Petőfi Népe, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-15 / 191. szám

T Világ proletárjai, egyesüljetek!I 1 e­rfi A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG LAPJA r xxix. EvF., 191. sz. Ara 60 fillér lsei. nog. is, kedd Utolsó forduló az ifjúsági építőtáborokban Hat hét alatt 2,5 millió forintos termelési érték Ismét vezetnek a szikrai lányok­­ Június 2-től a múlt hét végéig — hat hét ala­tt —, több mint huszonnkétezren dolgoztak az or­szág önkéntes ifjúsági építőtá­boraiban. E fiatalok közül a Bács- Kiskun megyei állami gaz­daságok 13 táborában hétezer­­ötszázan adtak segítséget az idő­szerű mezőgazdasági munkák gyors, szakszerű, veszteségmen­tes elvégzéséhez. Július 31-től augusztus 12-ig a fővárosból és a különböző megyékből érkezett középiskolások két és fél ezres szorgos serege újabb 800 000 fo­rinttal növelte az előző két tur­nus résztvevői által elért ter­melési értéket, ami — hat hét után —­ megközelíti a két és fél millió forintot. Elsősorban zöldség-, gyü­mölcs-, burgonya-, zöldbabsze­dés, szőlőkapálás, kötözés és gyümölcsfaápolás várt a táboro­­zókra, akik az elmúlt két hét­ben is becsülettel végrehajtot­ták a reájuk bízott feladatokat. Példák sokasága bizonyítja ezt az állítást. Többek között a Szikrai Állami Gazdaság Bagi Ilona táborában dolgozó Sza­­bolcs-Szatmár megyei középis­kolás leányok, akik az egy főre előírt napi 25 forint helyett 36,30 forintot termeltek. Kiváló­nak mondható a mátétellkii Braun Éva tábor tagjainak 32,96 forintos eredménye is, akiktől 30 forinton felüli átla­gukkal nem sokkal maradtak le a Szikrai Állami Gazdaság új­­bégi üzemegységében dolgozó Hajdú-Bihar megyei leányok, és a Kiskunhalasi Állami Gazda­ság Mező Imre táborában tevé­kenykedő Bács megyei középis­kolás fiúk sem. Utóbbiak közül elsősorban a Kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium ta­nulói tettek ki magukért. Örvendetes, hogy a Bajai Ál­lami Gazdaság vaskúti üzem­egységében működő Hámán Ka­tó építőtábor — 29 forinton fe­lüli egy főre jutó napi teljesít­ménnyel —, felzárkózott a leg­jobbak közé. A napi munkaidő után a fia­talok szórakozását, kikapcsoló­dását változatos, színes kulturá­lis és sportprogram szolgálta. A KISZ-központ Rajkó-zeneka­ra több építőtábort felkeresett külföldön is nagy sikerrel elő­adott műsorával. Rendszeresek voltak a politikai vetélkedők, előadások, filmvetítések és a KISZ VII. kongresszusán részt vett küldöttek élménybeszá­molói. Jutalomkirándulások a kör­nyék falvaiba, városaiba, talál­kozók a helyi KISZ-fiatalokkal, más építőtáborok fiataljaival, házi asztalitenisz, futballbajnok­­ságok, divatrevü, tv-nézés és még sok más feledhetetlen él­ményt nyújtó esemény egészí­tette ki az ifjú társadalmi mun­kások hétköznapjait. Hétfőn — akárcsak az ország más terüle­tein —­ Bács-Kiskun megyében is elérkezett a finis az építőtá­borokban. Az ünnepélyes zász­lófelvonás és nyitótábortűz után újabb kétezer-ötszáz leány kez­dett munkához. — Mint mon­dották —­ legalább olyan ered­ményesen kívánnak dolgozni, mint társaik az előző turnusok­ban. Ehhez kívánunk nekik sok sikert, élményekben gazdag tá­borozást B. Gy. Ankét Kecskeméten Fontos feladat a hagyományos szőlőtelepítések korszerű felújítása A megyei tanács vb mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osztá­lyának, a Magyar Agrártudo­mányi Egyesület megyei Szer­vezetének, a Szövetkezetek me­gyei központjának kezdeménye­zésére hétfőn tanácskozást tar­tottak Kecskeméten a homoki szőlőtermesztés korszerűsítésé­nek további feladatairól és a hagyományos szőlőültetvények korszerű felújításának, gépesí­tésének lehetőségeiről. A meg­beszélésen részt vettek a megye szőlőtermesztő nagyüzemi gaz­daságainak vezetői, főagronó­­musai, főkertészei. Az elnökség­ben többek között helyet fog­lalt dr. Glied Károly, az MSZMP megyei bizottságának titkára, dr. Kozma Pál, a Ker­tészeti és Szőlészeti Főiskola rektora, tan­szék­vezető egyetemi tanár, Brachna János, a MÉ­SZÖV elnöke, Dr. Maár András, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának veze­tője megnyitójában méltatta a tanácskozás jelentőségét. Meleg szavakkal emlékezett meg nagy elődökről, a híres szőlő­ a nemesítőkről, Mathiász János­ról és Kocsis Pálról. A nemrég elhunyt Kocsis Pál emlékének egyperces néma felállással adóz­tak a jelenlevők. Maár elvtárs hangoztatta, hogy a megyei re­konstrukciós bizottság elkészí­tette mind a szőlő, mind a gyü­mölcsültetvények korszerű fel­újításának programját. Ezután Pfenning Gyula, a me­gyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának fő­kertésze tartott előadást a szőlő­­termesztés helyzetéről, a kor­szerűsítés és a fejlesztés további feladatairól. Ismertette a máso­dik ötéves tervidőszak alatt elért telepítést Hangoztatta, hogy eredményeket­ a további tennivalók: egy­részt újabb telepítések, ter­mészetesen kisebb területen és lassúbb ütemben, mint eddig, másrészt a járulé­kos beruházások pótlása, üzemi feldolgozó és tárolópincék épí­tése. Az egyik legnagyobb fel­adat a hagyományos telepítésű szőlők korszerű felújítása. A következőkben részletesen elemezte az ezzel kapcsolatos elképzeléseket. A megye 117 ezer holdnyi szőlőterületéből 33 ezer az új nagyüzemi telepítés, 84 ezer a hagyományos kisüz­emi ültetvény — többségében két­szintes művelésben, vagyis szőlő és gyümölcsös együtt. A hagyo­mányos területből 30 ezer hold­nyi a jókarban levő­­ szőlő. A többi korszerű felújítása rend­kívül sürgős tennivaló. Ezért alakult a megyei rekonstrukciós bizottság. Az alapelveket már megállapították. Az érintett községekben szintén alakulnak ilyen bi­zottságok és ezek részlete­sen kidolgozzák a távlati, felújítási tervet. Dr. Kozma Pál, a szőlőter­mesztés korszerűsítésének elmé­leti és gyakorlati kérdéseit ele­mezte. Hangoztatta, hogy a kor­szerűsítés egyenlő az iparszerű termelés bevezetésével. A ma­gyar szőlőtermesztés megmara­dásának egyedüli biztosítéka a modern eljárások alkalmazása. Nálunk még magasak a terme­lési költségek és arra kell töre­kedni, hogy legalább a 30 má­zsán felüli holdankénti termést elérjük. Az előadásokat követően hoz­zászóltak: dr. Horváth Sándor, az Országos Szőlészeti és Borá­szati Kutató Intézet homoki osztályának vezetője, Csupity István, a Jánoshalmi Községi Tanács V. B. elnöke, dr. Ved­res Ferenc, a Szakszövetkezetek Kiskőrösi Területi Szövetségé­nek titkára, Szendrei Sándor, a Magyar Nemzeti Bank me­gyei igazgatója, Jernei Pál, Magyar Agrártudományi Egye­­­sület titkára, dr. Szegedi Sán­dor, az Országos Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet Ma­thiász János telepének a veze­tője. A tanácskozás alkalmával került sor, az idei megyei borverseny díjainak kiosz­tására. A rendkívül ízléses arany, ezüst és bronz érmeket jelképe­ző emlékplaketteket és az elis­merő okleveleket dr. Maár András adta át az érdekeltek­nek. Különösen az állami gaz­daságok borai értek el kitűnő helyezéseket. A délutáni órákban a kerek­egyházi Béke Tszcs szőlőjében bemutatták a résztvevőknek a hagyományos ültetvények mű­velését elősegítő kisgépeket. Új híd Baracskait A Nagybaracskán áthaladó út korszerűsítése tette szükségessé, hogy a Ferenc-csatorna régi pontonhídja helyett 60 méter hosszú, 7 méteres kocsipályával és két oldalon gyalogjáróval el­látott új hidat építsenek. Józsa József főépítész elmondta, hogy a különleges viszonyok — öt méter mély víz, 5—6 méteres iszap — különleges építési meg­oldásokat igényelt. Több mint kétezer folyóméter 30 centimé­ter átmérőjű vascölöpöt vertek le átlag 20 méter mélyre. Erre engedik rá csörlőkkel az alapul szolgáló két vasbetonszekrényt. (Képünkön az első 90 tonna sú­lyú szekrény, leeresztése folyik,­ melyet kaviccsal háromnegyed részig töltenek, majd betonnal lezárják, és erre épülnek a pil­lérek. A hídépítő vállalat a mun­kákkal jól halad, hiszen 1967 februárjában kezdtek hozzá, és előreláthatóan 1968 nyarán átad­ják a forgalomnak. (Pásztor Zoltán felvétele.) A vietnami háború újabb veszélyes lépcsője A kínai határnál fekvő Lang Sont bombázták az amerikaiak SAIGON (MTI) Amerikai vadászbom­dázók hétfőn ismét megtámadták kínai határtól mindössze 16 ki­­­lométernyire fekvő Lang Son-i vasúti létesítményeket — jelen­tette be egy katonai szóvivő Saigonban. Az amerikai közlemény sze­rint a Lang Son-i rendezőpá­lyaudvartól és főhídtól egy kilo­méternyire keletre fekvő ki­segítő vasúti hidat bombázták. A kisegítő híd déli ívét használ­hatatlanná tették. Az újabb támadás része an­nak a négynapos sorozat­nak, amelynek célja az északra vezető közutak és vasútvonalak megrongálása. A hanoi rádió közlése szerint az amerikaiak vasárnap, amikor megtámadták a kínai határtól mindössze 16 killométernyire fekvő Lang Son-i rendezőpálya­udvart, a légvédelem tüzében két repülőgépüket elvesztették. Nyugati kommentátorok vasárnapi légicsatáról írva arra a hívják fel a figyemet, hogy Long Son bombázása a háború újabb, veszélyes lépcsője, ezút­tal a kínai határ felé, amelyet most közelítettek meg a legjob­ban. Az UPI hírügynökség jelen­tése szerint Johnson elnök személyesen hagyta jóvá az amerikai pi­lóták új észak-vietnami cél­pontjait. Johnson a „bővített célpont-lis­tát”, kedden hagyta jóvá, vagy­is egy nappal azelőtt, hogy a szenátus készenléti albizottsága megkezdte az érdekelt felek meghallgatását a VDK-elleni bombázással kapcsolatos poli­tikáról. Ford, a képviselőház republikánus kisebbségének ve­(Folytatás a 2. oldalon)

Next