Textil-Ipar, 1931 (4. évfolyam, 1-23. szám)

1931-05-03 / 8. szám

8. szám _______ TEXTIL IPAR 3. ol­dal A textilipari nyersanyagok és fel­dolgozásuk vázlatos ismertetése írta: RABL DEZSŐ, a Kir. Techn. és Anyagvizsgáló Intézet textilosztály vezetője (Nyolcadik közlemény) A. Állati eredetű mesterséges textilanyagok Ennek a csoportnak egyedüli képviselője ma a zselatin műselyem. Anyaga tulajdonképpen nem más, mint az állati csontokból, bőrökből főzött enyv tisztított alakja. Ebből igyekeztek gyárilag előállítani egy olyan végtelen hosszú és vékony szálat, mint a valódi selyem. Hosszas kísérletezé­sek után még m­a sincs olyan stádiumban, hogy iparilag fontosnak mondhatnék. Ugyanily sorsra jutottak a kazeint és szaru­hulladékot feldolgozni próbált kísérletek is. B. Növényi eredetű mesterséges textilanyag I. A műselyem Sokkal jobban sikerültek azok a kísérletek, me­lyek mesterséges selyem­ előállítására növényi ere­detű anyagokat használtak fel. Ezért ma már, ha »műselyemről« beszélünk, nem is gondolunk egyébbre, mint növényi alapanyagú mesterségesen, gyárilag készült selyemszerű textilanyagra. Az elnevezést illetőleg megemlítésre érdemes, hogy bár ennek­ a mesterségesen készült árunak a fényes felületén s végtelen hosszúságán kívül az igazi, természetes selyemmel semmi közös saját­sága nincs, mégis minden nyelvben »mesterséges selyemnek« keresztelték el. Az ebből idők folya­mán adódó félrevezetések, csalódások és egyéb visszásságok megszüntetésére egyes államokban újabban a »ragon« (olv. rejjon) nevet kezdik használni erre az árura. A műselyemgyártás alapanyaga kezdetben, sőt bizonyos műselyemfa­jtákná­l ma is, az a hulladék­pamut volt, ami rövidszálúsága miatt a rendes textilipari feldolgozás (felfonás) céljára nem al­más. Újabban azonban nagy mennyiségben cellu­lózából is gyártanak műselymet. Mi is a cellu­lóza? Mint föntebb láttuk, minden növényi ere­detű textilrostnak az a kémiailag tiszta alap­anyaga, ami a sokszori nátronlúgos főzések és fehérítések után megmarad. Pl. a tiszta, hófehér len, vagy a tiszta, fehérített pamut. De cellulóza nemcsak a textilipar növényi ere­detű szálas anyagaiban van, hanem a fákban is. A facellulóza, mint ismeretes, a papírgyártás nagyfontosságú nyersanyaga s egyes műselyem­­fajták készítésére is felhasználható. A facellulóza gyártására a fenyőfákat főleg erdei üzemekben hatalmas köszörülő­gépeken, úgynevezett »fa­­köszörületté« aprítják föl. Ezt a barnás-fehér pépet vegyi után különböző főzésekkel megszabadítják szennyező anyagaitól, főként a »legmn«-től s laza szerkezetű lapokban, esetleg fehérítve, hoz­zák a forgalomba. Az ily módon előállított cel­­lulóza-féleségek közül az úgynevezett »szulfit­­cellulózát« használják föl a műselyemgyártáshoz. Minthogy a műselyemgyártás technikai meg­oldásával különböző kutatók foglalkoztak, nem is egy, hanem igen sokféle gyártási eljárás született meg s nyert rendszerint szabadalmat is. Ma a sok eljárás köz­ött 4 olyan van, ami gya­korlati fontosságot nyert. Ennek megfelelően 4 kü­lönböző műselyemféleség van forgalomban. Ezek a következők: a) a nitroselyem; b) rézoxid ammóniák-müselyem; c) viszkóze-müselyem; d) acetát-müselyem. Ezek gyártása főleg a felhasznált kémikáliák­­ban s egyes részlet-műveletekben tér el egy­mástól. Valamennyi müselyemféleség gyártásánál azonban egy közös vonás mégis van és pedig a szálelőállítás módja. A cellulózát bizonyos mó­dokon kémiailag­­átalakítják és oldatba viszik. Az oldatot végeredményben mindig egy csővezetékbe vezetik és szivattyúk segélyével rendkívül finom­, pár század­ milliméter átmérővel bíró nyílásokon préselik keresztül, így természetesen igen vékony, finom szál keletkezik, melyet a felhasznált segéd­anyagoktól (oldószerektől) megszabadítanak s a cellulóza visszaalakítása után matring alakjában föl­­motellálnak. Persze egy szál nem lévén elegendő egy fonál előállítására, már a kipréselés után több ilyen elemi­, (úgynevezett »kapilláris«) szálat egyesítenek, melyeknek kisebb vagy nagyobb száma szerint vékonyabb, vagy vastagabb fonál készít­hető. Az egyi fonálban megolvasható elemi szálak számát hívják »kapilláris szám«-nak. Bár az egyes műselyemfajták részletes gyártása elég komplikált és az előállítás megértése külön kémiai tudást igényel, röviden mégis a követke­zők jegyezhetők meg, mint fontosabb momentumok, az egyes müselyemféleségekről. a) A nitroselyem vagy első gyártója után el­nevezve »Chardonnet«-selyem, a legrégibb mű­selyemfajták egyike. Ehhez rendszerint pamut­hulladékot (még­pedig igen rövidszálat) használ­nak föl nyersanyagul, melyet salétromsavval és kénsavval kezelve »lőgyapottá« (nitrocellulózává),­­ tehát egy robbanó­anyaggá alakítanak át. Ezt éter és alkohol keverékében feloldják s nyerik az ál­talában »kollódium«-nak nevezett, mézsűrüségü folyadékot. Erről az anyagról nevezik a nitro­­selymet némelyek »kollódium-selyem«-nek is. A fonócsövekbe a kollódiumot préselik be s a keletkezett kapilláris szálakról az oldóanyagként szereplő étert és alkoholt elpárologtatják. (Persze az oldóanyag főtömegét megint visszanyerik.) Az így kapott műselyemszál még nem kész, mert ily állapotában hevesen égő, sőt robbanó anyag. Ezért a továbbiakban denitrálják, vagyis a nitrocelluló­­zából újra cellulózává alakítják. b) A rézoxid-am­móniák-selyem, amit a németek röviden »Kupferserié«-nek hívnak, másképp ké­szül. Itt a cellulózát egy rézoxid-ammóniáknak nevezett folyadékban viszik oldatba, nem pedig éter-alkoholban. A cellulóza visszaalakítása a fonócsövekből kipréselt nedves kapilláris szálak-­­­ban itt nem elpárologtatással megy végbe, hanem kémiai kicsapással. (A cellulóza a rézoxid­­ammóniák-oldatból, megfelelő kezelés alatt, vegyi­leg kiválik.) Ennek a csoportnak legnevezetesebb képviselői közé tartozik a nálunk is jól ismert Bemberg-selyem, ami tehát nem más, mint rézoxid­­ammóniákos eljárással készült müselyem. c) A viszkóze-müselyem, mely jelenleg a leg­elterjedtebb müselyemfajta, az előbbiektől elütő gyártási mód szerint készül. Itt a cellulózát nátron­­lúggal kezelve, sűrű, szinte tésztaszerű péppé gyúr­ják, amely anyagnak nagy sűrűsége, viszkózus volta adta e müselyemfajtának a viszkóze-müse­­lyem nevet. A kellő mértékben összegyúrt és pihentetett anyag jut azután be a fonócsövekbe, amelyek elhagyása után a keletkezett kapilláris szálakban a cellulózát újra vegyi utón alakítják vissza. d) Az acetátműselyem nevét a cellulóza-oldat készítéséhez fölhasznált acetontól nyerte. A szál- Schaffenmayr NOMOTTAWolle N­O M­O T T A­G YA P J U FONÁLUL NAPONTA UJ BARÁTAI VANNAK, mert molymentes és mégsem tér el semmilyen más tekintetben, mint szín, puhaság, szag, fény, fogás, moshatóság, stb., jó közönséges gyapjúfonáltól. — A NOMOTTA-fonál az igazi eladási cikk az Ön számára. Tegyen egy kísérletet, érdemes, mert mindenütt csak NOMOTTÁT fognak tartani. Magyarországi vezérképviselet és lerakat: BALÁZS JENŐ BUDAPEST, V. JÓZSEF­ TÉR 11. + TEL.: A. 803-92.

Next