Természet és Technika, 1952 (111. évfolyam, 1-12. szám)

1952-04-01 / 4. szám

szabadságharcban honvédorvos volt. Margó vezette be a darwinizmust az egyetemre, állattani előadásai­nak bevezetéseképpen adta elő a darwini tant. Itt kell felvetnünk azt a kérdést, hogyan értelmez­ték Magyarországon a darwinizmust? Milyen mélyre hatoltak beléje, megfogták-e benne azt a csirát, amely a lényege, a dialektikus materializmus­ kezdetét? Látni fogjuk, hogy e tekintetben nagyon különböző volt a darwinizmus értelmezése. Legáltalánosabb hiba volt a darwinizmus túlzott leegyszerűsítése, me­­chanizálása. Más esetben idealista részletek belekeve­résével tértek el a klasszikus darwinizmustól. Akad­tak azonban túlzó darwinisták is a magyar követők sorában. Hogyan értelmezte Margó a darwinizmust? A fele­letet erre a kérdésre megtaláljuk 1868-ban megjelent „Általános állattana’-ban. Bevezetésképpen bőven ismerteti az átmeneti alakokat a „különböző alap­­szabványú" állatok között, amivel megdöntöttnek minősíti Cuvier típus- és többszörös teremtéselméletét és igazolva látja Lamarck, valamint Geoffroy St. Hilaire, Baer és Goethe nézeteit. Azután kifejti, hogy mindezektől miben különbözik Darwin tana. „Darwin —­ írja — az állatfajok átalakulá­sának természeti okait fejtegetvén, számos tapasztalati adattal bizonyítja, miszerint ezen fontos physiológiai folyamat két oki mozzanat­tól függ, egyik az öröklés (belső alakulási vagy képződési erő), a másik pedig az alkal­mazkodás (külső alakulási vagy képződési erő). Ugyanis az öröklés által minden szerve­zet a tenyésztés útján hasonló szervezetből származik, az alkalmazkodás folytán pedig minden állatszervezet a külviszonyok befolyása alatt az öröklött tulajdonságok egy részét el­vesztvén, helyettük lassanként új tulajdonsá­gokat ölt magára. E két tényező (öröklés és alkalmazkodási) közötti viszonyulásból (átvitt értelemben mondva: a lét miatti küzdés által) származik Darwin szerint az egész szerves világnak, módosulataiban a végtelenségig menő sokfélesége és változatossága. Ha az öröklés, vagyis belső alakulási erő egyedül hatna, akkor tenyésztés útján a szülőkkel egé­szen egyenlő állatok származnának, ha pedig a külső alakulási erő működnék egyedül a fo­lyamatnál,­­akkor a szülőktől teljesen külön­böző egyének, jönnének létre, tehát mindkét tényező egyidejű hatásának tulajdonítható, hogy a tenyésztés által származott új egyének a szülőkkel sem nem egészen egyenlők, sem tőlük egészen nem különböznek, hanem csak hasonlók lesznek az anyaállathoz." Látjuk, Margó Tivadar ekkor még inkább az örök­lődés és alkalmazkodás gyűjtőnevének használta fel a darwinizmust és éppen azt hagyta ki belőle, amire a darwinizmus épült: a mesterséges kiválasztás párhuzama alapján a természetben felismert termé­szetes kiválasztódást. Ellenben a „viszonhatás" (vagyis kölcsönhatás) dialektikus értelmezés. E tekintetben Margó azonban nagy fejlődésen ment át. A darwinizmus elterjedésében Margóval kapcsolatban fontos szerep jutott a Magyar Termé­szettudományi Társulatnak is. Mikor 1869-ben a Magyar Természettudományi Társulat megkezdte az ismeretterjesztő előadásokat, Margó nagy közönség előtt adta elő Darwin és az állatvilág című­ tanul­mányát, amely még ugyanazon évben megjelent a Természettudományi Közlöny első évfolyamában képek kíséretében. Margó ebben már helyesebben értelmezi a darwinizmust és „A fajok eredete” című munkán kívül felhasználta Darwin gyakorlatilag fontos munkáját is, az 1868-ban napvilágot látott „Az állatok és növények megváltozása a háziasítás állapotában" („On the variation of animate and plants under domestication"“­­-t, amelynek fordítása — sajnos — ma is hiánya a magyar biológiai szak­­irodalomnak. A Természettudományi Társulat azonban ennél sokkal többet is tett a darwinizmus elterjesztésére: kiadta jó fordításban Darwin két alapvető munkáját, mindkettőt Margó felügyelete alatt. „A fajok eredeté"A Dapsy László (1843—1896) fordította és 1873-ban és 74-ben jelent meg. Dapsy járt tanulmányúton Angliában és nemcsak a darwinizmusnak lett lelkes híve, hanem az angol kapitalizmus közgazdasági elméleteinek is. Darwin másik munkája „Az ember származása és az ivari kiválás” címmel 1884-ben látott napvilágot magyar fordításban. Ezt Török Aurél és Entz Géza ültette át magyarba s a közben Darwint Downban meglátogató Margó Tivadar „Charles Robert Darwin élete, jelleme és irodalmi működése” címmel a munka első kötetében közre­adta Darwin életrajzát. Rónay és Margó darwinista propagandája nyo­mán széles körben terjedt el a materialista biológia iránti érdeklődés. Hogy a haladó polgárság gon­dolatvilágához tartozónak tartották és az arisztokra­tikus feudalizmus ellentétének, arról a kor szépiro­dalmi művei is tanúskodnak, így a fiatalon elhúnyt Justh Zsigmond „Faimus” című regényében azzal jellemzi Czobor Ádám haladó polgári irányát, hogy könyvtárának biológiai munkáit sorolja fel: „A kis szoba kifejezte Ádám egyéniségét. A falakat köny­vek lepték el, egymás mellett Darwin, Haeckel, Spencer, Geoffroy St. Hilaire, Lamarck művei.” Darwinista ökológusok A darwinizmus az élőlények és az élettelen kör­nyezet ellentétének és kapcsolatának dialektikus egységén alapul. Az élőlény környezeti viszonyainak és kölcsönhatásainak tudományát ökológiának ne­vezzük. Magyarul nevezik „a természet háztartásá­nak” is, nevezik környezettannak is. A darwinizmus új szempontokat vitt az ökológiába, amely Darwin előtt pusztán leíró tudomány volt. Magyarországon hamarosan megmutatkozott az ökológiában a darwini hatás, bár nem mondhatjuk, hogy ökológusainkat átterelte a materialista szem­léletre, de mindenesetre mérsékelte az idealizmust az ökológiai kutatásban. Két kiváló ökológusunk volt ebben a korban: a zoológus Herman Ottó és a botanikus Borbás Vince. Herman Ottó (1835—1914) a múlt század 70-es éveiben a magyar biológia legszélesebb körben is­mert, népszerű vezéralakja volt. Önképzéssel küz­dötte fel magát. Mint lakatostanonc kezdte Miskol­con, mint a korompai gyár munkája folytatta és 1854—1856 között több bécsi cégnél dolgozott mint géplakatos. Közben Bécsben felébredt az érdeklődése az álla­tok élete iránt s mint ügyes állattömő, előbb a kolozsvári, majd a budapesti múzeumban olyan helyzetbe került, hogy az állatok életét a szabad ter­mészetben tanulmányozhatta és zoológiai vizsgála­tai eredményét biológiailag is kiértékelhette. Nagy érdeklődéssel kísért ökológiai előadásait a Termé­szettudományi Társulatban tartotta.

Next