Üvegesek Lapja, 1939 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1939-01-01 / 1. szám

*­ Pintér Jenő: A Magyar Kereskedők Nyelvvédő Könyve Csinos kiállítású, 72 oldalas füzet jelent meg legutóbb a magyar könyvpiacon, folytatása az elmúlt évben megjelent Magyar Nyelvvédő Könyvnek. „Ab­ban egybeállították a magyar nyelvhelyesség adatgyűj­teményét az iskolák, hivatalok, tudomány, irodalom, napisajtó és általános használat számára, most a Ma­gyar Kereskedők Nyelvvédő Könyvében felhívják a ügyeimet a kereskedelmi nyelvvel kapcsolatos tenni­valókra. Ha a külföldi kereskedő mindent megtesz be­szédének és írásának tisztaságáért, a magyar kereske­dők is bizonyára átérzik, hogy mi a kötelességük nyel­vünk szókincse és kifejezéskészlete iránt“. A füzet előszavában így vezeti be Pintér Jenő, a kiváló tudós, a magyar nyelvhelyesség kérdésének leg­főbb harcosa ezt a minden ízében gondosan szerkesz­tett és a mindennapi használatra készült füzetet. „Nem törekedett valamennyi hiba kiirtására. Csak a legkiál­­tóbb idegenszerűségektől szeretné megszabadítani a kereskedelmi nyelvünket. Ha javításainak csak kisebb részét fogadja is el a magyar kereskedő­világ, már akkor is szembeszökő lesz a hazai nyelvvédő mozga­lom eredménye“. Pintér Jenő ez óhajtásához a magunk részéről hozzáteszük, hogy a magyar kereskedőnek elsőrendű kötelessége, hogy a füzetben felsorolt magyar kifeje­zéseket átvegye és meghonosítsa. Semmi szükségünk nincsen arra, hogy idegenből átvett kereskedelmi ki- 1. szám ÜVEGESEK LAPJA az aranybányászathoz szükséges választóvíz tartá­sára szükséges üvegeket gyártotta, de más haszná­lati üvegeket is készített. Ez az „üvegcsűr” még két­száz évvel később is működött. Számos régi, XV. és XVI. századbeli magyar huza létét és működését is igazolja, eredeti okmányok, számadások alapján, holott pl. Telkes 1895-ben, de dr. Knapp Oszkár még 1929-ben is azt írják, hogy hazánkban csak kb. 150 éve van üvegipar. Külön öröm olvasni a régi üveg­gyárak leltárának kitűnő magyaros kifejezéseit. Sághelyi dr. könyve nemcsak a magyar kultúr­­történelem nagy értéke, hanem a hasonló művek között világviszonylatban is első helyen áll, s erre a munkára mi magyarok csak büszkék lehetünk. Itt fekszik előttem pl. az amerikai üvegiparral, nem­rég az egyik amerikai egyetem támogatásával ki­adott munka, Rogers and Beard könyve: „5000 Years of Glass”, amelyet sem tartalmilag, sem fel­dolgozásában egy napon sem lehet említeni Ság­helyi dr. könyve mellett. A nagy német szakiroda­­lomban is alig találunk olyan művet, amely meg­közelítené Sághelyi széleskörű tudását, adatainak megbízhatóságát és feldolgozása rendszerességét. Van azonban ennek a műnek még egy igen nagy értéke, és­pedig pedagógiai vonatkozása. Ság­helyi dr. a magyar nevelésügy egyik legkiválóbb tehetsége, s ez megnyilvánul ebben az írásában is. Ma jobban, mint valaha szükség van arra, hogy a felnőtteket alapismeretekre neveljük. Ha ma is ér­vényben volna a régi céhszabály, hogy „bolond és ostoba nem lehet üvegesmester”, akkor ma a szak­mánknak jobb sora volna. Nálunk ma a bolondok és ostobák kényszerítik rá akaratukat a többiekre, mert vájjon nem bolond és ostoba-e az, aki munkát vállal kereset nélkül, ráfizetésre, s ugyanakkor tele szájjal kiabálja, hogy a szakma azért megy tönkre, mert nem hagyják őt keresni. Ilyesmi igazán lehe­tetlen volt a régi tisztes céhek korában. A mai gaz­dasági zavarból nincs is más kivezető út, minthogy ismét megbecsüljük a tisztességes munkát, kizárjuk a magunk soraiból is a kontárokat, ellenben min­denkit, aki becsületes, közhasznú munkával akarja kenyerét keresni, aki szívvel-lélekkel bele akar illeszkedni a magyar nemzet világába, a magyar gondolkodásba, ha nemcsak magának, de a Haza ja­vára is dolgozik, élni hagyunk. Ez ennek a könyvnek a nagy tanulsága. Az üvegesipar kül­földről jött, de magyarrá lett, s mindig a magyar kultúra egyik értékét alkotta. Nem érdemli meg senki, hogy tisztességesen szakképzett magyar üvegesnek tartjuk, ha ezt a könyvet nem olvassa el. Ennek a könyvnek minden üvegesnek második bibliájává kell lennie, amelyből mindennap tanul, művelődik, okulást nyer. Én arra kötelezném a tanonc- és mestervizsgáló bizottságo­kat, hogy senkit ne képesítsenek a jövőben üveges­segéddé és mesterré, aki ezt a könyvet nem olvasta el, mert nem lehet felkészült, jó iparos az, aki szak­mája történetének eseményeit s legfőbb tanulságait nem ismeri. Sághelyi dr.-nak pedig az egész magyar üveges­szakma soha el nem homályosuló köszönettel s elis­meréssel tartozik, mert ezen a művön keresztül olyan megbecsülés ér bennünket, amelyet meg sem érdemeltünk. Forgó István : Üvegcsiszolás, ü­veghajlitás. — Tükörgyártás Modern üveghomály­osi­tás KILTZ JAKAB ÉS EMICH TESTVÉREK Budapest, Vill., Práter ucca 84. Telefon 135-476. Alapítva 1909.

Next