Szabó Szaklap, 1941 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1941-01-01 / 1. szám

H I BA IG AZ I TA S A vállhiba kiigazítása a mellényen A mellénynek a válla lazán kell hogy felfeküdjék a testre. Ez :ai lazaság azonban nem mehet odáig, hogy a karlyuk - nál annyira elálljon, miint ahogy 1. ábránkon láthatjuk. Hogy ennek iái mellénynek a vállrésze egyébként sincsen rendben, mutatja az az erős ránc, amely a nyakcsúcstól lefelé hú­zódik. Figyeljük meg a fényképünkön bemutatott hibás mel­lényt tüzetesebben. A férfi válla és a mellény válluirésze kö­zött olyan nagy ür mutatkozik, hogy abba több ujjunk is belefér. Megfigyelhetjük továbbá, hogy ai vállvarrásból né­hány centiméterrel a nyakcsúcstól, erős, hurkiaszerű ránco­lódás mutatkozik, amely majdnem függőleges irányú. Ez a hiba mutatkozik a mellény másik oldalán is, kétségtelen je­léül anniak, hogy nem egyik oldalon másformájú testtel van dolgunk. Az első pillanatra azt hihetne az ember, hogy a nyak- csúcspont helytelen, túlságosan magasmi helyezése okozza ezt a ráncolódást. Jelen cselben azonban nem ez a hibaok, egyébként pedig az ilyen természetű hibánál a ráncolódás ugyan körülbelül ugyanerről a helyről indul ki, mint jelen esetben, csakhogy a ráncoknak iaz iránya sokkal ferdébb, nem annyira függőleges irányú, miint ennél a mellénynél. Ha az ábránkon latható szövettorlódást gombostűkkel letűzzük, akkor a mellény egészen símán fog felfeküdni. A karlyuknál persze :a túlságosan nagy szétnyílás továbbra is megmiairad. Ezeknek a hibáknak a kiigazítása úgy történ­hetne legegyszerűbben, hogy a vállvarrásokat ia vállcsúcs felé kissé menetelesen bevesszük, azt a bőséget pedig, amely a rán­colódást okozza, kivágjuk és helyén varrást alkalmazunk. Ez ellen a varrás ellen lapjában véve nem is lehelne kifogást emelni, ha persze szokatlan lenne is. Különösebb technikai nehézsége sem lenne ennek az eljárásnak. Az ilyen kiigazítás azonban nem lenne szakszerű és ki­fogástalan. Ennek » függőleges ráncnak az. eltávolítását más módon végzi el a szakember. A hibák kiigazítása Bontsuk szét a vállvarrásokat és vasaljuk simára a da­rabokat aj szélénél. Készítsünk most szabásmintát a mellény felső részéről a simára vasalt darabok szerint. Az így elké­szített és kivágott szabásminta tehát pontosan aizt a formát mutassa, amilyen-a hibás mellénynek a megfelelő része. Ezt a formát 1. ábránk mutatja. Rajzoljuk bele ebbe a mintába „a“ és b pontok között azt a szövettöbbletet, ami a mellény­nél ia ráncot okozza. Ezt a felületet ábránkon a sűrűn vo- nalkázott felület mutatja. Ezit a felületet vágjuk ki a min­tából. 2. ábránk szerint vágjuk be mintánkat a karlyukból e és b pontok között. Forgassuk el most az a—b—e darabot b pont körül úgy7, hogy az a>—b lencseszerű átvágás vonalai körülbelül alsó kétharmadában összeessenek. Fent természe­tesen ,,ia“ és al pontok között 1—1'/2 cm-es távolság fog mutatkozni. Több ennél nem is lehet, mivel ezzieil ai meny- nyiséggel meg kell nyújtanunk a vállnál a szövetet, hogy az eredeti vállszéleséget a kiigazítás után ismét megkapjuk. Ekkora mennyiséggel pedig szövetünket meg tudjuk nyúj­tani, többel azonban már nem igen. A nyújtást különben elő­segíti itt az a körülmény7, hogy a vágás itt ferde a szövet szálirányához képest. Mivel fent a vállvarrásnál „a“ és al pontok között a mintának egymásrahúzódása legfeljebb IV2 cm lehet, olyan esetben, ha a lencseszerű kivágás összehúzásánál fent ennél nagyobb mennyiség mutatkoznék, akkor a karöltőnél éspe­dig d pontnál c pont irányában húzzuk össze kissé mintán­kat, amint 2. ábránkon jól láthatjuk. 3. ábránk szerint igazítsuk ki a kiaröltővonalat és helyez­zük valamivel mélyebbre a váll varrásvonalat. Az így átala­kított szabásminta, szerint igazítsuk ki at mellény felső ré­szét. Az ilyen módon átszabott mellénynek a kezelése a kö­vetkezőképpen történik. A kiaröltőnél ,>e“ pontnál a minta szétnyílott. Darabun­kon tehát itt szövettöbblet van. Ezt be vasal ássál egyenlít­sük ki, azaz rövidítsük meg, egyidejűleg pedig az itt mutat­kozó bőséget szorítsuk kissé előrébb. A bevasalás hely7ét áb­ránkon az íves vonalkázás mutatja. Amint mondottuk, a vállvarrásnál „a“’és al pontok közölt körülbelül IV2 cm-rel megrövidül darabunk. Ezt erőteljes nyújtással egyenlítjük ki. Ugyancsak nyújtanunk kell kissé darabunkat a c d öszi- szehúzás helyénél karöltőben, alhol 3. ábránkon a jelzés mu­tatja. Ezek a bevasalások elősegítik különben azt is, hogy da­rabunk jól befeküdjék a vállmélyedésbe. Távolítsunk el a hátarészen is a vállvarrásnál egy kis ékalakú mennyiséget, a vállcsúcsnál V2 cm legyen ez a meny- nydség, majd helyezzünk vattaalátétet 'a vállcsúcshoz úgy, hogy annaik a fele az elejerészt, másik fele pedig a hátarészt magasítsa. Ennek a vattaalátétnek á formáját 3. ábránk mu­tatja. 1. ábra 2. ábra 3. ábra

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék