Rádió Technika, 1944 (9. évfolyam, 1-5. szám)

1944-01-01 / 1. szám

1944 január KÉRDÉSEINK 11. JANUÁRI KÉRDÉSÜNK. Mély kutat fúrunk. Elméletileg a föld kö­zéppontjáig és ott egy nagy óvóhelyet vájunk ki, szép nagy szobát, kényelmeset és azt be­rendezzük mindenféle bútorral, enni- és in­nivalóval. Ha adott alkalommal óvóhe­lyünkre leereszkedünk, hogy érezzük ott magunkat? Természetesen eltekintünk a hő­mérséklettől (különben sem biztos, hogy ott olyan nagyon meleg van). Próbáljuk bele­képzelni magunkat. Novemberi kérdésünk megfejtése: A bonyolultnak ígérkező tápvezeték-kap­csoló rendkívül egyszerű, egy kétkarú ki­kapcsoló, 1. rajzunk szerint. Jellemző, hogy milyen sokan küldtek be erre a kérdésre megoldást, erős bizonyságául annak, hogy milyen erős az amatőrizmus. Megoldották: Kollányi Miklós, Szakács János szkv., Munkács, Horváth Tibor gmh., Győrbíró Gaszton, Platschek István, Berko­­vits Béla, Losonc, Miltényi István, Kolozs­vár, Suba János Vili g. t., Iglói Gyula, Rá­koscsaba, Jászberényi Gyula, Csépárnyi Al­bert rep. tzdes, Polgár Sándor szkv., Újsze­ged, Heim Antal, Kerekes Szilárd, Vérthelyi János Újpest, Vönöczky Géza, Konicsek Zol­tán Bp., Simonovics István, Szabadka, Sol­tész Imre, Dés, Sebestyén János, Bp., Ker­tész Béla, Kassa Somorjai József, Győr, Kis Terézia Bp., Kecskés Pál, Nagykanizsa és olvashatatlan aláírás Szombathelyről TETŐKERET antenna, központi antenna, ÁRNYÉKOLT ANTENNA, SZERELÉS, KARBAN­TARTÁS, JAVÍTÁS K­EMÉNY GYULA TELEFON: 121—490 A verseny pontozásos, benne bárki résztvehet. A pályázatokat egy hóna­pon belül kell beküldeni. Önálló mesterverseny Januári kérdés: 1. Anédtelepeket nem tudunk semmiképpen sem beszerezni. Hogyan lehetne mégis szerény­­telepes rádiónk amid fogyasztását (mondjuk, 100 V, 4 mA) legalább a legszükségesebb időj­­tartamra, mondjuk a hírek hallgatására, fonto­sabb bejelentésekre stb. biztosítani ma is besze­rezhető alkatrészekkel. Előre jelezzük, hogy nem járható út az afféle, hogy poharakban anódelemeket készítünk, vagy vibrátort fabri­kálunk; előbbi játék csupán, utóbbi nem sze­rezhető be, de a hozzávaló tápláló telep sem. (500 pont.) 2. Egy érdekes hiba. Orion telepes vevő (DF21, DF21 és DLL21), rettentően torzít, min­den hápogássá válik, különben kicsi a hangerő. A csövek jók (másik készü­lkben kipróbálva), minden feszültség rendes, sőt az áramfelvétel is. (Dr. Ohnmacht esete, 200 pont.) NOVEMBERI MEGBESZÉLÉS: 1. A csőszanatórium kérdése. A kérdés egyik része eléggé ismert. Taka­rékoskodjunk az élettartammal, eresszük a fűtést és az anódfeszültséget félárbocra Ez annyit jelent, hogy a fűtést leengedhetjük mintegy­ 7%-kal kevesebbre az előírtnál, az anódot akár a felére (ez a takarékosság fő helye). Szabályozzuk az előfeszültségeket a megengedett legnagyobb negatív értékekre. De ez még nem minden. Igen sok hibás cső megjavítható. Az utóbbi időkben szakadtunk talált csöveknek (fűtőszál, rács stb.) 30—35 százalékát meg lehetett javítani (szervisz-sta­­tisztikai adat!) a foglalatban lévő hibás for­rasztás a forrasztásával. Néhány százalékot ú. n. ponthegesztéssel. Ezeknél a hiba a cső belsejében van, pl. a fűtőszál befogásának nagy az átmeneti ellenállása. Erről szigetelés­méréssel lehet meggyőződni. A ponthegesz­tés 2 ábránk szerint történik: feltöltünk egy 8—16 pF-os blokkot 250—300 Volttal és ek­kor rákapcsoljuk a hibás fűtőszálra. Ha a hiba egyáltalában javítható, akkor ez segít.­­Az operáció megismétlendő megcserélt pó­lusokkal. Fontos a kondenzátor nagy töltő­ellenállása. Egyenirányítócsöveket különbiz­tosítani 100—200 mA-es biztosítókkal. Zárlatos elektródákat ködfénylámpa indi­­kálással, kopogtatással szétrázni, ha ez nem megy­, akkor tartós izzítással annyira felme­­legíteni, hogy a meghosszabbodott huzalok bizonyos belógást szenvednek, könnyebben 19

Next