Vegyi Ipar és Kereskedelem, 1943 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1943. január / 1. szám
2 Porlasztó-szárítógépek:__________ Vegyi és gyógyszerészeti, szappan, szappanpor, festék, tej, tojás, vér, glukózé, pektin, tápanyagok stb. részére. Berendezések:_______ Kén, szénkéneganyag, szulfát-sósav, kén-nátrium, ecetsav, salétromsav, kénsav, szuperfoszfát, rézszulfát (vitriol) előállítására. Felvilágosítással szolgál : SUPPAN-KOLLERICH ÉS TÁRSA IV. FERENC JÓZSEF RAKPART 21. BUDAPEST, TELEFON: 182—946 Beszéltünk egyik vegyi nagy gyár vezérigazgatójával is üzletfeleiről, az új nagykereskedőkről. Ezeket tartotta fontosnak közölni: " Magyarországnak igen fejlett vegyi ipara van és ásványi kincsekben, valamint ipari nyersanyagokban elég gazdagok vagyunk. Tekintettel arra, hogy Magyarország emek, ipari fejlettségének Kelet felé egyelőre semmiféle komoly konkurrenciája nincsen, ez a tény parancsolólag készteti — főleg az új, törekvő és utat törni akaró — vegyi nagykereskedőinket arra, hogy a balkáni államokat ellássák hazánk termékeivel. De hasonlókép fontos számunkra Svédország és Finnország piaca is. Végeredményben elmondhatjuk, hogy az újonnan alakult nagykereskedők legtöbbje igen komoly export-importtevékenységet fejt ki és működésüknek nem a háborús konjunktúra, hanem a békére való előkészület a fémjelzője. — Talán célszerű volna a szaklapban megírni, — véli egy társascég új főnöke, — hogy a magyar pénzintézetek fokozottabb érdeklődést tanúsítsanak a vegyi és rokonszakmai nagykereskedők iránt. Évekkel ezelőtt több nagy bank igyekezett vegyi gyárakkal elmélyíteni az összeköttetést. Több esetben ez sikerült. Ma már a nagykereskedő-cégekkel is érdemes foglalkozni. Egyébiránt hálásan kiemeljük, hogy a hatóságok jóindulattal megtesznek mindent, csakhogy az új, tisztességes, dolgozni kész és rátermett nagykereskedők boldoguljanak. Végül még csak azt írjuk ide, hogy a budapesti kereskedelmi és iparkamara már az 1942-ik év elején telítettnek mondotta ki a vegyi nagykereskedelmet. VEGYI IPAR ÉS KERESKEDELEM SCHIMMEL és TÓRSÍ1 RT. eszencia, illóolaj és vegyészeti gyár Ajánl: rum- és likőreszenciát, természetes és mesterséges illóolajat, mesterséges virágolajat, szinsztétikus illatosítókat, parfümkompozíciókat, gyümölcsétert, méregmentes ételfestéket, stbutolérhetetlen minőségben BUDAPEST — RÉKOSFALVI XIV., Vértes utca 6—8. Telefon: 4-965-35. Törzsgyár: Schimmel & Co., II. G. Miltitz, bei Leipzig A magyar fehér bauxit Irta: Szigethy Ferenc vegyész, a Bauxit és Vasércbánya műszaki igazgatója Nemrég a „Vegyi Ipar és Kereskedelem“ hasábjain mutattam rá bányatermékeink felhasználásának nemzetgazdasági jelentőségére. Nyersanyagaink óriási mennyisége a föld belsejében pihen. Örömmel üdvözöljük Varga József iparügyi miniszternek azt az elhatározását, amely szerint száz millió pengőt biztosított geológiai kutatásokra, geofizikai felvételekre és mélyfúrásokra. Az iparügyi kormányzatnak kutatás céljaira háromszor nagyobb összeg áll rendelkezésére a jövő évre, amely igen fontos egy hadviselő ország nyersanyagellátása szempontjából. Tekintettel arra, hogy ennek az összegnek nagy részét az állami ásványolaj és földgáz feltárására s ezek munkálatainak költségére fordítják, a más egyéb bányatermékek felkutatására a magántőke további bekapcsolódása is szükséges. Nemcsak nyersanyagaink felkutatását, hanem azok feldolgozását is meg kell valósítanunk. Földünkben sok kincs van, ez igazolást nyer abból a tényből is, hogy külországok szakemberei ma is járják országunkat, hegyeinket, völgyeinket átkutatják, hogy nyersanyagot keressenek. Fontos nagyon a kutatómunka, de ugyanakkor az is, hogy ne csak a nyersanyagot fedezzük fel, hanem dolgozzuk ki annak felhasználási módját is. Helyettesítsünk vele olyan anyagokat, melyeket ma még külföldről vásárolunk. Erre igen sok mód van, ez csupán tehetség kérdése, hogy ez sikerüljön. Ezúttal a cikkemben csupán egyetlen anyagot említek meg, sőt egy anyagnak csak egy bizonyos fajtáját, amely elég, hogy például szolgáljon a kutatómunka további fokozására. Ez az anyag a fehérbauxit. A bauxit sok ember előtt szimpatikus, nekem is mindig izgatólag hatott a fantáziámra. Nemrég, amikor a bányában, hol vörösbauxitot bányásznak (mert ez a bauxitoknak a legismertebb fajtája), a föld színétől húsz méter mélyen megpillantottam a fehérbauxitot, annak hófehér csillogása magával ragadott és már ott láttam lelki szemeim előtt a laboratórium asztalán, őrölt állapotban, fehéren, amint várja, hogy spatulyával végigsimítva, további sorsa felől döntsék. Amint van aranyláz, úgy van bauxit-láz is. Bizonyos szempontból a bauxit fontosabb, mint az arany, tehát nem csoda, ha az emberen bauxit-láz vesz erőt, amikor bauxit után kutat. Visszatérve az elsőnek talált fehérbauxit-darabkára, melyet „lázasan“ magamhoz vettem és indultam a laboratórium felé. Első percekben már tisztán láttam ennek az anyagnak felhasználási lehetőségét. A fehérbauxit megőrlése és selyemszitán való átszitálása után következik a szemcsefinomság és a szemcse puhaságának próbákkal történő meghatározása, majd a fajsúlymeghatározás, vízfelvevőképesség, képlékenység stb. Festési célból fontos meghatározások: olajfelvevőképesség, olajszükséglet, festhetőképesség, fedőképesség, száradóképesség, rugalmasság, színtartóság. A fenti próbákat természetesen megelőzte az anyag összetételére vonatkozó pontos analízis. Magyar Bányatermék- és Fémértékesítő Rt. Budapest, V. Nádor utca 26. Telefon: 111-865. 112-895. Értékesíti a m. kir. Állami bányák és a Hungária Vegyi- és Kohóművek Rt. bánya- és kohótermékeit. U. m. lágyólom, keményólom, kémleólom, ólomcső, ólomlemez, ólomszalag, ólomhuzal, ólompor, ólomszifon (tüzelzáró), ólommázag, minium, kénkovand, dúsított cinkérc, huta- és finom horgany, antimon, antimonoxid, antimoncrudum, bitumen, gázolaj, ezüst és ezüstnitrát.