Szabók Szaklapja, 1931 (39. évfolyam, 1-11. szám)

1931-01-23 / 1. szám

4. aldírt Nem a szervezkedés útjára, amint az osztály­harcok története a­ munkásság számára kijelölt. Nem a szervezkedés útjára, amint az osztály­­helyzete megkívánná, mert akkor nem uralkod­nának ezek az anarchisztikus állapotok a szak­mában. Mikor fogunk abból a hosszú narkózisból föl­ébredni, amelyben még most is benne vagyunk? Pedig a­ munkáltató urak is alaposan hozzá­járultak ahhoz, hogy fölébredjü­nk hosszú ál­mainkból. Talán még sohasem hajtottak végre olyan bérdiktatúrát, mint a közelmúltban, úgy az órabérben, mint a darabszámbérben. Ezzel a cselekedettel, azt hiszem, nagyon is hozzájárul­tak a munkáltató urak, hogy a szabómunkásság az egész országban fölébredjen Mindezeken a viszonyokon segíteni kell a szabómunkásság­nak és lehet is segíteni, ha az új esztendőben egyetértően összefog a szervezkedés munkájá­ban. De ebben a tekintetben nem szabad vissza­riadni semmiféle nehézségektől és áldozatkész­ségtől, sem erkölcsi, sem anyagi tekintetben. Akkor mi szabómunikának is útját tudjuk állni annak, hogy bármikor hozzányúlhassanak a munkáltató urak a már megszerzett jogainkhoz is. Erős a hitem és a meggyőződésem, hogy ezernyi nyomorúság és szenvedés ellenére is a magyarországi szabómunkásság meg fogja ta­lálni azt az utat, amelyen az új esztendőben együttesen haladnia kell. Berger Kálmán: S3SCB ■neos SCSCB SZEMLE Közgazdasági okosság-e a bércsökkentés? A nagytőke mindenütt azzal próbálkozik, vájjon nem lehetne-e a bérek rovására a profit emelkedését tovább biztosítani. Abból indul ki, hogy mégis ez a legkönnyebb módja az árak olyan csökkentésének, amely nem a profit ro­vására történik. Természetesen szívesen­­köve­tik ezt a gondos átmenet­et a kevésbé nagytőké- nek is, a­mint azt a mi munkáltatóink példája, is mutatja. Erre vonatkozóan a svájci fém­ipari munkások lapja a­­következőket írja: ...A bércsökkentő politika gazdasági szem­pontból hihetetlen ostoba dolog. Minden ország iparának és mezőgazdaságának is az az érdeke, hogy vásárlóképes tömegeikkel rendelkezzen. Akkor, amikor a termelés az egész világon csökkenő irányú, óriási veszedelem származna a termelésre a továbbiakban, ha a bérek csök­kentésével a fogyasztók vásárlóerejét tovább csökkentik. Hogyan bíznak azonban a fo­­gyasztótöm­egek mindig többet és többet vásá­rolni szükségleteik kielégítésére, ha mindig kevesebb és kevesebb lesz a bor. A svájci ban­kok a megmondhatói annak, hogy a fogyasz­tás ilyen rombolása következtében miként, men­tik át­ más országok tőkeérdekeltségei tőkéjü­ket. (.) ■ már nem­csak Svájc, hanem Hollandia és­ Svédország bankjai is tudnának erről be­szél­ni és igen érdekes lenne ezeknek a ban­kok­nak ama statisztikai összeállítása, amely bizo­nyíthatná, hogy a fogyasztásit mmkáló o­rszá­­gokból hogyan és mekkora tőke menekül el, és ezze­l országuk gazdasági életét hogyan teszi tönkre.“ Emil Lederer professzor, a „Magazin der Wirtschaft“ című folyóiratban a bérkérdésre vonatkozóan a következőket írja: „Igaz, hogy a béresükktmité­s előmozdítja a termelőkölt­ségeik csö­k­kent­és­ét, de csak­ látszó­lag, mert nem emeli a termelés lehetőségét. Márpedig a termelőköltség­ek csökkenését való­jában csupán a nagyobb termelés lehetősége mozdítja elő. Az abnormális gazdasági viszo­nyok mellett történő bér­csökkentés kikénysze­ríti azt, hogy a tőke meneküljön az országból és ha mutatkozik is a vállalkozásnál nyereség, nem­ fordíttatik a termelés további folytonos­ságának a biztosítására, hanem mint őrizetbe veendő tőke külföldre kerül ki.“ Az És­zakamerikai Egyesült Államokban a közelmúltban jelent meg a kereskedelmi kor­mány évi jelentése, amely a válsággal kapcso­latban hangsúlyozza, hogy az amerikai gaz­daság megsokszorozott termelőerőinek, tech­nikai fölfejlődésének alapja a tömegeik fölfoko­zott életszínvonala. A válság idejében — úgy­mond — nem a bércsök­kenté­s a kibontakozás útja, hanem a bérek vásárlóerejének fokozása. Ez ma odaát, általános meggyőződés, közvéle­mény. De hivatkozhatunk a kérdésben hazai szak­véleményre is. A Magyar Textilgyárosok Országos Egyesü­leteinek főtitkára egy tőzsdelapban a pangás okairól nyilatkozik és a minkabércsökkentés kérdését is érinti, mondván: „Ami a munkabérek kérdését illeti, a mi viszonyaink között alighanem súlyos hiba volna ehhez a kérdéshez hozzányúlni. Elmé­letileg is az a szabály, hogy a munkabérek le­szállítására csak a legvégső esetben szabad gondolni, akkor, amikor ez már a piac fölvevő-­­ képességét nem­ áshatja elá. Nálunk ma a leg­főbb baj a kis fogyasztás, tehát nagyon kell vigyázni arra, hogy a munkabérek leszállítá­sával ne öntsük ki a fürdővízzel együtt a gyereket.“ Az alkalmazottak különadója. Keresetiadó­­patlékolásnak is nevezik, de bátran megduplá­zott kereseti adónak nevezhető. Kiróva a leg­kevésbé teherviselőképes rétegekre, a munká­sokra és alkalmazottakra. Éles tiltakozást vál­tott ki a rávonatkozó törvény tárgyalása az amúgy is agyonsanyargatott munkások és al­kalmazottak körében s részletesen foglalkoz­tunk vele a Szabók Szaklapja decemberi szá­mába­n mi is. A Szakszervezetek és a Sza­k­szerve­zeti Tanács, úgyszintén a szociáldemokrata parlamenti frakció hivatalos helyen is fölemel­ték tiltakozó szavukat, a kormányzat népelle­­nes voltát kirívóan jellemző, igazságtalan meg-­­ terh­eltetés ellen. A mindenre kész kormány-­­ párti többség azonban törvényerőre emelte a­­ javaslatot. Az újabb adót 193­1 január 1-től kezdve tar-­­ toznak megfizetni mindazok a munkások, akik­nek a hetibére vagy darabszámkeresete heti 30 pengőt elér. A keresetiadó-tételek eszerint a különadó val és rokkantellátási a­dóva­l.együtt hetenként a következők: Kell Kereseti Rokkan­t-Külön­ös sze­rv­ezeset adó ellátási adó adó sen pengőben A közmunkáknál ki­fizetett munkabérek. A munkásságnak régi panasza, hogy a közmun­kák kiadásánál nem­ kötik ki azt, hogy milyen munkabéreket fizessenek és ennek következté­ben a közmunkáknál általában munkabéruzsora folyik. Számtalanszor hangoztattuk ezt mi is az úgynevezett közszállítási munkák kiadásá­nál és a m­unkanélküliség enyhítése érdekében tett javaslatainkban is benni foglaltatik. Most a miskolci törvényhatóság ülésén foglalkoztak ezzel a kérdéssel és a törvényhatóság közgyű­lése egyhangúlag kimondotta, hogy a jövőben a közmunkákban csak olyan vállalkozókat szabad részesíteni, akiknek ajánlata a mun­kásság részére emberségesebb béreket biztosít. Ugyanilyen irányú előterjesztést tettek a hód­mezővásárhelyi építőipari munkások a város polgármesterének, amely magában foglalta még azt a követelést is, miszerint kötelezzék a­ közmunkák válalkozóit a napi 8 órás munka­idő betartására és tiltsák el minden közmun­kánál az athoni béreket. A polgármester ki­jelentette, hogy az előterjesztésben foglaltakat a város szakközegeivel le fogja tárgyalni és a lehetőséghez mérten is kívánságot teljesíteni fo­gja. ,T'-.,—~a i in in «MR! ■iii m Tn­",,TrT'MrmiiniM ii.iiMr.ii'aigiiirrr.l­ess svájci szakszervezeti szövetség kizárta a hozzá­­csatlakozott szakmai­ szövetségek közül. Az el­járásb­a az (IBF) közzétett értesítése szerint az adott okot, hogy a kizárt szövetség olyan moz­galmakat támogatott anyagilag­ is, amelyek bolsevista irányítás mellett a svájci szakszer­­vezeti szövetség ellen fejtettek ki tevékenysé­get. A svájci szabómunkások és bőripari mun­kások azon része, amely a kizárt szövetség el­járásával nem azonosította magát, új szervezet­ben tömörült, amelynek címe:­­Ruhaipari és Felszerelési Munkások Szövetsége­­ csatlako­zott az IBF-hez. Sajnos, Németországban is megmyitatkozik a fogyasztás válsága a ruházati ipar terén is. Az állami konjunktúrakutató-bizottság adatai sze­rint a ruházati iparban és kereskedelemben ezeknél az árucikkeknél az 1929. első háromne­gyedévi 9,5 milliárd márka értékről az 1930. évi első­ háromnegyed évben 11 milliárd márkára csökkent a forgalom. A kommentár szerint a munka­nélküliség következtében a forgalom növekedésére alig lehet számítani s nem bírja SOUUJii 5089 -0— 25-ig—._ —.10 —.02 —12 25— 30-ig—— —.1ő -.0.1— —.17 50- 55-ig—— —.20 —.02 -.20 —.42 35— 40-ig— — —.02 —.2.3 —.52 40— 45-ig—— —.30 —.02 —.00 -.02 45— 50-ig—— —.4»1 —.02 —.40 —.8*2 50— 55-ig—— —4« —.0*2 —..6o 1.0*2 .'ij— fijl i­j-—— —.00 —.02 —.6O 1.2*2 oo- 65-ig—— —.70 — .02 —.70 1.42 05- Tn­ij.—— — .80 —.02 — .80 1.02 70— 75-ig—— —.90 - .02 —.90 1.8*2 '•‡— 80-ig—— 1.­—.02 1.— 2.0*2 NO— 85-ig— — 1.10 —.02 3.10' •‡_‡•).‡ 85- 1«fl-ig—— 1.2« - .02 1.20 202 W-VlWe.. .7—1­. .hód . —.0*2 VJ'1­. 2.H-* 05—K­hi-ig—— 1.4*1 —.02 1.h 2.1)2 100—105-ig— — 1 .no — .0*2 1.00 :1.‘2‘2 105—130-ig—— 1.7­5 —.0*2 1.75 3.32 SZABÓK SZAKLAPJA Külföldi szemle A svájci ruházati munkások szövetségének kizárása. A Ruházati Munkások Nemzetközi Szövetsége (IBF) a hozzá­ csa­tl­akozott országos szövetségek sorából törölte a svájci Ruházati és Bőripari Munkások Szövetségét, miután a EGYESÜLETI ÜGYEK Magyarországi szabónunkások és munkásnők szakegylete, VII. Almássy­ tér 2. Telefon :1. 416-70 Fölhívás a csoportokhoz­­ Fölhívjuk a csoportokat, hogy az alapszabá­lyok értelmében az év elején tartsák meg min­denütt a rendes évi közgyűlésüket. Ezeken az 1930. évi működésükről terjesszék elő az álta­lános jelentést, valamint a zárszámadást és az alapszabályok 13. §-ában előírt módon válasz­szák meg a vezetőséget. A központi vezetőség képviseltetni kívánja mag­át ezeken a közgyű­léseken. A beosztás céljából azonban arra van­­szükség, hogy­­minde­n csoport sürgősen, de legalább 2—3 héttel előre tudassa, hogy mikor szándékozik megtartani a közgyűlést. Véglege­sen csak a központi iroda válasza után állapít­sák meg az időpontot. A központi vezetőség. Oktató előadások. .A budapesti csoport min­den hétfőn este tudományos és ismeretter­­jesztő előadásokat rendez a szaktársak és szaktársnők részére a csoport helyiségében. Az előadások mindenkor pontosan 7 órakor kezdődnek és a csoport vezetősége ezúton is felhívja a tagokat ezen előadások látogatá­sára. Spitz József (125330) szaktársat kéri a szom­bathelyi csoport, hogy a könyvtárból kivitt könyvet szolgáltassa vissza. Jubiláns műkedvelő előadást rendez a buda­pesti csoport vigalmi bizottsága és műked­velőgárdája február 1-én, vasárnap délután 3 órakor az egyesület helyiségében. »nárossy Antalné szaktársnő műkedvelő szereplésének 30 éves évfordulóját ünnepüik ez alkalommal a budapesti szaktársak.­­Színre kerül Heyer­­mans műve: ,,A reményhalászdráma 4 fel­vonásban. Este 8—12 óráig táncösszejövetel lesz. Matiné. A budapesti csoport tagjaiból ala­kult Újvilág Szavatok árus közbremű­ködésével matiné lesz február 8-án, vasárnap délelőtt, 10 órakor az egyesület helyiségében. Kedvezményes jegyeket bocsát « szaktársak rendeke­­zésére szervezeti igazolványuk f­ölm­utatása mellett a szociáldemokrata párt kultúrpropagandaosztálya szín­házakba, mozikba, fürdőkbe, kiállításokra, hangverse­nyekre. A jegyeket és jegyutalványokat a Népszava­­könyvkereskedésben lehet megváltani (Erzsébet körút .1.) délelőtt 10—1-ig, délután :i—11-ig, szombaton este ? óráig. .1 ked­vem­é­nyes jegyekről minde­n­ap részletes tájékoz­tatást közöl a Népszava utolsó oldala. A kedvezmény­­csakis a szervezett munkásokat és azok hozzátartozóit illeti meg. 1931 ^VVVVWVW/WVVVW\WWtfW\tWA/VWMéW»«VWAA/W»/WWWVVlM Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: ______________SALY ENDRE_______________ „Világfosás!Br'* fce Dyvuyo­ndu­rt, Budapest, VIII, Conti­n. 4. Műszaki igazgató: Deutsch D. LEFK0VITS ÉS Budapest V, Deák Ferenc-utca IS—18 f Adriai palota} Telefon Mutomata 813—39 Finom gépfussövetek, bér­lésáruk és az összes szabó­­kellékek nagy raktára. • ■ • Jutányos árak és pontos kiszolgálás! LÁTRA SZÓLÓ BETÉTEKRE 5%*/1, LEKÖTÖTT BETÉTEKRE 6Wt BETÉTKAMATOT FIZET ÖREKVÉS TAKARÉKPÉNZTÁR RT TAKARÉKBETÉTEKET EL­FOGADNAK AZ ÁLTALÁNOS FOGYASZTÁSI SZÖVETKE­ZET FIÓKÜZLETEIBEN IS KÖZPONT: BUDAPEST VI. RÁKÓCZI ÚT 42. TELEFON: JÓZSEF 454-58. illlliiluiiiiiHUlUiiiiiiiiiiiiiiuiDiiiiiinHRiniiiiiiiiiniiiiiiiuiiniiuintiiiiiitititiiniiiiiii PESTERZSÉBETI FIÓK: KOSSUTH LAJOS UCCA41 m ííIH ®

Next