Vegyi Ipar, 1930 (29. évfolyam, 1-24. szám)

1930-01-15 / 1. szám

Megjelenik minden hó 15-én és 30-án. ~ Előfizetési ára: egész évre 24.— pengő. ~ Szerkesztőség és kiadóhiva­tal: Budapest, VIII. Népszin- ház-utca 49. — Hirdetési ár : egy hasáb millimétersoron- kint 0'24 pengő. Külföldi hirdetéseknél 0*30 pengő. — Magyar postatakarékpénz­tári számlaszám: 48.466. — — Szerkesztőségi és kiadó­hivatali telefon: Iózsef431-76 VEGYI IPAR Erscheint am 15. und 30. je­den Monats. ~ Jahresabon­nement : 24.— Pengő. ~ Redaktion und Administra­tion; Budapest, Vili. Népszm- ház-u. 49. Anzeigegebühren: 1 mm Höhe der 85 mm brei­ten Spalte 0.24 Pengő. Aus­landsanzeigen 25°/oAufschlag ~ Ungarische Postsparkassa Scheck-Konto Nr. 48.446 — Redaktions- u. Admimstrá- tionstelefon : József 431-76 Műszaki és kereskedelmi szemle Fach- u. Handelsblatt für die a vegyipar, gyógy vegyészet, erjedésipar, chemische, pharmazeutische, Gärungs-, cukor- és élelmiszeripar számára Zucker- u. Nahrungsmittelindustrie A vegyi ipar legrégibb és független magyar szaklapja Közleményeink csakis a forrás teljes megjelölésével vehetők át Felelős szerkesztő; — Verantwortl.Redakteur: LÁZÁR ALBERT oki. mérnök. ~ Dipl. Ingenieur. Altestes, unabhängiges űrig. Fachorgan der chem. Industrie Nachdruck nur mit Quellenangabe gestattet Lakkiparunk 1929-ben Az általános depresszió a lakkiparban talán még fokozottabb mértékben éreztette hatásál, mint más iparágakban, hiszen ez az ipar függő viszonyban áll az építkezési iparral. Az építkezési tevékenységben beállott stagnáció a lakk-, kence- és festékfogyasztást lényegesen visszavetette, amihez még az 1929. év elején uralkodó abnormális időjárás is hozzájárult, aminek következtében január—április havában a fo­gyasztás a normálisnak a felére csökkent és ez a visszaesés a rákövetkező 8 hónapban sem voll be­hozható, úgy hogy gyáraink eladásai kb. 25—30«/o-kal maradlak alul az előző évieknek. A len olajnak a külföldi piacokon való ár­emelkedése lényegesen megdrágította a gyártási és sajnos, az éles verseny folytán nem volt lehetséges eme legfonlosabb nyersanyag áremelkedését a kész lakkok áránál behozni, bár gyáraink a lakkok árát átlagosan 10 2()°/o-kal felemelték. A lakkokai fel­dolgozó iparok foglalkoztatása rendkívül kis keretek között mozgott, az évek óta várt államvasuti be­ruházások az 1929. évben sem váltak valóra és így azok a munkaalkalmak, amelyeket a lakkipar is sóvárogva várt, nem valósullak meg. A beruházások közül jóformán csak a Székesfőváros 100 uj autóbu­sza és az uj autótaxik beállítása érdemel említést. A szomorú helyzet legeklatánsabb bizonyítéka, hogy egyik legrégibb lakkipari vállalat kénytelen volt üze­mét beszüntetni és hir szerint az ipari átcsoportosulás folytán egy másik vállalat is beszünteti tevékenysé­gét. Az inzolvenciák száma az elmúlt évben lénye­gesen emelkedett és ami a legfontosabb, nemcsak kereskedelmi, hanem ipari vállalatoknál is egyre fo­kozódnak a nehézségek és az elmúlt esztendőben több. évtizedek óta fennálló iparvállalat rendüli meg vagy beszüntette tevésenységét. A kilátások az 1930. évre elég szomorúak. A mező- gazdaság válsága az ország legnagyobb vásárlórétegét bénítja meg és ez természetszerűleg maga után vonja a lakkok és lakkfestékek fogyasztásának nagymérvű lecsökkenését. Ha az államhatalom nem fogja az ál- lamvasuti és egyéb beruházások terén évek óta hir­detett tervei megvalósítani, úgy a pénzügyileg leg­jobban megalapozón vállalatok is meg fognak ingani és nemcsak a férgese fog elhullani, hanem azok a lerebélyes fák is, amelyeknek kifejlesztését évek hosz- szu sorának kitartó szorgalmas munkája eredmé­nyezte. A magyar lakkipar helyzetén a m. kir. kormány azzal is lendíthetne, hogy az u. n. lakklenolajat, amelyet hazai gyáraink jelenleg még nem képesek szállítani, előjegyzési eljárás mellett vám­mentesen engedné be lakkgyártási cé­lokra, hasonló módon, amint azt a kinai faolaj behozatalánál már évek óta foganatosítva van. A gyárak készséggel alávetnék magúkat az előjegyzési eljárásnak és az azzal járó ellenőrzésnek. A gyárak megbízhatósága feltétlenül garancia arra, hogy vissza­élések nem történhetnek és a vám elengedéséből senkinek kára nem származhatnék. A nitrocellul óz alakkok elvámolása kö­rül szintén meg kellene változtatni az eddigi eljárást, mivel Németországban, ahol ezeknek a lakkoknak alapanyagait más eljárások szerint készilik, mint nálunk, ezek lényegesen olcsóbbak, minélfogva a 60 aranykorona vám alól az összes cellulózalakkokat ki kellene vonni és azokat magasabb vámtételek alatt kellene elvámolni, mivel csak igy vehetné fel lakk- iparunk a versenyt árban is a külföldi lakkokkal szemben, mert hiszen minőségben a magyar lakkok teljesen egyenrangúak a külföldi márkákkal. A celiulózalakkok gyártását összes gyáraink forszí­rozzák. mivel használatuk mind jobban téri hódit és a spriccelési eljárás nemcsak az ipari központokban, hanem a vidéki ipartelepeken és műhelyekben is mindjobban elterjed, ámbár egyes iparágak még nem lértek át a cellulózelakkok használatára. Auer Hébert. Anílinfestékek kimutatása Irta: Dvorlsák József, vegyész, a Strobentz-gyár volt gyárvezetője A tesléklakkokban és szépített festékekben levő anílinfestékek kimutatására szolgáló eljárást magyar nyelven ezideig nem publikáltak és ezért alábbiakban egy megfelelő analitikai módszert kiváltok ismertetni. Szükséges kémszerek: Desztillált viz, éter, alkohol, konc. ecetsav, kénsav 66° Hé. NaOH 12" Bé= 1.091 i's=8.07«ö. XaOH, 10" Bé=1.383 fs=35",o, SnCl2, oldat: 95 gr. SnCl24-2ü g konc. HCl-j-500 g H20. Az elemzés szempontjából a desztillált viz, alkohol és ecelsav segítségével éppen úgy csoportokra oszl- halók a festéklakkok, mint a fémek vagy savak és pedig az alábbi beosztás lehetséges: meleg vizben kioldhatók alkoholban nem oldhatók ki ej* tU alkoholban I kioldhatók ecetsavban I I kioldh. — nem oldhatók ki nem oldhatók ki ecetsavban kioldhatok ecetsavban kioldh. — nem oldhatók ki kioldh. — nem oldhatók ki V4 * nem oh V— r~ ■ÍV’ ecetsavban I I kioldh — nem oldhatók ki Fenti táblázat szerint 8 csoport képzelhető el és pedig a festékből kioldható az anilin: csoport meleg vizben alkoholban ecal avban í. oldható oldhaló oldható ii. nem oldható in. nem oldható oldható IV. „ nem oldható V. nem oldható oldható oldható VI. „ nem oldható VII. ”, ..„111 oldható oldható Vili. ■ Vv 1 » j nem oldható Vizzel a reakciót 60­-70 C foknál végezzük, mig alko­holtai és ecetsavval hidegen. A szára z porfestékből 12—5 gr-ot kémcsőbe teszünk, a kémszerrel jól összerázzuk és azután állni hagyjuk, inig leülepedik, megfigyelvén, hogy a feltisztult folyadék színes lett-e és ha igen. milyen szinü; negativ eredmény is fel­jegyzendő. Ezután kikeressük a táblázatból azokat a festékeket, amelyekre a kapoll reakció utal. Az eljárás azért sem túl nehéz, mert már az anyag szine is bizonyos útmutatást ad. Egy kék festékei nem fogunk pl. a pirosak között keresni. Ezután áttérünk a koncentrált kénsavval való vizs­gálatra: 1 2—5 gr anyagot kémcsőben 5—6 cm3 konc. kénsavval leöntünk, jól összekeverjük és megfigyel­jük a beálló színváltozást. A szinváltozás kivétel nélkül beáll majdnem minden anilinfestékkel készüli í'esléklakknál és ez igen jellemző, dacára annak, hogy kevés kivétellel magát a sZubsztratumot is elron­csolja a kénsav. (Szubsztratum az alapanyag, amelyre vagy amellyel az anilinfestéket kicsaptuk. Ez sulypát, könnyüpát, kaolin, egyéb szilikátok: gráci zöldföld, német fehérföld, tufa stb. lehet.) A vizsgálat három részre oszlik: 1. a kénsavas oldatból 1—2 cseppet főzőpohárban lévő 50 cm3 vízbe cseppentünk és megfigyeljük, hogy megkeverés után 1. visszatér-e az eredeti szine az anyagnak és pedig maradandóan, vagy rövidebb-hosszabb idő múlva újból eltűnve, 2. más szín áll-e elő, és az maradandó-e, vagy pedig bizonyos idő múlva elszintelenedik, 3. azonnal színeződés keletkezik-e és pedig mara­dandóan, vagy állás után igen halvány, az eredeti­hez hasonló szin tér vissza, 4. csapadék keletkezik, amely az eredetihez ha­sonló vagy eltérő szinü, továbbá a csapadék meg­marad vagy egy idő múlva újból feloldódik. A csa­padék leülepedése után a felette lévő folyadék tiszta, átlátszó, zavaros, színes vagy színtelen lett-e. Ezek a megfigyelések pontosan jellemzőek lehet­nek egyik vagy másik kátrányfestékre és ezért fel­ismerésükhöz biztos támpontot nyújtanak. II. Az eredeti tömény kénsavas oldatot hig 12° Be nalriumhidroxiddal neutralizáljuk. Megfigyel­jük, hogy 1. tiszta átlátszó folyadék keletkezelt-e vagy csapa­dék válott-e ki és pedig az eredeti sziliben vagy el­térő sziliben, 2 ha van csapadék, a felelte álló folyadék szines vagy színtelen. III. A munka harmadik része abból áll. hogy megvizsgáljuk, vájjon a kérdéses anilinfeslék oldó­dik-e éterben, vagy nem. E célra a II. eljárásnál kapoll folyadékot használjuk fel, csapadékkal vagy anélkül, ahogyan van; kellő lehűlés után 3 5 cm:: éterrel erősen összerázzuk és egyidei állás után megfigyeljük, hogy a folyadék (elején összegyűlő éter szines-e. Igen l'onlos még, hogyan viselkedik a leslek ón- kloridoldatlal szemben. Ezl legjobban egy példa bizonyíthatja. Az alábbi négy sárga anilinfesték: sulfonsárga Kec. (F. Bayer & Co.. Elberfeld . walk­gelb 00 (E. Caselia, Frankfurt a. M. . citronin A, (Farbwerk vorm. I.eonhardt & Co.. München . mi- kadósárga 8 G (Farbwerk vorm. I.eonhardt & Co., München) báriumkloriddal kicsapva, súly páton, ugyan­olyan koncentrációban ugyanolyan szinü lakkot ad­hatnak. de megkülönböztetésük a szokásos analytikai segédeszközökkel nagy nehézségekbe ütköznék. Azon­ban e négy anilinfestékből készült festéklakk ón- kloridoldattal leöntve, oly eltérően viselkedik és ez az elváltozás oly jellemző, hogy jelenlétük biztosan kimutatható és pedig: . SnCl2 oldallal a szulfonsárgából készült lakk észre­vehetően vörösebb lesz és 3 óra múlva teljesen el­szintelenedik. a walkgelb 00 először piszkos rózsa­színű lesz. majd barnavörös és 4 óra múlva telje­sen színtelen, a citronin A nem változtatja meg szí­nét. de 48 óra múlva színtelen lesz, a mikádósárga 8 G sokkal barnásabb és 21 nap múlva szintele- nedik el. Ezenkívül a szulíonsárga és walkgelbnél a maradék fehér és a felette álló folyadék színtelen, a mikádósárgánál a maradék világos okkerszinü és a felelte álló folyadék halvány borsárgaszinü. Példa: vizsgálandó egy kékszinü tapétafesték. A mintából keveset 3 kémcsőbe téve, azokat meleg vizzel, alkohollal és ecetsavval öntjük le: vizben és alkoholban csak nyomok oldódnak, ecetsavban meg- lehelősen oldódik. Eszerint a VII. csoportba tar­tozik. E csoportban a következő anilinekből készült festékek találhatók: neptunblau B, neptungrün S, és LABORATÓRIUMI FELSZERELÉSEKET ÉS A KI A I VT I \jf A I IV/I CT O I CT ET \X JUT *• rendü kivltelben gyárt saJát mechanikai, M l\l /A L- I II r\/“\ I IVI L. I\I __L_ O HL l\ I—- I üvegtechnikai és asztalos üzemeiben A LAPÍTÁSI ÉV: 1899. El R D É L Y ÉS SZABÓ BUDAPEST, IX., TELEFON: J. 335-74 és 323-95. laboratóriumi felszerelések, tanszerek és precíziós mérlegek gyára LILIOIYI-UTCA 46.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék