvan. 30—1— 50 pont. a) Furcsa EL3. ..Standard tükörskálás 2-2-1. Panasz: Bekapcsolás után pár percre lehalkul és torz. Kidobozolva látható, hogy valaki már javította és az EL3 katód ellenállását 1000 f2-ra cserélte. Kicserélem 160 f2ra, ugyanúgy torzít. Megmérve a katód-áramot, bekapcsolásnál 32 mA, de lassan növekszik 60 mA-ig. A feszültségek rendben vannak, kivéve az előfeszültséget. A cső üzemközben érdekes zúgó hangot ad, mintha belül valami rezgésbe jönne.“ Megoldás: a cső hibás, mégpedig a katódkiképzése rossz. A fenti hibaeset egyébként az ú. n. halmozott hibák csoportjába tartozik. b) Amerikai autórádió: akadozik, ki-kihagy. Ütésre elindul. Megoldás: a vibrátor vízszintes helyzetben van, a serlegen belül gumisapka rezgéscsillapítás céljából. A sapka rosszul állt, akadályozta a kalapácsot mozgásában. 3. Grosz Sándor, Budafok. 30-150 pont. a) Gyári szuper. Potmétere serceg, ha forgatják. Újat bele! Az is serceg, a harmadik is! Hiba az egyik 100 cm-es nagyfrekvenciás szűrő, egyik ága szakadt. b) D-csöveknél vigyázzunk az izzószálal. A csővizsgálatot olyképpen szokták elvégezni, hogy a csőnek izzófeszültséget adva, a ködfénylámpát a katódra illetve valamely rácsra vagy anódra, diódára téve, következtetünk az emisszióra. Ez beválik minden csőnél, csak a kisfogyasztású D csöveknél nem, az aránylag erős katódáram a csövet könnyen kivégezheti, különösen ha anódnak a vezérrácsot használjuk. Próbáljuk, meg: DF21-nél emissziót «glimmelünk» a vezérrácsról és ha levesszük a fűtést, a ködfénylámpa tovább izzik! A cső tehát veszélyben van! Másik a verseny Januári kérdésünk. Rádióamatőrök egymás közt beszélgettek. Különböző kérdéseket tárgyaltak meg, majd a demoduláció és az egyenirányítás témája került szőnyegre. Okos Domokos szerint ez 10.000 st 2. ábra AMIT NEHEZEN lehet beszerezni, próbálja meg nálam IC 0 L A R I műszerész w ■' T ■ MESTER KECSKEMÉTI UTCA 3. TELEFON: 185—162.