Tejgazdasági Szemle, 1923 (3. évfolyam, 1-24. szám)
1923-01-01 / 1. szám
4 keretében módot nyújtani anélkül, hogy a munkaidő rendezését egyéb vonatkozásokban érintené. Nem gondol a törvényjavaslat az éjjeli munka tekintetében oly mélyrehatóbb reformokra sem, amelyek a meglevő üzemi berendezések lényeges átalakítását, új gépek beszerzését tennék szükségessé, mert hiszen a gazdasági élet mostani rendkívül súlyos helyzetében ilyen követelményeket támasztani egyáltalán nem lehet. A törvényjavaslat a kérdés megoldásának csupán kereteit állapítja meg, magát a tulajdonképeni szabályozást a rendeleti útra hagyja. Az említett kereteket a törvényjavaslat olyképpen állapítja meg, hogy azok a rendeleti szabályozásnak határozott irányt adnak. A törvényjavaslat 1. §-ának első bekezdése előírja, hogy az esti 8 órától, reggeli 6 óráig terjedő időben a munka végzése az 1884. évi XVII. törvényaz ipartörvény) alá tartozó olyan foglalkozási ágakban tiltható el rendelettel, amelyeknél az üzem természete, valamely általános jelentőségű, gazdasági érdek, vagy a közérdek, az említett időben a munka végzését nem teszi múlhatatlanul szükségessé. A törvényjavaslat 1. §-ának második bekezdése magukkal az éjjeli munkát tiltó rendelkezésekkel szemben állapít meg bizonyos követelményeket, amelyeket közszempontokból feltétlenül érvényesíteni kell. Az egyik követelmény, hogy a tiltó rendelkezések ne érintsék egy-egy foglalkozási ágon belül a versenyviszonyok egyenlőségét, azaz, hogy egy-egy foglalkozási ágon belül minden vállalattal szemben azonos tartalmú tiltó rendelkezések nyerjenek alkalmazást. A másik követelmény, hogy a tiltó rendelkezések ne tegyék lehetetlenné kivételes vagy időnként visszatérő szükségletek kielégítését. Ilyen kivételes szükséglet merülhet fel például annak következtében, hogy valamely városban ünnepélyes alkalomból kifolyóan nagyszámú idegen tartózkodik, akiknek ellátása érdekében bizonyos iparokban az éjjeli munkát kivételesen lehetővé kell tenni. A harmadik követelmény, hogy a tiltó rendelkezések ne zárják ki az erőhatalom következményeinek megszüntetését, valamely fenyegető veszélynek elhárítását, avagy a nyersanyagoknak, egész vagy félgyártmányoknak romlástól megóvása érdekében elkerülhetetlenül szükséges munkáknak végzését. Mindezek a követelmények önként értetődők s azokat feltétlenül érvényesíteni kell. A törvényjavaslat 2 §-a annak biztosítása érdekében, hogy az 1. §. alapján kiadandó tiltó rendelkezések az ipari, gazdasági élet követelményeivel ellentétbe ne kerüljenek, igényeinek megfeleljenek, előírja, hogy az említett rendelkezések kiadása előtt a kereskedelmi és iparkamarákat, továbbá az illető munkaadói és munkavállalói érdekképviseleteket meg kell hallgatni. A javaslat eszerint célzatában kellően méltatja a tejgazdálkodás és a tejipar érdekeit. Előfizetőinkhez Ezúttal a Tejgazdasági Szemle ügyében olyan kérdésről kell szólanunk, aminek a taglalását a legszívesebben mellőznénk. Sokszoros gond számunkra az anyagárak mai állandó drágulása és a munkabérek emelkedése mellett a szaklap fenntartása, de úgy érezzük, hogy olvasóink és előfizetőink mind nagyobb tábora megértéssel méltányolja törekvéseinket és munkánkat. Ez a meggyőződésünk fölment bennünket az, alól, hogy hoszszasan ekadatoljuk a rajtunk kívül álló okok kényszerét, amely (— miként ez a napisajtó minden orgánumánál és a szaksajtó terén megtörtént —) a Tejgazdasági Szemle előfizetési árait az 1923 évre a következőkben szabja meg. Félévre 800 korona Negyedévre 400 korona Mondanunk sem kell, hogy ezek az előfizetési árak éppen csak szűkösen elegendőek arra, hogy a Tejgazdasági Szemle szerkesztésének, előállításának és expediálásának költségei fedezetet nyerjenek. Kérjük olvasóink és híveink megértő támogatását, hogy változatlan erővel és rendsthetetlen hittel végezhessük továbbra is közcélú munkánkat. Az előfizetés beküldésére szíveskedjenek az e számunkhoz mellékelt befizetési lapot felhasználni. Budapest, 1923. Január 1. A Tejgazdasági Szemle kiadóhivatala TEJGAZDASÁGI SZEMLE 1923 Január 1 .RÉSZVÉNY SZALÁMI MAGYAR SZALÁMIGYÁR R.T. készítménye BUDAPEST, Z FÜZÉR U. 37. Vágóüzem. Perlesz, Sertésvágó. PERLESZ SERTÉSVÉGE BUDAPEST, IX. SERTÉSKÖZ VÁGÓHÍD. Vásárol: Élő sertész. Elad: Szalonnát, zsírt, sertéshúst. Gyártelep: Magyar Szalámigyár r.t.