Tejgazdasági Szemle, 1928 (8. évfolyam, 1-25. szám)
1928-01-01 / 1. szám
2 TEJGAZDASÁGI SZEMLE 1928 január 1 ALFA LAVAL SEPARATOROK ASTRA HŰTŐBERENDEZÉSEK ÉS TEJGAZDASÁGI GÉPEK Mindennemű gép, bádogedény, eszköz és cikk :: tejértékesítő és feldolgozó üzemek részére :: Rendkívül kedvező fizetési feltételek. Alfa Separator Rt, Budapest Gyárésiroda, I. Csurgói út 15 Városi üzlet: IX, Ráday u. 12 Telefon : J. 368—89 Telefon: J. 352—57, csecsemő- és gyermektej céljára semmiesetre sem volnának forgalombahozhatók, holott ez irányban semmiféle intézkedés nincs. De ki kellene zárni azokat — éppen közleményünk elején említett panaszok miatt — az általános közforgalomból is. Ha az egyes államoknak rendelkezésünkre álló élelmiszer-kódexein végigtekintünk, úgy sem a svejci, sem a német, sem az osztrák kódexekben nem jöhetünk nyomára olyan megszorításnak, amely megszabná, hogy a borjárás előtt mennyi ideig szabad a tejet közforgalomba bocsátani, így a 71.000 1924. számú F. M. tejforgalmi rendeletben sincs erre nézve utalás, holott ez valóban kimerítő, s a tej forgalomba hozatala körül előforduló majd minden mozzanatra kiterjedő intézkedéseket tartalmaz. Öreg fejős tehenek tejének forgalombahozatala tekintetében csupán az angolok által a tejre nézve újabban felállított fogalmi meghatározásban találunk határidőt megszabva és pedig olyan megszorítással, mely a borjazást megelőző 15 nap után nyert tejet a közforgalomból kikapcsolja. Ugyanezen angol tej definíció az ellést követő 10-ik nap után fejt tejet tekinti csak forgalomképesnek. Nottbohmnak e tárgyra vonatkozó kísérletei oda konkludálnak, hogy a szárazra állítás előtt, a szokásos fejési idők megszakításával, azaz egyes fejési aktusok kihagyásával nyert tejek a forgalomból teljesen kizárassanak, mivel azok összetétele a kifogástalan tejekétől lényegesen eltér. Ismételjük, hogy ilyen irányú rendelkezés — bár végrehajtása nehézségekbe ütköznék — különösen olyan országrészeken bír jelentőséggek, ahol a borjaztatások — bár tágabb határok között, de nagyjában egy időre esnek és ahol a tejellátás főleg kistermelők kezében van, akik teheneiket gyakran mindvégig fejik. Nagyobb és okszerűen vezetett tejgazdaságban, ahol a borjaztatás az év különböző szakaiban elosztva történik, a laktáció előrehaladtával, illetve a szárazra állítás ideje alatt nyert tejek rendellenes tulajdonságai kiegyenlítődnek. Az Országos Tejgazdasági Szövetség tejtermékbírálata Folyó hó 16-án tartotta az Országos Tejgazdasági Szövetség II-ik országos tejtermékbírálatát, Mayer János földmivelésügyi miniszter ur őméltósága védnöksége alatt. E minőségi verseny a Központi városháza VIII. ügyosztály tanácstermében tartatott meg, melynek megnyitására megjelentek a földmivelésügyi miniszter képviseletében Tolnay Pál földmivelésügyi miniszteri tanácsos, a Székesfőváros részéről Vajna Ede tanácsnok, az OMGE képviseletében dr. Konkoly Thege Sándor főtitkár, továbbá dr. Éber Ernő az Országos Tejpropaganda Bizottság igazgatója, Löderer Béla, özv. dr. Kovács Józsefné, valamint számos, a szakmához közelálló érdeklődő. Gerlei Lajos, az Országos Tejgazdasági Szövetség elnöke, megnyitó beszédében mindenekelőtt köszönetet mondott a földmivelésügyi miniszternek, amiért e rendezés presztízsét emelendő, ennek védnökségét elvállalta, köszönetet mondott a Székesfőváros tanácsának, nevezetesen Vajna Ede tanácsnoknak, valamint az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek jóindulatú támogatásukért, úgyszintén mindazoknak a hatóságoknak, társadalmi alakulatoknak és vállalatoknak, akik e célra tiszteletdíjat adományoztak. Kifejtette e minőségi versenyek célját és rámutatott azokra a szempontokra, melyek az Országos Tejgazdasági Szövetséget ezek minél gyakoribb megrendezésére indították, s melyek ennek az intézménynek kimélyítését kívánatossá és szükségessé teszik. Üdvözölte a földmivelésügyi miniszter jelenlevő képviselőjét, Tolnay Pál miniszteri tanácsost, egyúttal mint a bíráló bizottság elnökét, a bíráló bizottságot, amely részben a szakadomány képviselőiből, részben a gyakorlati élet szakembereiből, következő tagokból alakíttatott meg: Bien Mihály kereskedő, dr. Fettik Ottó, az állatorvosi főiskola tanára, Feldmann Gyula kereskedő, Fodor Kálmán kir. fővegyész, dr. Grenczer Béla kir. fővegyész, dr. Gratz Ottó gazdasági főtanácsos, kisérletügyi állomás igazgatója, Magyaróvár, Kherndl Ernő gazdasági felügyelő, Láng Miksa, a Budapesti Közp. Ált. Tejcsarnok műszaki igazgatója, Millig Ádám székesfővárosi fővegyész, Náray Andor gazdasági akadémia tanára, Keszthely, Pauncz Gyuláné kereskedő, Wagner Nándor kereskedő. Végül felkérte Tolnay Pál min. tanácsost a bíráló bizottság beosztására és a bírálat megkezdésére. Tolnay Pál mint én, a 12 tagú bíráló bizottságot két csoportra osztva, ismertette a bírálat alapelveit és felkérte azokat működésük megkezdésére. Dr. Valkó Rudolf, az Országos Tejgazdasági Szövetség ügyvezető igazgatója ismertette a bíráló bizottsággal a bírálatra beérkezett anyagot, úgyszintén a megejtett laboratóriumi vizsgálatok eredményét. Az egyik bíráló csoport a vajakat és lágysajtokat, a másik a kemény és félkemény, továbbá az ömlesztett sajtokat vette bírálat alá. A bíráló bizottság a következő döntést hozta: Vaj: A) csoport: B) csoport: teavaj, szintenyészettel savanyított paszt. tejszín II. oszt. M. k. áll. ménesbírtok Kisbér . . 16.5 pont F. M. tiszt. dij