Üvegesek Lapja, 1941 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1941-01-01 / 1. szám
1. szám. ÜVEGESEK LAPJA 3. 10. Az ipartestületi elnökség fenntartja magának a jogot, hogy az arra alkalmasnak ítélt munkákat megvásárolhassa, az írásbeli munkákat felhasználhassa. 11. A kiállítókról és a kitüntetettekről alkalmas módon Emlékkönyv készül. 12. A kiállítónak joga van ahhoz, hogy esetleges új eljárását szabadalmaztassa vagy közkinccsé nyilváníthassa. Felkérjük a kartársakat, hogy az elnökségnek ezt a szakmai fejlődést szolgáló munkáját teljes erejükből támogassák, hívják fel alkamazott segédeiket és inasaikat, vegyenek részt a kiállításon minél többen, mert ennek az első szakmai kiállításnak a sikere minden magyar üvegesmesternek elsőrendű érdeke. Az elnökség kéri és várja a kartársak hathatós támogatását. Kartársi tisztelettel az Ipartestület elnöksége, munkákra vonatkozó általános feltételek módot nyújtanak, feltételezve, hogy az érdekelt vállalkozó a késedelem keletkezésében nem hibás. Budapest, 1940 november hó 20-án. A miniszter helyett: Dr. Algyai s. k., államtitkár". (Az Építőmesterek Lapja alapján.) Rendkívüli körülmények következtében keletkezett vállalati többköltségek megtérítése A m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter 102.252 XXII. b.—1940 K. K. M. szám alatt leiratot intézett a Magánmérnökök Országos Szövetségéhez, melyet teljes egészében az alábbiakban közlünk: ,,A folyó évben vállalatba adott közmunkáknál a rendkívüli körülmények következtében keletkezett vállalati többköltségek megtérítése ügyében hozzám intézett beadvánnyal kapcsolatban a következőket közlöm: 1. A munkavállalók behívása folytán keletkező többköltségeket, mint a honvédelmi törvény végrehajtásából eredő terheket, az ország minden lakosának viselnie kell, azokat az i hirtetőre egyoldaliúan áthárítani nem lehet. Ha a munkabéreknek a szerződés megkötésekor érvényben volt minimális összeget hatósági intézkedéssel magasabb összegekben állapíttatnának meg, az esetben a Kösszállítási Szabályzat 63. §-ában említett esetekben megfelelően van mód az egységárak felemelésére, azonban csakis a régi és új minimális munkabérek közötti különbözet erejéig, az emelés után tényleg teljesített munkaidőre, feltételezve, hogy az egységárak nem tartalmaznak elegendő kockázati tényezőt. Ama munkabér ingadozása folytán előállott munkabér különbözetnek, mely a mezőgazdasági munkák munkásszükségletének idényszerű változása folytán következik be, továbbá azon körülményből kifolyólag, hogy a vállalkozóknak többet kell fizetni, mint a minimális munkabér, megtérítésre alapot nem látok. 2. Az állati vonóerő és szállítóeszközök honvédelmi célra tettéstt igénybevételből eredő terheket, mint fentebb közöltem, az építtetőre egyoldalúan nem lehet áthárítani. Amennyiben pedig egyes esetekben oly mérvű fuvardrágulás következnék be, amely lényegesen meghaladja a szerződés megkötésekor uralkodott fuvarbéreket, ezen kivételes esetekben az összes körülmények mérlegelése alapján mód van arra, hogy méltányossági szempontok figyelembevételével nyerjen a kérdés rendezést. 3. A vasúti forgalom korlátozása nem volt olymérvű, hogy a munkák lebonyolítását lehetetlenné tette volna. Azok a vállalkozók, akik az építtetők ezirányú előzetes figyelmeztetését szem előtt tartva idejében intézkedtek a vasúton érkező anyagok szállításáról, munkájukat bevégezhették. Itt is egészen kivételes esetektől eltekintve, külön intézkedésre szükség nincs. 4. Az építkezési anyagok árára nézve bekövetkezett emelkedések tekintetében megemlítem, hogy a szerződésekben oly kikötés, van, hogy abban az esetben, hogyha az árellenőrzés országos kormánybiztosa az anyagok egységárait az építkezés befejezése előtt módosítaná, a végre nem hajtott munkák egységárai megfelelően módosíttatni fognak, az anyagok tekintetében tehát nincs szükség intézkedésre, mert érdemleges árváltoztatás csakis az árellenőrzés országos kormánybiztosának hozzájárulása vagy rendelkezése alapján jöhet létre, ez esetben pedig az egységárak felemelésére van lehetőség. Az előadottakra figyelemmel a fentikérdések elbírálása ügyében követendő eljárási mód megállapítására tartandó értekezletre szükség nincs, mert az érvényben lévő jogszabályok alapján ezen kérdések elbírálhatók. Megemlítem még, hogy az építési idő meghosszabbításából keletkező terhek egy részének megtérítésére, ha azt előre nem látott és el nem hárítható körülmények okozzák, a középítési Elöljárósági ülés: január 20-án, este 7 órakor. Elnökségi ülés minden szerdán este 7 órakor. Gazdasági bizottsági ülés: január 22-én, este 7 órakor. Segédvizsga: január 9-én, reggel 9 órakor. Munkakönyvek láttamozása naponként 3—7 óráig. Hivatalos órák: hétfő, szerda, péntek 6—8-ig. Kérjük akartársakat, hogy ezeket az időpontokat kísérjék figyelemmel, mert egyszersmind meghívókat is jelentenek. Elöljáróság! ülés. A Budapesti Üvegesek, Üvegcsiszolók, Btk. Ipartestülete elöljárósága 1940. évi december hó 16-án rendes havi ülést tartott, amelyen jelen voltak Dobsa Béla spt. elnök elnöklete mellett Emich János alelnök, Neufeld Rezső pénztáros, Schlesinger József, Kornis Nándor, Kirchknopf Gyula, Perge Mátyás, Müller Rezső, Bitter István, Ligeti Iászló, Szász Leó elöljárósági tagok, dr. Markovich Aladár iparhatósági biztos, dr. Szép Imre ügyész és dr. vitéz Sághelyi Lajos szerkesztő és jegyző. Távolmaradását kimentette Havas József alelnök, Bartuska Károly, Zalán Vince és Silmann Béla elöljárósági tagok. 1. Dobsa Béla elnök megnyitotta az ülést. 2. Neufeld Rezső előterjesztette az ipartestület f. évi novemberi pénztári jelentését, amelyet az elöljáróság egyhangúlag jóváhagyóan tudomásul vett. 3. Jegyző jelentette, hogy az ipartestületi iroda összeállította azoknak a tagoknak a jegyzékét, akik az Ipartestületi Segélyalapnak tagjai,, s azokat is, akik nem egyeznek bele a segélyalap-bélyegeknek a számlákra felragasztásába. Utóbbiak száma 52. Schlesinger József javaslatára az elöljáróság elhatározta, hogy ezeket levélben hívja fel a testület e szociális és humánus intézményének pártolására, abban a reményben, hogy ennek az intézkedésnek bizonyára meglesz a maga kellő eredménye. A polgármesteri XIII. ügyosztály a VII., Alsóerdősori, a III., Szél-utcai, IX., Vágóhíd utcai, XIV., Gyarmatutcai, X., Tomcsányi-úti kislakásos építkezés üvegesmunkálatainak, valamint a MÁV nyugdíjintézetének és Szeretetkórházának üvegesmunkálatainak költségvetését az elnökség irányárakon kitöltve eljuttatja rendeltetési helyükre. A Magyar Szabványügyi Intézet háztartási üvegárukra vonatkozó tervezetére vonatkozólag az elnökség az Országos Egyesülettel karöltve jár el. • Az elöljáróság a jegyző jelentését tudomásul vette. 4. Az elnökség előterjesztései. a) Az üvegbetonmunkák hovatartozandósága tárgyában a Kamara elnökségével ismételten tárgyaltunk, mert konkrét eset kapcsán felmerült az a gondolat, hogy az építőmesterek az olyan üvegbeton-ablakok beüvegezését, amelyeknél nem az építőmester a fővállalkozó, végezhet-e ilyen munkát. Testületünk olyan álláspontot foglalt el, hogy az ilyen munkát csak az üvegesmester végezheti. Két hosszabb emlékiratot intéztünk ezzel kapcsolatosan a Kamarához. b) Elnök jelentette, hogy az Első Budapesti Üvegesmesterek Jótékonysági és Önsegélyző Asztaltársasága a Lochmajer György tanon,calapítvány céljára 2000-t adományozott. Több elöljárósági tag és az iparhatósági biztos hozzászólása után az elöljáróság úgy határozott, hogy felkéri az Asztaltársaság elnökségét, hogy levélben közölje az adomány kezelésének módozatait.d) Jegyző jelentette, hogy az 1940. évi tanonc- és segédkiállításra eddig 7-en jelentkeztek. Az elöljáróság felkérte az elnökséget, hogy a segédek szervezetéhez levéllel forduljon, s felkérje őket a kiállításon való részvételre. e) Elnök jelentette, hogy az ipartestületi zászló munkálatait HIVATALOS ROVAT Kedves Kartársainak, barátainak Boldog új esztendőt távon az ipartestület elnöksége, elöljárósága és az 50 üvegesek napja.