Vegyi Ipar, 1924 (23. évfolyam, 1-24. szám)

1924-01-15 / 1. szám

' o:p J Huszpnharmadik évfolyam. Budapest, 1924 január 15. Lapunk uj telefonszáma; József 131»76‘ 1. szám. 100f.3 Megjelenik minden hó 15. és 30-án. Előfizetési ár: egész évre 36.000 K Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapest, VIII., Népszinhóz-u. 49. VEGYI IPAR Chemische Industrie MŰSZAKI SZEMLE Technische Revue tyZbZIL Erscheint am 15. u. 30. jeden Monats Jahres abonnement: 36.000 Kronen Reaafetion u. Administration: Budapest, VIII., Népszinház-u. 49. Hirdetési ár: Egy hasáb milimétersoronkint 700 korona - Külföldi hirdetéseknél 840 korona Felelős szerkesztő: Verantwortl. Redakteur: Dipl. Ingenieur Lázár Albert oki. mérnök I Anzeigegebühren: 1 mm Höhe der 85 mm breiten Spalte 700 K. Auslandsanzeígen 20°/o Aufschlag I Dr. Szilágyi Gyula | (1860—1924) A cinkfehérgyártás fejlődése Magyarországon. 1989 Irta : Halmi Gyula, a Magyar Vegyészeti Gyárosok Országos Egyesülete igazgatója. H" Meghalt egy magyar szakiró, lapunk kiváló munkatársa, a szeszgyártás hírneves és úttörő kutatója, akinek „A szeszgyáriás üzemének ellenőrzése" cimü munkája már 17 évvel ez­előtt nagy feltűnést keltett a müveit külföldön és még ma is tankönyv gyanánt használtatik Németországban is, a vegyészeti ipar klasszikus hazájában. Elköltözött az élők sorából egy ne- messzivü magyar tudós, aki elől harcolt az élelmiszerhamisitások elleni mozgalmakban, aki az erjedési iparágak tarén élete végéig a leg- agílisabb tevékenységet fejtette ki és aki rend­szeres szaktanfolyamok tartásával a korábban nagyrészt teljesen tanulatlan és ki nem képezett emberekből kellő szakképzettséggel biró szesz­gyárvezetőket faragott a magyar szeszipar mai magas nívóra emelésének hazafias célzatával. Dr. Szilágyi Gyula eredményekben gazdag munkásélete életrajzi adataiból is eléggé kitűnik. Vegyészmérnöki oklevelének megszerzése után Kosutány Tamás dr. mellett működött másfél évig a magyaróvári gazdasági akadémián. 1886- ban a Győrött létesített ipari szeszgyárba hív­ták meg. 1887-ben a Grünwald és társai szesz­gyárban (jelenleg Leipziger-szeszgyár) nyert al­kalmazást. 1888-ban „Adatok a diasztáz chemiá- jához" cimü munkáját dolgozta ki doktorátusi értekezés alakjában. 1889-ben jelent meg „Az erjedés chemiájának kézikönyve" cimü müve. 1890-ben rendezte be az első magyar hamuzsir- gyárat a Grünwald-szeszgyárban. Ez évben nyert műegyetemi magántanári képesítést és megbízást a szesz-, sör- és ecetgyártás cimü kollégiumok megtartására. 1891-ben a Krausz- féle szeszgyár műszaki igazgatójának hívták meg. 1892-ben nyitotta meg önálló vegykisérleti állo­mását, mint a legelső magánlaboratóriumot Magyarországon Kiváló érdemeinek elismeré- ül 1910-ben a király a műegyetem tanácsának seul előterjesztésére nyilvános rendkívüli tanárrá nevezte ki. Élénk részt vett a Magyar Vegyészeti Gyáro­sok Országos Egyesületében tartott előadásaival és a különböző kérdésekben tartott ankéteken a magyar vegyészeti ipar felvirágoztatásában. Dr. Szilágyi Gyulával a magyar mezőgazda- sági vegyészeti ipar egyik úttörő kiválóságát vesztette el, aki hazafiságát hasznos munkában eltöltött életével bizonyította be. Lázár Albert. iparunk fejlődése a legutolsó években igen nagy erővel indult meg és már eddig is számos értékes ered­ményt termelt. Ennek dacára iparunk újabb eredményei kevéssé mentek át eddig a köztudatba és nagyon gyakran találkozunk azzal a felfogással, amely újabb ipari alapításainkat pusztán kísérletezéseknek minősiti, az utóbbi években keletkezett vállalatainkat múló je­lentőségű próbálkozásoknak mondja és szerepüket a hazai fogyasztás ellátásában jelentéktelenül csekélynek, minősíti. Tagadhatatlan, hogy oly múló jellegű vállal-1 kozások is akadhatnak, amelyek e csoportba tartoznak, sajnálatos azonban, hogy még a hivatott szakkörökben is túlzó általánosítással minden újabb vállalatunkat ezzel a szigorú megítéléssel bírálják el. Pedig a komoly iparvállalatok nagy erőfeszítéseket tesznek avégből, hogy kifogástalan cikkek termelésével erős gyökeret verje­nek a hazai talajban és helyüket akkor is megállják, ha semmiféle .^orlátozás többé nem fog gátat szabni a külföldi ipar versenyének. Azok az ellentétek, amelyek az ipar és kereskedelem, valamint a fogyasztás érdek­körei között sajnálatosképpen nagyon sűrűn megnyil­vánultak, meggyőződésem szerint nagyrészben annak a folyományai, hogy iparunk újabb fejlődésének ered­ményei csak kevéssé ismeretesek és nem kis részben az ipar teljesítményeinek nem ismerése az oka annak, hogy újabb eredményeinket annyira alábecsüljük. Úgy érzem, hogy nemcsak szükséges, de valósággal tar­tozó kötelesség, hogy az ellentétek letompitásával és a megértés maradandó alapjainak megteremtésével kö­zelebb hozzuk egymáshoz az ipart és a kereskedel­met, valamint a fogyasztást, amelyeket közös érdekeik egymásra utalnak és ennélfogva sokkal helyesebb, ha a jmerev elzárkózás helyett a megismerés alapján igyek­szünk a szakszerű elbírálás komoly tárgyi alapjait megteremteni. Ezt a célt meggyőződésem szerint a legjobban azzal érhetjük el, ha szakszerű és tárgyilagos ismertetések keretében szemléltetőleg bemutatjuk ipa­runk fejlődésének újabb mozzanatait és minden hival­kodástól mentes és elfogulatlan képet rajzolunk azokról az újabb gyárainkról, amelyek komoly törekvéssel igye­keztek lehetővé tenni elvesztett iparágaink pótlását. .Ama vegyészeti iparágán sorában, amelyeket a bé­keszerződés következtében elvesztettünk, szerepel a cinkfehér- é.s cinkszürkegyártás is, amely a régi Magyarországon igen fejlett volt, ellenben a békekötés után e cikkekben éveken át teljesen a kül­földre voltunk utalva. A legutóbbi években ugyan be­rendezkedett egy iparvállalatunk a cinkfehér és cink­szürke gyártására, azonban főként csak a tömegszük­ségletek kielégítésére törekedvén, a kényesebb igé­nyeknek megfelelő árut a legutóbbi hónapokig a bel­földi ipar alig állított elő. Az elmúlt évben Erzsébet- falván a Smelting kohász ati és fémmüvek r.-t. cinkfehér gyártására uj ipartelepet létesített és ennek a gyártelepnek alig félév alatt sikerült megol­dania azt a nehéz kérdést, hogy bármely felhasználás igényeinek tökéletesen megfelelő cinkfehéret oly rneny- nyiségben állítson elő, amely a belföldi szükségletet nemcsaK hogy bőven kielégíti, hanem ezenfelül még tekintélyes kiviteli fölöslegeket is biztosit. A Smelting r.-t. korszerű igényeket mindenben kielégítő uj beren­dezésekkel oly gyártelepet alkotott, amely teljesen ön­álló és uj irányban törekedett megoldani ezt a felada­tot, hogy vegytiszta cinkfehéret állítson elő. verseny- képes áron. A vegytiszta és tökéletes, minden igény­nek megfelelő cinkfehér gyártása elméletileg nem nehéz feladat, amit vegytiszta cink feldolgozása utján köny- nyen meg lehet oldani, azonban az ilymódon termelt cinkfehér oly drága volna, hogy gyakorlatilag egyál­talán nem volna értékesíthető és az ilyen utón való termelés legföljebb laboratóriumi célokat elégíthetne ki. A cinkfehérgyártás legnehezebb technikai kérdése az olcsó nyersanyagokból való termelés olymódon, hogy a gyártás során az összes tisztátalanságok kiküszöböl- tessenek és végül vegytiszta és elsőrendű tulajdonsá­gokká] biró termék keletkezzék. A Smelting r.-t. gyár­telepén ezt a kérdést hosszú kísérletezés és régi gya­korlati tapasztalatok és fogások ügyes alkalmazásával teljes sikerrel oldotta meg. A gyártelepen a cinkfehér gyártásának kiinduló anyaga részben a tömbökben be­szerzett tiszta cink, részben pedig fémhulladékokból kerül ki, amelyek a cink mellett ólmot, ónt, vasat, rezei, stb. tartalmazna«, atnely szennyező anyagok még legkisebb mértékben is károsan befolyásolják a cink- fehéret és ennélfogva a gyártás legfontosabb feladata, hogy ezeket a hátrányos szennyeződéseket teljesen el­távolítsa. A Smelting r.-t. e feladat megoldását aaként eszközli, hogy a tisztátalan nyersanyagokat előzetesen átömleszti, még pedig oly szerkezetű kemencéiben, ame­lyek az olvadáspontok különbözőségére alapított el­választási eljárás segélyével egyszerű olvasztási folya­mat során az alig 50—60"o cinket tartalmazó nyers­anyagból oly cinktömbök előállítását teszik lehetővé, amelyek már kb. 98°/o cinket tartalmaznak. A cinkfehér gyártásának tulajdonképpeni nyersanyaga ez a tisztitolt cink és a gyártás további feladata az, hogy e nyers­anyagból az elgőzölés és oxidálás folyamán még ezt a 2®/o tisztátalanságot is kiküszöbölje. A gyakorlati céloknak megfelelő cinkfehér tulajdonképpen nem egyéb, mint közel vegytiszta cinkoxid, amelyet elméletileg a cinknek magas hőfokon, levegő, befuvatásával végzett elégetése utján kapunk. A Smelting r.-t. a gyártás e folyamatát a«ként valósítja m2g, hogy chamottetéglák- ból épített különleges szerkezetű kemencéiben koksz­tüzeléssel a szükséges magas hőmérsékletet létesítve, a tisztított cinket először megömleszti és azután az 1500—2000 C fok hőmérsékletű kemencékben keletkező cinkgőzöket bőséges levegőárammal és nagy nyomással továbbhajtja az oxidálótérbe, amelyben a cin«gőzök a magas hőfokú levegővel cinkoxiddá égnek el. A kemen­cék szerkezete lehetővé tesz:, hogy az olvadás során a tisztított cinkben még benne foglalt tisztátalanságok a fnagömlesztés során különválasztassanak és eltávo- littassana«. A kemencében el nem gőzölődő és az oxi­dációban részt nem vevő tisztátalanságok a kemence elején mint cinkhamu gyülemlenek össze, amelyet a kemencék szétbontása plán eltávolitva, oly hulladék­anyagot kapunk, amely a cinkszürke gyártásának kiin­duló anyaga. A cinkfehér gyártása voltaképpen a cink oxidálásával be is van fejezve és a gyártás további folyamata sokban hasonlít a malmokban a különböző liszttipusok elválasztása során követett eljáráshoz. A forró cinkoxid ugyanis hatalmas zárt csővezetékekeken erős légnyo­mással kerül tovább a kemencékből, s fokozatos le­hűlése és tovahaladási sebességének fokozatos csökke­nése következtében a csővezetékben megtett utjának egymást követő szakaszain szemnagysága súlya és fi­nomsága arányában előbb, vagy később ejtődik le a szürőtermekben sorozatosan elhelyezett hatalmqs zsák­szerű szűrőtartályokba, úgy, hogy a gyiijtözsákrend- szer során végighaladva, minél távolabb eső gyüjtőzsák- hoz érkezünk, annál finomabb szemcséjű, könnyebb és ennélfogva kiválóbb minőségű cinkfehéret kapunk. Az utolsó zsákokban a legkülönlegesebb igények kielégí­tésére szánt legfinomabb terme« gyűlik össze, mig a kemencéhez eső legközelebbi zsákokban a tömegfo­gyasztás igényeit kielégítő áruhoz jutunk, amelynek fi­nomsága a rendszeren tovább haladva, az emliteft értelemben egyre nagyobb lesz. (A kemencéből kivezető csővezeték 65 m hosszú és 50 cm átmérőjű; az első szürőterem 1050 m:l férőjü, amelyben 15, egyenkint 20 |m:i űrtartalma szürözsák van fölszerelve. Ezt kö­veti a legfinomabb árut elkülönítő, kb. félakkora má­sodik szürőterem.) A gyártásnak ez a rövidre fogott leírása természe­tesen nem világítja meg azokat a rendkívül súlyos nehézségeket, amelyeket a gyárnak le kellett küzdenie, amig a mai tökéletes gyártási eljárást kialakította. Az olvasztó- és elgőzölő-, valamint oxidáló-kemencé- ket számtaianszor át kellett építeni, amig végre a kí­vánt eredményt sikerült biztosítani, ma már azonban a feladat teljesen meg van oldva és a gyár valóban a legelsőrendü minőségű cinkfehéret termeli. A Smelting r.-t. gyártelepét nemcsak technikailag épí­tette ki a legkorszerűbben, hanem kitünően fölszerelt GAI RNTRI Telefon: József 110-66. * 1 111 flIXi flU Sürgönyeim: Galantar Budapest. NAGYKERESKEDÉSE, BUDAPEST, Vili., NÉPSZÍNHÁZ - UTCA 19. SZ. Közvetlen import: Terpentin. Sellak. Gyanta. Aminoniákszóda. Szódabicarbona. Kristályszóda. Sósav. Kénsav. SzalraiáKszesz. Naftalin Benzol. Borax. Sárga vérlugsó. Szalmiáksó 98'Y°-os. Szalmiáksó, subl. darabos. Bleíbergi ólompir és ólomgelét. Föld-, szépí­tett-, vegyi festékek, Kátránytermékek. Olajok. Vegyszerek. Nyersanyagok üzemi célokra. Budapest I. Verpeléti-ut 15. Tel.: J. 2-46. Dobozgyártás minden mennyiségben. Scheer Gyula Béla dobozgyára. Calderoni mű- és tanszervállalat r.-t. ® Budapest, IV. Váczi-utca 50 © Laboratóriumok felszerelése. p" I I 1^ carnauba, japánviasz, fehérsellak, méhviasz, _ ERDOS ES Hfl I I OL-LLlÍl\, kovapapir, csiszolóvászon, csiszolópapi r. ooo rlidapest, vi. kér. szív-utca^, szám | // 2

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék