Textil-Ipar, 1940 (13. évfolyam, 1-26. szám)

1940-01-12 / 1. szám

LÁSZLÓ ÉS FEKETE különleges női és férfi szövet, selyem és mosókelmék divatháza nagyban és kicsinyben BUDAPEST, IV. PETŐFI SÁNDOR-U. 14-16 ííVríí«:« €r'»сЩЗ ímrri«»« mrr* .«­ Női szövetekben legválasztékosabb raktár MANDEL GUSZTÁV nagykereskedés BUDAPEST, V WEKERLE SÁNDOR-U. 5. Oí^g^cJL^JJLdi fosi­JL és taxtii­le,utcí#gÁdi BUDAPEST, VI. PETNEHÁZY-U. 69 Pamut, mű­selyem, gyapjúfonal, harisnya, textiláru festés és kikészítés A Balkán, Európa egykori viharszeglete,a nyugodt gazdasági tevékenység színhelye Az egyes balkáni államok közgazdá­szai és diplomatái közt élénk eszmecsere folyik Délkeleteurópa békéjének megőr­zése érdekében. Lelkesen küzdenek a semleges blokk megalakításának eszmé­jéért. Nem csoda, hogy rettegnek a há­borútól. Évtizedeken át Európa közve­szélyes tűzfészke volt a Balkán. Népei­ket megtizedelték a véres csaták. Tör­ténelmük rendkívül mozgalmas. Felsza­badulásuk a napóleoni háborúk idejétől datálódik. Először a szerbek és a hor­­vátok egyesültek aránylag szabad közös­ségekben. Görögország a múlt század 20-as éveiben vívta ki függetlenségét. Románia az orosz fennhatóság alól csak a krími háború után szabadult fel. A román állam 1859-ben alakult meg; függetlenségét a berlini kongresszus 1878-ban ismerte el. Bulgária az 1877— 78-as orosz-török háború végén nyerte el önállóságát. A balkán államok tulaj­donképpen csak a török iga lerázása után léphettek a gazdasági fejlődés útjára. Különösen érdekes Dalmácia történelme. Dalmácia a római császárok korában ma­gas kulturális fokon állott, 1000 körül Velencéhez tartozott. Kálmán királyunk Horvátországot Dalmáciával a magyar koronához csatolva, 1102-ben horvát­ és Dalmáti országok királyává koronáztatta magát. Velence és a görög császárság egyaránt szemet vetett az Adriai-tenger keleti partvidékére. A velenceiek ellen fegyverrel védekeztünk, mígnem Nagy Lajos 1357-ben legyőzte a köztársasá­got, mely lemondott a tartományról. — Zsigmond király alatt az ország délvidé­kén dúló zavarokat V­elence felhasználta Dalmácia elfoglalására. Magyarországot a török háborúk gátolták Dalmácia vissza­szerzésében, így került a múlt században osztrák uralom alá és a világháború után Jugoszláviához csatolták. Gazdasági struktúrája... A Balkán országainak rendkívül hasonló a gazdasági struktúrája. Kereskedelmi össze­­köttetései­k éppen ezért, dacára az alacsony fuvartételeknek, teljesen jelentéktelenek. Ez tü­­ntik ki azokból a számokból, melyek­ az egyes balkáni­ államoknak a többiekkel lebonyolított külkereskedelmét, az 1937. évi teljes behoza­talnak és kivitelnek százalékában tüntetik fel. Görögország behozatalának aránylag tekin­télyes részét fedezi a többi balkán államok­ból, ami azzal magyarázható, hogy élelmiszer­­önellátása, rossz termés esetében, nincsen biz­tosítva. Gabonát, takarmányt, állatokat Ma­gyarországból, Romániától és Jugoszláviából szerez be. A román­­kivitel túlsúlya abból adó­dik, hogy a többi államok Romániából szer­zik be a petróleumot. A harmadik birodalom fontos szerepet tölt be a délkeleteurópai kereskedelemben. A bal­káni államok behozataluknak 1938-ban 400‰/o-át fedezték német áruci­kkekkel. A német ipar­cikkek aránya a teljes behozatalban a kö­vetkezőképpen alakult: Német import a teljes behozatal százalékában: 1933-ban a német részesedés a balkán álla­mok importjában 25,4%/o-ra rúgott. ... őstermelése... A kereső népesség foglalkozási csoportjaiban kiemelkedő jelentősége van az őstermelésnek. Az összes keresők számához arányítva, az erdő- és mezőgazdasági termeléssel foglal­kozó lakosság: Görögországban (1928) 6/o 54 Romániában (1930) 78 Jugoszláviában (1931) 76 Bulgáriában (1926) Görögországban elég sok az iparűző házi­iparos, pl. szőnyegcsomózó stb. A Balkán félsziget minden zugában nagy a fölösleg munkaerőkben. Ott is úgy van azon­ban, mint a világ minden részében, ahol a gazdaság magasabb formák felé tölt, a mun­kás nehezen törődik bele a városi­ élettel járó szigorúan megszabott napi időbeosztásba. Ha egy kis pénzmagot összegyűjtött, mindjárt kedve kerekedik a munka abbahagyására. Szorgalmas földművesek nagy buzgósággal sa­játítanak el bizonyos iparágakkal járó kéz­ügyességet, kitűnő a teljesítményük, nem sok idő múlva mégis otthagyják a műhelyt, mint Szent Pál az oláhokat, hogy valami mást kezdjenek, vagy visszatérjenek szántóföldjeikre. Ezeknek a játékosan művészi irányzatoknak köszönhető,­­hogy Bulgáriában és Romániában virágzik a textil-háziipar és Görögországban, különösen a kisázsiai görögök 1922. évi visz­­szavándorlása óta, a szmirnaszőnyeg csomó­zás világhírnévre tett szert. ...ipara... A balkán iparvállalatoknál a külföldi kon­szernek jelentős érdekeltségeket vállaltak. Я jugoszláv bányaiiparban franciáké volt a ve­zető szerep s a világháború után az an­golok nyomultak előtérbe. Я jugoszláv ipar­vállalati részvényeik ЧОо/о­ а külföldi tulajdon. Bulgáriában a franciák mellett a belgák is szerepelnek. Görögországban a belgák mel­lett a német és amerikai cégek, a bánya­iparban különösen az angolok tevékenykedtek. Az olaszok a bank- és biztositó üzletet ra­gadták magukhoz s a tengeri szállításban is nagy a túlsúlyuk. Albánia közgazdaságii té­ren majdnem mindent az olaszo­knak köszön­het! A Balkán félsziget államainak jellegzetessége, hogy hatékonyan érvényesül a parasztgazdál­­kodások önellátási törekvése. A parasztok há­zukat, istállóikat, pajtáikat — összeszövetkezve — maguk épük. Asszonyok, leányok fonó- és szövő- és szabótudományukkal gondoskodnak a ruhaellátásról. A vidéki emberek a juhok és marhák bőréből maguk készítik bundájukat és szilas bocskorukat. Bulgária, Ószerbia, Ma­cedónia és a Karszt vidékén, de részben Romániában is a földművesek árubeszerzése petróleumra, sóra, cukorra, esetleg egy ss más szerszámra korlátozódik. A város és falu csere­forgalma nem számottevő. Pl. Bulgáriában az ipari termelésnek csupán 30—40o­0-át helyezik el a mezőgazdasági rétegnél. Egyébként az ipar, miután exportja jelentéktelen, egyéb fog­lalkozási ágak vásárlóerejére szorul. A mezőgazdaság meglehetősen külterjesen gazdálkodik. Len, kender, repce, szójabab, mák, napraforgó, pamut, szőlő, selyemgubó, főze­lék- és gyümölcsfélék nagyobb arányú terme­lésével nagyszabásúan fokozhatnák az exportot. Jelenleg a terméshozam csak egyharmada, vagy egynegyede annak, amit a kedvezőtlenebb ég­hajlat alatt élő közép- és nyugateurópai or­szágok termelnek. A balkáni államok a folyók szabályozásával, bővebb trágyázással, racio­nálisabb gazdálkodással, belátható időn belül 50%/o-kal növelhetnék mezőgazdasági termelé­süket. Ezáltal erősen emelkedne a vásárlóké­pességük és jóval nagyobb mennyiségű textí­liát szerezhetnének be. ... textilnyersanyagai... 1934-ben a balkáni államok 150.000 tonna, 1938-ban pedig 185.000 tonna textilnyersanyagot produkáltak. A textilnyerőanyagokat régebben túl­nyomó részben exportálták, jelenleg egyre nagyobb mennyiségben dolgozzák fel a belföldön. Emelkedett a pamut­­behozatal. A gyapjú Délkeleteurópa tex­tilnyersanyagai közt nagyobb jelentőségű, mint a középeurópai országokban, ami a mezőgazdasági lakosság nagyobb számának tulajdonítható. Jugoszláviá­ban, Bulgáriában és Görögországban ma már több pamutot használnak fel, mint gyapjút. ... textilipara A textilipar fejlődését alanti számok tükrözik vissza: Románia textilgyártmányainak terme­lését az 1932. évi (1.1 milliárdról 1937- ben 10,5 milliárd lej értékre növelte. Pa­­mut fon­ódái 1938-ban belföldi szükség­letének már 75%/o-át fedezték. 1940-ben valószínűleg megvalósul a teljes önellá­tás. Ehhez mérten erősen csökkent a textilkészgyártmányok behozatala. Jugoszlávia textilipari munkásainak száma 1932-től 1937-ig 60.000-re dup­lázódott meg. Mindenesetre nagyobb mennyiségű pamutot kell importálnia, mert a belföldi pamuttermelést a kli­matikus viszonyok korlátozzák. Különö­sen kedvező Jugoszlávia kender-önellá­tása. A kenderipari kis-, nagy- és kö­zépüzemek száma Jugoszláviában 420-ra emelkedett. A termelt lenből a föld­művesek szövött árukat és ruházati cik­keket készítenek. Jugoszláviában is visz­­szaesett a textilkészgyártmányok im­portja. Görögország textilipara a belföldön termő pamut feldolgozását erős ütem­ben fejleszti. Bulgáriában is emelkedett a pamut­­termelés. 1939-ben a belföldi szükség­letnek már 70o/o-át fedezték. 170 pa­m­­u­tfonó­da (nagyrészt közép- és törpe­üzem) a teljes bulgár ipari termelésnek negyedrészét állítja elő. * A berlini »Institut für Konjunktur­forschung« tudós elnöke, Wagemann Ernst dr. »Der neue Balkan« — Altes Land—Junge Wirtschaft« — című műve nemrég jelent meg a hamburgi ■ Han­seatische Verlaganstalt A. G. kiadásában. (Ára 3.60 Km.) — 144 oldalas könyvében arra a végkövetkeztetésre jut, hogy a Balkán még sok millió embernek adhat életteret, ha racionális gazdálkodással feltárja természeti kincseit. A mezőgaz­dasági munka intenzívebbé tételével - eltekintve a tropikus éghajlat termékei­től — fedezni tudják majd Németország élelmiszerszükségletét. A Harmadik Bi­rodalom," Wagemann professzor véle­ménye szerint, ezen országoknak termé­szetes kereskedelmi partnere és bősége­sen elláthatja őket iparcikkekkel. Aki a Balkán problémáival komolyab­ban foglalkozik, haszonnal forgathatja Wagemann professzor könyvecskéjét, melyből többek közt az is kiderül, hogy milyen istenáldott ország Magyarország. Megemlíti ugyanis, hogy Görögország belföldi élelmiszerszükségletének 80o/o-át, Németország pedig 83°/o-át fedezheti. A 100o/o -os önellátáson felül Jugoszlávia 6o/o, Bulgária 9o/o, Románia 10o/o, Ma­gyarország pedig már ezidőszerint is 21 o/o élelmiszer-exportfölösleggel rendelkezik S Kállai László. Behozatal Kivitel a többi balkáni államokból államokba O/o O/o Románia 2.0 8.0 Bulgária 3.8 1.4 Görögország 16.8 5.6 Jugoszlávia 3.7 3.9 Összesen 7.1 4.7 Bulgária 51.9 Jugoszlávia 39.4 Görögország 30.3 Románia 36.8 T­örökország 47.5 81 Textilnyersanyag termelés (tonnában) Románia 73.000 Jugoszlávia 50.000 Görögország 32.000 Bulgária 30.000 1940 január 12TbrtiMpar iWH, enes ÜLan ■mecJtanikai sxonagyá'i Zijpest Ok­mály u. 74 76 Selyem és műselyem kernék, SELYEM ÉS BÉLÉSÁRUGY­ 1R in BUDAPEST, X. SZLÁVY-U. 5. TEL: 1-491-31 GYÁRT: műhelyem és selyembélésárukat PETYÁN ADOLF és FIA Ezelőtt: PETYAN ÉS BRÓDY kézmű- és damasztáru nagy­kereskedés BUDA­PEST, VI. PAULAY EDE-U. 7

Next