Petőfi Népe, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-29 / 255. szám

*. oldal fl tiszakécskei hiszisták 3 választásik­eliészületében FOLYÓ HÓ 21-ÉN este közös­­ megbeszélést tartott az MSZMP­­ tiszakécskei vezetősége és a he­­lyi KISZ-szervezet a választási­­ előkészületek eredményeiről. Pártunk részéről Gigor Ist­ván, Balatonfüredi József és Székely Gábor elvtársak szá­moltak be az eddig végzett munkákról, s mint kiderült: kö­rülbelül négyezren vettek már részt a jelölőgyűléseken. — Általában az a tapasztalat — mondotta Gigor elvtárs, község párttitkára —, hogy az a elmúlt évek tanácsválasztásai­­h­oz viszonyítva, a november hó 36-inak az előkészületei sokkal harcosabb szellemben folynak, mert a község népének megnőtt az igénye a tanácstagokkal szem­ben. A továbbiakban néhány szer­vezésben hiányosságról számol­tak be az említett elvtársak, majd ismertették a választások­ra való felkészülés adatait. A KISZ községi bizottsága ré­széről Miklós Erzsébet szólt hozzá, s bejelentette, hogy a választások kiértesítő cédulái­nak a kézbesítését, valamint a futárszolgálatot a KISZ magára vállalja. Ugyancsak vállalták a helyi JKISZ-szervezetek fiataljai a Nagy Októberi Szocialista For­radalom november 7-i ünnepsé­gének a megszervezését, vala­mint a sorra kerülő békegyűlések műsorának előkészítését is. OKTÓBER 25-ÉN, szombaton egyébként a 467 új választó részvételével bállal egybekötötte megbeszélést tartottak, amelyen­ minden fiatal választó emlékla­­­pot kapott.—ács— «VVWy^VVVVVVVV^AVt/WVVVVVVVVI 500000000000-KISZ-mozgalom A VÁLASZTÁSOK előkészü­leteiben a KISZ-szervezetek de­­rekas munkát végeznek. A kis­kunhalasi járásban több mint 90 kiszista segített a jelölőgyűlése­ket megszervezni, melyeken kö­­zülük harmincketten előadást is tartottak. Kiskunfélegyházán a népesebb jelölőgyűlések részve­vőinek rövid kultúrműsorral kedveskedtek a KISZ-fiatalok.­­Lelkes felvilágosító munkájuk­kal segítik a választások sike­rét a KISZ kerekegyházi, tisza­kécskei, bugaci, lászlófalvi szer­vezetei, úgyszintén a miskei, ha­jósi, valamint a fai,szí l­iszis­­nák is. »AHÁNY HÁZ, annyi taka­­rékbetétkönyv«-m­ozgalmat indí­tottak a KISZ kiskőrösi járási bizottságának indítványára a császártöltési KISZ-szervezet tagjai. A fiatalok felének már megvan a betétkönyve. A ki­­szisták Sziráki Margit pedagó­gus, KISZ-titkár vezetésével há­rom jelölőgyűlést is szerveztek, november 15-én pedig a szer­vezet leánykörében szabás-var­rás tanfolyam indul. IFJÚ VÁLASZTÓK nagygyű­lését rendezte meg október hó 24-én, pénteken a KISZ községi szervezete Kiskörösön, a kultúr­­ház nagytermében. A többszáz résztvevő előtt Ágoston András elvtárs, pártunk járási bizottsá­gának titkára tartott beszédet, majd az új választók emlékla­pot kaptak, s éjfélig tartó tánc­­mulatságon szórakoztak. Vasár­nap nagyszabású felvonulásos szüreti bált is rendeztek a köz­ség klízistái, amelyen részt vet­tek Ortutay Gyula elvtárs, Hazafias Népfront Országos Ta­a­nácsának főtitkára, s Molnár Frigyes elvtárs, pártunk megyei bizottságának első titkára, or­szággyűlési képviselőjelöltek is. — Megkezdődött a évesek iskolája a bajai 14—16 valamennyi községében. A járás ti­zenhat községben összesen 940 fiatal iratkozott be és heten­ként négy órában gyarapítják tudásukat és készülnek fel a munkára. — Hathetes társasági tánc­tanfolyam kezdődött Baján, József Attila Művelődési Ház­á­ban, a 16—18 évesek, valamint J­ülön a tanulóifjúság számára. Segített a párt megjavult a KISZ munkája­ Szeptemberben két új KISZ-szervezet jött létre a Hel­véciai Állami Gazdaságban.­­ Egyiket — a nyárlőrinci és bor­­bási szikrai, fiatalokkal együtt — a a ágasegyházi másikat pedig az üzemegység ifjú dolgozói alakították meg 31, il­letve 32 fővel. Velük a gazdaság KISZ-szer­­vezeteinek négyre nőtt a száma, ugyanannyira, amennyi alapszervezet működik itt.párt- A mennyiségi növekedés mi­nőségi javulással járt együtt, ami viszont annak köszönhető, hogy az egységes pártvezetés, élén Deák István elvtárssal, a párttitkárral, még júliusban el­határozta: fokozottabb gondot fordít a fiatalok nevelésére, éle­tének megismerésére. A párt­­szervezet céljául tűzte ki azt is, hogy oda hat: maguk a gazda­­ságvezetők is foglalkozzanak az ifjúsággal, mind a termelőmun­kában való részvételét, mind az azon túl adódó problémáit ille­tően. Addig « már működő két, de főleg a központi KISZ- szervezetben amolyan »befelé" fordulás, szektásság volt tapasz­talható, ami főképpen abban nyilvánult meg, hogy az akkori KISZ-vezetők­ csak a kizárólag agrárproletár származású fiata­lokat vették fel a szervezetbe, az egy-két holdas parasztszü­lők gyermekei, s a magasabb iskolai végzettségűek elől elzár­kóztak. Ez azzal bosszulta meg magát, hogy a szervezet élet­képtelenné vált, s tehetetlen­sége miatt a tagok közül is nem egy kilépett belőle. A párt és a dolgozni akaró fiatalok kezdeményezésére újjá­választották a vezetőséget, s az­óta húsz új tagja van a köz­ponti szervezetnek, amely au­gusztusban ifjúsági találkozót­ rendezett. Erre a kiszistákon­­­kívül meghívták a szervezeten­ kívül álló fiatalokat, valamint­ Kecskemétről a Kiskereskedel­mi Vállalat KISZ-szervezetének­ tagjait is. A problémák tisz­­­tázását, a barátkozást, s a vi­­­dám, műsoros teaestet tartal­mazó találkozó eredményezte az­­­tán, hogy a cikkünk elején sze­­­replő két KISZ-szervezet meg­­­alakult. A szikrai üzemegység­ben Petőfi Sándor elvtárs, a­ gazdaság igazgatója, Ágasegyhá­­­zán pedig Nagy József elvtárs, az üzemegység vezetője tartott­ az újdonsült kiszistáknak beszé­­­det, akik mindkét helyen Deák­ István elvtárs előtt tettek KISZ- fogadalmat. A szervezeti élet meg­­­­újhodását azóta számos ered­­­mény jelzi. A termelő munká­­­ban is érezni a lendületet, a­ párt segítette KISZ-szervezetek­ nevelő hatását: jókedvűek, be­­­csülettel végzik munkájukat a­ fiatalok. Mint például az oda-, adó figyelmet igénylő almaválo­­gatásnál is, ahol az exportter­­vet 40 százalékon felül teljesí­tették, a tavalyi 25 százalékos teljesítménnyel szemben. Most, amellett hogy mind a négy alapszervezet kultúrelő­­adások megrendezésére készül, a párttagokkal együtt a válasz­tási népnevelő munkában is részt vesznek a KISZ tagjai. Kétségtelen: a rövid idő alatt lendületbe jött szervezeti élet mind gazdagabban és gaz­dagabban bontakozik ki, de csak úgy, ha az egységes párt­vezetés s az üzemegységek pártszervezetei továbbra is szív­ügyüknek tekintik a KISZ tá­mogatását. Ismerve a gazdaság idősebb kommunistáit, ehhez sem fér kétség. Egy kisszámú, te jól működő­ szervezet MOZGALMAS élet tapasztal­ható a solti­ Petőfi Tsz KISZ- szervezetében, annak ellenére hogy — mert a tsz-ben is kevés a fiatal — nem sok tagja van. E KISLÉTSZÁMÚ szervezet élniakarását jellemzi, hogy kiszisták a tsz vezetőségétől ko­­­rábban kértek és kaptak is egy­­ hold földet, amelyen paprikát­ termeltek. A fiatalok lelkesen­ és odaadóan dolgoztak, egy sem­­ akadt közöttük, aki ne vettt volna részt a munkában. A PAPRIKÁVAL azután je­lentős összegű bevételre tettek­ szert, s alapos fejtörés, megvi­ l­tatás eredményeképpen elhatá­­­rozták, hogy televíziós készülé­­­ket vásárolnak, így nemcsak ön­­­ maguk, hanem idősebb dolgozói társaik szórakozását is lehetővé­ teszik.­­ A KISZ-fiatalok nagyon jól barátságban vannak, a hartaii Lenin Tsz ifjúságával. Nem egy­­­szer közös klubdélutánon együtt­ szórakoznak, mint legutóbb ok­­­tóber 19-én, vasárnap is, ami­t­kor a Petőfi Tsz KISZ-szerve­­­­ete a paprika eladásából szár­­­mazó jövedelméből táncmulat­ó tággal egybekötött vacsorán ven­­­dégül látta a hartaiakat. A me­­­leg, baráti légkörben lezajlott­ rendezvényen részt vett a­­ Pe­tőfi Tsz tagsága is, s nagyon jól érezte magát. Szalai Sándor levelező 195S. október 29, szerda Néprajzi és régészeti kiállítás nyílik NOVEMBER 7-ÉN érdekes ki­állítás nyílik meg Kalocsán. Murányi Erzsébet, a Kalocsán dolgozó fiatal muzeológus össze­gyűjtötte és kiállításra rendezi Kalocsa és vidéke régészeti anyagának egy részét és bemu­tatja a kalocsai és Kalocsa kör­nyéki népművészet fejlődését. A fiatal muzeológus diplomamun­kája is a Kalocsa környéki népi hímzés történetével foglalkozik, így szakértője ennek a kérdés­nek. Máris igen sokan fordulnak hozzá érdeklődve, mit tartalmaz majd a kiállítás,­ hogyan halad­ a néprajzi anyag összegyűjtése. Nagy jelentősége lesz ennek a kiállításnak, hiszen a kalocsai múzeum lényegében helyiség­problémák következtében eddig jóformán teljesen alkalmatlan volt bármiféle muzeális értékű anyag kiállítására, bemutatásá­ra. A gyűjtemény darabjai je­lenleg is alkalmatlan helyen, a városi tanács földszinti folyosó­jának egy szűk, kis részén zsú­­folódnak össze. Az eddigi erőfe­szítések új helyiség kijelölésére sajnos, sikertelenek maradtak, pedig mindenképpen helytálló s érdemes volna, ha Kalocsán, ha­zánk egy igen nagy jelentőségű néprajzi területének’ központjá­ban összegyűjtenék és megfelelő módon az­­ érdeklődő közönség elé tárnák a környékbeli nép­művészet kincseit.. Ennek a munkának az első lépését jelenti Kalocsán, novem­ber 7-én megnyíló régészeti és néprajzi kifillítás. Cs. L. H­arminc égési sebh­ely­ ­ M­ábrán Menyhértet, a nép­­­szerű Menya bácsit Budai elv­­i társsal, a gyár termelési felelő­sével látogattuk meg. Menya­­ bácsi a törzsgárdához tartozik,­­ harmincegy éve jár muszáji ott­­­­honából a Kecskeméti Gépgyár­­íba. Ez idő alatt sok cipőt elkop­­j­­atott és sok mindent megélt. " Sok olyan, ma szinte hihetetlen­­­nek tűnő dolgot megélt, ami­­ akkor az úri rendben »termé­­­­­­szetes emberi cselekedet« volt... Kezdjük talán a munkaidő­ivel. A napi 12 óra jellemezte az­­ akkori »munkásvédelmet". És­­ hogy mennyire »kímélték« a [munkásokat, erre azt mondja 1 Menya bácsi: — A kádkészítők­­ nemcsak formáztak, mint most,­­hanem hordták az izzó, fortyogó [vasat. Ha pedig nagyobb kenye­ret akartunk, gyertyafény mel­­­lett vagy mint megboldogult­­ Körösi­ bácsi csinálta, — az ön­­­­gyújtó pislákoló lángjánál is > [dolgoztunk. Ezt­ még valahogy csak kibír­­­tuk volna — folytatja —, de­­ volt nekünk egy cudar főmérnö­künk. Félt, reszketett tőle az egész gyár, — én is. Amikor megláttam az öntöde ajtajában, így szóltam komáimhoz: ha nem kapjuk gyorsan a vasat, akkor végünk... ff­gy is lett. Odaért a fő­­-éő mérnök, s az egyik for­mán hibát talált. Megtorláskép­pen végigtaposta az összes for­mát. Ökölbe szorult a kezem, s az­­­tán nekikeseredve hazaballag­tam. Dolgoztam, de egy fillért sem kerestem. — Régente a mi gyárunkból kormosan és piszkosan tértek otthonukba a munkások. Nem csoda, mert fürdő nem volt. — A tőkés — megbecsülésünk je­léül — adott vödröt, vagy eset­leg egy rossz zománcozott mos­dóedényt. Aki pedig mosakodni akart a téli időben, az forró va­sat tartott néhány percig a hi­deg vízben, hogy meglangyosít­­sa azt. — Ebédlő, orvosi rendelő, kedvezményes üdülés? Elképzel­hetetlen vágyálomnak tűnt. — 1 Még a szerszámokért is pénzt kért a tőkés. Ilyen szót pedig, s hogy védőruházat — egyáltalán nem ismertünk. Nem csoda, ha az emberek egymás után égtek meg. Habran Menya bácsi szavai­nak dokum­ientálására megmu­tatja jobb­­ lábát, amelyen har­minc sebhely található. — Régi szerzemény — szól nekikeseredve. Talán lesz olyan olvasónk, aki azt mondja: minek írunk ilyen régi és szomorú dolgok­ról? Nem lenne érdekesebb té­ma az, amit Kádár elvtárs mon­dott nemrég: evésben megelőz­tük Angliát, az Egyesült Álla­mokat, és hogy jövőre tovább nő az életszínvonal. Ha k­étség­telen, erről is kell tam­­in.­] Azonban nem árt, hogy amikor a jövő terveit for­máljuk, elképzeléseinket papír­ra vetjük, s akkor megállunk egy percre s megnézzük: honnan in­dultunk el és meddig jutot­tunk? Ha ezt csináljuk, kevésbé tévedhetünk, s nem feledjük egy pillanatra sem, hogy nem volt mindig ilyen élete a ma­gyar népnek. Ve­nesz Károly;

Next