Petőfi Népe, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-29 / 255. szám
*. oldal fl tiszakécskei hiszisták 3 választásikeliészületében FOLYÓ HÓ 21-ÉN este közös megbeszélést tartott az MSZMP tiszakécskei vezetősége és a helyi KISZ-szervezet a választási előkészületek eredményeiről. Pártunk részéről Gigor István, Balatonfüredi József és Székely Gábor elvtársak számoltak be az eddig végzett munkákról, s mint kiderült: körülbelül négyezren vettek már részt a jelölőgyűléseken. — Általában az a tapasztalat — mondotta Gigor elvtárs, község párttitkára —, hogy az a elmúlt évek tanácsválasztásaihoz viszonyítva, a november hó 36-inak az előkészületei sokkal harcosabb szellemben folynak, mert a község népének megnőtt az igénye a tanácstagokkal szemben. A továbbiakban néhány szervezésben hiányosságról számoltak be az említett elvtársak, majd ismertették a választásokra való felkészülés adatait. A KISZ községi bizottsága részéről Miklós Erzsébet szólt hozzá, s bejelentette, hogy a választások kiértesítő céduláinak a kézbesítését, valamint a futárszolgálatot a KISZ magára vállalja. Ugyancsak vállalták a helyi JKISZ-szervezetek fiataljai a Nagy Októberi Szocialista Forradalom november 7-i ünnepségének a megszervezését, valamint a sorra kerülő békegyűlések műsorának előkészítését is. OKTÓBER 25-ÉN, szombaton egyébként a 467 új választó részvételével bállal egybekötötte megbeszélést tartottak, amelyen minden fiatal választó emléklapot kapott.—ács— «VVWy^VVVVVVVV^AVt/WVVVVVVVVI 500000000000-KISZ-mozgalom A VÁLASZTÁSOK előkészületeiben a KISZ-szervezetek derekas munkát végeznek. A kiskunhalasi járásban több mint 90 kiszista segített a jelölőgyűléseket megszervezni, melyeken közülük harmincketten előadást is tartottak. Kiskunfélegyházán a népesebb jelölőgyűlések részvevőinek rövid kultúrműsorral kedveskedtek a KISZ-fiatalok.Lelkes felvilágosító munkájukkal segítik a választások sikerét a KISZ kerekegyházi, tiszakécskei, bugaci, lászlófalvi szervezetei, úgyszintén a miskei, hajósi, valamint a fai,szí liszisnák is. »AHÁNY HÁZ, annyi takarékbetétkönyv«-mozgalmat indítottak a KISZ kiskőrösi járási bizottságának indítványára a császártöltési KISZ-szervezet tagjai. A fiatalok felének már megvan a betétkönyve. A kiszisták Sziráki Margit pedagógus, KISZ-titkár vezetésével három jelölőgyűlést is szerveztek, november 15-én pedig a szervezet leánykörében szabás-varrás tanfolyam indul. IFJÚ VÁLASZTÓK nagygyűlését rendezte meg október hó 24-én, pénteken a KISZ községi szervezete Kiskörösön, a kultúrház nagytermében. A többszáz résztvevő előtt Ágoston András elvtárs, pártunk járási bizottságának titkára tartott beszédet, majd az új választók emléklapot kaptak, s éjfélig tartó táncmulatságon szórakoztak. Vasárnap nagyszabású felvonulásos szüreti bált is rendeztek a község klízistái, amelyen részt vettek Ortutay Gyula elvtárs, Hazafias Népfront Országos Taanácsának főtitkára, s Molnár Frigyes elvtárs, pártunk megyei bizottságának első titkára, országgyűlési képviselőjelöltek is. — Megkezdődött a évesek iskolája a bajai 14—16 valamennyi községében. A járás tizenhat községben összesen 940 fiatal iratkozott be és hetenként négy órában gyarapítják tudásukat és készülnek fel a munkára. — Hathetes társasági tánctanfolyam kezdődött Baján, József Attila Művelődési Házában, a 16—18 évesek, valamint Jülön a tanulóifjúság számára. Segített a párt megjavult a KISZ munkája Szeptemberben két új KISZ-szervezet jött létre a Helvéciai Állami Gazdaságban. Egyiket — a nyárlőrinci és borbási szikrai, fiatalokkal együtt — a a ágasegyházi másikat pedig az üzemegység ifjú dolgozói alakították meg 31, illetve 32 fővel. Velük a gazdaság KISZ-szervezeteinek négyre nőtt a száma, ugyanannyira, amennyi alapszervezet működik itt.párt- A mennyiségi növekedés minőségi javulással járt együtt, ami viszont annak köszönhető, hogy az egységes pártvezetés, élén Deák István elvtárssal, a párttitkárral, még júliusban elhatározta: fokozottabb gondot fordít a fiatalok nevelésére, életének megismerésére. A pártszervezet céljául tűzte ki azt is, hogy oda hat: maguk a gazdaságvezetők is foglalkozzanak az ifjúsággal, mind a termelőmunkában való részvételét, mind az azon túl adódó problémáit illetően. Addig « már működő két, de főleg a központi KISZ- szervezetben amolyan »befelé" fordulás, szektásság volt tapasztalható, ami főképpen abban nyilvánult meg, hogy az akkori KISZ-vezetők csak a kizárólag agrárproletár származású fiatalokat vették fel a szervezetbe, az egy-két holdas parasztszülők gyermekei, s a magasabb iskolai végzettségűek elől elzárkóztak. Ez azzal bosszulta meg magát, hogy a szervezet életképtelenné vált, s tehetetlensége miatt a tagok közül is nem egy kilépett belőle. A párt és a dolgozni akaró fiatalok kezdeményezésére újjáválasztották a vezetőséget, s azóta húsz új tagja van a központi szervezetnek, amely augusztusban ifjúsági találkozót rendezett. Erre a kiszistákonkívül meghívták a szervezeten kívül álló fiatalokat, valamint Kecskemétről a Kiskereskedelmi Vállalat KISZ-szervezetének tagjait is. A problémák tisztázását, a barátkozást, s a vidám, műsoros teaestet tartalmazó találkozó eredményezte aztán, hogy a cikkünk elején szereplő két KISZ-szervezet megalakult. A szikrai üzemegységben Petőfi Sándor elvtárs, a gazdaság igazgatója, Ágasegyházán pedig Nagy József elvtárs, az üzemegység vezetője tartott az újdonsült kiszistáknak beszédet, akik mindkét helyen Deák István elvtárs előtt tettek KISZ- fogadalmat. A szervezeti élet megújhodását azóta számos eredmény jelzi. A termelő munkában is érezni a lendületet, a párt segítette KISZ-szervezetek nevelő hatását: jókedvűek, becsülettel végzik munkájukat a fiatalok. Mint például az oda-, adó figyelmet igénylő almaválogatásnál is, ahol az exporttervet 40 százalékon felül teljesítették, a tavalyi 25 százalékos teljesítménnyel szemben. Most, amellett hogy mind a négy alapszervezet kultúrelőadások megrendezésére készül, a párttagokkal együtt a választási népnevelő munkában is részt vesznek a KISZ tagjai. Kétségtelen: a rövid idő alatt lendületbe jött szervezeti élet mind gazdagabban és gazdagabban bontakozik ki, de csak úgy, ha az egységes pártvezetés s az üzemegységek pártszervezetei továbbra is szívügyüknek tekintik a KISZ támogatását. Ismerve a gazdaság idősebb kommunistáit, ehhez sem fér kétség. Egy kisszámú, te jól működő szervezet MOZGALMAS élet tapasztalható a solti Petőfi Tsz KISZ- szervezetében, annak ellenére hogy — mert a tsz-ben is kevés a fiatal — nem sok tagja van. E KISLÉTSZÁMÚ szervezet élniakarását jellemzi, hogy kiszisták a tsz vezetőségétől korábban kértek és kaptak is egy hold földet, amelyen paprikát termeltek. A fiatalok lelkesen és odaadóan dolgoztak, egy sem akadt közöttük, aki ne vettt volna részt a munkában. A PAPRIKÁVAL azután jelentős összegű bevételre tettek szert, s alapos fejtörés, megvi ltatás eredményeképpen elhatározták, hogy televíziós készüléket vásárolnak, így nemcsak ön maguk, hanem idősebb dolgozói társaik szórakozását is lehetővé teszik. A KISZ-fiatalok nagyon jól barátságban vannak, a hartaii Lenin Tsz ifjúságával. Nem egyszer közös klubdélutánon együtt szórakoznak, mint legutóbb október 19-én, vasárnap is, amitkor a Petőfi Tsz KISZ-szerveete a paprika eladásából származó jövedelméből táncmulató tággal egybekötött vacsorán vendégül látta a hartaiakat. A meleg, baráti légkörben lezajlott rendezvényen részt vett a Petőfi Tsz tagsága is, s nagyon jól érezte magát. Szalai Sándor levelező 195S. október 29, szerda Néprajzi és régészeti kiállítás nyílik NOVEMBER 7-ÉN érdekes kiállítás nyílik meg Kalocsán. Murányi Erzsébet, a Kalocsán dolgozó fiatal muzeológus összegyűjtötte és kiállításra rendezi Kalocsa és vidéke régészeti anyagának egy részét és bemutatja a kalocsai és Kalocsa környéki népművészet fejlődését. A fiatal muzeológus diplomamunkája is a Kalocsa környéki népi hímzés történetével foglalkozik, így szakértője ennek a kérdésnek. Máris igen sokan fordulnak hozzá érdeklődve, mit tartalmaz majd a kiállítás, hogyan halad a néprajzi anyag összegyűjtése. Nagy jelentősége lesz ennek a kiállításnak, hiszen a kalocsai múzeum lényegében helyiségproblémák következtében eddig jóformán teljesen alkalmatlan volt bármiféle muzeális értékű anyag kiállítására, bemutatására. A gyűjtemény darabjai jelenleg is alkalmatlan helyen, a városi tanács földszinti folyosójának egy szűk, kis részén zsúfolódnak össze. Az eddigi erőfeszítések új helyiség kijelölésére sajnos, sikertelenek maradtak, pedig mindenképpen helytálló s érdemes volna, ha Kalocsán, hazánk egy igen nagy jelentőségű néprajzi területének’ központjában összegyűjtenék és megfelelő módon az érdeklődő közönség elé tárnák a környékbeli népművészet kincseit.. Ennek a munkának az első lépését jelenti Kalocsán, november 7-én megnyíló régészeti és néprajzi kifillítás. Cs. L. Harminc égési sebhely Mábrán Menyhértet, a népszerű Menya bácsit Budai elvi társsal, a gyár termelési felelősével látogattuk meg. Menya bácsi a törzsgárdához tartozik, harmincegy éve jár muszáji otthonából a Kecskeméti Gépgyáríba. Ez idő alatt sok cipőt elkopjatott és sok mindent megélt. " Sok olyan, ma szinte hihetetlennek tűnő dolgot megélt, ami akkor az úri rendben »természetes emberi cselekedet« volt... Kezdjük talán a munkaidőivel. A napi 12 óra jellemezte az akkori »munkásvédelmet". És hogy mennyire »kímélték« a [munkásokat, erre azt mondja 1 Menya bácsi: — A kádkészítők nemcsak formáztak, mint most,hanem hordták az izzó, fortyogó [vasat. Ha pedig nagyobb kenyeret akartunk, gyertyafény mellett vagy mint megboldogult Körösi bácsi csinálta, — az öngyújtó pislákoló lángjánál is > [dolgoztunk. Ezt még valahogy csak kibírtuk volna — folytatja —, de volt nekünk egy cudar főmérnökünk. Félt, reszketett tőle az egész gyár, — én is. Amikor megláttam az öntöde ajtajában, így szóltam komáimhoz: ha nem kapjuk gyorsan a vasat, akkor végünk... ffgy is lett. Odaért a fő-éő mérnök, s az egyik formán hibát talált. Megtorlásképpen végigtaposta az összes formát. Ökölbe szorult a kezem, s aztán nekikeseredve hazaballagtam. Dolgoztam, de egy fillért sem kerestem. — Régente a mi gyárunkból kormosan és piszkosan tértek otthonukba a munkások. Nem csoda, mert fürdő nem volt. — A tőkés — megbecsülésünk jeléül — adott vödröt, vagy esetleg egy rossz zománcozott mosdóedényt. Aki pedig mosakodni akart a téli időben, az forró vasat tartott néhány percig a hideg vízben, hogy meglangyosítsa azt. — Ebédlő, orvosi rendelő, kedvezményes üdülés? Elképzelhetetlen vágyálomnak tűnt. — 1 Még a szerszámokért is pénzt kért a tőkés. Ilyen szót pedig, s hogy védőruházat — egyáltalán nem ismertünk. Nem csoda, ha az emberek egymás után égtek meg. Habran Menya bácsi szavainak dokumientálására megmutatja jobb lábát, amelyen harminc sebhely található. — Régi szerzemény — szól nekikeseredve. Talán lesz olyan olvasónk, aki azt mondja: minek írunk ilyen régi és szomorú dolgokról? Nem lenne érdekesebb téma az, amit Kádár elvtárs mondott nemrég: evésben megelőztük Angliát, az Egyesült Államokat, és hogy jövőre tovább nő az életszínvonal. Ha kétségtelen, erről is kell tamin.] Azonban nem árt, hogy amikor a jövő terveit formáljuk, elképzeléseinket papírra vetjük, s akkor megállunk egy percre s megnézzük: honnan indultunk el és meddig jutottunk? Ha ezt csináljuk, kevésbé tévedhetünk, s nem feledjük egy pillanatra sem, hogy nem volt mindig ilyen élete a magyar népnek. Venesz Károly;