Vegyi Ipar, 1927 (26. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-20 / 1. szám

2 ildil. VEGYI IPAR 1. szám. A száraz krémeknek ez a díszpéldánya a következő előírás szerint készül: 7 1000 gr. Stearin 250 ,,, liq. aramon, caust. 10°o~os 800 glicerin 7950 „ aqua deszt. Elkészítése következőképpen történik : A sztearint enyhe hőmérsékleten megolvasztjuk, majd 50 C fokig lehűlni engedjük. A glicerint a vízzel összemérve, 60 C-ra felmelegitjük. Mikor ezt a hőmérsékletet meg­haladta, az ammóniát hozzáadjuk, utána pedig vékony sugárban az olvasztott és még 60 C. hőfokú sztearint élénk, folytonos keverés közben beleöntjük. Néhány másodperc múlva az egész massza sürü tömeggé kezd átalakulni,, amely egyenlőre kocsonyás, opalizáló, kissé áttetsző szinü, de a folytonos keverés és a fokozatos lehűlés folytán elveszíti áttetsző színét és mi^re kihűl, teljesen rnatfy de hófehér szinü, feltéve, hogy az alap­anyagok jó minőségűek voltak. Az igy előállított szá­raz krém jó lehet ott, ahol a készített mennyiségen néhány napon belül kézieladásban túladhatnak, mivel az ilyen olcsón előállított krémet nem érdemes té-, gelybe tölteni, hiszen rövidesen annyira beszáradna., hogy a kellemetlen reklamációknak özönét zúdítaná fejünkre. Nagy hátránya még az is, hogy a szokásos' gyógyszereket nem lehet vele elkeverni, mert ha ki­hűlés után intenzivebben keverjük, kötött vizének leg­nagyobb részét elbocsájtja,, amit azután nem lehet vele többé felvétetni. Lényegésen megjavíthatjuk, ha a víz­nek legalább egiyharmadrészét glicerinnel pótoljuk, mi­által beszáradásra való hajlandóságát lényegesen le- csökkenthetjük. Általában az ammoniumhydroxyddal Ké­szített krémek nem olyan tartósak, mint a többi alkáli— hydroxydokkal, illetve alkálikarbonátokkal készített krémek. A szárazkrémek lényegükben nem egyebek, mint félig elszappanositott, illetve sztearinszappamial emuigáit sztearinemulziók. Tehát nem szappanok, mivel a bennük levő sztearinmennyiség nincsen teljesen elszappanositva, hanem csak felerészben, esetleg még annyira sem. SCisHseOi-f-K^COs = 'iC^Hg.^OoK-j-HaO-pCC^ Sztearin, hamuzsir, szappan, vizj széndióxyid. Molekulasúly: (284)2 138. Ha tehát a szárazkrémben levő sztearinmennyiségiet teljesen el akarnák szappanositani, abban iaz esetben 568 sulyrész sztearinra 138 sulyrész hamuzsirt kellene venni, de mivel az igy készült krém kozmetikai célokra nem volna alkalmas, azért nem egészen fele mennyiséget vesszük az aequivalens mennyiségnek, mint azt az alábbi receptekből láthatjuk. Egy igen kedvelt és jó konzisz- lenciáju krémet adó recept a következő: 1000 gr. stearin 2000 ,,, glicerin 28 Bé. 2000 ,, aqua deszt. 100 ,, kai. carb. bisdep. Elkészítése úgy történik, hogy a hamuzsirt 500 gr. desztillált vízben feloldjuk, a megmaradt desztillált vizet összemérjük a sztearinnel és glicerinnel, eg'y üstben gázlángra tesszük és addig hevítjük, mig a sztearin teljesen felolvad; ezután a desztillált viz egy részében felolvadt hamuzsirt óvatosan, kis részletekben hozzá­adjuk, ügyelvén arra, hogy túlságosan sok hamuzsirt egyszerre ne töltsünk bele, mert esetleg annyira fel­pezsegne, hogy az edényből kifutna. A hevítést már most mindaddig folytatjuk, mig a pezsgés, illetve a massza emelkedése teljesen megszűnik és a masza egyenletesen forr az üstben, anélkül, hogy erősebben habzana. Mikor az igy elkészített krémet a tűzről levesszük, megmérjük és az elpárolgott mennyiséget forró desz­tillált vízzel pótoljuk.. Gendesan keljl ügyelnünk arra, hogy a hamuzsir teljesen elhasználódjék és a főzési processzus befejezését ne hirtelenkedjük el, mert ha a hamuzsir összmennyisége nem alakult át szappanná, abban az esetben a massza grizes lesz, amin már csak úgy tudunk segíteni,, ha az egész masszát mégéígyszer jól átfőzzük és annak megtörténte után a teljes ki- hülésik kikeverjük. A teljes kihűlés után azután meg- illatosithatjuk, amire azonban csak később fogunk rá­térni. Mint a fenti receptből láthattuk, 1000 gr. sztearifira csak 100 gr. hamuzsirt használtunk fel, holott annak a teljes elszappanositására kb. 243 gr. hamuzsir kel­lett volna. Egy másik, ugyancsak igen jó konzisztenciáju kré­met a következő előhrás ad: 1000 gr. stearin 1500 ,, aqua deszt. 70 ,, kai. carb. bisdep. 40 ,,, nátr. carb. dilapsum 3000 glicerinum pur. 28 Bé. Elkészítése teljesen úgy történik, miint az előbbié. Kissé konszisztensebb készítményt nyerünk, ha a sztearint natriulmhydroxyddal szappanositjuk el. Ez a krém különösen olyan speciális krémek készitésére al­kalmas, amelyeknél még valamely hatóanyagot akarunk a kész krémbe utólagos eldörzsölés után bekebelezni, aminők például a bismuth, oxychloratum stb. Egy ilyen száraz krém előállítására szolgál az alábbi előírás: 1000 gr. stearinum pur. 200 ,, sol. natr. hydroxydati 36Bé=60Na(OH) in bac. 2500 ,, glicerinum pur. 28Bé. 1500 aqua deszt. Különösen zsíros arcbőrü egyéneknek, továbbá mi- tesseres és pattanásos arcbőrüeknek igen jó szolgálatot tesz a következő, csodás hatású szárazkrém: 1000 gr. stearinum purum. 2500 ,, glicerinum pur. 28Bé. 2500 „ aqua deszt. 80 ,, kai. carb. bisdep. 120 „ natr. boracicum. Elkészítése teljesen azonos a többi krémével. A bór- savas nátriumot akkor kell benne feloldani, mikor az elszappanositás már teljesen befejezést nyert. Mikor pedig a bórsavas nátrium is teljesen feloldódott a már előzőleg teljesen elszappanosodott masszában, kez­detét veszi a krémnek a teljes kihűlésiig tartó kike­verése. Általános szabályként megemlítendő, hogy mindenkor a legjobb minőségű és legtisztább anyagokkal készítsük a krémeket. A főzést nikkelből, esetleg1 emaillirozott vaslemezből készült üstben foganatosítsuk. A kikeve­rést üvegből vagy porcelánból előállított pistilummal végezzük. A töltéshez és átrakáshoz celluloidból ké­szült lapocot alkalmazzunk. Különösen óvakodjunk at­tól, hogy a krém vas-, réz- vagy faedénnyel érint­kezésbe kerüljön,, mert ezáltal elveszíti szép, hófehér kinézésé:. Ha valamely hatóanyagot akiarunk a krémbe bele­keverni, akkor azt a teljes kihűlés után azonnal eszkö­zöljük, mert ha másnap tesszük azt, mikor a krém már teljesen megmerevedett, akkor a krémnek szép, sima, egynemüvévaló ekförzsölése csak igen hosszú és fáradságos munka után sikerül, esetleg csak egy por­cellánból készült kenőcseldörzsölő gép használata ve­zethet a kellő eredményre. Ha azonban az ilyen ható­anyagot a krém teljes kihűlése után, a megmerevedés előtt adjuk bozzy, akkor az minden komplikáció nélkül, könnyű szerrel szép simára keverhető.. Szárazkrémek főzéséhez szoktak illatos vizeket is használni, pl. rózsavizet, narancsvirágvizet stb. Az ilyen drága anyagoknak a főzés előtt való hozzáadása tel­jesen céltalan, mert a bennük levő illatos anyagok a használt magas hőmérséklet folytán egyrészt teljesen elillannak, másrészről pedig a szaponifikálási művelet közben teljesen felbomlanak. A krémeket rendszerint a teljes kihűlés után kell illatosítani. Az illatositáshoz lehetőleg aikaliálló illó­olajokat és mesterséges illatosító anyagokat használ­junk. Az illatositással N/jó/o—2oö-ig mehetünk, ízlés és minőség szerint. Alábbiakban néhány kiválóan bevált krémillatositó elő- irást közlünk: Flieder. 48 gr. terpineol 5 ,, heliotropin 12 ,, aubepine 2 „ citronellol 1 „ ol. geran. Reun. Rose. 20 gr. citionellol 10 „ ol. geran. Reun. 2 jonon a 3 ,, phenylaethylalcohol 2 ,, diphenylmethan 3 „ malanol dr. Schmitz 20 ,, geraniol pur. 1 ,, isoeugenol 2 ,, zibet artef. fl. Heiko 1 „ phenylacetaldehyd Muguet. 20 gr. linalool 20 „ hydroxycitronellal 20 ,, terpineol 10 „ jonon a 5 ,, malanol Violette. 60 gr. jonon 2 ,, methylheptin carb. 20 „ iris artef. fl. „Flora“ 2 ,, muskinol-Heiko 3 ,, methyljonon Ha azt akarjuk, hogy a krémnek gyöngyházfénye le­gyen, akkor 3—5% alkoholt kell az illatositóval hozzá­adni. Mésznitrogén. Irta: Horn Aladár oki. vegyészmérnök. A növények egyik legfontosabb tápanyaga: a nit­rogén. A növények nitrogénszükségletét az istállótrágya szolgáltatta és szolgáltatja ma is legnagyobb részben, de mivel a mezőgazdaságban mostanában fokozódó mértékben kezd1 tért hódítani a gép, amivel együtt jár az igavonó állatok számának csökkenése, azért nem tudnánk a növény nitrogénszükségletét ellátni, ha a tudomány már előre nem gondoskodott volna a külön­féle nitrogén-műtrágyával arról, hogy a növény nit­rogénhiányt ne szenvedjen. Ezek között egyik legfon­tosabb: a mésznitrogén. Mayer 1878-ban állította elő először a kalciumcian- amidot. Technikai jelentősége csak 1895-ben, Frank és Caro felfedezésével veszi kezdetét. A két felfedező báriumkarbid, káli és kokszon keresztül 700° C mellett vezetett nitrogént és vízgőzt. Később a báriumkarbid1 helyett az olcsóbb kalciumkarbidot használták. Ugyan­ebben az időben kísérletezik Rothe is ezzel a problé­mával, de ő az előbbiekkel szemben azon a véle­ményen van, hogy nem Ca(CN)2, hanem CaCN2 kelet­kezik a kalciuníkarbiri és a nitrogén egyesüléséből.i így a mésznitrogén felfedezése Frank, Caro és Rothe nevéhez fűződik. Freudenberg ajánlja először a mésznitrogént mű­trágyának és az amonszulfátfal egyenértékűnek tartja. Technikai akadálya volt a nagybani előállításnak, hogy nem volt teljesen alkalmas anyag, amely 1100° C-nak hosszabb ideig megfelelne, másrészt a mezőgazdák nem fogadták szívesen, mert »kalciumciánamid« néven kezd­ték forgalomba hozni és a »cián« szó szöget ütött a mezőgazdák fejében. Talán ez az oka, hogy most a »kalciumciánamid«, mint »mésznitrogén« kerül a for­galomba. A mésznitrogéngyártás lényege: kalciumkarbidon 1100° C-on nitrogént vezetnek keresztül. CaC2+2N=CaCN2+C. A kalciumkarbidot, amelyet acetylen előállítására is használnak, égetett mész, megőrölt koksz, anthrazit vagy faszén (kevés hamutartalommal) meghatározott meny- nyiségben az u. n. karbidkemencében 3000° C-nél he­vítik. CaO+3C=^CaC2+CO. Fontos a karbidgyártásnál, hogy az anyagok kis mennyiségben tartalmazzanlak fpsz- for-, arzén- és magnéziumoxiüot. A karbidgyártásnál legelőnyösebb egyenárammal dolgozni, de ma már a különféle ka/rbidíkiemencék juigiy vannak építve,, hogy azok­hoz nem föl tétlen szükséges egyenáramot használni) A karbid vízzel gyorsan acetylént fejleszt és ezért óvni kell a nedvességtől. A tiszta kalcium'karbid 349 liter, a technikai 300 liter acetyléngázt fejleszt. A technikai karbid 80—90% tiszta kalciumkárbidot, égetett meszet és szenet tartalmaz. A nitrogént Frank és Caro,, vagy Linde eljárása szerint nyerik a mésznitrogén gyártásához. Az előbbi generatorgázt vezet rézoxidon és rézen keresztül, a keletkezett széndioxidot eltávolítják és a megmaradt nitrogént használják a gyártáshoz. Az utóbbi a leve­gőből állítja elő a nitrogént. A kalciumkarbidot megtörik és megőrlio A karbidot előre melegítik, de mivel a reakció exotherm, további hő hozzáadása nem szükséges. A reakció exotherm volta miatt nagy elővigyázatosságot kell kifejteni,, mert. 1300° C. körül a mésznitrogén szétesik, természetesen a használt karóidtól függ elsősorban, hogy a szétesés hány °C.-nál megy végbe. A megtört és megőrlött kar­bid a kemencébe kerül, amely négy részből áll: előmelegítő, fűtő, reakció és hűtő.; A kemencén keresztül ellenkező irányba nitrogént vezetnek, hogy a reakció hőjét kihasználják és ezt a meleg nitrogént használják fel a friss karbid melegítésére.) A kemence fütő részé­ben hozzák az anyagot a szükséges' hőfokira. A reaxció részben már nem lesz közvetlen hevítve^ mivel a reakció exotherm. A kemence utolsó részében: a hű­tőben a forró mésznitrogént lehűtik és a kőkemény anyagot a törő,' illetve az őrlőkhöz viszik. A kemencéből kikerült mésznitrogén Kemény és nagy darabos. A törést és az őrlést különféle tipusu törők­ben és malmokban végzik. Poizenius 10% klörkalciumot kever a Karbid közé és ezzel a reakció temperaturáját 1100-ról 800° C-ra csökkenti; hátránya, hogy a kész áru nagyon hygrosKO- pikus és igy nehezen raktározható. Carlson 5% flour- kalciumot használ katalizátornak, amelynél a reaKció 900° C-nál megy végbe. A kész mésznitrogén még kevés kalciumkarbidot tartalmaz, amelyet vízzel, illetve víz­gőzzel távolítanak el. A forgalomba kerülő mésznitrogén 18—22%) nitrogént tartalmaz. A tiszta kalciumciánamid nitrogénfartalma 35%. Ezenkívül szenet, klórt, kalciumoxidot, kovasavat és kevés foszfort tartalmaz. A mésznitrogén értéke körülbelül az amonszulfátfal egyenlő, hatása azonban lassabb. Hátránya, hogy porzik és ezért géppel szórják el. Számos eljárás ismeretes, amely a porzás megyátlására szolgál. A sok között a legmegfelelőbb a D. R. P. 225297, amely zsírral, vagy olajjal keveri a mésznitrogént, az igy kezelt mésznitrogén ugyan még a raktározásnál vesz fel vizet, de nitrogénveszteség nincs. A földben a vízzel és CCL— vel cianamid és dicianamid keletkezik, de az újra ammó­niákká alakul át és ezért a mésznitrogént a gabona vetése előtt keli 1—2 héttel elszórni. Készítenek a mésznitrogénből amóniákot, CaCNä% 3H20=2NH3%CaC03.' Ez a reakció a földben lassan megy végbe. Az iparban 150—160° C-nál nyomás mel­lett dolgoznak. Az amoniákgyártáshoz elhasznált mész­nitrogén elenyésző ahhoz képest, amit a mezőgazda­ság, mint műtrágyát, felhasznál. Felsóiparisko- „ — 4 évi üzemi és labora­lát végzett tóriumi gyakorlattal bel- vagy külföldön állást vállalna Szives megkeresések „MEGBÍZHATÓ" jelige alatt a kiadóra kéietnek. |”fce Coq ** Kakas-cipőpaszta BENES TESTVÉREK R.-T., GYŐR. Vegyészmérnök cement- és cukorgyári gyakorlattal állást keres. Szives ajánlatok „CEMENT“ jeligére a kiadóba. DdNUBm Szállítmányozás U N Q n R S rt i és beraKtározási vállalat Telefon: BUDAPEST v kér., Fáik, MiRsa-utca 3. szám. N E>OR ÉS MIKLÓS T. 98-01 WIEN S. M. (Jngár. Nordwestbahnhof, Magazin 3. i § A MH I tmm r. S L il 11 U L* BUDAPEST, VACI-UT-T. 152. Gőz- és erőtelepek, kompressorok, vacuumszivattyuk, készülékek extrahálás, lepárlás, finomítás céljára. Besűrítő és gözülögtetö készülékek, centrifugák, szürőprések, keverő- és száritókészülékek. Tartá- nyok. Csővezetékek. Vashordók. Koch- und Verdampfapparate, Vacuum- und Kestner, Verdampfapparate, Destillier-, Rettifizier- und Extraktionsapparate, Autoclaven, Montcjus, Trockenapparate, Condensationsanlagen.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék