Üvegesek Lapja, 1939 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1939-01-01 / 1. szám
* Pintér Jenő: A Magyar Kereskedők Nyelvvédő Könyve Csinos kiállítású, 72 oldalas füzet jelent meg legutóbb a magyar könyvpiacon, folytatása az elmúlt évben megjelent Magyar Nyelvvédő Könyvnek. „Abban egybeállították a magyar nyelvhelyesség adatgyűjteményét az iskolák, hivatalok, tudomány, irodalom, napisajtó és általános használat számára, most a Magyar Kereskedők Nyelvvédő Könyvében felhívják a ügyeimet a kereskedelmi nyelvvel kapcsolatos tennivalókra. Ha a külföldi kereskedő mindent megtesz beszédének és írásának tisztaságáért, a magyar kereskedők is bizonyára átérzik, hogy mi a kötelességük nyelvünk szókincse és kifejezéskészlete iránt“. A füzet előszavában így vezeti be Pintér Jenő, a kiváló tudós, a magyar nyelvhelyesség kérdésének legfőbb harcosa ezt a minden ízében gondosan szerkesztett és a mindennapi használatra készült füzetet. „Nem törekedett valamennyi hiba kiirtására. Csak a legkiáltóbb idegenszerűségektől szeretné megszabadítani a kereskedelmi nyelvünket. Ha javításainak csak kisebb részét fogadja is el a magyar kereskedővilág, már akkor is szembeszökő lesz a hazai nyelvvédő mozgalom eredménye“. Pintér Jenő ez óhajtásához a magunk részéről hozzáteszük, hogy a magyar kereskedőnek elsőrendű kötelessége, hogy a füzetben felsorolt magyar kifejezéseket átvegye és meghonosítsa. Semmi szükségünk nincsen arra, hogy idegenből átvett kereskedelmi ki- 1. szám ÜVEGESEK LAPJA az aranybányászathoz szükséges választóvíz tartására szükséges üvegeket gyártotta, de más használati üvegeket is készített. Ez az „üvegcsűr” még kétszáz évvel később is működött. Számos régi, XV. és XVI. századbeli magyar huza létét és működését is igazolja, eredeti okmányok, számadások alapján, holott pl. Telkes 1895-ben, de dr. Knapp Oszkár még 1929-ben is azt írják, hogy hazánkban csak kb. 150 éve van üvegipar. Külön öröm olvasni a régi üveggyárak leltárának kitűnő magyaros kifejezéseit. Sághelyi dr. könyve nemcsak a magyar kultúrtörténelem nagy értéke, hanem a hasonló művek között világviszonylatban is első helyen áll, s erre a munkára mi magyarok csak büszkék lehetünk. Itt fekszik előttem pl. az amerikai üvegiparral, nemrég az egyik amerikai egyetem támogatásával kiadott munka, Rogers and Beard könyve: „5000 Years of Glass”, amelyet sem tartalmilag, sem feldolgozásában egy napon sem lehet említeni Sághelyi dr. könyve mellett. A nagy német szakirodalomban is alig találunk olyan művet, amely megközelítené Sághelyi széleskörű tudását, adatainak megbízhatóságát és feldolgozása rendszerességét. Van azonban ennek a műnek még egy igen nagy értéke, éspedig pedagógiai vonatkozása. Sághelyi dr. a magyar nevelésügy egyik legkiválóbb tehetsége, s ez megnyilvánul ebben az írásában is. Ma jobban, mint valaha szükség van arra, hogy a felnőtteket alapismeretekre neveljük. Ha ma is érvényben volna a régi céhszabály, hogy „bolond és ostoba nem lehet üvegesmester”, akkor ma a szakmánknak jobb sora volna. Nálunk ma a bolondok és ostobák kényszerítik rá akaratukat a többiekre, mert vájjon nem bolond és ostoba-e az, aki munkát vállal kereset nélkül, ráfizetésre, s ugyanakkor tele szájjal kiabálja, hogy a szakma azért megy tönkre, mert nem hagyják őt keresni. Ilyesmi igazán lehetetlen volt a régi tisztes céhek korában. A mai gazdasági zavarból nincs is más kivezető út, minthogy ismét megbecsüljük a tisztességes munkát, kizárjuk a magunk soraiból is a kontárokat, ellenben mindenkit, aki becsületes, közhasznú munkával akarja kenyerét keresni, aki szívvel-lélekkel bele akar illeszkedni a magyar nemzet világába, a magyar gondolkodásba, ha nemcsak magának, de a Haza javára is dolgozik, élni hagyunk. Ez ennek a könyvnek a nagy tanulsága. Az üvegesipar külföldről jött, de magyarrá lett, s mindig a magyar kultúra egyik értékét alkotta. Nem érdemli meg senki, hogy tisztességesen szakképzett magyar üvegesnek tartjuk, ha ezt a könyvet nem olvassa el. Ennek a könyvnek minden üvegesnek második bibliájává kell lennie, amelyből mindennap tanul, művelődik, okulást nyer. Én arra kötelezném a tanonc- és mestervizsgáló bizottságokat, hogy senkit ne képesítsenek a jövőben üvegessegéddé és mesterré, aki ezt a könyvet nem olvasta el, mert nem lehet felkészült, jó iparos az, aki szakmája történetének eseményeit s legfőbb tanulságait nem ismeri. Sághelyi dr.-nak pedig az egész magyar üvegesszakma soha el nem homályosuló köszönettel s elismeréssel tartozik, mert ezen a művön keresztül olyan megbecsülés ér bennünket, amelyet meg sem érdemeltünk. Forgó István : Üvegcsiszolás, üveghajlitás. — Tükörgyártás Modern üveghomályositás KILTZ JAKAB ÉS EMICH TESTVÉREK Budapest, Vill., Práter ucca 84. Telefon 135-476. Alapítva 1909.