Vas- és Fémmunkások Lapja, 1926 (32. évfolyam, 1-22. szám)

1926-01-08 / 1. szám

2. OLDAL jt VAS- ÉS FÉMMUNKÁSOK LAPJA j» 1. SZÁM hogy a német nép túlnyomó többsége a szerződés el* fogadása mellett fog állást foglalni. Az Általános Né­met Szakszervezeti Szövetség képviselője kinyilatkoz­tatta. hogy a szakszerveztek a locarnói egyezményt politikai és gazdasági okoknál fogva helyeslik, és a jövőre nézve csak azt kívánják, hogy annak keresztül­vitele és továbbfejlesztése a locarnói tárgyalások szel­lemében történjen. Strcsemann külügyminiszter a szak- szervezetek képviselőjének az egyezmény kihatására vonat’ Szó több kérdésére kimerítő fölvilágositással szol­gái keresztény szakszervezetek egyik német-nemzeti P^HEsu képviselője ngy nyilatkozott, hogy a saját l.TOÍMns részéről — a pártállások különbözősége miatt — nem garantálhatja az egyezmény elfogadását, de külön­ben is nemzeti érdek szempontjából kívánatosnak is tartja, hogy a kormány ellenzékkel találja magát szem­ben ebben a kérdésben. A Hirsch—Dnnker-féle szak szervezetek képviselője ezzel a fnresa fölfogással szem­ben kijelentette, hogy ő éppen ellenkezőleg, azt tartja a nemzet érdekében valónak, hogy a német nép egy­séges akaratnyilvánítással tegye magáévá a locarnói békemüvet. A birodalmi kancellár a keresztény szak- szervezetek képviselőjének válaszolva, kijelentette, hogy az ellenzéknek is teljes mértékben át kell éreznio azt a nagy felelősséget, amellyel Németország jövőjének tartozik. Az eszmeosere további folyamán a kormány képviselői rámutattak arra a belpolitikai helyzetre, amely a német-nemzeti pávtálláen miniszterek lemon­dása folytán előállott és hangsúlyozták, hogy az egyez­mény keresztülvitelét és az ezzel kapcsolatos tárgyalá­sok vezetését csak olyan kormányra szabad bizni, amely összetételénél fogva biztosítékot nyújt arra nézve, hogy föltétlen őszinteséggel, Locarno szellemében akarja to­vábbra is ápolni a béke gondolatát a végleges siker bekövetkezéséig. így történt ez Németországban. Magyarország néhány minisztere, hivatalos kiküldetésben Genfben járt. Mivel az ott lefoly­tatott tárgyalásokon fontos gazdasági kérdések is szóba bérűitek, méltán formálhatott magá­rnak a munkásság sajtója jogot ahhoz, hogy megkérdezze, mit végeztek ott a miniszterek az ország érdekében. Különösen szakszervezetekre jelent ez nagy fontosságot, mert hiszen a gaz­dasági helyzet változásai elsősorban a szak- szervezeteket As azok tagjait érdeklik. A lako- nikus rövidségül válasza úgy szólt, hogy ehhez a munkásszervezeteknek semmi közük sincsen, íme fehát az a különbség azon módok között, ahogyan nálunk és máshol a szakszervezeteket kezelik. Ehhez hasonló dologról szólnak az alábbi sorok. Csehország északnyugati részén, az ott dol­gozó vas- és fémmunkások az elmúlt nyáron konfliktusba keveredtek munkáltatóikkal, ami­nek a vége az lett, hogy a munkáltatók kizárták munkásaikat. A kizárás 9 _ hétig tartott s be­fejezése után a munkáltatók arra az állás­pontra helyezkedtek, hogy a harcban állott munkásoknak az 1925. évre fizetett szabadság nem jár, mivel a fizetéses szabadságról szóló törvény legföljebb 6 heti munloamegszakitást engedélyez, már pedig a kizárás ennél hosszabb ideig tartott. Minthogy ebben az ügyben egyezséget létrehozni nem sikerült, a Cseh­szlovák; Vas- és Fémmunkások Szövetsége port indított a munkáltatók ellen azon a címen, hogy a bérharc a munkások törvényesen is el­ismert fegyvere, amely igy nem jelentheti a munkaviszony megszakítását, A tescheni kerületi biróság december hó 5-én tárgyalta az ügyet és a felek meghallgatása után úgy Ítélt, hogy az 1925. évre járó fizetéses szabadság követelése jogos és igy azt a harc­ban volt munkások igénybe is vehetik. Az íté­let indokolásának erre vonatkozó része a kö­vetkezőképen szól: „A kizárás a vállalkozás egyoldalii Knykedése, amely az alkalmazottak hibáján kívül okozza az üzem szüne­telését. A kizáráskor előfordulhat az az eset, hogy tar­tamának hat héten túl való kihúzása éppen azért tör­ténik, hogy maga után vonja a szabadságra való igény elvesztését. A törvény szövege szerint a hat héten túl tartó kizárás szintén a tulajdonképeni értelemben vett várakozási idő megszakításának volna tekintendő. Igaz­ságos volna-e azonban, hogy a dologban ártatlan alkal­mazótt, akit a kizárás amugyis keményen sújtott, ezen- fölül még a szabadságra való igényét is elveszítse? Hz ellenkezik a törvény természetes értelmével és a szociális igazságosság szellemével, ha mindjárt a törvény szöveg- magyarázatával nem is ..„ .. . Tekintettel a fön­tebb említett okokra, arra a következtetésre kellett jutni, hogy a kizárás esete a szabadságról szóló törvény J. §-ána7c 2. bekezdése mellett egy további különös aka- dályoztatási esetnek tekintendő... A fölperesi igény ilyképen indokait és a vállalkozó koteleztetik, hogy munkásai számára az 1320. évi szabadságot engedélyezze.“ Nálunk, mint a többi szociális kérdés, a mun­kások fizetéses szabadsága is a jövő zenéje, dacára annak, hogy nálunk a tüdővész halálo­zási statisztikája sokkal elszomorítóbb, mint Csehországban, tehát a magyar munkásokra is jobban ráférne a fizetéses szabadság, mint a csehekre. Nálunk azonban a hivatalos körök erről a kérdésről úgy vélekednek, hogy a fizetéses szabadságnak törvényes rendezése nem volna más, mint a lustaságra való jog törvényes szankcionálása. Mindezekből láthatjuk, hogy nem a magyar szocialista munkások mások, mint a német vagy más nemzetek szocialistái, hanem a kor­mányok és a hivatalos körök azok, akiknél más nemzetekkel szemben a különbség mutat­kozik. MOZGALOM Kispest és környéke vas- és fémmunkásai! Nyolc esztendeje, hogy az imperialista célokért megindított háború hagyatékát likvidálják, nyolc esztendeje keresi a dolgozóosztály ered­ménytelenül a normális keretek közt való el­helyezkedést. A háború befejeződött, de az ál­tala kiváltott körülmények a dolgozóosztályra egy u.jabb harcot kényszeritettek: harcot a békeidőben elért óleístandardért; harcot a jólét azon minimumáért, melyet a háború vett el a munkásságtól. Az élet tele van panasszal és keserűséggel. A munkásemberek nyomora rettenetes, a ruházata lerongyolódott, az el­keseredés és a lelki fáradtság pedig mint egy ijesztő szimbólum jelképezi azt a társadalmi nyomorúságot, melyben a dolgozóosztály ma vergődik. Mindén munkás reménykedve várja a segitő kezet, ibeíyőt e rettentő állapotból ki­emeli s részére a jobb megélhetést lehetővé teszi. És ama számos és súlyos bajok között, ame­lyek a szervezett munkások előhaladását meg­nehezítik, közrejátszik az a szomorú körül­mény is. hogy a dolgozóknak egy nagyrésze távoltartja magát a szieTvezkedéstől és a gaz­dasági viszonyok megjavításáért folyó munká­tól. Amig a tőke a profitjáért, az állam az adójáért minden eszközt igénybe vesz s amíg a tőke a különböző érdekeltségek együttműkö­désének lehetőségét minden áron megteremteni igyekszik, hogy ilyinódon egységes tényező le­gyen a termelésben, addig a dolgozók szerte- tagoltan s tétlenül nézik az eseményeket. Az nj év küszöbén sokak gondolatvilágában föléled a kérdés: vájjon mit hoz az uj évi De újra éled az a vágy is; jobban, emberibb életet élni, mint az elmúlt esztendőben. Olyan élet- színvonalat elérni, mely méltó kifejezője az ember emberi mivoltának. Kétségtelen, hogy ehhez mindenkinek joga van, ezt elméletileg elvitatni senkitől sem lehet. De a tőkés terme­lési rendszer inellett a valóság az, hogy a jog mint eszköz szervezettség nélkül nem elegendő a magasabb életnívó eléréséhez. Ennél többre van szükség. Arra van szükség, hogy e. jobb megélhetés utáni vágyat az erős akarat és ön­tudat váltsa föl. Az uj esztendő elején nem lehet más fölada­tunk, mint hogy azt az ellentétet, amellyel lép- ten-nyoinon találkozunk, a dolgozók soraiból kiküszöböljük és a még különböző okokból sorainkon kívül álló szaktársakat szerveze­tünknek megnyerve, a tőkével szemben egy egységes táborrá tömörítve, a magasabb élet­színvonalért irányuló cselekvés érdekében harcba szólítsuk. Szaktársak! A munkásosztály mai helyzete és a jövő kilátásai parancsolóan előírják, bogy mindenki megfelelve kötelességének, önma­gáért, családjáért és szervezetéért mindent meg­tegyen. Minden szaktársnak meg kell érteni, hogy komoly időket élve, komolyan kell csele­kedni, hacsak nem az a cél, hogy a munkások sorsa továbbá is olyan mostoha legyen, mint amilyen ma. Az emberi megélhetés biztosifása nehéz munkájához kérjük minden vas- és fém­munkás segítségét, ami ha megtörténik, úgy a jövő évet majd sokkal jobb viszonyok és ked­vezőbb életföltételek közepette lesz módunkban köszönteni. A kispesti beflzet&választmány. Az épületlakatosok és rokonszakmák szer­vezőbizottsága fölkéri mindazokat a szaktársa­kat, akik a múlt év november és december ha­vában munkában állottak és nem vették meg a munkanélküliek támogatását oélzó karácsonyi bélyegeket, hogy azokat utólag a szakma titká­ránál megszerezni szíveskedjenek. Szükséges ez azért, mert a jövőben is úgy lesz, hogy akik az előző évben a karácsony előtti hónapokban dolgoztak, de a munkanélküliek támogatását megtagadták, munkanélküliségük esetén nem fognak karácsonyi segélyben részesülni. Külföldi munkavállalás eseteiben minden szak társ tartsa kötelességének Szövetségünk központi irodájától megkérdezni, hogy abban a külföldi gyárban, amelyben munkát vállalni kíván, nincs-e harc, vagy nem áll-e bojkott alatt? A gyáripari lakatosok szervezőbizottsága föl­szólítja mindazon szaktársakat, akik a kivitt karácsonyi munkanélkiilisególy - bélyegekkel még nem számoltak el, hogy ebbeli kötelessé­güknek a legsürgősebben tegyenek eleget. A gyáripari kovácsok termelőszövetkezetének igazgatósága fölkéri mindazon tagokat, akik az üzletrészeik után járó különbözeiét kifizet­ték, hogy üzletrészjegyeiket fölülbélyegzés vé­gett Schubert Ignác szaktársnak február hó 15-ig bezárólag adják le. A gyáripari kovácsok és rokonszakmák tan­folyamának hallgatói ezúton értesittetnek, hogy a szakiskola folytatása január hó 11-én, hétfőn este veszi kezdetét Szövetségünk házá­ban: VII, Thököly-ut 56. szám alatt. A rossz emberi tulajdonságok bölcsője a tudatlanság. * A tudást semmiféle vonatkozásban nem pő- tólhatja a rosszakarat, vagy az intrika, * Azzal még senki sem lesz okosabb, hogy n nálánál nagyobb tudással bíró embertársának képességeit lekicsinyelni igyekszik. Rousseau. jfj A TECI1MA KGRÉBÍL Korszakalkotó találmány Amióta a trianoni békeszerződés megfosz­totta Németországot erőforrásának nagyrészé­től, a széntől, egymást érik a német találmá­nyok, amelyek az elvett bányák szene helyett másban, vagyis más utón keresik az erőforrá­sokat. Ilyen találmányok a motornóltküli röpülőgép, a Flettner-fóle rotorhajó és a Ber- gius-féle mesterséges petróleum. Alig eszmélt föl a technikai világ ezen ta­lálmányok okozta kábultságból, máris egy uj és korszakalkotónak mondható találmányról számolnak be a szakközlönyök. Ugyanis Becker József weimari mérnök, egy erre a célra meg­választott bizottság előtt egy olyan gőzkazánt mutatott be,' amely a géptechnikában is nagy fejlődést fog maga után vonni. Ez a gőzkazán csekély helyet foglaló elrendezésével és csekély fűtőanyaggal a legnagyobb erőt képes kifej­teni. A találmány lényege abban áll, hogy az ezidőszerinti gőzkazánokkal szemben a kazán­ban nincsen nagyobb mennyiségű viz össze­gyűjtve, hanem a vizet egy vizporlasztó készü­lék valóságos köd alakjában szorítja a tiiz- csövek közé, miáltal a gőz előállítása úgyszól­ván csa'k pillanatokat vesz igénybe. Ennél a gőzkazánnál nincsen szükség arra, hogy üzem- behelvezése előtt órákhosszait kelljen fűteni, mint az eddigi gőzkazánoknál. Becker mérnök ezen találmányát, egyik legtekintélyesebb szak­közlöny a következőkben ismerteti: A Becker-féle gőzkazán alig l'A méter magas és egy [kisebb állókazánhoz hasonlít. A benne elhelyezett csövek a kazán belső űrtartalmának Väooo-ed részét teszik. Amig a Bccker-féle gőz­kazán csak igen kis helyet foglal el, addig egy olyan gőzkazánnak, amely a Becker-féle gőzkazán erőkifejtésének felel meg,_ háromszor ilyen nagy helyet foglal el. Az uj kazánnak nincsen szüksége nagy’ gyári kéményekre vagy különleges fütőházi berendezésre. Amig egy rendes gőzkazánt üzembehelyezése előtt négy­öt órával kell már előbb fűteni, hogy az a. kellő erőkifejtésre alkalmas legyen, addig a Becker- féle gőzkazán kihűlt állapotból öt percen be­lül akár 15 atmoszféra nyomást is ad. Teljesen elégséges tehát, ha a gőzkazánt, az erő igénybe­vétele előtt csak néhány perc előtt állítják üzembe. A kazánnak nemcsak az ad nagy jelentőséget, hogy kis helyet foglal el, hanem az is, hogy nincsen benne, mint más kazánok­nál. nagytömegű viz, amelynek gőzzé^ való át­változtatása sok munkát, sók időt és szenet igényel. A kísérleti kazán olaj fűtésre van berendezve, azonban kísérletek folynak más fűtési rend­szerek igéin bevételével is. A fűtésnél mutat­kozó olajfogyasztás sokkal kisebb, mint ege/ ugyanannyi lóerőt kifejtő olajmotornál. Robbanások a Becker-féle gőzkazánoknál telje­sen ki vannak zárva. A kazán kiszolgálása és tetszésszerinti nyomásra való beállítása auto­matikusan történik. Mérnöki számítások sze­rint a Becker-féle kazánokban könnyűszerrel 150 atmoszféra nyomást is elő lehet állítani, ami a technikában most még előre nem látható fejlődésnek adhatja meg a lehetőségét. A találmányról szóló legújabb hírek szerint Nohrában (Weimar mellett) most egy 30 atmo­szféra nyomás kifejtésére alkalmas gőzkazánt építenek, amely egy ipartelepet fog állandó hajtóenergiával ellátni. Ugyanitt folynak kí­sérletek a Becker-féle gőzkazánoknak gőzfűté­seknél való alkalmazása körül is, ami óriási íütőanyagmegtakaritást jelent. A legnagyobb érdeklődés a gőzkazánoknak az autóiparban való fölhasználása iránt nyilvánul meg és az erről szóló hírek szerint a mezőgazdaság egy olyan géppel fog gazdagodni, amely olcsóság, könnyű kezelés és gazdaságos kihasználás te­kintetében minden ezidőszerint használt gépet ki fog szorítani. Előnye ezen gépeknek a liőlég- motorokkal szemben — amelyeknek hengerei­ben a robbanás közvetíti a dugattyúk mozgá­sát —, hogy nem állhat be olyan könnyen defektus, mint a hőlégmotoroknál és igy a mezőgazdaság egy teljesen tüzveszélytelen és a gazdaság minden ágában használható gépet kap. Mindezeken kívül pedig a Becker-féle gőzkazánnal kombinált erőgépeket olyan ol­csón lehet majd előállítani, hogy a versenyt e : téren más gép fölvenni alig képes. A találmánnyal Beoker mérnökön kívül még számtalan nagynevű szakember is foglalkozik, akik az általuk megejtett tudományos vizsgá­latok alapján máris megállapították, hogy a ' találmány a hőerő eddigi teóriája körül is je- ! lentős változásokat fog előidézni.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék