Üvegesek Lapja, 1937 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1937-01-01 / 1. szám

4 ÜVEGESEK LAPJA 1. szám. vásárlását egyöntetűbbé teszi, és nagyban hozzájárul az egységes versenyfeltételek kialakításához. A többi kérdésre elvi hozzájárulását kérte a gyárnak; ez ugyan­csak sürgős, de mivel számszerű adatoknak alapos meggondolásával jár, részletes kalkulációk elkészíté­sét jelentik, azonnal nem léptethetők életbe, mert né­hány hét kell ezek részletes kidolgozásához. De mi­helyt a konzumprémiumokat megszüntették, azonnal munkába vesszük ezeket is. Mielőtt az eladási és fel­­dolgozási árak a gyakorlatba átmennének, mind a vá­sárlási mind a feldolgozási árakat az Árelemző Bizott­sággal­­elfogadtatjuk, hogy aztán a hazai gyárak mint eladási feltételeket azonnal életbe léptethessék. Az elnökség úgy tervezi, hogy a gyár egyelőre Bu­dapestre és 50 km-re eső közvetlen környékére léptesse életbe az árvédelmet, s ha itt beválik, átadjuk a mun­kát a MÜOSz-nak, hogy terjessze ki a rendszert az egész országra, mert tudomásunk szerint a viszonyok a vidéken semmivel sem jobbak, mint a fővárosban. A Zagyvapálfalvai üveggyár Rt. igazgatóságával december 2-a óta folytak a tárgyalások, amelynek eredményeképpen közölhetem a szakmával, hogy a gyár igazgatósága átérezve azt a morális felelősséget, amellyel a hazai üvegesiparral és kereskedelemmel szem­ben viseltetik, kijelentette, hogy az ipartestület által kezdeményezett, és az osztrák árvédelmi rendszerből a hazai viszonyokra alkalmazott árvédelmi rendszert nemcsak szimpatikusnak találja, hanem az egészet el­vileg elfogadja, az üvegesiparosság mellé áll, s ennek a rendszernek a gyakorlati keresztülviteléhez nemcsak segédkezet nyújt, hanem átveszi a rendszer legfőbb irányítói szerepét, a benne foglalt szankciókat a ma­gáévá teszi, s amikor az ipartestület az irányárakkal elkészül, életbe is lépteti. A konzumprémiumokra vonatkozólag pedig a kö­vetkező írásbeli nyilatkozatot tette: „Őszinte megértéssel fogadtuk az Ipartestület elnökségének beadványát, mely az ü­vegesiparosság anyagi helyzetének megjavítását célzó értékes terveze­tét tartalmazza. A legnagyobb mértékben értékelve Szittner elnök úrnak önzetlen fáradozását a kisiparos­ság érdekében, készséggel vagyunk hajlandók Szittner elnök úr akcióját a magunk részéről hathatósan támo­gatni. Azzal a konkrét kívánsággal, hogy első lépésként a gyár a forgalmi jutalékot azoktól az iparosoktól, akik a gyár közvetlen vevői, vonja meg, foglalkozunk. Az idő rövidsége miatt végleges elhatározásra még nem juthattunk, mert ezek a kérdések az igazgatóságnak vannak fenntartva, de semmiképen sem fogjuk el­mulasztani, hogy Szittner elnök úr bevonásával köz­­megelégedésre oldjuk meg ezt és minden egyéb fölve­tett problémát.“ Ehhez az átgondolt és tervszerűen felépített munká­hoz kérem a kedves kartársaknak a segítségét, össze­dolgozását, koncentrikus erőkifejtését. Álljatok mind­nyájan az elnökség mellé, az árvédelmet meg kell csi­nálnunk! Adjon a Magyarok Istene az egész szakmának boldogabb, nyugodtabb, magyarabb, szebb új esztendőt! A táblaüveg szakma helyzete 1936-ban A híres angol író, Bernard Shaw egyik színművé­hez írott előszavában meg akarja magyarázni, miért kíná­lódnak az emberek néha évtizedekig tehetetlen módon egy-egy olyan probléma megoldásával, amely pedig minden tisztánlátó ember előtt az első tekintetre kell, hogy világosan álljon. Bernard Shaw nagyon szelleme­sen és nagyon találóan azzal magyarázza ezt, hogy való­ságosan, de szellemileg is száz ember közül kilencven­kilencnek nem normális a szeme. Az emberek jó része, rövidlátó, még többen távolbalátók, mások szeme astig­­matikus és nagyon sok ember többé vagy kevésbbé színvak, a színárnyalatokat nem látja helyesen. Az a századik ember, akinek egészen véletlenül normális a szeme, az többnyire egyedül marad felfogásával, mert ha elmondja, hogy ő miként látja a dolgokat, az em­berek többsége ellentmond neki, mert hiszen a túl­nyomó többség nem normálisan, hanem helytelenül látja a világot, s az emberek általában nem tárgyilago­san, hanem subjektíve alkotják meg a véleményüket. Amióta az a megtisztelő felkérés érkezett hozzám, hogy számoljak be a táblaüveg helyzetéről az 1936. év folyamán, azóta állandóan a híres angol író mondására kell, hogy­ gondolják, mert hiszen tárgyilagosan azt kell megállapítanom, hogy a táblaüveg szakma helyzete ob­jektíve javult, az építkezés megindult, a fogyasztás növekedett, viszont meg vagyok győződve arról, hogy kartársaim túlnyomó része subjektíve a legélesebben fog ennek a megállapításnak ellentmondani, azt bizo­nyítva, hogy a szakma helyzete semmivel sem javult. Mindkét állítás helyes, mert tény, hogy az 1936. év folyamán az építkezési tevékenység és vele együtt a mi szakmánk foglalkoztatottsága erős emelkedést mu- MODERN ÜVEGHOMÁLYOSITÁS homokfúvással két árnyalatban is, CSÍKOZÁS és uj modern muszlin-minták Nedvességálló tükörboritás Ligeti László üvegtechnikai műintézete Budapest, Vill., József-utca 23. József-körut sarok ALAPÍTVA: 1886. Telefon: 1412-56. Bérmunka, tükörborítás, homokfúvás. T­igar fi­a

Next