Petőfi Népe, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-18 / 242. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A SZOJUZ—7 IS LESZÁLLT Kilométeres antennák hegeszthetők az űrben »Pérnteken némileg csök­kent az űrhajókkal kap­csolatot tartó szovjet meg­figyelőállomások és az űr­repüléseket irányító köz­pont munkája. Péntek haj­nalban már csak két űrha­jó, a Szojuz—7 és a Szo­juz—8 jelentkezett be ná­luk a rádiószünet és az al­vás után. Lonyin és Kubá­­szov, az űrből visszatért két kozmonauta öt „menny­beli” nap után ismét kö­zönséges sodronyos ágyon aludta át az éjszakát. A Przsevalszkij kolhoz területén a hóborította szűzföldeken tértek vis­­­sza Szojuz—6 utasai. A kép idilli volt: a kozmoszt meg­járt űrhajótól nem messze a kolhoz traktorosa dolgo­zott békésen. Alekszandr Artamonov traktorvezető volt az első, aki bepillan­tott az űrhajó ablakán. A kozmonauták neki adták először tudtul — kézj­elek­kel és integetéssel —, hogy minden rendben van. De ekkor már leereszkedett a kutatócsoport amely még a helikoptere, levegőben észrevette a lebegő Szo­juz—6-ot. Hamarosan a kolhozfalu apraja-nagyja ott volt az űrhajó közelé­ben. Elsőnek értek célba az iskolásgyerekek. Nem szá­mított a hideg, a hó, rohan­tak köszönteni a kozmosz visszatért hőseit. A heli­kopter pillanatok alatt fel­vette a meleg ruhába átöl­töztetett űrutasokat és re­pült Karagandába. Röp-sajtóértekezlet kö­vetkezett, amelyen az űr­hajósok elmondották, mi­lyennek látták Földünket odafentről. Megismételték a Gagarin óta refrénsze­­rűen visszatérő véleményt: kékes színben úszó boly­gónk gyönyörű szép lát­ványt nyújt a világűrből. Elmondották azt, is hogy sokkal jobb többedmaguk­­kal utazni a világűrben. Amikor az ember egyedül száguld a kozmoszban, ak­kor olykor erőt vesz rajta egy kis szomorkás hangu­lat, de ha jóbarátok vannak mellette, akkor a hangulat is jobb és a munka könnyebben megy. Közöl­­­­ték, hogy Ausztráliában ha­talmas erdőtüzeket, az Arábiai-félszigeten pedig égő olajfáklyákat figyeltek meg. Kubászov útjuk fő célját érintve elmondotta, hogy valamennyi tervezett villa­moshegesztési kísérleteit el­végezte. Továbbra is nagy figyelem övezi a Szojuz-űrhajóraj­kísérlet tudományos jelen­tőségét. A Krasznaja Zvez­­da munkatársa beszélgetést folytatott a kozmikus „he­gesztőműhelyt” létrehozó tudományos csoport egyik vezető szakemberével, aki hangsúlyozta, napjaink űr­hajózásának központi prob­lémája az orbitális űrállo­mások megalkotása. A Föl­dön kívül működő labora­tóriumok, időjárásjelző, Nap-megfigyelő szolgálatok, a bolygóközi űrhajók ki­kötői eredetileg a Földön készülnének el, de alkotó ré­szeiket egymás után az elő­re megszabott pályára jut­tatnák, s ott egységes egés­­­szé raknák össze. A koz­mikus hegesztés technoló­giájának elsajátítása lehe­tővé teszi a működő orbi­tális állomásoknak a világ­űrben való javítását. De (Folytatás a 2. oldalon.) Százhúszon­négy ország küldöttei hazánkban Megkezdte tanácskozását a VII. szakszervezeti világkongresszus Pénteken délelőtt kilenc órakor Budapesten, az Épí­tők Szakszervezetének szék­házában megnyílt a VII. szakszervezeti világkong­resszus. A szakszervezeti mozgalom kiemelkedő nem­zetközi eseményére a világ minden tájáról — összesen 124 országból — érkeztek küldöttek, több mint 200 or­szágos szakszervezet, vala­mint 33 nemzetközi szerve­zet képviseletében. A tíz napig tartó tanács­kozás megnyitójául a szak­­szervezeti székház kong­resszusi termében ünepélyes ülést tartottak, amelynek elnökségében helyet foglalt: a házigazda tisztét betöltő magyar szakszervezetek képviseletében Gáspár Sán­dor, a SZOT főtitkára, Louis Saillant, a Világszövetség Szakszervezeti főtitkára, Pierre Gensous, az SZVSZ helyettes főtitkára, továbbá a világszövetség alelnökei és titkárai. Meghívott vendégként részt vett a megnyitó ün­nepségen és ugyancsak díszelnökségben foglalt he­­­lyet Fock Jenő, a magyar forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke. Sarlós Ist­ván, a fővárosi tanács vég­rehajtó bizottságának elnö­ke, Bertil Bolin, a nemzet­közi munkaügyi hiva­tal főigazgató-helyettese. A magyar Himnusz hang­jai után Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára megnyitó beszédet­ mondott Gáspár Sándor megnyitója A magyar szervezett dél­­i világkongresszus küldötte­­gozók és a magyar szak­­it, a meghívott vendégeket szervezetek nevében üdvö- és a tanácskozás minden rösze a VII. szakszervezeti ! (Folytatás a 2. oldalon.) Nagy éléskamra A Kecskeméti Konzervgyár készáruraktáraiban 400 vagon gyümölcs- és zöldségkonzervet tudnak egyszerre tárolni. A hatalmas éléskamrából, amelynek „utcáin” emelővillás targoncák hordják a rakodólapokra felra­kott árut, naponta sok vagonnyi konzervet szállítanak a világ különböző országaiba és a hazai boltokba. Ké­pünk a Kecskeméti Konzervgyár készáruraktárában készült. (Pásztor Zoltán felvétele) XXIV. évf. 243. szám 1969. október 18, SZOMBAT Ara: 90 fillér BAJA, 1944 (3. okiad) Jövőre elkészül a kecskeméti állatkórház (4. oldal) 4 oldalas RÁDIÓ és TV melléklet A mi otthonunk d. októl) (8. oldal) Jubileumi munkaverseny a Fémmunkásnál Nagy visszhangot váltott ki a SZOT és a KISZ KB szeptember végén megje­lent munkaverseny-felhí­­vása a Fémmunkás Válla­lat kecskeméti gyárában. Az üzemrészek kollektívái és vezetői főleg azon ta­nakodtak, hogyan tehetnék tartalmasabbá, eredménye­sebbé a gyárukban már ha­gyományossá vált munka­­verseny-mozgalmat. Abban mindenki egyetértett, hogy a régi sablontól el kell tér­ni és az új gazdasági me­chanizmus szellemében konkrét, kézzel fogható cé­lok elérését tűzték maguk elé. Elsőnek az 1/B műhely kollektívája tette le a vok­sot. A Meggyes Sándor, Kovács Gyula, Fazekas Ist­ván, Molnár István és Z. Kovács János vezette szo­cialista brigádok közösen dolgozták ki a műhely ver­senyvállalását, az 1969. ok­tóber 1-től a harmadik öt­éves terv befejezéséig, 1970. december 31-ig tartó idő­szakra. Az ország építkezésein növekedtek az üzem által készített vasszerkezetek iránti igények. A külföld is nagy érdeklődést tanú­sít az itt készülő fém nyí­lászárók, valamint hidro­­glóbuszok iránt. Mindez szükségessé teszi a men­­­nyiségi tervek túlteljesíté­sét is, ezért a műhely dol­gozói 4 százalékos tervtúltelje­sítést vállaltak. Természetesen a terme­lékenységről és a minőség javításáról sem feledkez­tek meg. A brigádok min­den termék gyártásának technológiai sorrendjét elő­ször megbeszélik a gyors, és folyamatos termelés ér­dekében, s így elkerülik a felesleges anyagmozgatást. Vállaltak 2 százalékos hasznos anyagmegtakarí­tást hulladékanyagból. Ezt úgy kívánják elérni, hogy ami az egyik műhelyben már hulladéknak számít, az a másik munkánál még hasznos anyag lehet, ezért feltárják azok további fel­használási lehetőségét. Szó esett a versenyvál­lalásban a munkavédelem­ről is. A legtöbb üzemi megbetegedést és balesetet a fényártalom okozza ná­luk, ezért a védőfüggö­nyök megfelelőbb haszná­latára tették Foglalkozik a javaslatokat. versenyfel­hívás a szakmai tovább­képzés és a műszaki iroda­lom tanulmányozásának fontosságával, s a legújabb technológiai módszerek hasznosításával. Az 1/B műhely az egész gyár kollektíváját ver­senyre hívta. Néhány nap­pal később már csatlako­zott hozzájuk a 3-as szá­mú műhely. A termékek tárolására olyan javaslatokat tet­tek, ami által jelentős terület szabadul termelés számára,fel a zavarmentessé válik az anyagmozgatás, a készáruk elszállítása, s csökkennek az ezzel kapcsolatos költ­­­ségek. A 3-as műhelybeliek kez­deményezték azt is, hogy a főtartó vasszerkezetek mozgatásánál ne sodrony-­­­kötelet használjanak, mert a drága eszköz súrlódás következtében két-három­­szori használat után tönk­remegy. Vállalták, hogy ehelyett forgószerszámok al­kalmazására dolgoznak ki megoldást. A munkaerő­­hiány leküzdésére javasol­ták, hogy a segédmunkáso­kat tanítsák be a rozsdát­­lanításra és az alapozó fes­tésre. A Fémmunkás Vállalat­­­nál megindult egy új fo­lyamat. Mindenki azon gondolkozik hogyan lehet termelékenyebbé, gazdasá­gosabbá tenni a munkát, eredményesebbé a vállala­ti gazdálkodást. Azt is el­határozták, hogy állandó­an figyelik a napi sajtót, mert szívesen vesznek át más üzemben, gyárban szüle­tett ötletet. Lapunk viszont azért is­merteti a Fémmunkás Vál­lalat kecskeméti gyára két műhelyének jubileumi ver­senyvállalását, hátha má­sutt is tudják hasznosítani az itt alkalmazott módsze­reket, vagy legalább is új gondolatokat ébresztve gaz­dagítják a munkaver­senyt. N, O.

Next