Vegyi Ipar, 1935 (34. évfolyam, 1-24. szám)
1935-01-20 / 1. szám
iái. “ALUMINIUM 1 ROZSDAVÉDŐ ÉS FEDŐFESTÉK V Któria Vegyészeti Művek rt. ELLINGER BÉLA — WAGNER VINCE ■ EGYESÜLT LAKKGYÁRAK RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Soroksár, Grassalkovich utca 195. ■ ----- Telfon : 463—60. Sürgönyeim: Elingerlakk Soroksár. Mindennemű hintó-, kopárzománc-, padló- és szeszlakk. Schimmel és társa eszencia-, illóolaj- és vegyészeti gyár r. 1. Ajánl: rum- és likőreszenciát, természetes és mesterséges illóolajat, mesterséges virágolajat, szintetikus illatosítókat, parfümkompozíciókat, gyümölcsétet stb. utolérhetetlen minőségben BUDAPEST-RÁKOSFALVA X., Vértes utca 6—8. :: Telefon: 96-5-35. Törzsgyár: Schimmel & Co., A. G. Miltitz, bei Leipzig KÉNSAVAS AGYAGFÖLD — TIMSÓ , BUDAPEST,V V., Kossuth Lajos tér 15. : Telefon : 278-29. vegyészeti gyárakból, csak közvetlen eladótól, álkalmi áron veniték* Részletes leírásokat a kiadóba kérek „VEGYI GÉPEK“ jeligére. HUTTER és SCHRANTZ RT. Budapest, X. Gvömrői-ut 80. — Telefon: 48-4-76 DRÓTSZÖVETEKTAKASZTOTT LEMEZEK minden ipari célra. Hutter és Lever Rt. a legnagyobb magyar szappan-, növényzsír- és olajgyárgyár. Budapest, X., Thaly Kálmán u. 5—7övényzsírgyár: Rákospalota, Horváth M-u. 2 Br. Keleti és Murányi vegyészeti rt. Földfestékek, szépített festékek, vegyifestékek, ólomfehér, párisi kék, kromoxidzöld, vasgálic, vasoxid, aluminiumhidrát, vashidrát, ólomcukor, ammóniumacetát és Lysoform-készitmények. Újpesten, Váci u. 7. Telefon: 94-933. FIA VEGY,TERMÉKNflGYIERESKEDES’ Budapest, VI., Szobi utca 4. ^ Telefon: 142-99. * Külföldi képviseletek. — Német gyártmányú és indiai sellakkok. — Tengerentúli nyers és finomított viaszok. — Gummiarabikumok, traganth stb. — Garbon-Black.— Klórmész 110/115°, lugkő, sellak, terpentin, szódabikarbóna, ammoniákszóda, karbid, gyanta, viaszok, savak, fotóvegyszerek, klórlug, marókáli, klórmagnézium, klórkálcium, kén, kénnátrium, zselatinok KDAPEST, V., HONVÉD U. 5. TELEFON: *22-7-26. VEGYI IPAR Péti-só Egyiptomban Beszélgetés Zsilinszky Gábor vezérigazgatóval egyiptomi benyomásairól, magyar műselyemfonódáról és a nitrocellulózimportról . Hosszabb egyiptomi tanulmányútjáról a napokban érkezett haza Zsilinszky Gábor, a Péti nitrogén műtrágyagyár rt. vezérigazgatója. Utazásának 3 célja volt: 1. kiépíteni a már eddig is jelentős egyiptomi exportunkat, 2. tanulmányozni a helyszínen a piacot és a további elhelyezési lehetőségeket, 3. tanulmányozni az egyiptomi világhírű öntözőműveket. Visszaérkezése alkalmából a Vegyi Ipar munkatársa felkereste Zsilinszky Gábort, hogy megtudja, mennyit tesz ki a péti só egyiptomi exportja és hogy szívesen látják-e a magyar vegyészeti ipar termékeit az egyiptomi irányadó körök. Zsilinszky Gábor többek között a következőket volt szíves mondani: »A hivatalos körökkel, valamint a nagyobb állami és magánbirtokok vezetőivel való érintkezésem alapján örömmel állapíthatom meg, hogy a magyar termékek igen szívesen látottak Egyiptomban Ennek magyarázatát a magyar áru minőségén felül abban találom, hogy a magyar termékben az egyiptomiak nem tekintenek politikumot, mint az angol, francia vagy olasz áruban, így örömmel állapítottam meg, hogy a magyar nitrogénműtrágya »Nitrate de Pét« néven ma már márkát jelent a Nílus országában. Ismeretes, hogy Egyiptom legfontosabb mezőgazdasági terméke, a gyapot, amelyből Magyarország is tetemes mennyiséget importál. A péti-só éppen a gyapotimport kompenzációja. Az egyiptomi gyapottermelő földeknek sok műtrágyára van szüksége, amelyet java részben az Imperial Chemical Industries és az I. G. Farbenindustrie szállított. Mindenesetre rendkívül fontos és jelentős exportkörülmény, hogy a magyar nitrogénműtrágya a két hatalmas vállalat mellett rövid idő alatt tért tudott hódítani. Elsőrendű érdekünk, hogy ezt a számunkra megnyíló kitűnő és gazdaságilag stabil piacot minőségi áruk szállításával a jövőben ne csak megtartsuk, hanem ki is bővítsük.« — Van-e kilátás arra, vezérigazgató úr, hogy nagyobb mennyiségű gyapot vásárlásával exportunkat esetleg más vegyipari cikkekben, pl. gyógyvegyészeti cikkekben, növényvédelmi szerekben. Egyiptom felé idővel növeni lehet. Itt elsősorban műselyemfonóda felálltására gondolunk. A válasz az elmondottakból önként adódik. Ha gyapotszükségletünket pl. műselyemfonóda felállításával növelni lehet, semmi lehetetlenséget nem látok abban, hogy műtrágya exportunkat, — hiszen Egyiptom 40—50 millió pengő értékű műtrágyát igényel ,évente csak nitrogénműtrágyában — a jelenlegi 2 millió pengőről a többszörösére fokozzuk. Nem kell külön kiemelni, hogy Egyiptomban milyen szükség van gyógyszerekre és növényvédelmi szerekre. Ez utóbbit illetőleg nemcsak a gyapot-, hanem a cukornád ültetvényeknél is. A műtrágya-export növekedése a megnövekedett gyapotexportnak természetes folyamá-SZAKEMBERtanácsadást vállal minden méretű cégnél reklám, hirdetés, propaganda, forgalomnövelésre vonatkozólag mérsékelt díjazás melélt. Pontos, világos tervek lényeges költségmegtakarítással és gyorsan bekövetkező eredménnyel. — Hans Popper (a Lux és Wim bevezetője) VIL Damjanich ucca 40. Tel.: 44—6—88. nya lenne. Az egyiptomi gyapottermelés tudvalevőleg az utóbbi években krízisen ment keresztül. Jóllehet, ma már újból emelkedő tendenciát mutat az egyiptomi gyapotprodukció, azonban még mindig nem jutott el a múltban termelt maximális mennyiségig. Ha a fogyasztás megnövekedik, újból nagyobb területeket fognak belültetni gyapotcserjékkel és a megnövekedett gyapottermő földek, újabb műtrágyamenynyiséget igényelnek.« Mi volt az, ami vezérigazgató urat a legjobban megragadta Egyiptomban? »Jóllehet elsősorban mint ipari ember utaztam, mégis csodálattal töltött el az Egyiptomot jellemző intenzív mezőgazdasági kultúra. Különösen a világ kírti öntözőművek leptek meg várakozáson felül. A Nílusból levezetett csatornák átjárják az ország 7 millió katasztrális hold területét és legprimitívebb vízemelő telepektől a legmodernebb szivattyúig mindent az öntözés szolgálatába állítanak. Azt hiszem, nem kell külön kiemelni, hogy a mezőgazdasági kultúra szempontjából mit jelent az, ha egy ország termőföldeinek öntözését a természetes csapadéktól függetleníteni tudja. Módomban állt többek között Abd el Vahad egyiptomi pénzügyminiszter nem messze lévő mintagazdaságát meglátogatni, amely természetesen sintén öntözőművekkel van elátva. Egyiptom egyik büszkesége, lesz a kairói pomipás új mezőgazdasági múzeum, amelynek szervezési munkálatai befejezés előtt állanak. Az új múzeum a budapesti Mezőgazdasági Múzeumnál nagyobb lesz. A munkálatok élén magyar ember, dr. Nagy Iván miniszteri tanácsos áll.« Végül kérdést idéztünk Zsilinszky vezérigazgató úrhoz aziránt, hogy az utóbbi hetekben engedélyezett külföldi nitrocellulóz behozatal mennyiben sérelmes a magyar iparra. »A lakkgyártás céljaira eddig engedélyezett 180 g nitrocellulóz behozatala elől a kormány nem térhetett ki. Ez jóllehet a hazai gyártást kellemetlenül érinti, de nem jelent helyrehozhatatlan károkat. Minden további engedély azonban súlyosan sértené a magyar ipar érdekeit.« Egyetemet és kereskedelmi akadémiát végzett fiatalember (vegyész) laboratóriumi vagy irodai állást vállal Ajánlatok „Szakember” jeligére a kiadóba. 1. szám.