Vegyi Ipar, 1935 (34. évfolyam, 1-24. szám)

1935-01-20 / 1. szám

iái. “ALU­­MINIUM 1 ROZSDAVÉDŐ ÉS FEDŐFESTÉK V K­tória Vegyészeti Művek rt.­­ ELLINGER BÉLA — WAGNER VINCE ■ EGYESÜLT LAKKGYÁRAK RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Soroksár, Grassalkovich­ utca 195. ■ ----- Te­lfon : 463—60. Sürgönyeim: Elingerlakk Soroksár. Mindennemű hintó-, kopárzománc-, padló- és szeszlakk. Schimmel és társa eszencia-, illóolaj- és vegyészeti gyár r. 1. Ajánl: rum- és likőreszenciát, természetes és mes­terséges illóolajat, mesterséges virágolajat, szinte­­tikus illatosítókat, parfümkompozíciókat, gyümölcs­étet stb. utolérhetetlen minőségben BUDAPEST-RÁKOSFALVA X., Vértes­ utca 6—8. :: Telefon: 96-5-35. Törzsgyár: Schimmel & Co., A. G. Miltitz, bei Leipzig KÉNSAVAS AGYAG­FÖLD — TIMSÓ , BUDAPEST,V V., Kossuth Lajos­ tér 15. : Telefon : 278-29. vegyészeti gyárakból, csak közvetlen eladótól, álkalmi áron veniték* Részletes leírásokat a kiadóba kérek „VEGYI GÉPEK“ jeligére. HUTTER és SCHRANTZ RT. Budapest, X. Gvömrői-ut 80. — Telefon: 48-4-76 DRÓTSZÖVETEK­­TAKASZTOTT LEMEZEK minden ipari célra. Hutter és Lever Rt. a legnagyobb magyar szappan-, növényzsír- és olajgyár­­gyár. Budapest, X., Thaly Kálmán­ u. 5—7­övényzsírgyár: Rákospalota, Horváth M-u. 2 Br. Keleti és Murányi vegyészeti rt. Földfestékek, szépített festékek, vegyifestékek, ólomfehér, párisi kék, kromoxidzöld, vasgálic, vasoxid, aluminiumhidrát, vashidrát, ólomcukor, ammóniumacetát és Lysoform-készitmények. Újpesten, Váci­ u. 7. Telefon: 94-9­33. FIA VEGY,TERMÉKNflGYI­ERESKEDES’ Budapest, VI., Szobi utca 4. ^ Telefon: 142-99. * Külföldi képviseletek. — Német gyártmányú és indiai sellakkok. — Tengerentúli nyers és finomított viaszok. — Gummiarabikumok, traganth stb. — Garbon-Black.— Klórmész 110/115°, lugkő, sellak, terpentin, szódabikarbóna, ammoniák­­szóda, karbid, gyanta, viaszok, savak, fotóvegyszerek, klórlug, marókáli, klórmagnézium, klórkálcium, kén, kénnátrium, zselatinok K­­DAPEST, V., HONVÉD­ U. 5. TELEFON: *22-7-26. VEGYI IPAR Péti-só Egyiptomban Beszélgetés Zsilinszky Gábor vezérigazgatóval egyiptomi benyomásairól, magyar műselyemfonódáról és a nitrocellulózimportról . Hosszabb egyiptomi tanulmányútjáról a napok­ban érkezett haza Zsilinszky Gábor, a Péti nitrogén mű­trágyagyár r­­t. vezérigazga­tója. Utazásának 3 célja volt: 1. kiépíteni a már eddig is jelentős egyiptomi exportunkat, 2. tanulmá­nyozni a helyszínen a piacot és a további elhelye­zési lehetőségeket, 3. tanulmányozni az egyiptomi világhírű öntözőműveket. Visszaérkezése alkalmából a Vegyi Ipar munkatársa felkereste Zsilinszky Gábort, hogy megtudja, mennyit tesz ki a péti só egyiptomi exportja és hogy szívesen látják-e a ma­gyar vegyészeti ipar termékeit az egyiptomi irányadó körök. Zsilinszky Gábor többek között a következő­ket volt szíves mondani: »A hivatalos körökkel, valamint a nagyobb ál­lami és magánbirtokok vezetőivel való érintkezésem alapján örömmel állapíthatom meg, hogy a ma­gyar termékek igen szívesen látottak Egyiptomban Ennek magyarázatát a magyar áru minősé­gén felül abban találom, hogy a magyar termék­ben az egyiptomiak nem tekintenek politikumot, mint az angol, francia vagy olasz áruban, így örömmel állapítottam meg, hogy a magyar nitrogén­­műtrágya »Nitrate de Pét« néven ma már már­kát jelent a Nílus országában. Ismeretes, hogy Egyiptom legfontosabb mezőgazdasági terméke, a gyapot, amelyből Magyarország is tetemes mennyi­séget importál. A péti-só éppen a gyapotimport kom­penzációja. Az egyiptomi gyapottermelő földeknek sok műtrágyára van szüksége, amelyet java részben az Imperial Chemical Industries és az I. G. Farben­industrie szállított. Mindenesetre rendkívül fontos és jelentős exportkörülmény, hogy a magyar nitrogén­műtrágya a két hatalmas vállalat mellett rövid idő alatt tért tudott hódítani. Elsőrendű érdekünk, hogy ezt a számunkra megnyíló kitűnő és gazdaságilag stabil piacot minőségi áruk szállításával a jövőben ne csak megtartsuk, hanem ki is bővítsük.« — Van-e kilátás arra, vezérigazgató úr, hogy nagyobb mennyiségű gyapot vásárlásával expor­tunkat esetleg más vegyipari cikkekben, pl. gyógy­vegyészeti cikkekben, növényvédelmi szerekben. Egyiptom felé idővel növ­eni lehet. Itt elsősor­ban műselyemfonóda feláll­tására gondolunk. A válasz az elmondottakból önként adódik. Ha gyapotszükségletünket pl. műselyemfonóda felállí­tásával növelni lehet, semmi lehetetlenséget nem látok abban, hogy műtrágya exportunkat, — hiszen Egyiptom 40—50 millió pengő értékű műtrá­gyát igényel ,évente csak nitrogénműtrágyá­­ban —­ a jelenlegi 2 millió pengőről a többszörösére fokozzuk. Nem kell külön kiemelni, hogy Egyiptomban milyen szükség van gyógyszerekre és növényvédelmi szerekre. Ez utób­bit illetőleg nemcsak a gyapot-, hanem a cukornád ültetvényeknél is. A műtrágya-export növekedése a megnövekedett gyapotexportnak természetes folyam­á-SZAKEMBERtanácsadást vállal minden méretű cégnél reklám, hirdetés, propaganda, forgalomnövelésre vonatkozólag mérsékelt díjazás mel­élt. Pontos, világos tervek lényeges költségmegtakarítással és gyorsan bekövetkező eredménnyel. — Hans Popper (a Lux és Wim bevezetője) VIL Damjanich ucca 40. Tel.: 44—6—88. nya lenne. Az egyiptomi gyapottermelés tudvalevő­leg az utóbbi években krízisen ment keresztül. Jól­lehet, ma már újból emelkedő tendenciát mutat az egyiptomi gyapotprodukció, azonban még mindig nem jutott el a múltban termelt maximális mennyiségig. Ha a fogyasztás megnövekedik, újból nagyobb terü­leteket fognak belültetni gyapotcserjékkel és a meg­növekedett gyapottermő földek, újabb műtrágyameny­­nyiséget igényelnek.« Mi volt az, ami vezérigazgató urat a leg­jobban megragadta Egyiptomban? »Jóllehet elsősorban m­int ipari ember utaztam, mégis csodálattal töltött el az Egyiptomot jellemző intenzív mezőgazdasági kultúra. Különösen a világ k­írti öntözőművek leptek meg várakozáson felül. A Nílusból levezetett csatornák átjárják az ország 7 millió katasztrális hold területét és legprimitívebb vízemelő telepektől a legmodernebb szivattyúig min­dent az öntözés szolgálatába állítanak. Azt hiszem, nem kell külön kiemelni, hogy a mezőgazdasági kultúra szempontjából mit jelent az, ha egy ország termőföldeinek öntözését a természetes csapadéktól függetleníteni tudja. Módomban állt többek között­­ A­b­d el V­a­h­a­d egyiptomi pénzügy­minis­z­­t­­er nem messze lévő mintagazdaságát meglátogatni,­­ amely természetesen s­intén öntözőművekkel van el­­­­­átva. Egyiptom egyik büszkesége, lesz a kairói pom­­i­pás új mezőgazdasági múzeum, amelynek szervezési­­ munkálatai befejezés előtt állanak. Az új múzeum a­­ budapesti Mezőgazdasági Múzeumnál nagyobb lesz.­­ A munkálatok élén magyar ember, dr. Nagy Iván­­ miniszteri tanácsos áll.« Végül kérdést idéztünk Zsilinszky vezérigazgató úrhoz aziránt, hogy az utóbbi hetekben engedé­lyezett külföldi n­itrocellu­lóz be­hozatal mennyiben sérelmes a magyar iparra. »A­ lakkgyártás céljaira eddig engedélyezett 180 g nitrocellulóz behozatala elől a kormány nem tér­hetett ki. Ez jóllehet a hazai gyártást kellemetlenül érinti, de nem jelent helyrehozhatatlan károkat. Min­den t­o­v­á­b­b­­i engedély azonban súlyo­san­ sértené a magyar ipar érdekeit.« Egyetemet és kereskedelmi akadémiát végzett fiatalember (vegyész) laboratóriumi vagy irodai állást vállal Ajánlatok „Szakember” jeligére a kiadóba. 1. szám.

Next