Petőfi Népe, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-23 / 198. szám
1961. augusztus 23, szerda Barátok látogatóban • • Kedves vendégek látogattak el szerkesztőségünkbe: Riszard Koziol, a tamowi Felix Dzerdzsinszkij Vegyészeti Kombinát gyári pártbizottságának csúcstitkára és Jerzy Szawicza, a kombinát művelődési házának igazgatója. Mindketten a megyénkben vendégszereplő lengyel népi együttes kíséretében tartózkodnak nálunk. Az együttes eddigi szereplése joggal keltette fel bennünk az érdeklődést: milyen az az üzem, ahol ez a művészeti csoport tevékenykedik és milyen a gyári dolgozók kulturális munkája? Erről beszélgettünk vendégeinkkel. — Tamow kilencven ezer lakosú város — mondja Koziol elvtárs —, a mi üzemünk, amely Lengyelország legnagyobb vegyészeti üzeme, tizenhárom ezer dolgozót foglalkoztat. A gyár történetéről szólva, elmondta a párttitkár, hogy az üzemet 1927-ben alapították, a háború idején 2 500 dolgozónak adott munkát. A németek leszerelték és elhurcolták a gépeket, az épületeket pedig földig lerombolták. Ám a tamowiak visszaszerezték a berendezést: az elszállításkor titokban másolatot készítettek a vasúti szállítási tárcákról, így tudták, hová vitték a gépeket a németek. 1948-ban már a háború előtti színvonalon dolgozott a gyár. Jerzy Szawicza elmondta, hogy a legutolsó ötéves terv (1961—1965) idejére ötmilliárd zlotyt kaptak a gyár rekonstrukciójára, ebből 400 milliót kulturális beruházásokra fordítottak. A régebbi kultúrházuk szűknek bizonyult — nemsokára átadják az új művelődési házat, amely 28 millió zlotyba került — Vegyészeti kombinátunk művészeti csoportjaiban 500 dolgozó tevékenykedik. Tizenkilenc csoportunk van, úgyszólván valamennyi művészeti ág — színjátszás, zene, esztrád, pantomim, tánc stb. — képviselve van. Kecskeméten szereplő együttesünk járt már Ausztriában, Jugoszláviában, az NDK-ban és most először Magyarországon. Szeretném még elmondani: ötször szerepeltünk a Lengyel Televízióban, számtalanszor a rádióban. Két magas kitüntetésünk van: a Vegyipari Szakszervezet fesztiváljának első díját nyertük el és megkaptuk milleniumi szereplésünkért az Ezeréves Lengyelország Érdemrendet is. De nemcsak művészeti munka folyik a kombinát együtteseiben, hanem széles körű népművelés is, számos tanfolyamot tartanak és ismeretterjesztő tevékenységüket a város lakossága is igénybe veszi. Húszezer kötetes könyvtárunknak hat és fél ezer állandó olvasója van. Mint vendégeink elmondták, az együttesek célja a krakkói néphagyományok ápolása. — Tamow Bem tábornok szülővárosa. Hallhatnánk valamit a lengyel—magyar barátság ápolásáról? Koziol elvtárs válasza: — Számos bizottság, társaság alakult a barátság ápolására, közös Bem—Petőfi-szobor díszíti egyik terünket, azonkívül a tamnowi ezred nemrégiben vette fel Petőfi Sándor nevét. Nem is barátság ez, hanem a történelem során kialakult testvériség. Ráadásul még egy ipari vonatkozású kapcsolatot is említenek: a Tamonban épülő hőerőművet magyar szakemberek csinálják. Balogh József A világ megismeréséért A Gondolat Kiadó tízéves munkájáról Könyvkiadásunk a legutolsó évtizedben olyan nagy mértékben fejlődött, hogy ezzel tartalmi és formai tekintetben egyaránt elértük a nemzetközi színvonalat. Sőt, némely tekintetben — például a példányszámot tekintve — túl is szárnyaltuk. Legjobb kiadóink (Helikon, Európa, Magvető, Gondolat, Szépirodalmi) versengenek a jobbnál jobb kiadványok népszerűsítésében. A Gondolat Kiadó most tíz éve alakult, 1957-ben, a Szikra és a Művelt Nép, illetve Bibliotheca kiadók összeolvasztásából. A tudományok népszerű, színvonalas ismertetését tűzte ki céljául, s ezt azóta sikeresen meg is valósítja. Jelentős helyet foglal el a kiadó munkájában a különféle sorozatok megjelentetése. A legismertebbek ezek közül: Világjárók, Gondolattár, Családi Kiskönyvtár, Stúdium, Auróra, Európai Antológia, Nemzeti Könyvtár stb. A Gondolattárban jelent meg többek között: Földes Anna: Giccs az irodalomban, Balogh András: A képzőművészeti giccs, Paul Condere: A csillagászat története, Benedek Marcell: Kis könyv a versről és sorolhatnánk még tovább a jobbnál jobb műveket. Ennek a sorozatnak egyik előnye, hogy az egységes 5 forintos ár, a közérdekű téma sok olvasót biztosít neki. (A példányszám viszont lehetne magasabb is.) Az Auróra és a Stúdium kiadványai új, megszépült köntösben kerülnek az olvasó elé. Az előbbi az írói műhelyekbe enged elsősorban betekintést, levelek, naplók, vallomások, beszélgetések közlésével, az utóbbi viszont különösen a természettudományok és a történelmi kutatás újabb eredményeit viszi rendszeresen az olvasók elé. A Világjárók sok illusztrációval díszített köteteit lapozgatva, az olvasónak alkalma van az egész világot beutazni, híres utazók nyomain barangolni. A Kis Zenei Könyvtár rendkívül igényes kiállítású könyvei megismertetnek a világ legnagyobb zeneszerzőinek életével és munkásságával. Utolsó kötete városunk nagy szülöttének, Kodály Zoltánnak állít emléket Eösze László szerkesztésében. A népszerű, fekete borítású „izmusok”-sorozat sorra bemutatja be irodalmi és művészeti szemelvényeken és jobbnál jobb tanulmányokon keresztül a művészeti irányzatokat és stílusokat Hasznos még a modern fizika nagyjainak életműve legjavából összeállított sorozat is. Idáig Niels Bohr, Einstein, Planck és Heisenberg műveit jelentette meg a kiadó. Figyelmet érdemel a példányszámok alakulása Ez is a kiadó népszerűségének növekedését mutatja. A kétkötetes Magyarország története 28 ezer példányban jelent meg. Még ennél is több a Ráth-Véghkönyvek példányszáma: negyven- és hatvanezer! A hamar népszerűvé lett Vasziljev: Telepátia című könyv 7 800, Ceram : A régészet regénye 28 400, Harry Gerd: Inkák tündöklése és bukása 20 000, Herbert Wendt: Szerelmi élet az állatvilágban 12 700, Heisenberg: Válogatott tanulmányok 9 800 példányban jelent meg. Érdemes megfigyelni, hogy a megjelent könyvek példányszámait tekintve, ívelő a tendencia, erősen felfelé Különösen lemérhető ez az egyes sorozatoknál. Olykor 4-5 év alatt megháromszorozódik a szám. Állandóan fejlődő olvasóközönségünk számszerű alakulása tehát kedvező. Ha a kiadó könyveinek tematikai gazdagságát, s a népszerű megfogalmazás mellett a tudományos igényességet, színvonalat is nézzük, akkor ez a a kép még inkább kedvezőbb. Megállapíthatjuk, hogy egy évtizedes fennállása alatt Gondolat Kiadó nagymértékben a hozzájárult a nagy létszámú új olvasóréteg állandóan fejlődő igényeinek kielégítéséhez, segítette az érdeklődés felkeltését és ébrentartását. A legújabb tudományos felfedezéseket mindenki által érthető nyelven, egyre szebb formában vitte a minden új ismeretre szomjas olvasók elé, ezzel is elősegítve azt, hogy a lét, az életkörülmények megváltozása után a tudat is fokozatosan megváltozzon, s az emberek világképe, világnézete egyre inkább korszerűvé váljon. Különösen sokat tett — és tesz — a kiadó annak érdekében, hogy a természettudományos és humán műveltség szintézise megteremtődjék az olvasókban. Varga Mihály il&findem embert, aki elhagyja hazája határait, várakozásteljes izgalom tölt el: milyen lesz az a táj, ahova indult, milyenek lesznek az emberek, akikkel találkozni fog? Valami ehhez hasonló gondolatok foglalkoztatták küldöttségünk tagjait is, amikor eleget téve a krími területi pártbizottság meghívásának Szimferopolba indultunk és néztük a kényelmes IL—18-as ablakából a parányi házakat, vagy a vattatengernek tűnő felhőréteget a gép alatt. Ha hall az ember egy szót feltétlenül valamely konkrét dologgal, vagy dolgokkal hozza összefüggésbe. A Krím szó hallatán az ember önkéntelenül a napfényre, a tengerpartra, a tengerben lubickoló üdülők tízezreire gondol. Talán eszébe sem jut mindjárt, hogy a napfény itt gondot is jelent, mert több van belőle, mint amennyire a gazdag terméshez szükség lenne, hogy az évi három és fél millió üdülő ellátása, elhelyezése, szállítása milyen feladatot jelent a terület vezetőinek, dolgozóinak. A gondokról és eredményekről beszélt Nyikolaj Karpovics Kiricsenko elvtárs is, a területi pártbizottság első titkára azon a fogadáson, melyen tájékoztatta küldöttségünket a terület életéről, munkájáról. Az elmondottak alapján fogalmat alkothatunk arról a hatalmas munkáról, melyet testvérterületünk dolgozói végeznek adottságaik jobb kihasználásáért, a lakosság anyagi és kulturális jólétének növeléséért, a pihenni és gyógyulni vágyó dolgozók millióinak jobb ellátásáért. Nem lesz érdektelen néhány adatot idézni Kiricsenko elvtárs tájékoztatójából: A Krím területén jelenleg 1,6 millió ember lakik. 119 kolhozuk és 141 szovházuk főleg szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztéssel foglalkozik. Szőlőt 107 ezer hektáron termelnek, tavaly 457 ezer tonnát szüreteltek. 56 ezer hektár gyümölcsösük van. Zöldségtermelésük 1966-ban meghaladta 160 ezer tonnát. Emellett jelentős a gabonatermesztés, múlt évben 480 ezer tonna gabonát értékesítettek. A mezőgazdaság mellett jól fejlődő iparral rendelkeznek, mely évi 1 milliárd 350 millió rubel értéket termel. Az egész területen, de különösen az iparban nagy lelkesedéssel készülnek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának ünnepségeire. Bizonyítja ezt az a tény is, hogy az 1967. évre vállalt 40 millió rubeles tervüket már az első félévben 39 millió rubelre teljesítették, termelékenységi tervüket pedig 104 százalékra. Jelenleg az új gazdasági irányítás és anyagi ösztönzés rendszerére való áttérés van a figyelem központjában. Eddig 30 üzem tért át a területen az új rendszerre és valamennyi kedvező tapasztalatról adhat számot. Ez évben még 20o üzem tér át a gazdaságirányítás új rendszerére. Szerte a félszigeten hatalmas építkezések folynak. A lakások mellett új ipari üzemeket, mezőgazdasági létesítményeket, üdülőket építenek. Érzékelteti az építkezések méreteit az építőiparban foglalkoztatott százezer építőmunkás, akik még a nagyfokú gépesítés mellett sem tudják kielégíteni a megrendeléseket. Mindezeken túl nagy gondot fordítanak a pihenést, gyógyulást kereső dolgozók ellátására. A területen 206 szanatóriumban és üdülőben évente 900 ezer beutalt pihen. Ezenkívül még több mint két és fél millió „maszek” üdülő, turista keresi fel a festői szépségű déli partvidéket. Jelenleg is, több üdülőkomplexumot építenek. A már most levő üdülőkhöz fedett uszodákat létesítenek, hogy a téli időszakban beutaltak is fürödhessenek, ha nem is tengerben, legalább tengervízben. (Folytatása következik.) S. oldal Százezrek zarándokhellen Kiskőrösön átutazóban eszembe jutott, hogy július 31-én — 118 évvel ezelőtt — halt meg Petőfi Sándor. Így augusztus táján már hiába keresték őt szerettei, a szabadság hívei. Gondoltam, benézek szülőházába, már csak tiszteletből is. Meg aztán: hátha látok-hallok valami újabbat felőle. Ez a nádfedeles kicsi ház mindig tartogat meglepetést Nem olyan régen ennek számított a pápai református kollégiumból ide került anyakönyvi lapmásolat, melyre a költő saját kezűleg írta rá személyi adatait, s azt is, hogy Kiskőrösön született. Most is akad itt újdonság, amire a szülőház őrzője hívja fel a belépő figyelmét. A nyitót kéményű, öreg, lusta konyha hátulsó falán sötétbarna edényke ékeskedik. Egy kuglófsütő. Nemrégen került oda. Aki adta, Sike Andrásné, helybeli asszony volt. Állítása szerint dédnagyanyjának ajándékozták a költő szülei, mikor azok elköltöztek Kiskőrösről. Persze, ez önmagában nem elég bizonyíték, ezért az edénybe magyarázó szöveg függ a többiek sorában.nélkül Lehet, hogy sose tudjuk meg pontosan, kié volt a kuglófsütő. Nem is lényeges. Egy legendával több a Petőfi-ház körül. Ennél fontosabb, hogy Sikéék, a kiskőrösiek, s az országban szinte mindenki közelinek érzi magát a költőhöz. Nemcsak itthon, szerte a világon sok a tisztelője. Bizonyságért nem kell messzire menni. Tanúskodnak erről a szülőház konyhai sublótjában őrzött vendégkönyvek, amelyekből harminc telt meg aláírásokkal, 1880-tól kezdve, amióta vezetnek ilyet. harmincegyedik Most telik a vaskos kötet. Százezrek zarándokolnak ide. Az utóbbi időben évente 22—23 ezren lépik át a szülőház küszöbét. Az idén már eddig 15 ezer látogató fordult meg itt, köztük nagyon sok külföldi. A többi között jugoszláv, román, német, bolgár, amerikai, szovjet, vietnami és kínai Petőfi-tisztelők kézjegyei sorakoznak a vendégkönyvben. A költő iránti tiszteletük kifejezéséül sokan írnak hosszabb méltatásokat. Nincs mód ezek ismertetésére. Egy vietnami diák bejegyzéséből mégis érdemes idézni. Íme: — Nagyon meghatódom az óriási költő előtt, akit már akkor igazán megszerettem, amikor Vietnamban, az iskolán tanultam verseit... N ’• még folyik a honvédelmi háború — élet-halál harc. Elfogadjuk Petőfi szavát: ......esküszünk, hogy rabot +ovább nem leszünk.” Phem vietnami egyetemi hallgató. Ehhez nem kell rr —■ 4 •*;*+, R. M BLOGSZÁv műsora SZERDA 17.00: Hírek. — 17.05: Bábjáték. —T.25: Népszerű tudományos film — 7.55: Műsorismertetés. — 18.00: Tv- újdonságok. — 18.15: Ezer miért. — 9.00: Riportműsor. — 19.30: Tv-posta. — 19.34: Jó éjszakát, gyerekek. — 20.00: Tv-híradó. — 20.30: Hirdetések. — 20.38: Filmomnibus?:. — 2! 33: Kis kamarahangverseny. — 21.52 Visszapillantások. — 2.13: Tv-híríadó,