Szabók Szaklapja, 1931 (39. évfolyam, 1-11. szám)
1931-01-23 / 1. szám
4. aldírt Nem a szervezkedés útjára, amint az osztályharcok története a munkásság számára kijelölt. Nem a szervezkedés útjára, amint az osztályhelyzete megkívánná, mert akkor nem uralkodnának ezek az anarchisztikus állapotok a szakmában. Mikor fogunk abból a hosszú narkózisból fölébredni, amelyben még most is benne vagyunk? Pedig a munkáltató urak is alaposan hozzájárultak ahhoz, hogy fölébredjünk hosszú álmainkból. Talán még sohasem hajtottak végre olyan bérdiktatúrát, mint a közelmúltban, úgy az órabérben, mint a darabszámbérben. Ezzel a cselekedettel, azt hiszem, nagyon is hozzájárultak a munkáltató urak, hogy a szabómunkásság az egész országban fölébredjen Mindezeken a viszonyokon segíteni kell a szabómunkásságnak és lehet is segíteni, ha az új esztendőben egyetértően összefog a szervezkedés munkájában. De ebben a tekintetben nem szabad visszariadni semmiféle nehézségektől és áldozatkészségtől, sem erkölcsi, sem anyagi tekintetben. Akkor mi szabómunikának is útját tudjuk állni annak, hogy bármikor hozzányúlhassanak a munkáltató urak a már megszerzett jogainkhoz is. Erős a hitem és a meggyőződésem, hogy ezernyi nyomorúság és szenvedés ellenére is a magyarországi szabómunkásság meg fogja találni azt az utat, amelyen az új esztendőben együttesen haladnia kell. Berger Kálmán: S3SCB ■neos SCSCB SZEMLE Közgazdasági okosság-e a bércsökkentés? A nagytőke mindenütt azzal próbálkozik, vájjon nem lehetne-e a bérek rovására a profit emelkedését tovább biztosítani. Abból indul ki, hogy mégis ez a legkönnyebb módja az árak olyan csökkentésének, amely nem a profit rovására történik. Természetesen szívesenkövetik ezt a gondos átmenetet a kevésbé nagytőké- nek is, amint azt a mi munkáltatóink példája, is mutatja. Erre vonatkozóan a svájci fémipari munkások lapja akövetkezőket írja: ...A bércsökkentő politika gazdasági szempontból hihetetlen ostoba dolog. Minden ország iparának és mezőgazdaságának is az az érdeke, hogy vásárlóképes tömegeikkel rendelkezzen. Akkor, amikor a termelés az egész világon csökkenő irányú, óriási veszedelem származna a termelésre a továbbiakban, ha a bérek csökkentésével a fogyasztók vásárlóerejét tovább csökkentik. Hogyan bíznak azonban a fogyasztótömegek mindig többet és többet vásárolni szükségleteik kielégítésére, ha mindig kevesebb és kevesebb lesz a bor. A svájci bankok a megmondhatói annak, hogy a fogyasztás ilyen rombolása következtében miként, mentik át más országok tőkeérdekeltségei tőkéjüket. (.) ■ már nemcsak Svájc, hanem Hollandia és Svédország bankjai is tudnának erről beszélni és igen érdekes lenne ezeknek a bankoknak ama statisztikai összeállítása, amely bizonyíthatná, hogy a fogyasztásit mmkáló országokból hogyan és mekkora tőke menekül el, és ezzel országuk gazdasági életét hogyan teszi tönkre.“ Emil Lederer professzor, a „Magazin der Wirtschaft“ című folyóiratban a bérkérdésre vonatkozóan a következőket írja: „Igaz, hogy a béresükktmités előmozdítja a termelőköltségeik csökkentését, de csak látszólag, mert nem emeli a termelés lehetőségét. Márpedig a termelőköltségek csökkenését valójában csupán a nagyobb termelés lehetősége mozdítja elő. Az abnormális gazdasági viszonyok mellett történő bércsökkentés kikényszeríti azt, hogy a tőke meneküljön az országból és ha mutatkozik is a vállalkozásnál nyereség, nem fordíttatik a termelés további folytonosságának a biztosítására, hanem mint őrizetbe veendő tőke külföldre kerül ki.“ Az Északamerikai Egyesült Államokban a közelmúltban jelent meg a kereskedelmi kormány évi jelentése, amely a válsággal kapcsolatban hangsúlyozza, hogy az amerikai gazdaság megsokszorozott termelőerőinek, technikai fölfejlődésének alapja a tömegeik fölfokozott életszínvonala. A válság idejében — úgymond — nem a bércsökkentés a kibontakozás útja, hanem a bérek vásárlóerejének fokozása. Ez ma odaát, általános meggyőződés, közvélemény. De hivatkozhatunk a kérdésben hazai szakvéleményre is. A Magyar Textilgyárosok Országos Egyesületeinek főtitkára egy tőzsdelapban a pangás okairól nyilatkozik és a minkabércsökkentés kérdését is érinti, mondván: „Ami a munkabérek kérdését illeti, a mi viszonyaink között alighanem súlyos hiba volna ehhez a kérdéshez hozzányúlni. Elméletileg is az a szabály, hogy a munkabérek leszállítására csak a legvégső esetben szabad gondolni, akkor, amikor ez már a piac fölvevő- képességét nem áshatja elá. Nálunk ma a legfőbb baj a kis fogyasztás, tehát nagyon kell vigyázni arra, hogy a munkabérek leszállításával ne öntsük ki a fürdővízzel együtt a gyereket.“ Az alkalmazottak különadója. Keresetiadópatlékolásnak is nevezik, de bátran megduplázott kereseti adónak nevezhető. Kiróva a legkevésbé teherviselőképes rétegekre, a munkásokra és alkalmazottakra. Éles tiltakozást váltott ki a rávonatkozó törvény tárgyalása az amúgy is agyonsanyargatott munkások és alkalmazottak körében s részletesen foglalkoztunk vele a Szabók Szaklapja decemberi számában mi is. A Szakszervezetek és a Szakszervezeti Tanács, úgyszintén a szociáldemokrata parlamenti frakció hivatalos helyen is fölemelték tiltakozó szavukat, a kormányzat népellenes voltát kirívóan jellemző, igazságtalan meg- terheltetés ellen. A mindenre kész kormány- párti többség azonban törvényerőre emelte a javaslatot. Az újabb adót 1931 január 1-től kezdve tar- toznak megfizetni mindazok a munkások, akiknek a hetibére vagy darabszámkeresete heti 30 pengőt elér. A keresetiadó-tételek eszerint a különadó val és rokkantellátási adóval.együtt hetenként a következők: Kell Kereseti Rokkant-Különös szervezeset adó ellátási adó adó sen pengőben A közmunkáknál kifizetett munkabérek. A munkásságnak régi panasza, hogy a közmunkák kiadásánál nem kötik ki azt, hogy milyen munkabéreket fizessenek és ennek következtében a közmunkáknál általában munkabéruzsora folyik. Számtalanszor hangoztattuk ezt mi is az úgynevezett közszállítási munkák kiadásánál és a munkanélküliség enyhítése érdekében tett javaslatainkban is benni foglaltatik. Most a miskolci törvényhatóság ülésén foglalkoztak ezzel a kérdéssel és a törvényhatóság közgyűlése egyhangúlag kimondotta, hogy a jövőben a közmunkákban csak olyan vállalkozókat szabad részesíteni, akiknek ajánlata a munkásság részére emberségesebb béreket biztosít. Ugyanilyen irányú előterjesztést tettek a hódmezővásárhelyi építőipari munkások a város polgármesterének, amely magában foglalta még azt a követelést is, miszerint kötelezzék a közmunkák válalkozóit a napi 8 órás munkaidő betartására és tiltsák el minden közmunkánál az athoni béreket. A polgármester kijelentette, hogy az előterjesztésben foglaltakat a város szakközegeivel le fogja tárgyalni és a lehetőséghez mérten is kívánságot teljesíteni fogja. ,T'-.,—~a i in in «MR! ■iii m Tn",,TrT'MrmiiniM ii.iiMr.ii'aigiiirrr.less svájci szakszervezeti szövetség kizárta a hozzácsatlakozott szakmai szövetségek közül. Az eljárásba az (IBF) közzétett értesítése szerint az adott okot, hogy a kizárt szövetség olyan mozgalmakat támogatott anyagilag is, amelyek bolsevista irányítás mellett a svájci szakszervezeti szövetség ellen fejtettek ki tevékenységet. A svájci szabómunkások és bőripari munkások azon része, amely a kizárt szövetség eljárásával nem azonosította magát, új szervezetben tömörült, amelynek címe:Ruhaipari és Felszerelési Munkások Szövetsége csatlakozott az IBF-hez. Sajnos, Németországban is megmyitatkozik a fogyasztás válsága a ruházati ipar terén is. Az állami konjunktúrakutató-bizottság adatai szerint a ruházati iparban és kereskedelemben ezeknél az árucikkeknél az 1929. első háromnegyedévi 9,5 milliárd márka értékről az 1930. évi első háromnegyed évben 11 milliárd márkára csökkent a forgalom. A kommentár szerint a munkanélküliség következtében a forgalom növekedésére alig lehet számítani s nem bírja SOUUJii 5089 -0— 25-ig—._ —.10 —.02 —12 25— 30-ig—— —.1ő -.0.1— —.17 50- 55-ig—— —.20 —.02 -.20 —.42 35— 40-ig— — —.02 —.2.3 —.52 40— 45-ig—— —.30 —.02 —.00 -.02 45— 50-ig—— —.4»1 —.02 —.40 —.8*2 50— 55-ig—— —4« —.0*2 —..6o 1.0*2 .'ij— fijl ij-—— —.00 —.02 —.6O 1.2*2 oo- 65-ig—— —.70 — .02 —.70 1.42 05- Tnij.—— — .80 —.02 — .80 1.02 70— 75-ig—— —.90 - .02 —.90 1.8*2 '•‡— 80-ig—— 1.—.02 1.— 2.0*2 NO— 85-ig— — 1.10 —.02 3.10' •‡_‡•).‡ 85- 1«fl-ig—— 1.2« - .02 1.20 202 W-VlWe.. .7—1. .hód . —.0*2 VJ'1. 2.H-* 05—Khi-ig—— 1.4*1 —.02 1.h 2.1)2 100—105-ig— — 1 .no — .0*2 1.00 :1.‘2‘2 105—130-ig—— 1.75 —.0*2 1.75 3.32 SZABÓK SZAKLAPJA Külföldi szemle A svájci ruházati munkások szövetségének kizárása. A Ruházati Munkások Nemzetközi Szövetsége (IBF) a hozzá csatlakozott országos szövetségek sorából törölte a svájci Ruházati és Bőripari Munkások Szövetségét, miután a EGYESÜLETI ÜGYEK Magyarországi szabónunkások és munkásnők szakegylete, VII. Almássy tér 2. Telefon :1. 416-70 Fölhívás a csoportokhoz Fölhívjuk a csoportokat, hogy az alapszabályok értelmében az év elején tartsák meg mindenütt a rendes évi közgyűlésüket. Ezeken az 1930. évi működésükről terjesszék elő az általános jelentést, valamint a zárszámadást és az alapszabályok 13. §-ában előírt módon válaszszák meg a vezetőséget. A központi vezetőség képviseltetni kívánja magát ezeken a közgyűléseken. A beosztás céljából azonban arra vanszükség, hogyminden csoport sürgősen, de legalább 2—3 héttel előre tudassa, hogy mikor szándékozik megtartani a közgyűlést. Véglegesen csak a központi iroda válasza után állapítsák meg az időpontot. A központi vezetőség. Oktató előadások. .A budapesti csoport minden hétfőn este tudományos és ismeretterjesztő előadásokat rendez a szaktársak és szaktársnők részére a csoport helyiségében. Az előadások mindenkor pontosan 7 órakor kezdődnek és a csoport vezetősége ezúton is felhívja a tagokat ezen előadások látogatására. Spitz József (125330) szaktársat kéri a szombathelyi csoport, hogy a könyvtárból kivitt könyvet szolgáltassa vissza. Jubiláns műkedvelő előadást rendez a budapesti csoport vigalmi bizottsága és műkedvelőgárdája február 1-én, vasárnap délután 3 órakor az egyesület helyiségében. »nárossy Antalné szaktársnő műkedvelő szereplésének 30 éves évfordulóját ünnepüik ez alkalommal a budapesti szaktársak.Színre kerül Heyermans műve: ,,A reményhalászdráma 4 felvonásban. Este 8—12 óráig táncösszejövetel lesz. Matiné. A budapesti csoport tagjaiból alakult Újvilág Szavatok árus közbreműködésével matiné lesz február 8-án, vasárnap délelőtt, 10 órakor az egyesület helyiségében. Kedvezményes jegyeket bocsát « szaktársak rendekezésére szervezeti igazolványuk fölmutatása mellett a szociáldemokrata párt kultúrpropagandaosztálya színházakba, mozikba, fürdőkbe, kiállításokra, hangversenyekre. A jegyeket és jegyutalványokat a Népszavakönyvkereskedésben lehet megváltani (Erzsébet körút .1.) délelőtt 10—1-ig, délután :i—11-ig, szombaton este ? óráig. .1 kedveményes jegyekről mindenap részletes tájékoztatást közöl a Népszava utolsó oldala. A kedvezménycsakis a szervezett munkásokat és azok hozzátartozóit illeti meg. 1931 ^VVVVWVW/WVVVW\WWtfW\tWA/VWMéW»«VWAA/W»/WWWVVlM Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: ______________SALY ENDRE_______________ „Világfosás!Br'* fce Dyvuyondurt, Budapest, VIII, Contin. 4. Műszaki igazgató: Deutsch D. LEFK0VITS ÉS Budapest V, Deák Ferenc-utca IS—18 f Adriai palota} Telefon Mutomata 813—39 Finom gépfussövetek, bérlésáruk és az összes szabókellékek nagy raktára. • ■ • Jutányos árak és pontos kiszolgálás! LÁTRA SZÓLÓ BETÉTEKRE 5%*/1, LEKÖTÖTT BETÉTEKRE 6Wt BETÉTKAMATOT FIZET ÖREKVÉS TAKARÉKPÉNZTÁR RT TAKARÉKBETÉTEKET ELFOGADNAK AZ ÁLTALÁNOS FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZET FIÓKÜZLETEIBEN IS KÖZPONT: BUDAPEST VI. RÁKÓCZI ÚT 42. TELEFON: JÓZSEF 454-58. illlliiluiiiiiHUlUiiiiiiiiiiiiiiuiDiiiiiinHRiniiiiiiiiiniiiiiiiuiiniiuintiiiiiitititiiniiiiiii PESTERZSÉBETI FIÓK: KOSSUTH LAJOS UCCA41 m ííIH ®