Vegyi Ipar, 1929 (28. évfolyam, 1-24. szám)

1929-01-16 / 1. szám

/ / »«öcs XXVIII. évfolyam (( 5% Budapest, 1929 január 16 Megjelenik minden hó 15-én és 30-án. ~ Előfizetési ára: egész évre 24.— pengő. ~ Szerkesztőség és kiadóhiva­tal : Budapest, VIII. Népszin­­ház­ utca 49. ~ Hirdetési ár: egy hasáb millimétersoron­­kint 024 pengő. Külföldi hirdetéseknél 0,30 pengő. ~ Magyar postatakarékpénz­tári számlaszám: 48.466. ~ ~ Szerkesztőségi és kiadó­hivatali telefon: József 431-76VEGYI IP A vegyi ipar legrégibb és független magyar szaklapja közleményeink csakis a forrás teljes megjelölésével vehetők át Felelős szerkesztő: ~ Verantworte Redakteur: LÁZÁR ALBERT okt. mérnök. ~ Dipl. Ingenieur. Altestes, unabhängiges ung. Fachorgan der chem. Industrie Nachdruck nur mit Quellenangabe gestattet Erscheint am 15. und 30. je­den Monats. ~ Jahresabon­nement : 24.— Pengő. ~ Redaktion und Administra­tion: Budapest, Vili. Népszin­­ház-u. 49. Anzeigegebühren: 1 mm Höhe der 85 mm brei­ten Spalte 0.24 Pengő. Aus­landsanzeigen 25°/oAufschlag ~ Ungarische PostSDarkassa Scheck-Konto Nr. 48.446 ~ Redaktions- u. Administra­tionstelefon : Józset 431-76 Műszaki és kereskedelmi szemle Fach- u. Handelsblatt für die a vegyipar, gyógy vegyészet, erjedésipar, chemische, pharmazeutische, Gärungs-, cukor- és élelmiszeripar számára Zucker- u. Nahrungsmittelindustrie Méltatlan támadás gyógyvegyészeti iparunk ellen A Vegyi Ipar 1928 október 15-én megírta, hogy a statisztikai adatok szerint Magyarország legalább is 12 millió pengő értékű gyógyszer­különlegességet hoz be évenként, amely összegnek háromnegyed részét indokolatlanul juttatjuk a külföldi iparnak, mivel azt ugyanolyan jóságú hazai gyártmánnyal is pótolhatnánk, amely esetben legalább is 50 vegy­észnek és 1000—1200 munkás­nak adhatnánk tisztességes megélhetést és keres­kedelmi mérlegünket is lényegesen megjavíthatnánk. Ezzel szemben a »Gyógyvegyészeti Hírlap« ez évi 1. számában Löd­erer Tamás gyógyszerész többek között azt írja, hogy »a magyar gyógy­szerészeti ipar nincs berendezve, csak egyes cik­kek gyártására és gyáraink közül csak egyedül egy az, mely kellő támogatás esetén, továbbfej­lesztés által a kívánalmaknak megfelelhet. A né­met vegyészeti gyárak óriási előnyeit, felkészültsé­gét, évtizedek tapasztalatait, felülmúlhatatlan tőke­erejét a magyar gyárak megközelíteni sem ké­pesek stb. stb.« Aki a gyógyszergyártás titkait ismeri, az előtt nyilvánvaló, hogy Löd­erer megállapításai tévedé­sen alapulnak, aki pedig a külföld felfogását ismeri, az tudja, hogy mennyire ártalmasak az ilyen meg­állapítások, amelyek magyar részről expressis ver­bis kimondják, hogy a magyar gyárak nincsenek predesztinálva arra, hogy a külföldiekkel felvegyék a versenyt! Hogy a magyar gyárak munkájukkal tényleg tud­nak sikereket elérni és ki tudják vívni még a kül­föld előtt is az elismerést, az világosan kitűnik a következőkből: Ha vizsgálat tárgyává tesszük a művelt nyugati államok vagy az amerikai gyógyszergyárak terme­lését, világosan kitűnik, hogy az egyes gyárak csak egyes anyagok gyártására vannak speciálisan berendezkedve, pl. karbolsav vagy krezol gyár­tására és vannak gyárak, amelyek gyártási körébe főleg a szalicil-guajakol készítmények tartoznak, amelyek tehát ezeknek a gyártmányoknak előállí­tásával foglalkoznak. Vannak gyárak, melyek spe­ciálisan az alkaloidákat dolgozzák fel, vagy speciá­lisan kinint gyártanak. Ebből láthatjuk, hogy a gyógyvegyészeti gyárak nem képesek minden szük­ségletet saját gyártmányaikkal kielégíteni, hanem egyik gyár rászorul a másiknak gyártmányaira, így csak természetes, hogy a különböző­ gyárak csoportosulása útján jelentékenyebb tényezőkké vál­nak a gyógyszerellátás szempontjából a külföl­dön is. Az egyes gyárak tehát a különböző gyártmányok tekintetében specializálják magukat. Vannak, ame­lyek főleg biológiai és organterápiás készítményeket állítanak elő és elvitathatatlan, hogy pl. egy nagy németországi gyógyvegyészeti gyár jegyzékében szereplő preparátumok nem mind onnan indul­nak ki. A gyógyszergyártás különböző csoportokra osz­lik­ és azt a bizonyos csoportot aztán individuáli­san, speciálisan dolgozza ki. Óriási tere nyílik itt az egyéni invenciónak és propagandának. Az egyéni invenció teszi lehetővé azt, hogy bizonyos munkálkodással a legjobb preparátumokat tudja egy gyár előállítani vagy újabbakat hoz ki, amelyek a gyakorlatnak jobban megfelelnek. Példákkal lehet bizonyítani, hogy p. o. a folyékony hydrogén­­szuperoxyddal szemben milyen gyakorlati nagy előnye volt a szilárd alakú hydrogénszuperoxyd­­nak, a Hyperolnak előállítása, vagy mondjuk az atropin-készítményekkel szemben a méregtelenített norstropin-készítmények előállítása. A kémikus, biológus, farmakológus együttműködése nagy fon­­tosságú az orvosi terápia fejlesztésére, minél jobb gyógyszerek előállítása által. Ami pedig az elkészített gyógyszerek formáját illeti, az éppen nyugaton és Amerikában terjedt el és ennek következményeképpen minden állam­ban elkészítették már az egyes produktumokra a helyes és célirányos formát, amelyek tért hódí­tottak és ennek következtében viszonylagosan a gyógyszerfogyasztás is jelentékenyen emelkedett azokban az államokban is, amelyekben a gyógy­szerfogyasztás nem annyira kedvező. Ismeretes, hogy kb. 3 évtized előtt még sem Magyarországon, sem Ausztriában gyógyszergyár­tás nem volt és a háború befejezéséig Magyar­­ország volt az, amely a monarchiában a gyógy­szergyártást illetőleg már jelentékeny elismerésre tett szert és később a szétoszló államokban fej­lődtek többé-kevésbé sikerrel vagy sikertelenül gyógyszergyárak. A külföldön már ez idő előtt is engedélyeztek magyar szabadalmakat és azután jelentékenyebb elismerést vívtak­ ki szabadalmaikkal, kutatásaikkal a magyar gyárak. Mindezek alapján tehát kétségen kívül áll az körülmény, hogy a magyar gyáraknak meg­van a le­hetőségük, hogy még a legnagyobb kül­földi gyárakkal szemben is felvegyék a versenyt, úgy minőség, mint az export tekintetében. Nagyon természetes, hogy ezek elérésére a különböző tényezők tá­mogatása is szükséges, hogy a magyaror­szági gyógyszeripar, amely kulturális mun­kát is végez akkor, amidőn a magyar ké­szítményekre a külföldi államok figyelmét felhívja. A magyar gyógyvegyészeti ipar, amely kezdet­ben főleg csak az importált gyógyszerek becsoma­golásával foglalkozott, 30 év alatt magas nívón álló, komoly gyáriparrá fejlődött, olyannyira, hogy egyes alkaloidák, antipirin, pyramidon, phenacetin és salvarsan kivételével úgyszólván az emberiség ösz­­szes gyógykincsét képes előállítani. Ez az ipar, melynek a Richter, C h i n o i­n, dr. Wander és dr. Egger stb. cégek a legkiválóbb reprezen­tánsai és amely fejlettség tekintetében feltétlenül a hatodik helyen áll a világon, az említett gyógy­szereket is képes volna előállítani, de ezt csak azért nem teszi, mivel jelenlegi helyzetében a rentábilis gyártásnak minimális forgalmát nem látja bizto­­sítottnak. Ha minden orvos kötelességének tartja, hogy csak akkor rendel a betegnek idegen gyógyszert, ha annak megfelelőt a magyar gyógyvegyészeti ipar egyáltalában nem állít elő, akkor igaz hitünk szerint legalább is 8—10 millió pengővel javíthatjuk­ meg kereskedelmi mérlegünket. 1. szám Az életadó mitogén sugarak és a rákgyógyító antagonista sugarak — A láthatatlan sugarak rejtélyes hatásai — írta: Neufeld Ármin hites szabadalmi ügyvivő és gépészmérnök Gurwits moszkvai tanár kísérletek alapján a fiatal és fejlődésben levő növényi és állati testek sejtszaporító sugárzását (Wachstumsthralen) kimu­tatta. Függőleges irányban tartott, fiatal hagyma­­gyökérre egy másik, fiatal hagymát kis távolságban derékszög alatt állított be és­ a függőleges irány­ban tartott hagyma gyökerében a merőleges hagyma felé fordított oldalán rövid idő alatt roha­mosan megnövekedett, úgyszólván megpúposodott. A harántirányban kettévágott hagymát górcső alatt megvizsgálván, a merőleges hagyma felé fordí­tott oldalán 200%-kal több sejt keletkezett, mint másik oldalán. Teljesen kifejlődött hagymáknál azonban a sejtoszlásnak ez a tüneménye nem észlelhető. Ugyanezt a sejtszaporító hatást érte el egymás­felé irányított, fejlődésben levő állati és növényi testeknél, nevezetesen csírázó növény magvaknál, élesztőkultúráknál és ebihalaknál. A kísérletek igazolták azt a feltevést, hogy az egyik testben a sejtoszlást, illetve sejtszaporodást létesítő belső sugármező bizonyos körülmények kö­zött sugarainak egy részét kifelé löveli és ezek az idegen testben sejtszaporodást okoznak. Kimutatta, hogy növényeknél a gyökérből, ebi­halaknál az agyvelőből, melegvérű állatoknál pe­dig a vérből indul ki e titokzatos sejtszaporító sugárforrás. E sugarakat mitogén sugaraknak nevezték el és Gurwits valószínűnek tartotta, hogy ezek tulajdonképpen ultraibolya sugarak. E felfedezés tudományos, alapvető jelentősége mellett gyakorlatilag teljesen értéktelennek bizo­nyult, mert e gyenge sugarakat a napfény vagy bármily lámpafény spektrumában nem találta. A hullámhossz megállapítása nélkül hiányoztak azok a matematikai adatok, melyek a mitogén sugara­kat kibocsátó lámpa megszerkesztéséhez szüksége­sek. Éppúgy álltunk e felfedezés előtt, mint az ókorban a görög tudósok a borostyánkő előtt. A borostyánkő dörzsölése által elektromos jelenségeket kaptak, de az elektromosságot csak évezredek után a Volt-Ampére mérőeszközök feltalálásával tudtuk gyakorlatilag értékesíteni. Csak évezredek után lett az elektromosságból exakt tudomány, amidőn en­nek az energiának nagyságát le tudtuk mérni és időben, valamint értékben kifejezhető eredmények összehasonlításából objektív törvényeket levezetni. Ez oknál fogva Gurwits felfedezése fele­désbe ment, míg két magyar tudós: Gábor Dénes dr. elektromérnök és Reitei Tibor dr. orvos, a Siemens & Halske berlini cég kutató­ osztá­lyának támogatása mellett e kísérleteket nem foly­tatták és kritikailag meg nem vizsgálták. Elsősorban a hagymagyökér és ebihalpép szöve­tek mitogén sugarainak sejtszaporító hatásait vizs­gálták. Különös műfogásokkal sikerült nekik e suga­rakat a fényképészeti lemezen lerögzíteni és ily módon hullámhosszukat fotometriailag lemérni. A mérés eredménye az volt, hogy e sugarak rendkívüli mértékben gyengék és hogy ezek Gur­wits feltevése szerint tényleg az ultraibolya sugár­zás birodalmába tartoznak. Ezek után különböző fényforrásban: a nap, a­ ­ FESTÉKKERESKEDELMI R.-T. festékek, vegyicikkek, kén- I­­ BUDAPEST, VI., Ó-UTCA 27. SZÁM. - TELEFON: TERÉZ 207-28. SAV, SÓSAV ÉS SALÉTROMSAV I LABORATÓRIUMI FELSZERELÉSEKET ÉS ANALYTIKAI MÉRLEGEKET I. rendű kivitelben gyárt saját mechani­kai, üvegtechnikai és asztalos üzemeiben ALAP I­TAS­I ÉV: 1899. TELEFON: 1. 335-74 és 323-95. ERDÉLY ÉS SZABÓ laboratóriumi felszerelések, tanszerek és precíziós mérlegek gyára BUDAPEST, IX., LILIOM­ UTCA 46. ,□ .­

Next