Vegyi Ipar, 1927 (26. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-20 / 1. szám

XXVI. évfolyam 5 iAC>­Budapest, 1927 január 20 f* V -4 2(o. Megjelenik minden hó 15-én és 30-án. ~ Előfizetési ára: egész évre 24.— pengő. ~ Szerkesztőség és kiadóhiva­tal: Budapest, Vili. Népszin- ház-utca 49. ~ Hirdetési ár: egy hasáb millimétersoron- kint 0 24 pengő. Külföldi hirdetéseknél 0‘30 pengő. ~ Magyar postatakarékpénz­tári számlaszám: 48.466. ~ ~ Szerkesztőségi és kiadó­hivatali telefon: József 131-76 VEGYI IPAR Műszaki és kereskedelmi szemle Fach- u. Handelsblatt für die Erscheint am 15. und 30 je­den Monats. ~ Jahresabon­nement : 24. - Peruö. ~ Redaktion und Administra­tion: Budapest, Vili. Népt-z t - ház-u. 49. Anzeigegenbüliren: 1 mm Hohe der 85 mm brei­ten Spalte 0 24 Pengő. Aus­landsanzeigen 25°/oAufschlag ~ Ungarische Postsrartassa Scheck-Konto Nr. 48.446 ~ Redaktions- u. Administrá- tionstelefon: Józsi t 131-76 a vegyipar, gyógy vegyészet, erjedésipar, chemische, pharmazeutische, Gärungs-, cukor- és élelmiszeripar számára Zucker-u. Nahrungsmittelindustrie K vegyi ipar legrégibb és független magyar szaklapja Közleményeink csakis a forrás teljes megjelölésével vehetők át Felelős szerkesztő: ~ Verantwortl.Redakteur: LÁZÁR ALBERT oki. mérnök. ~ Dipl. Ingenieur. Ältestes, unabhängiges ung. Fachorgan der ehern. Industrie Nachdruck nur mit Quellenangabe gestattet A festék- és lakkipar kitüntetettjei. Kurzweil Sándor. A magyar festékipar egyik legtiszteletreméltóbb re­prezentánsának, a Hessel Lajos és tsa utóda Kurzweil Sándor festékgyár érdemes főnökének 50 éves tevé­kenysége határkövénél az Országos Iparegyesület ezüst diszérmét és oklevelét nyújtották át a hazai festékipar terén kiejtett úttörő és eredményes működésének elis­meréséül, amely alkalommal nemcsak hivatásszerű, ha­nem kedves kötelességet teljesítünk mi is, amikor az egyszerű ezüstérmet a magyar vegyészeti ipar tollal küzdő napszámosainak szerény virágaival feldíszítjük. Kurzweil Sándor élete utjai a visszaesés nélküli ha­ladás felé vezettek. Az iskolából kikerülve, külföldre utazott, majd a Hesse 1-féle nerchaui festékgyárba állt be. Hessel Lajos, a cég egyik beltagja, 40 évvel ezelőtt, az osztrák festékvámok felemelése után Auszt­riában megalapította az Aussiger Farbenwerke Louis Hessel & Co. céget, amelynek üzembehelyezése után Kurzweil Sándort a Budapesten létesített fiók veze­tésével bizták meg, amelyet fáradságot nem ismerő szorgalommal, éles előrelátással, nemes hevülettel és szigorúan becsületes alapelvekkel felvirágoztatott. Hu­szonnyolc évvel ezelőtt Hessel Lajos egészségi okokból visszavonult az üzleti életből és a budapesti fiókot, amely ez időben kezdett szines festékek gyártására be­rendezkedni, Kurzweil Sándornak adta el. Kurzweil Sándor, mint önálló gyáros is, hü maradt régi elveihez. Jó árut igyekezett elfogadható áron a piacra hozni. Alapos felkészültséggel és a minőség­beli haladás állandó szemmeltartásával évről-évre fo­kozta vejének, Kellner Arthurnak értékes közreműködé­sével vállalatának hírnevét és pedig nemcsak hazánk­ban, hanem a szomszédos államokban is. Kurzweil Sándor, aki a külföldi vezető márkákkal minőségben egyenrangú áruval igyekezett a magyar fogyasztók igényeit kielégíteni, aki a magyar kéz mun­kájának becsületet szerzett az ország határain túl is, a pontos, reális és hajszálig becsületes iparosnak a mintaképe. Szivbéli nemességét ismerik azok, akiknek csak egyszer is alkalmuk volt vele érintkezni. Ez a nemesség alkalmazottaival való viselkedésében is meg­nyilvánul, akik velük érző barátjukat tisztelik benne. Az ’ egypályán haladó kollégák szeretetének és meg­becsülésének megnyilvánulása pedig a szakértelemnek és megbízhatóságnak legfényesebb dokumentuma. Bárha a magyarok istene a vegyészeti ipar sok oiyan kiváló képviselőjével ajándékozná meg árva ha­zánkat, mint amilyen Kurzweil Sándor! * Spiegl Miksa. Spiegl Miksa kereskedelmi tanácsost, a Makláry Gyula és társai vegyészeti gyári cég főnökét, a »Smel­ting« kohászati és fémmüvek r.-t. elnök-vezérigazga­tóját 45 évi működésének évfordulóján az Országos Iparegyesület az ezüst diszéremmel és oklevéllel tüntette ki. A magyar vegyészeti ipar kimagasló képviselőjének céltudatos és eredményes munkálkodásával kiérdemelt kitüntetése alkalmával mi is kezet szorítunk a magyar vegyészeti ipar harcos katonájával, aki élete céljául tűzte ki, hogy a magyar ipart működési területén ma­gas nivóra emelje, hogy a magyar gyártmányt a vezető külföldi márkákkal minőségben és árban egyen­rangúvá tegye, hogy a magyar fogyasztó figyelmét állandóan a magyar kéz munkájára irányítsa és e munkának megbecsülését a haza határain túl is kiér­demelje. Spiegl Miksa már fiatal éveiben előszeretettel fog­lalkozott a festék- és lakkszakmával. A kémia alap­elveit saját szorgalmából ejsr1:*” tolta, mivel tudta, hogy ez a tudomány arra képesíti az embert, hogy az ér­tékeden anyagot arannyal egyenértékűvé varázsolja. És mikor 17 évvel ezelőtt a 60 éves Makláry Gyula és társai cégbe cégtársul belépett, szakmájának tudomá­nyos és gyakorlati eredményeit teljesen ismerte. Ilyen felkészültséggel fogott a munkához. A külföldi kencék és lakkgyártmányok behozatalának ellensúlyozására nem a kormánytól kért segítséget, hanem azokat jóminőségü gyártmányaival igyekezett fokozatosan kiszorítani a magyar piacról. A magyar hoiganyfehérrel szemben fennálló közönyt is az áru kiváló minőségével győzte le és céltudatos munkájában nem riadt vissza a ve­szedelmektől. Spiegl Miksa, akinél jobban kevesen látnak be a kereskedelmi és ipari élet szövevényes titkaiba, azon kevesek közé tartozik, akik megalkuvást nem ismerő* A kutató intézetek szükségességét feltétlenül elisme­rem. Ez azonban nem azt jelenti, hogy az ilyen inté­zeteket csak önmagukért állítsuk fel, hogy a tudo­mányos haladás előmozdításának elérését kizárólag csak egig-egy intézet felállításában lássuk, hanem szükséges az is(, hogy ezek az intézetek a való élettel is tart­sanak fenn szoros kapcsolatot. Magyarországion is mű­ködik már egynéhány kutató intézet, sőt újabbak fel­állítása is tervbe van véve. A már létesített kutató intézetek némelyike azonban a legtávolabbról sem vál­totta valóra azokat a reményeket, amelyeket meg­alapításuknál jogosan beléjük helyeztek. És miért? Azért, mivel a kigondolt teóriáknak’ vagy az egyébként jó! sikerült laboratóriumi kísérletednek a gyakorlati életbe való átültetésénél felmerült nehézségekkel már nem tud­tak megbirkózni. Ennek oka pedig' abban rejlik, hogy a legtöbb kutató intézet veze|tői és szakerői inkább el­méletileg,' mint gyakorlatilag képzett egyének, akik, kap­csolataikat a gyakorlati élettel fent sem tarthatják, mi­vel működésűk főcélját a felmerülő problémáknak el­méleti megoldásában látják. Pedig az elmélet és gya­korlat nem mindig fedi egymást. Még a látszólag leg­egyszerűbben kivihetőnek tartott újításnak is számtalan nehézséggel kel! megbirkóznia, mig azt a laboratóriumi keretekből a nagyüzem óriási dimenzióiba tudják át­ültetni. A közintézmény jellegével biró kutató intéz­mények az említett okok következtében nem mutathatnak Ha valamiről, úgy elsősorban a szépitőszerekről el­mondhatjuk, hogy az emberrel egyidősek. Már a bib­liában találkozunk adatokkal, melyek azt bizonyítják, hogy a nők a bibliai korban is használtak szépitő- szereket és illatszereket. Ezek a szerek természeteden időről-időre változtak, a népek tudása, illetve a min­denkori divat szerint. Napjainkban leginkább a kenőcs- alaku szépitőszeiek használatosak, amelyek közül év­tizedekre visszamenőleg nagyon használatos volt és használatos ma is a »C r é m e C el esi te«, sőt a jelenleg érvényben levő III. Magyar gyógyszerkönyvben is hivatalos és igy számottevő komoly gyógyszer. Ez­zel meglehetősen azonos összetételit az angolok kedvelt »Cold C r e a m«~je, mely ugyancsak igen széles kö­rökben van elterjedve ma is. Nyugodt lélekkel állít­hatjuk, hogy ez a két kenőcs volt az alapja az év­elszántsággal harcolnak iparuk anyagi és erkölcsi ér­dekeiért, tekintet nélkül saját érdekeikre. Innen van, hogy . bár Spiegl Miksa sohasem kereste az érvénye­sülést, néhai Hieronymi Károly kereskedelmi miniszter 1909-ben kereskedelmi tanácsossá nevezte ki. A fes­ték- és lakknagykereskedők szövetsége pedig, amelynek érdekei nem haladnak mindig párhuzamosan a gyár­ipar érdekeivel, 1904-ben elnökévé választotta Spiegl Miksát, mivel tudta, hogy a választás olyan férfiúra esik, aki a közérdeket a magánérdek fölé helyezi, akinek jó szolgálatait már addig is érezte és aki ezért nem vágyott viszontszolgálatra. Alapos kereskedelmi és műszaki tudásával a magyar vegyészeti ipar harcos közkatonájából az idők folyamán vezénylő tábornokká vált saját szakmájában Spiegl Miksa, akinek adassék meg, hogy egy fiatal kadét frissességével járjon elől még sokáig azokon az utakon, amelyek a szakma boldogulásához vezetnek! fel tehát olyan eredményeket, amelyek valamely iparág gyártási eljárásaira átalakító hatással lettek volna! Ezek az intézetek nem rendelkezvén a nagyiparban mitrtd- untalan felbukkanó problémák iránti kellő érzékkel és az azokhoz való szükséges simulékonysággal, a nagy­ipar nem is várhat tőlük kezdeményezést, pedig a kutató intézetnek főcélja éppen ez kellene, hogy1 legyen. Kutató intézeteink működését — nézetem szerint — a következőképpen lehelne eredményesebbé tenni: Gyáriparosaink az évenkint megtartott ankétjei- jeiken necsak kizárólagosan gazdasági kérdésekkel foglalkozzanak, hanem jelöljék meg azokat a gyár­tási problémákat is, amelyeknek megoldása a gyáripart egyetemlegesen, vagy nagyrészben köz­vetlenül érinti és ezeknek a problémáiknak a meg­oldására hívják fel az arra alkalmasaknak vélt ku­tató intézetek figyelmét és szólítsák fel azokat a‘problémák megoldásában való segédkezésre és hajlandóságuk esetén üzemeikben is biztosítsák nekik a kísérletezések lehetőségét. Ilymódon meg lehelne teremteni a kellő kapcsolatot a gyáripar és a kutató intézetek között, amelynek hiánya okozza éppen azt, hogy eme intézetek műkö­désének a gyáriparra gyakorolt hatását nem észlel­hetjük. A kutató intézetekbe nagy szükség van, de az eneéluságot meg kell szüntetni! tizedeken keresztül ezerszámban felbukkant, majd le­tűnt szépitő kenőcsöknek. Nagyobb eltérés csak a kb. 3—4 évtized előtt Franciaországtól ideplántált u. n. száraz krémeknél mutatkozott az eddigi Créme Ce­leste bázisára felépített szépitő kenőcsök mellett. Mivel ezek a száraz krémek, népiesen t e j k r é m e k szintén nagyon keresett cikkek és mivel ezekben a cikkekben nagyon sok selejtes áru van a kereskedelemben, azért jó szolgálatot vélünk teljesíteni, ha ezek használható­ságát, összetételét és elkészítési módját egy cikksorozat­ban szakszerűen ismertetjük. Érdekes például, hogy egy közismert gyárosnak egyik hires művésznőről elnevezett ilyen száraz krémje néhány heti raktározás után any- nyira teszárad, hogy a tégelyben az eredeti térfogat­nak csak kis hányadát találjuk meg, aszerint, hogy mennyi ideig volt teraktározva. Lázár Albert. Kellenek-e kutató intézetek ? — Irta : Dr. Sümegi László. — Modern szépitőszerek. — Irta: miilei Pálffy László üzemvezető vegyész. — CALDERONI MU- ÉS TANSZERVÁLLALAT R-T Laboratóriumi felszerelések, tanszerek, Árjegyzékkel és rész- budapest, IV. VÁCZI-UTCA 50. sz. tudományos és mérnöki műszerek raktára keSégesu!fszoígáfune ! FESTÉKKERESKEDELMI RT. BUDAPEST, 0-UTCA27. TELEFON: 7- 23. FESTÉKEK, VEGYICIKKEK, KÉN­SAV, SÓSAV ÉS SALÉTROMSAV Fabrik für Laboratoriumseinrichtungen, Lehrmittel und analytische Waagen, Mechanische- u. Tischlerwerkstätte. LABORATORIUM! FELSZERELÉSEK ERDELY ES SZ4B0 tanszerek és precíziós mérlegek gyára. Mechanikai, üvegtechnikai és asztalosmühely. Budapest ix., lilom-utca 46. szám. TELEFON : J. 23-95.----- - - ---— — Magyar Vegyipa GÉP- ÉS KAZÁNGYÁR, RÉZMÜVESN BUDAPEST, X. NOSZLOPY-UTCA 1. ri Gépgyár R IÜHELY, VAS ÉS FÉMÖNTŐDE TELEFON : JÓZSEF 90-07 és 90-08 t. Szesz- és élesztőgyáraK, likőr- és konyakgyárak, keményítő-, szörp-, cukor- és konzervgyárak valamint vegyészeti gyárak teljes berendezése. Lepárolók, vacuumkészülékek, extrahálóberendezések, autoklávok, sterili­zálók, szürőprések, centrifugák, petróleum- és benzinfinomitók, dagasztó­gépek, szárítógépek, tüzifecskendők stb., stb.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék