Vegyi Ipar, 1929 (28. évfolyam, 1-24. szám)
1929-01-16 / 1. szám
/ / »«öcs XXVIII. évfolyam (( 5% Budapest, 1929 január 16 Megjelenik minden hó 15-én és 30-án. ~ Előfizetési ára: egész évre 24.— pengő. ~ Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, VIII. Népszinház utca 49. ~ Hirdetési ár: egy hasáb millimétersoronkint 024 pengő. Külföldi hirdetéseknél 0,30 pengő. ~ Magyar postatakarékpénztári számlaszám: 48.466. ~ ~ Szerkesztőségi és kiadóhivatali telefon: József 431-76VEGYI IP A vegyi ipar legrégibb és független magyar szaklapja közleményeink csakis a forrás teljes megjelölésével vehetők át Felelős szerkesztő: ~ Verantworte Redakteur: LÁZÁR ALBERT okt. mérnök. ~ Dipl. Ingenieur. Altestes, unabhängiges ung. Fachorgan der chem. Industrie Nachdruck nur mit Quellenangabe gestattet Erscheint am 15. und 30. jeden Monats. ~ Jahresabonnement : 24.— Pengő. ~ Redaktion und Administration: Budapest, Vili. Népszinház-u. 49. Anzeigegebühren: 1 mm Höhe der 85 mm breiten Spalte 0.24 Pengő. Auslandsanzeigen 25°/oAufschlag ~ Ungarische PostSDarkassa Scheck-Konto Nr. 48.446 ~ Redaktions- u. Administrationstelefon : Józset 431-76 Műszaki és kereskedelmi szemle Fach- u. Handelsblatt für die a vegyipar, gyógy vegyészet, erjedésipar, chemische, pharmazeutische, Gärungs-, cukor- és élelmiszeripar számára Zucker- u. Nahrungsmittelindustrie Méltatlan támadás gyógyvegyészeti iparunk ellen A Vegyi Ipar 1928 október 15-én megírta, hogy a statisztikai adatok szerint Magyarország legalább is 12 millió pengő értékű gyógyszerkülönlegességet hoz be évenként, amely összegnek háromnegyed részét indokolatlanul juttatjuk a külföldi iparnak, mivel azt ugyanolyan jóságú hazai gyártmánnyal is pótolhatnánk, amely esetben legalább is 50 vegyésznek és 1000—1200 munkásnak adhatnánk tisztességes megélhetést és kereskedelmi mérlegünket is lényegesen megjavíthatnánk. Ezzel szemben a »Gyógyvegyészeti Hírlap« ez évi 1. számában Löderer Tamás gyógyszerész többek között azt írja, hogy »a magyar gyógyszerészeti ipar nincs berendezve, csak egyes cikkek gyártására és gyáraink közül csak egyedül egy az, mely kellő támogatás esetén, továbbfejlesztés által a kívánalmaknak megfelelhet. A német vegyészeti gyárak óriási előnyeit, felkészültségét, évtizedek tapasztalatait, felülmúlhatatlan tőkeerejét a magyar gyárak megközelíteni sem képesek stb. stb.« Aki a gyógyszergyártás titkait ismeri, az előtt nyilvánvaló, hogy Löderer megállapításai tévedésen alapulnak, aki pedig a külföld felfogását ismeri, az tudja, hogy mennyire ártalmasak az ilyen megállapítások, amelyek magyar részről expressis verbis kimondják, hogy a magyar gyárak nincsenek predesztinálva arra, hogy a külföldiekkel felvegyék a versenyt! Hogy a magyar gyárak munkájukkal tényleg tudnak sikereket elérni és ki tudják vívni még a külföld előtt is az elismerést, az világosan kitűnik a következőkből: Ha vizsgálat tárgyává tesszük a művelt nyugati államok vagy az amerikai gyógyszergyárak termelését, világosan kitűnik, hogy az egyes gyárak csak egyes anyagok gyártására vannak speciálisan berendezkedve, pl. karbolsav vagy krezol gyártására és vannak gyárak, amelyek gyártási körébe főleg a szalicil-guajakol készítmények tartoznak, amelyek tehát ezeknek a gyártmányoknak előállításával foglalkoznak. Vannak gyárak, melyek speciálisan az alkaloidákat dolgozzák fel, vagy speciálisan kinint gyártanak. Ebből láthatjuk, hogy a gyógyvegyészeti gyárak nem képesek minden szükségletet saját gyártmányaikkal kielégíteni, hanem egyik gyár rászorul a másiknak gyártmányaira, így csak természetes, hogy a különböző gyárak csoportosulása útján jelentékenyebb tényezőkké válnak a gyógyszerellátás szempontjából a külföldön is. Az egyes gyárak tehát a különböző gyártmányok tekintetében specializálják magukat. Vannak, amelyek főleg biológiai és organterápiás készítményeket állítanak elő és elvitathatatlan, hogy pl. egy nagy németországi gyógyvegyészeti gyár jegyzékében szereplő preparátumok nem mind onnan indulnak ki. A gyógyszergyártás különböző csoportokra oszlik és azt a bizonyos csoportot aztán individuálisan, speciálisan dolgozza ki. Óriási tere nyílik itt az egyéni invenciónak és propagandának. Az egyéni invenció teszi lehetővé azt, hogy bizonyos munkálkodással a legjobb preparátumokat tudja egy gyár előállítani vagy újabbakat hoz ki, amelyek a gyakorlatnak jobban megfelelnek. Példákkal lehet bizonyítani, hogy p. o. a folyékony hydrogénszuperoxyddal szemben milyen gyakorlati nagy előnye volt a szilárd alakú hydrogénszuperoxydnak, a Hyperolnak előállítása, vagy mondjuk az atropin-készítményekkel szemben a méregtelenített norstropin-készítmények előállítása. A kémikus, biológus, farmakológus együttműködése nagy fontosságú az orvosi terápia fejlesztésére, minél jobb gyógyszerek előállítása által. Ami pedig az elkészített gyógyszerek formáját illeti, az éppen nyugaton és Amerikában terjedt el és ennek következményeképpen minden államban elkészítették már az egyes produktumokra a helyes és célirányos formát, amelyek tért hódítottak és ennek következtében viszonylagosan a gyógyszerfogyasztás is jelentékenyen emelkedett azokban az államokban is, amelyekben a gyógyszerfogyasztás nem annyira kedvező. Ismeretes, hogy kb. 3 évtized előtt még sem Magyarországon, sem Ausztriában gyógyszergyártás nem volt és a háború befejezéséig Magyarország volt az, amely a monarchiában a gyógyszergyártást illetőleg már jelentékeny elismerésre tett szert és később a szétoszló államokban fejlődtek többé-kevésbé sikerrel vagy sikertelenül gyógyszergyárak. A külföldön már ez idő előtt is engedélyeztek magyar szabadalmakat és azután jelentékenyebb elismerést vívtak ki szabadalmaikkal, kutatásaikkal a magyar gyárak. Mindezek alapján tehát kétségen kívül áll az körülmény, hogy a magyar gyáraknak megvan a lehetőségük, hogy még a legnagyobb külföldi gyárakkal szemben is felvegyék a versenyt, úgy minőség, mint az export tekintetében. Nagyon természetes, hogy ezek elérésére a különböző tényezők támogatása is szükséges, hogy a magyarországi gyógyszeripar, amely kulturális munkát is végez akkor, amidőn a magyar készítményekre a külföldi államok figyelmét felhívja. A magyar gyógyvegyészeti ipar, amely kezdetben főleg csak az importált gyógyszerek becsomagolásával foglalkozott, 30 év alatt magas nívón álló, komoly gyáriparrá fejlődött, olyannyira, hogy egyes alkaloidák, antipirin, pyramidon, phenacetin és salvarsan kivételével úgyszólván az emberiség öszszes gyógykincsét képes előállítani. Ez az ipar, melynek a Richter, C h i n o in, dr. Wander és dr. Egger stb. cégek a legkiválóbb reprezentánsai és amely fejlettség tekintetében feltétlenül a hatodik helyen áll a világon, az említett gyógyszereket is képes volna előállítani, de ezt csak azért nem teszi, mivel jelenlegi helyzetében a rentábilis gyártásnak minimális forgalmát nem látja biztosítottnak. Ha minden orvos kötelességének tartja, hogy csak akkor rendel a betegnek idegen gyógyszert, ha annak megfelelőt a magyar gyógyvegyészeti ipar egyáltalában nem állít elő, akkor igaz hitünk szerint legalább is 8—10 millió pengővel javíthatjuk meg kereskedelmi mérlegünket. 1. szám Az életadó mitogén sugarak és a rákgyógyító antagonista sugarak — A láthatatlan sugarak rejtélyes hatásai — írta: Neufeld Ármin hites szabadalmi ügyvivő és gépészmérnök Gurwits moszkvai tanár kísérletek alapján a fiatal és fejlődésben levő növényi és állati testek sejtszaporító sugárzását (Wachstumsthralen) kimutatta. Függőleges irányban tartott, fiatal hagymagyökérre egy másik, fiatal hagymát kis távolságban derékszög alatt állított be és a függőleges irányban tartott hagyma gyökerében a merőleges hagyma felé fordított oldalán rövid idő alatt rohamosan megnövekedett, úgyszólván megpúposodott. A harántirányban kettévágott hagymát górcső alatt megvizsgálván, a merőleges hagyma felé fordított oldalán 200%-kal több sejt keletkezett, mint másik oldalán. Teljesen kifejlődött hagymáknál azonban a sejtoszlásnak ez a tüneménye nem észlelhető. Ugyanezt a sejtszaporító hatást érte el egymásfelé irányított, fejlődésben levő állati és növényi testeknél, nevezetesen csírázó növény magvaknál, élesztőkultúráknál és ebihalaknál. A kísérletek igazolták azt a feltevést, hogy az egyik testben a sejtoszlást, illetve sejtszaporodást létesítő belső sugármező bizonyos körülmények között sugarainak egy részét kifelé löveli és ezek az idegen testben sejtszaporodást okoznak. Kimutatta, hogy növényeknél a gyökérből, ebihalaknál az agyvelőből, melegvérű állatoknál pedig a vérből indul ki e titokzatos sejtszaporító sugárforrás. E sugarakat mitogén sugaraknak nevezték el és Gurwits valószínűnek tartotta, hogy ezek tulajdonképpen ultraibolya sugarak. E felfedezés tudományos, alapvető jelentősége mellett gyakorlatilag teljesen értéktelennek bizonyult, mert e gyenge sugarakat a napfény vagy bármily lámpafény spektrumában nem találta. A hullámhossz megállapítása nélkül hiányoztak azok a matematikai adatok, melyek a mitogén sugarakat kibocsátó lámpa megszerkesztéséhez szükségesek. Éppúgy álltunk e felfedezés előtt, mint az ókorban a görög tudósok a borostyánkő előtt. A borostyánkő dörzsölése által elektromos jelenségeket kaptak, de az elektromosságot csak évezredek után a Volt-Ampére mérőeszközök feltalálásával tudtuk gyakorlatilag értékesíteni. Csak évezredek után lett az elektromosságból exakt tudomány, amidőn ennek az energiának nagyságát le tudtuk mérni és időben, valamint értékben kifejezhető eredmények összehasonlításából objektív törvényeket levezetni. Ez oknál fogva Gurwits felfedezése feledésbe ment, míg két magyar tudós: Gábor Dénes dr. elektromérnök és Reitei Tibor dr. orvos, a Siemens & Halske berlini cég kutató osztályának támogatása mellett e kísérleteket nem folytatták és kritikailag meg nem vizsgálták. Elsősorban a hagymagyökér és ebihalpép szövetek mitogén sugarainak sejtszaporító hatásait vizsgálták. Különös műfogásokkal sikerült nekik e sugarakat a fényképészeti lemezen lerögzíteni és ily módon hullámhosszukat fotometriailag lemérni. A mérés eredménye az volt, hogy e sugarak rendkívüli mértékben gyengék és hogy ezek Gurwits feltevése szerint tényleg az ultraibolya sugárzás birodalmába tartoznak. Ezek után különböző fényforrásban: a nap, a FESTÉKKERESKEDELMI R.-T. festékek, vegyicikkek, kén- I BUDAPEST, VI., Ó-UTCA 27. SZÁM. - TELEFON: TERÉZ 207-28. SAV, SÓSAV ÉS SALÉTROMSAV I LABORATÓRIUMI FELSZERELÉSEKET ÉS ANALYTIKAI MÉRLEGEKET I. rendű kivitelben gyárt saját mechanikai, üvegtechnikai és asztalos üzemeiben ALAP ITASI ÉV: 1899. TELEFON: 1. 335-74 és 323-95. ERDÉLY ÉS SZABÓ laboratóriumi felszerelések, tanszerek és precíziós mérlegek gyára BUDAPEST, IX., LILIOM UTCA 46. ,□ .