Üvegesek Lapja, 1941 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1941-01-01 / 1. szám

1. szám. ÜVEGESEK LAPJA 3. 10. Az ipartestületi elnökség fenntartja magának a jogot, hogy az arra alkalmasnak ítélt munkákat megvásárolhassa, az írásbeli munkákat felhasznál­hassa. 11. A kiállítókról és a kitüntetettekről alkalmas módon Emlékkönyv készül. 12. A kiállítónak joga van ahhoz, hogy esetleges új eljárását szabadalmaztassa vagy közkinccsé nyil­váníthassa. Felkérjük a kartársakat, hogy az elnökségnek ezt a szakmai fejlődést szolgáló munkáját teljes erejükből támogassák, hívják fel al­­kamazott segédeiket és inasaikat, vegye­nek részt a kiállításon minél többen, mert ennek az első szakmai kiállításnak a sikere minden magyar üvegesmesternek elsőrendű érdeke. Az elnökség kéri és várja a kartársak hathatós támogatását. Kartársi tisztelettel az Ipartestület elnöksége, munkákra vonatkozó általános feltételek módot nyújtanak, fel­tételezve, hogy az érdekelt vállalkozó a késedelem keletkezésé­ben nem hibás. Budapest, 1940 november hó 20-án. A miniszter helyett: Dr. Algyai s. k., államtitkár". (Az Építőmesterek Lapja alapján.) Rendkívüli körülmények következtében keletkezett vállalati többköltségek megtérítése A m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter 102.252 XXII. b.—1940 K. K. M. szám alatt leiratot intézett a Magánmérnökök Országos Szövetségéhez, melyet teljes egészé­ben az alábbiakban közlünk: ,,A folyó évben vállalatba adott közmunkáknál a rendkí­vüli körülmények következtében keletkezett vállalati többkölt­ségek megtérítése ügyében hozzám intézett beadvánnyal kapcso­latban a következőket közlöm: 1. A munkavállalók behívása folytán keletkező többköltsé­­geket, mint a honvédelmi törvény végrehajtásából eredő ter­heket, az ország minden lakos­ának viselnie kell, azokat az i­ hir­­tetőre egyoldaliúan áthárítani nem lehet. Ha a munkabéreknek a szerződés megkötésekor érvényben volt minimális összeget hatósági intézkedéssel magasabb össze­gekben állapíttatnának meg, az esetben a Kösszállítási Szabály­­zat 63. §-ában említett esetekben megfelelően van mód az eg­y­ségárak felemelésére, azonban csakis a régi és új minimális munkabérek közötti különbözet erejéig, az emelés után tényleg teljesített munkaidőre, feltételezve, hogy az egységárak nem tar­talmaznak elegendő kockázati tényezőt. Ama munkabér ingadozása folytán előállott munkabér kü­­lönbözetnek, mely a mezőgazdasági munkák m­unkásszükségle­­tének idényszerű változása folytán következik be, továbbá azon körülményből kifolyólag, hogy a vállalkozóknak többet kell fizetni, mint a minimális munkabér, megtérítésre alapot nem látok. 2. Az állati vonóerő és szállítóeszközök honvédelmi célra tet­téstt igénybevételből eredő terheket, mint fentebb közöltem, az építtetőre egyoldalúan nem lehet áthárítani. Amennyiben pedig egyes esetekben oly mérvű fuvardrágulás következnék be, amely lényegesen meghaladja a szerződés meg­kötésekor uralkodott fuvarbéreket, ezen kivételes esetekben az összes körülmények mérlegelése alapján mód van arra, hogy méltányossági szempontok figyelembevételével nyerjen a kérdés rendezést. 3. A vasúti forgalom korlátozása nem volt olym­érvű, hogy a munkák lebonyolítását lehetetlenné tette volna.­­ Azok a vállalkozók, akik az építtetők ezirányú előzetes figyelmeztetését szem előtt tartva idejében intézkedtek a vasúton érkező anya­gok szállításáról, munkájukat bevégezhették. Itt is egészen ki­vételes esetektől eltekintve, külön intézkedésre szükség nincs. 4. Az építkezési anyagok árára nézve bekövetkezett emel­kedések tekintetében megemlítem, hogy a szerződésekben oly kikötés, van, hogy abban az esetben, hogyha az árellenőrzés or­szágos kormánybiztosa az anyagok egységárait az építkezés be­fejezése előtt módosítaná­, a végre nem hajtott munkák egység­árai megfelelően módosíttatni fognak, az anyagok tekintetében tehát nincs szükség intézkedésre, mert érdemleges árváltoztatás csakis az árellenőrzés országos kormánybiztosának hozzájáru­lása vagy rendelkezése alapján jöhet létre, ez esetben pedig az egységárak felemelésére van lehetőség. Az előadottakra figye­lemmel a fenti­­kérdések elbírálása ügyében követendő eljárási mód megállapítására tartandó értekezletre szükség nincs, mert az érvényben lévő jogszabályok alapján ezen kérdések elbírál­hat­ók. Megemlítem még, hogy az építési idő meghosszabbításából keletkező terhek egy részének megtérítésére, ha azt előre nem látott és el nem hárítható körülmények okozzák, a középítési Elöljárósági ülés: január 20-án, este 7 órakor. Elnökségi ülés minden szerdán este 7 órakor. Gazdasági bizottsági ülés: január 22-én, este 7 órakor. Segédvizsga: január 9-én, reggel 9 órakor. Munkakönyvek láttamozása naponként 3—7 óráig. Hivatalos órák: hétfő, szerda, péntek 6—8-ig. Kérjük a­­kartársakat, hogy ezeket az időpontokat kísérjék figyelemmel, mert egyszersmind meghívókat is jelentenek. Elöljáróság! ülés. A Budapesti Üvegesek, Üvegcsiszolók, Btk. Ipartestülete elöljárósága 1940. évi december hó 16-án ren­des havi ülést tartott, amelyen jelen voltak Dobsa Béla spt. elnök elnöklete mellett Emich János alelnök, Neufeld Rezső pénztáros, Schlesinger József, Kornis Nándor, Kirchknopf Gyula, Perge Mátyás, Müller Rezső, Bitter István, Ligeti I­ászló, Szász Leó elöljárósági tagok, dr. Markovich Aladár iparhatósági biztos, dr. Szép Imre ügyész és dr. vitéz Sághelyi Lajos szerkesztő és jegyző. Távolmaradását kimentette Havas József alelnök, Bartuska Károly, Zalán Vince és Silmann Béla elöljárósági tagok. 1. Dobsa Béla elnök megnyitotta az ülést. 2. Neufeld Rezső előterjesztette az ipartestület f. évi no­vemberi pénztári jelentését, amelyet az elöljáróság egyhangú­­­lag jóváhagyóan tudomásul vett. 3. Jegyző jelentette, hogy az ipartestületi iroda összeállí­totta azoknak a tagoknak a jegyzékét, akik az Ipartestületi Se­gélyalapnak tagjai,, s azokat is, akik nem egyeznek bele a se­gélyalap-bélyegeknek a számlákra felragasztásába. Utóbbiak száma 52. Schlesinger József javaslatára az elöljáróság elha­tározta, hogy ezeket levélben hívja fel a testület e szociális és humánus intézményének pártolására, abban a reményben, hogy ennek az intézkedésnek bizonyára meglesz a maga kellő eredménye.­­ A polgármesteri XIII. ügyosztály a VII., Alsó­­erdősori, a III., Szél-utcai, IX., Vágóhíd­ utcai, XIV., Gyarmat­utcai, X., Tomcsányi-úti kislakásos építkezés üvegesmunkála­tainak, valamint a MÁV nyugdíjintézetének és Szeretetkórhá­­zának üvegesmunkálatainak költségvetését az elnökség irány­árakon kitöltve eljuttatja rendeltetési helyükre.­­ A Magyar Szabványügyi Intézet háztartási üvegárukra vonatkozó terveze­tére vonatkozólag az elnökség az Országos Egyesülettel karöltve jár el. •­ Az elöljáróság a jegyző jelentését tudomásul vette. 4. Az elnökség előterjesztései. a) Az üvegbetonmunkák hovatartozandósága tárgyában a Kamara elnökségével ismételten tárgyaltunk, mert konkrét eset kapcsán felmerült az a gondolat, h­ogy az építőmesterek az olyan üvegbeton-ablakok beüvegezését, amelyeknél nem az építő­mester a fővállalkozó, végezhet-e ilyen munkát. Testületünk olyan álláspontot foglalt el, hogy az ilyen munkát csak az ü­ve­­gesmester végezheti. Két hosszabb emlékiratot intéztünk ezzel kapcsolatosan a Kamarához. b) Elnök jelentette, hogy az Első Budapesti Üvegesmeste­rek Jótékonysági és Önsegélyző Asztaltársasága a Lochmajer György tanon,calapítvány céljára 200­0-t adományozott. Több elöljárósági tag és az iparhatósági biztos hozzászólása után az elöljáróság úgy határozott, hogy felkéri az Asztaltársaság el­nökségét, hogy levélben közölje az adomány kezelésének módo­zatait.d) Jegyző jelentette, hogy az 1940. évi tanonc- és segéd­­kiállításra eddig 7-en jelentkeztek. Az elöljáróság felkérte az elnökséget, hogy a segédek szervezetéhez levéllel forduljon, s felkérje őket a kiállításon való részvételre. e) Elnök jelentette, hogy az ipartestületi zászló munkálatait HIVATALOS ROVAT Kedves Kartársainak, barátainak Boldog új esztendőt távon az ipartestület elnöksége, elöljárósága és az 50 üvegesek napja.

Next