Vas- és Fémmunkások Lapja, 1926 (32. évfolyam, 1-22. szám)
1926-01-08 / 1. szám
2. OLDALAz VAS- ÉS FÉMMUNKÁSOK LAPJA 1» 1. SZÁM hogy a német nép túlnyomó többsége a szerződés elfogadása mellett fog állást foglalni. Az Általános Német Szakszervezeti Szövetség képviselője kinyilatkoztatta, hogy a szakszerveztek a locarnói egyezményt politikai és gazdasági okoknál fogva helyeslik, és a jövőre nézve csak azt kívánják, hogy annak keresztülvitele és továbbfejlesztése a locarnói tárgyalások szellemében történjen. Stresemann külügyminiszter a szakszervezetek képviselőjének az egyezmény kihatására vonatkozó több kérdésére kimerítő felvilágosítással szolgál keresztény szakszervezetek egyik német-nemzeti PHEsui képviselője úgy nyilatkozott, hogy a saját I.TOrMns részéről — a pártállások különbözősége miatt — nem garantálhatja az egyezmény elfogadását, de különben is nemzeti érdek szempontjából kívánatosnak is tartja, hogy a kormány ellenzékkel találja magát szemben ebben a kérdésben. A Hirsch—Dunker-féle szakszervezetek képviselője ezzel a furcsa fölfogással szemben kijelentette, hogy ő éppen ellenkezőleg, azt tartja a nemzet érdekében valónak, hogy a német nép egységes akaratnyilvánítással tegye magáévá a locarnói békeművet. A birodalmi kancellár a keresztény szakszervezetek képviselőjének válaszolva, kijelentette, hogy az ellenzéknek is teljes mértékben át kell éreznie azt a nagy felelősséget, amellyel Németország jövőjének tartozik. Az eszmecsere további folyamán a kormány képviselői rámutattak arra a belpolitikai helyzetre, amely a német nemzeti pártállasú miniszterek lemondása folytán előállott és hangsúlyozták, hogy az egyezmény keresztülvitelét és az ezzel kapcsolatos tárgyalások vezetését csak olyan kormányra szabad bízni, amely összetételénél fogva biztosítékot nyújt arra nézve, hogy föltétlen őszinteséggel, Locarno szellemében akarja továbbra is ápolni a béke gondolatát a végleges siker bekövetkezéséig, így történt ez Németországban. Magyarország néhány minisztere, hivatalos kiküldetésben Genfben járt. Mivel az ott lefolytatott tárgyalásokon fontos gazdasági kérdések is szóba kerültek, méltán formálhatott magáénak a munkásság sajtója jogot ahhoz, hogy megkérdezze, mit végeztek ott a miniszterek az ország érdekében. Különösen szakszervezetekre jelent ez nagy fontosságot, mert hiszen a gazdasági helyzet változásai elsősorban a szakszervezeteket és azok tagjait érdeklik. A lakonikus rövidségül válasza úgy szólt, hogy ehhez a munkásszervezeteknek semmi közük sincsen, íme tehát az a különbség azon módok között, ahogyan nálunk és máshol a szakszervezeteket kezelik. Ehhez hasonló dologról szólnak az alábbi sorok. Csehország északnyugati részén, az ott dolgozó vas- és fémmunkások az elmúlt nyáron konfliktusba keveredtek munkáltatóikkal, aminek a vége az lett, hogy a munkáltatók kizárták munkásaikat. A kizárás 90 hétig tartott s befejezése után a munkáltatók arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a harcban állott munkásoknak az 1925. évre fizetett szabadság nem jár, mivel a fizetéses szabadságról szóló törvény legföljebb 6 heti munkamegszakítást engedélyez, márpedig a kizárás ennél hosszabb ideig tartott. Minthogy ebben az ügyben egyezséget létrehozni nem sikerült, a Csehszlovák Vas- és Fémmunkások Szövetsége pert indított a munkáltatók ellen azon a címen, hogy a bérharc a munkások törvényesen is elismert fegyvere, amely így nem jelentheti a munkaviszony megszakítását. A tescheni kerületi bíróság december hó 5-én tárgyalta az ügyet és a felek meghallgatása után úgy ítélt, hogy az 1925. évre járó fizetéses szabadság követelése jogos és így azt a harcban volt munkások igénybe is vehetik. Az ítélet indokolásának erre vonatkozó része a következőképen szól: „A kizárás a vállalkozás egyoldali t Enykedése, amely az alkalmazottak hibáján kívül okozza az üzem szünetelését. A kizáráskor előfordulhat az az eset, hogy tartamának hat héten túl való kihúzása éppen azért történik, hogy maga után vonja a szabadságra való igény elvesztését. A törvény szövege szerint a hat héten túl tartó kizárás szintén a tulajdonképeni értelemben vett várakozási idő megszakításának volna tekintendő. Igazságos volna-e azonban, hogy a dologban ártatlan alkalmazott, akit a kizárás amúgy is keményen sújtott, ezenfölül még a szabadságra való igényét is elveszítse? Ez ellenkezik a törvény természetes értelmével és a szociális igazságosság szellemével, ha mindjárt a törvény szövegmagyarázatával nem is ... .. . Tekintettel a fentebb említett okokra, arra a következtetésre kellett jutni, hogy a kizárás esete a szabadságról szóló törvény 1. §-ának 2. bekezdése mellett egy további különös akadályoztatási esetnek tekintendő... A felperesi igény ilyképen indokait és a vállalkozó köteleztetik, hogy munkásai számára az 1320. évi szabadságot engedélyezze.“ Nálunk, mint a többi szociális kérdés, a munkások fizetéses szabadsága is a jövő zenéje, dacára annak, hogy nálunk a tüdővész halálozási statisztikája sokkal elszomorítóbb, mint Csehországban, tehát a magyar munkásokra is jobban ráférne a fizetéses szabadság, mint a csehekre. Nálunk azonban a hivatalos körök erről a kérdésről úgy vélekednek, hogy a fizetéses szabadságnak törvényes rendezése nem volna más, mint a lustaságra való jog törvényes szankcionálása. Mindezekből láthatjuk, hogy nem a magyar szocialista munkások mások, mint a német vagy más nemzetek szocialistái, hanem a kormányok és a hivatalos körök azok, akiknél más nemzetekkel szemben a különbség mutatkozik. MOZGALOM Kispest és környéke vas- és fémmunkásai! Nyolc esztendeje, hogy az imperialista célokért megindított háború hagyatékát likvidálják, nyolc esztendeje keresi a dolgozóosztály eredménytelenül a normális keretek közt való elhelyezkedést. A háború befejeződött, de az általa kiváltott körülmények a dolgozóosztályra egy újabb harcot kényszerítettek: harcot a békeidőben elért életstandardért; harcot a jólét azon minimumáért, melyet a háború vett el a munkásságtól. Az élet tele van panasszal és keserűséggel. A munkásemberek nyomora rettenetes, a ruházata lerongyolódott, az elkeseredés és a lelki fáradtság pedig mint egy ijesztő szimbólum jelképezi azt a társadalmi nyomorúságot, melyben a dolgozóosztály ma vergődik. Minden munkás reménykedve várja a segítő kezet, idelyet e rettentő állapotból kiemeli s részére a jobb megélhetést lehetővé teszi. És ama számos és súlyos bajok között, amelyek a szervezett munkások előhaladását megnehezítik, közrejátszik az a szomorú körülmény is, hogy a dolgozóknak egy nagy része távoltartja magát a szervezkedéstől és a gazdasági viszonyok megjavításáért folyó munkától. Amíg a tőke a profitjáért, az állam az adójáért minden eszközt igénybe vesz s amíg a tőke a különböző érdekeltségek együttműködésének lehetőségét minden áron megteremteni igyekszik, hogy ilymódon egységes tényező legyen a termelésben, addig a dolgozók szertetagoltan s tétlenül nézik az eseményeket. Az új év küszöbén sokak gondolatvilágában föléled a kérdés: vájjon mit hoz az új év. De újra éled az a vágy is; jobban, emberibb életet élni, mint az elmúlt esztendőben. Olyan életszínvonalat elérni, mely méltó kifejezője az ember emberi mivoltának. Kétségtelen, hogy ehhez mindenkinek joga van, ezt elméletileg elvitatni senkitől sem lehet. De a tőkés termelési rendszer mellett a valóság az, hogy a jog mint eszköz szervezettség nélkül nem elegendő a magasabb életnívó eléréséhez. Ennél többre van szükség. Arra van szükség, hogy e jobb megélhetés utáni vágyat az erős akarat és öntudat váltsa föl. Az új esztendő elején nem lehet más feladatunk, mint hogy azt az ellentétet, amellyel lépten-nyomon találkozunk, a dolgozók soraiból kiküszöböljük és a még különböző okokból sorainkon kívül álló szaktársakat szervezetünknek megnyerve, a tőkével szemben egy egységes táborrá tömörítve, a magasabb életszínvonalért irányuló cselekvés érdekében harcba szólítsuk. Szaktársak! A munkásosztály mai helyzete és a jövő kilátásai parancsolóan előírják, hogy mindenki megfelelve kötelességének, önmagáért, családjáért és szervezetéért mindent megtegyen. Minden szaktársnak meg kell érteni, hogy komoly időket élve, komolyan kell cselekedni, hacsak nem az a cél, hogy a munkások sorsa továbbá is olyan mostoha legyen, mint amilyen ma. Az emberi megélhetés biztosítása nehéz munkájához kérjük minden vas- és fémmunkás segítségét, ami ha megtörténik, úgy a jövő évet majd sokkal jobb viszonyok és kedvezőbb életfeltételek közepette lesz módunkban köszönteni. A kispesti befizető választmány. Az épületlakatosok és rokonszakmák szervezőbizottsága fölkéri mindazokat a szaktársakat, akik a múlt év november és december havában munkában állottak és nem vették meg a munkanélküliek támogatását célzó karácsonyi bélyegeket, hogy azokat utólag a szakma titkáránál megszerezni szíveskedjenek. Szükséges ez azért, mert a jövőben is úgy lesz, hogy akik az előző évben a karácsony előtti hónapokban dolgoztak, de a munkanélküliek támogatását megtagadták, munkanélküliségük esetén nem fognak karácsonyi segélyben részesülni. Külföldi munkavállalás eseteiben minden szaktárs tartja kötelességének Szövetségünk központi irodájától megkérdezni, hogy abban a külföldi gyárban, amelyben munkát vállalni kíván, nincs-e harc, vagy nem áll-e bojkott alatt? A gyáripari lakatosok szervezőbizottsága fölszólítja mindazon szaktársakat, akik a kivitt karácsonyi munkanélkülisegély - bélyegekkel még nem számoltak el, hogy ebbeli kötelességüknek a legsürgősebben tegyenek eleget. A gyáripari kovácsok termelőszövetkezetének igazgatósága fölkéri mindazon tagokat, akik az üzletrészeik után járó különbözetét kifizették, hogy üzletrészjegyeiket felülbélyegzés végett Schubert Ignác szaktársnak február hó 15-ig bezárólag adják le. A gyáripari kovácsok és rokonszakmák tanfolyamának hallgatói ezúton értesíttetnek, hogy a szakiskola folytatása január hó 11-én, hétfőn este veszi kezdetét Szövetségünk házában, VII. Thököly út 56. szám alatt. A rossz emberi tulajdonságok bölcsője a tudatlanság.* A tudást semmiféle vonatkozásban nem pótólhatja a rosszakarat, vagy az intrika. * Azzal még senki sem lesz okosabb, hogy a nálánál nagyobb tudással bíró embertársának képességeit lekicsinyelni igyekszik. Rousseau. jfj A TECIIMA EGRÉBIL Korszakalkotó találmány Amióta a trianoni békeszerződés megfosztotta Németországot erőforrásának nagy részétől, a széntől, egymást érik a német találmányok, amelyek az elvett bányák szene helyett másban, vagyis más után keresik az erőforrásokat. Ilyen találmányok a motor nélküli repülőgép, a Flettner-féle rotorhajó és a Bergius-féle mesterséges petróleum. Alig eszmélt föl a technikai világ ezen találmányok okozta kábultságból, máris egy új és korszakalkotónak mondható találmányról számolnak be a szakközlönyök. Ugyanis Becker József weimari mérnök, egy erre a célra megválasztott bizottság előtt egy olyan gőzkazánt mutatott be, amely a géptechnikában is nagy fejlődést fog maga után vonni. Ez a gőzkazán csekély helyet foglaló elrendezésével és csekély fűtőanyaggal a legnagyobb erőt képes kifejteni. A találmány lényege abban áll, hogy az ezidőszerinti gőzkazánokkal szemben a kazánban nincsen nagyobb mennyiségű víz összegyűjtve, hanem a vizet egy vízporlasztó készülék valóságos köd alakjában szorítja a tűzcsövek közé, miáltal a gőz előállítása úgyszólván csak pillanatokat vesz igénybe. Ennél a gőzkazánnál nincsen szükség arra, hogy üzembehelyezése előtt órák hosszait kelljen fűteni, mint az eddigi gőzkazánoknál. Becker mérnök ezen találmányát, egyik legtekintélyesebb szakközlöny a következőkben ismerteti: A Becker-féle gőzkazán alig 1'A méter magas és egykisebb állókazánhoz hasonlít. A benne elhelyezett csövek a kazán belső űrtartalmának Voooo ed részét teszik. Amíg a Becker-féle gőzkazán csak igen kis helyet foglal el, addig egy olyan gőzkazánnak, amely a Becker-féle gőzkazán erőkifejtésének felel meg, háromszor ilyen nagy helyet foglal el. Az új kazánnak nincsen szüksége nagy gyári kéményekre vagy különleges sűtőházi berendezésre. Amíg egy rendes gőzkazánt üzembehelyezése előtt négyöt órával kell már előbb fűteni, hogy az a kellő erőkifejtésre alkalmas legyen, addig a Beckerféle gőzkazán kihűlt állapotból öt percen belül akár 15 atmoszféra nyomást is ad. Teljesen elégséges tehát, ha a gőzkazánt, az erő igénybevétele előtt csak néhány perc előtt állítják üzembe. A kazánnak nemcsak az ad nagy jelentőséget, hogy kis helyet foglal el, hanem az is, hogy nincsen benne, mint más kazánoknál. nagytömegű víz, amelynek gőzzé való átváltoztatása sok munkát, sok időt és szenet igényel. A kísérleti kazán olajfűtésre van berendezve, azonban kísérletek folynak más fűtési rendszerek igéni bevételével is. A fűtésnél mutatkozó olajfogyasztás sokkal kisebb, mint egy ugyanannyi lóerőt kifejtő olajmotornál. Robbanások a Becker-féle gőzkazánoknál teljesen ki vannak zárva. A kazán kiszolgálása és tetszés szerinti nyomásra való beállítása automatikusan történik. Mérnöki számítások szerint a Becker-féle kazánokban könnyűszerrel 150 atmoszféra nyomást is elő lehet állítani, ami a technikában most még előre nem látható fejlődésnek adhatja meg a lehetőségét. A találmányról szóló legújabb hírek szerint Nohrában (Weimar mellett) most egy 30 atmoszféra nyomás kifejtésére alkalmas gőzkazánt építenek, amely egy ipartelepet fog állandó hajtóenergiával ellátni. Ugyanitt folynak kísérletek a Becker-féle gőzkazánoknak gőzfűtéseknél való alkalmazása körül is, ami óriási fűtőanyagmegtakarítást jelent. A legnagyobb érdeklődés a gőzkazánoknak az autóiparban való felhasználása iránt nyilvánul meg és az erről szóló hírek szerint a mezőgazdaság egy olyan géppel fog gazdagodni, amely olcsóság, könnyű kezelés és gazdaságos kihasználás tekintetében minden ezidőszerint használt gépet ki fog szorítani. Előnye ezen gépeknek a hőlégmotorokkal szemben — amelyeknek hengereiben a robbanás közvetíti a dugattyúk mozgását —, hogy nem állhat be olyan könnyen defektus, mint a hőlégmotoroknál és így a mezőgazdaság egy teljesen tűzveszélytelen és a gazdaság minden ágában használható gépet kap. Mindezeken kívül pedig a Becker-féle gőzkazánnal kombinált erőgépeket olyan olcsón lehet majd előállítani, hogy a versenyt e téren más gép fölvenni alig képes. A találmánnyal Becker mérnökön kívül még számtalan nagynevű szakember is foglalkozik, akik az általuk megejtett tudományos vizsgálatok alapján máris megállapították, hogy a találmány a hőerő eddigi teóriája körül is jelentős változásokat fog előidézni.