Vegyi Ipar, 1916 (15. évfolyam, 1-24. szám)

1916-01-15 / 1. szám

Budapest, 1916. január 15. Tizenötödik évfolyam. 1. szám, fi vegyi ipar legrégibb és független magyar szaklapja. °Ha fitestes, unabhängiges ung. fachorgan der chem. Industrie. Chemische Industrie IPAR MŰSZAKI SZEMLE Technische Revue Szerkesztőség és kiadóhivatal: Redaktion and Administration: BUDAPEST, VIII., Népszinhác-u. 49. Felelős szerkesztő I Á7ÁD AI RFDT okleveles mérnök Verantwortl.Redakteur riljUL/lv l dipl. Ingenieur Megjelenik minden hó 15. és 30. napján. Erscheint am 15. und 30. jeden Monats. Előfizetési ára: Egész évre 1 6 korona. Jahresabonnement 16 Kronen. Közleményeink csakis a forrás teljes megjelölésével vehetők át. Szerkesztőségi telefon : József 9—75. A világháború gazdasági okai és hatásai. A világháborúnak okai főleg gazdasági termé­szetűek. A külpolitika manapság gazdasági poli­tika. Az angol politikának alapgondolata: feltétle­nül uralkodni a tengeren, kihasználni a kontinen­tális hatalmak versengéseit, legyőzni közülök azo­kat, a melyek gazdaságilag és gyarmatügyi leg megerősödtek. Anglia uralkodott a föld negyed részén, az emberiség harmad részén. Csak mint a világ szállítója évenként 3 milliárdot keresett. De Amerikában és Németországban komoly verseny­társakra talált. Az utolsó 20 évben Németország kivitele háromszorosra emelkedett. Angliáé csak kétszeresre. Angliának a világkereskedelemben való részesedése 20 százalékról 13-ra szállott le, a szén-, vas- és acéltermelés terén pedig Angliát Németország túlszárnyalta. Az ipari technika és az alkalmazott technikai tudományok területén is elmaradt Anglia Németországtól. A mostan dúló véres háborút gazdasági há­borúnak, Anglia kereskedelmi háborújának, ki- éheztetési háborúnak, kimerülési háborúnak stb. mondják. És valóban, az ántánt egy gazdasági háborúnak terveit dolgozta ki Németország és a monárchia ellen, hogy minden élelmiszer- és nyersanyagbevitelt lehetetlenné tegyen. A német kábelt elvágták, még az élelmiszert is olyan áru­nak nyilvánították, a melyet el lehet kobozni sem­leges hajókról, a szabad Északi tengert haditerü­letnek nevezték el, hiszen Angliában az a népjog, a mi használ az angoloknak és árt az ellenségnek. A központi hatalmak katonai sikerei azonban keresztezték Anglia sötét terveit, és a gazdasági intézkedések töt>b kárt okoztak azoknak, a kiktől származtak, mint a kik ellen irányítva voltak. Az angol kereskedelem mérlege 1915-ben 7 milliárd korona passivummal zárult. A hajózásból szár­mazó nagy haszon, a banküzletek jövedelmezősége megcsappant. A fizetési mérleg 1 milliárd defici­tet mutat. Angliának külföldön kell pénzt felven­nie a háborús kiadások fedezésére. Azáltal, hogy megnyitottuk az utat Kelet felé, Angliának tengeri hatalma, legalább Európa és Ázsia forgalmában, megsemmisült. A drágaság sem kisebb Angliában, mint Németországban. A gabona fuvardija, mely a háború előtt New-Yorktól Liverpoolig 7 sh volt tonnánkint, 62 sh-re emelkedett És dacára annak, hogy a nyersanyagbehozatal megszűnt, a köz­ponti hatalmak technikai zsenije megtalálta a pótló anyagokat. A jól szervezett központi hatal­mak nem mennek külföldre pénzért, hanem bel­földi tőkével fedezik a háborús kiadásokat. Az angol világhatalmát főleg pénzének kö­szönhette. Ma már az angol hitelt kér. Amerika és Japán mozgolódnak. Hasznot akarnak a háborúból. Államilag támogatott hajózási vonalakat létesíte­nek Kina és Amerika között. Az American Inter­national Corporation pedig Oroszországot, Kínát és a délamerikai államokat igyekszik gazdaságilag meghódítani. A brazíliai államvasutakat is már kiragadták az angol-francia társaság kezéből stb. Az ántánt már most szervezkedik a háború utáni kereskedelmi háborúra. Anglia rengeteg nyersanyagot vásárolt össze és raktározott el. Eb­ben nyilvánul leginkább a háborúnak gazdasági hatása. E törekvések ellen a központi hatalmak­nak is szoros gazdasági szövetséget kell létesíteni, hogy esetleges meglepetéseknek kitéve ne le­gyenek. Ha Anglia kereskedelmi háborút tervez a há­ború után, nekünk is gazdasági fegyverekkel kell védekeznünk. Fokozni kell termelésünket, kiadá­saink fedezésére uj erőforrásokról kell gondos­kodnunk. Politikailag és gazdaságilag át kell ala­kulnunk. A háború arra kényszerűéit bennünket, hogy jobban gazdálkodjunk, a mely tanulság ál­landó hasznunk lesz a jövőben! Uj eljárás oxigénnek levegőből való termelésére. Az eljárás lényege, hogy nttrogéntrioxidot víz­gőz jelenlétében levegővel salétromsavvá oxidálunk, mely utóbbit hevítés melleit kénsavba bevezetve, az oxigént szabaddá tesszük, a visszamaradó nitrozil- kénsavat vízgőz behatása alatt nitrogéntrioxiddá és kénsavvá bontjunk és ezeket ujyanily módon ismét oxigénnek levegőből való termelésére használjuk. Az eljáiás tehát, melyre Bergfeld dr. és Weyrich dr. ve­gyészek szabadalmi oltalmat kértek, teljes körfolyamat alakjában játszódik le. Az eljárás kivitelénél viz, kénsav és salétromsav keverékét valamely vezetéken való átfolyatás közben ellenáramban 155 -ra hevítjük, miközben a salétrom­sav és a viz elpárolognak és még tovább, kb. 300 C fokra hevületnek; ezen hőmérsékletnél a salétrom­sav- és vízgőzöket csaknem forrás! hőmérsékleten levő kénsavra hagyjuk hatni, a mikor is a HNOa f H2SO4 = HNSO5 + HsO + 0 egyenlet szerint nitrozilkénsav és oxigén képződik. Ez a reakció a 95%-os kénsav 300 C foknyi hő­mérsékleténél önként megindul és mindaddig tart, a m'g a kénsav csaknem 40% vizet vett fel és forrási hőmérséklete 145 C fokra sülyedt. A képződött oxi­gént elvezetjük, mig a nitrozilkénsavat kb. 194°-ra melegítve, vízgőzzel reakcióba hozzuk, miközben a 2 HNSOó + H2O = 2 HaSOi + N2O3 egyenlet szerint kénsav és nitrogéntrioxid keletkezik. Ez a reakció 194#-on indul meg és addig tart, mig csak a hőmérséklet kb. 155 C fokig nem sülyedt. Ezt követőleg a nitrogentrioxidot kb. 300 C fokra hevít­jük és levegővel, valamint vízgőzzel hozzuk érintke­zésbe, mi mellett a N2O3 -t- 02 + HO = 2 HNO egyenlet szerint salétromsav képződik. Ez a reakció 300#-on indul meg és a gáz- és gőzkeveréknek kb. 155 C fokra való lehűlésig tart. Ezáltal a kiindulási anyagok, t. i. a salétromsav és kénsav ujraképződtek és a körfolyamatba ismét bevezethetők. Hogy az eljárás gazdaságos legyen, a hőveszte­ségeket el kell kerülnünk, a mit a felmelegitendő és lehűtendő folyadékok, gőzök és gázok közötti hőki­cserélés lehetőleg tökéletes keresztülvitele által élünk el, amennyiben ezeket egymástól elegendő hosszú, jó hővezető közbenső fal által elkülönítve, egymás mellett ellenáramban vezetjük el, úgy hogy a lehű­tendő anyagok, pl. a távozó oxigén és levegő nitro­génje melegüket a felmelegitendő anyagok, pl. a be­lépő levegőnek stb. adják át. A kiindulási anyagok­ban, különösen kénsavban és salétromsavon beálló veszteség időről-időre kívülről pótolandó. Szabadalmi hírek. A szabadalmi törvény 48. §-a értelmében a felszólalást tartalmazó beadványok bélyegmentesek, a 35. §. szerint pedig a felszólalaló bejelentő költségeinek megtérítésére nem kötelezhető. Részletes felvilágosítással szolgál a szerkesztőség. Felszólalási határidő: 1916. március 1. — B—6561. Bremen-Besigheimer-Oelfabrikeii, Bremen. Eljárás nikkeltartalmu kontaktusmassza előállítására. Kovaföldet vagy más likacsos anyagokat nikkelszén- oxiddal impregnálunk és fémnikkelnek a hordozóra való lecsapása végett melegítünk, mire a nikkeltartalmu port azonnal levegő'távoltartása mellett olajjal vagy más alkalmas anyaggal eműlziószerii vagy pásztaszerii masz- szává dörzsöljük. B—6693. Dr. Bergfeld Lajos Siegmar vegyész Dur- lachban és Dr. Weyrich Ádám vegyész Karlsruhéban. Eljárás oxigénnek levegőből való termelésére. Nitrogén- trioxidot vízgőz jelenlétében levegővel salétromsavvá oxidálunk, ez utóbbit egyidejű hevítés mellett kénsavba bevezetve, az oxigént szabaddá tesszük, a visszamaradt nitrozilkénsavat vízgőz behatása alatt kénsavra és nit- rogéntrioxidra bontjuk és ez utóbbit ismét salétromsav képzésére használjuk. B—7357. Bibb Dundridge Hunt magánmcrnök New- york. Eljárás brikettek vagy hasonló összeálló testek készítésére. A brikettezendő anyagot fakátránynyal ke­verjük és sajtoljuk. E—2417. Elektro-Osmose A. G., Berlin. Eljárás alu- miniumhidroxid előállítására. A nyers aluminátlugot annyi savval keverjük, hogy az aluminiumhidroxid kil csapódjék és ezt a keveréket, a katóda- és az anoda- tértől diafragmákkal elzárt térben, elektromos egyen­áram hatásának vetjük alá. G—4335. Glass Guidó gyárigazgató, Bukarestben. Eljárás és készülék nyersolaj és másefélék lepárlására. A szokásos módon a nyerstermék (nyersolaj vagy más efélék) párlataival előmelegített nyersterméket a mara- dékdesztilláció párlataival hevített lepárló üstön keresz­tül vezetjük a tűzzel fütött lepárló kazánba. K—5874. Kálmán Ernő gyárigazgató, Várnai Henrik bírósági végrehajtó és Weisz Lajos kereskedelmi és mű­szaki ügynök, Nagyvárad. Készülék csapágyak és más testek melegedésének jelzésére. Az ellenőrizendő tes­tekbe beerősithető fémhengerben egy vagy többféle folyadék a meleg folytán kiterjedve, dugattyút nyom ki, amely ekkor hallható jelt szólaltat meg. L—3939. Textiltechnische Bureau in Rheydt Inh. Arno Lehmann cég, Rheydt. Eljárás állati rostok kalló­zására. Az árut maláta, malátakészitmények (diastafor), glukose, vagy szőlőcukor oldataival kezeljük egyedül, vagy szappannal, szódával és effélével kapcsolatban. P—4407. Dr. Peche Kuno vegyész, Bécs. Eljárás keményítőnek előállítására keniényitötartalniu nyers­anyagokból. különösen burgonyából, burgonyapépböl és hasonlókból. A nyersanyagokat a cellulózát nyálkaszerii anyaggá átváltoztató, a keményítőt meg nem támadó baktériumtenyészetek hatásának vetjük alá. P—4439. Pfeifer u. Langen G. m. b. H., Blasdorf. Szűrő folyadékok, különösen cukorlevek számára. Papir- rostokból szőtt szűrőszövet-rétegből és ezzel szilárdan összekötött cellulóza- vagy papiranyag-rétegből áll. Sch—3179. Schmid Eugen Róbert magánzó, Bécs. Eljárás a dohányipar hulladékainak értékesítésére. A dohányport vizzel permetezzük mindaddig, amig a por­szemekből apró rögöcskék nem képződnek, mire a nyert terméket kiszárítjuk. DARVAS JÓZSEF és KORÁNYI Budapest, V., Váczi-ut 30. sz. Telefon : 94—43 és 79—OO. Minden uradalmat, cukorgyárat, szeszgyárat stb. érdekel! Korpaféléket, szárított répaszeleteket, szá­rított moslékot, szecskázott takarmányokat és MELASSET tetszőleges arányban keverő és adagoló A gépeket gyártja: SCHLICK-NICHOLSON gép , waggon- és hajógyár r.-t. BUDAPEST. Erötakarmánygyártó-gép! r | * a a Kézi és hajtó erőre berendezve. Óránkint 8—10 mm. melasseval kevert erő­II Qn07QhQnamm f takarmányt gyárt. Ezen gépeken készül évek óta az országosan hírneves WSIflUúLŰUÜUClIuMI I „DERBY“ melasse erőtakarmány, 7 év óta működik Budapesten a székes­ig főváros fuvartelepén, Frigyes főherceg uradalmában, a veszprémi püspökség gazdaságában, a magyar királyi koronauradalomban Gödöllőn, a magyar királyi ménesbirtokoknál Bábolnán stb. stb. Kizárólag vasszerkezet. Ára 700 kor. Gépüzemes hajtásra is berendezve 750 kor.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék