Petőfi Népe, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-21 / 270. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! a MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS’-KISKUN I MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Kiemelkedő termésátlagok az állami gazdaságokban Egyszerűbb vetésszerkezet Ezervagonos hűtőtároló Kecskeméten Spárga- és erdőtelepítés Véget ért a betakarítás a megye állami gazdaságaiban. Ez jó alkalom az idei számvetésre, az eredmények értékelésére. A nagyüzemek szántóföldjei gazdagon fizettek az idén. Különösen áll ez a kukoricára, amelyből átlagosan — száraz szemes terményben számítva — 30 mázsa körüli átlagot értek el. Egyes gazdaságokban — Bácsalmáson, illetve Hosszúhegyen — megközelítették a 35—36 mázsát. De a leggyengébben fizető homokon sem volt kevesebb az átlag 19 mázsánál. Végeredményben az állami gazdaságok idei tengeri termése majd tíz mázsával több egységnyi területenként, mint tavaly. A kedvező időjáráson túl ennek okát a szakemberek abban látják, hogy új hibridfajtáikat vezettek — hazaiakat és külföldieket is, továbbá a műtrágyaadagokat növelték. Amennyiben a korszerű eljárásokat az elkövetkező években is bátran alkalmazzák, úgy az idei átlag stabilizálható, sőt még tovább emelhető lesz. Mivelhogy most is termesztettek több olyan fajtát, amely 50 mázsa feletti átlaggal fizetett. Jó eredményt hozott a Bajai Állami Gazdaságban 3000 holdon vetőmag céljára termesztett hibridkukorica is. A gazdaságok egyszerűsödő vetésszerkezete bizonyos szakosodási törekvésekben mutatkozik. Ahol például a takarmánynövények termeléséhez kedvezőtlenek az adottságok, ott csökkentik a vetésterületet. Ez főleg a silókukorica, s az egynyári szálasok termesztésére vonatkozik. Az ipari növények között kiveszőben van a fűszerpaprika és a cukorrépa. Növelték viszont a repce és a napraforgó vetésterületét. Az előbbiből az idén 12, az utóbbiból 10 mázsás átlagot értek el. Ez a folyamat a jövőben tovább erősödik, mind nagyobb szerephez jut a komplex gépesítés. Legtöbb gonddal-bajjal a kertészeti termékek, főként a szőlő- és a gyümölcsfélék betakarítása járt. Itt gazdaságoknak döntő segítséget nyújtottak az őszi diáktáborok. Csak a Bajai Állami Gazdaságban 6200 középiskolás diák dolgozott az őszi hónapok során. Szőlőből az idén mintegy félmillió mázsát takarítottak be, 80 ezerrel többben a várható össztermés. Az óriási mennyiség elhelyezésében és értékesítésében nagy segítséget nyújt az a 700 vagonos új hűtőtároló, amely — Hosszúhegyen, Városföldön és Kiskőrösön — az idén kezdte meg a működését. Kecskemét térségében rövidesen megkezdik az új, ezervagonos hűtőház építését, a Városföldi, a Helvéciai és az Izsáki Állami Gazdaság, közös társulásában. De a most elkészültek kapacitását is bővítik. A fejlesztési, illetve a homokhasznosítási program kiemelkedő része az a terv, amely szerint a homoki gazdaságokban meghonosítják, valamint bővítik a spárgatermesztést. Elsősorban Helvécia, Izsák és Kiskunhalas jöhet számításba.Ez ugyan munkaigényes kultúra, ám első 2—2 S-szeresére sorban olyan időszakban — kora tavasszal — amikor a gazdaság egyéb területén alig van, vagy egyáltalán nincs foglalkoztatás. A homokhasznosítási program megvalósítását szolgálja a több ezer holdon eltelepítésre kerülő új erdő is az elkövetkező években. A tavalyi 73 millióval szemben az idén várhatóan több mint 100 millió forintos nyereséget könyvelhetnek el a gazdaságok. Még nagyobb eredmény, hogy — hosszú évek óta első ízben — a jelenlegi kilátások szerint nem lesz veszteséges gazdaság a megyében. Kukoricaáradat Végre jó esztendeje volt az idén a mezőgazdaságnak. Ezért is okoz sok gondot a termények tárolása. Ezekben a napokban tetőz a ,,kukoricahullám”. Az üzemekből ontják az értékes takarmányt a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat telepeire. Szerencsére a minőség jó, a víztartalom meglehetősen alacsony. A kecskeméti telepre naponta 600 mázsát szállítanak. Képünkön az Új Tavasz Termelőszövetkezet kukoricája folyik éppen a szállítószalagra, morzsolóba, majd a szárta tóba. második holdséta Befejeződött Conrad és Bean második holdsétája is. A „séta" megjelölés azonban ebben az esetben kevéssé helytálló, mert a két űrhajós — bár csak mindössze másfél kilométeres utat tett meg az égitest felszínén a csaknem négyórás expedíció alatt —, komoly munkát végzett. Az Intrepid holdkomp két utasa több különböző kisebb és nagyobb kráter környékéről összesen mintegy 25 kilogrammnyi kőzetmintát gyűjtött be, felkereste a Surveyor automatikus űrállomás Holdon levő részét és leszerelte annak tv-kameráját, valamint több más alkatrészét, hogy a Földre hozza vissza azokat. A második holdséta egyik legfontosabb manősere volt a Surveyor felkeresése. Az automatikus űrállomás 1967 áprilisában simán szállt le a Holdra és több mint hatezer felvételt továbbított a Földre az égitestről. Az űrállomás mechanikus berendezése kisebb árkot is ásott, Hold felszínének tanulmányozására. Conrad és Bean teljes épségben találta a Surveyort, amelytől holdkompjuk csak mintegy 200 méterre szállt le. Az űrhajósok eredetileg azt jelentették a földi irányító központnak, hogy az űrállomás külseje elszíneződött, az eredeti kék és fehér helyett világosbarna lett, de később úgy vélték, hogy csak portakaró borítja, s egy helyen óvatosan le is törölték azt. Az Intrepid utasai meglepően könnyen mozogtak a Hold felszínén és nehézség nélkül ereszkedtek le az úgynevezett Surveyorkráter oldalán is. A kőzetmintákat a földi irányító központ utasításaiban kijelölt helyeken gyűjtötték be. Valamennyi mintát számozott zacskóban helyezték el, eltávolítása előtt még a talajon lefényképezték és részletesen le is írták földi irányító központnak. A mintákat ládában elhelyezve, érintetlenül, hozzák vissza a Földre. A két holdséta együttes eredménye összesen mintegy 50 kilogrammnyi holdkőzet lesz. Az űrhajósok védőöltözete kifogástalanul működött és mindvégig igen jó volt rádiókapcsolatuk egymással és a Földdel. Nem sikerült azonban a televíziós közvetítés: a tv-kamera még az első közvetítésnél elromlott, s nem tudták megjavítani. Ezt is visszahozták a Földre, kivizsgálásra. A második holdséta Conrad számára csaknem pontosan négyórás volt. Bean, aki másodiknak szállt ki és elsőnek tért vissza az Intrepid kabinjában, ennél valamivel rövidebb időt töltött az égitest felszínén. Mindketten jól bírták munkát, mindvégig kiváló a hangulatban voltak és hallhatóan nagy élvezettel teljesítették feladataikat, tréfálkozva egymással és földi központtal. Az űrhajósok részletesen számoltak be minden lépésükről. Derültséget keltett dául, amikor Conrad, pélegyik kisebb krátertől az másik felé menet, egy kis ideig nem találta meg pontosan útját. Tréfás panaszkodással közölte, hogy „annyi kráter van itt, nem is tudom melyiket keressem”. (Folytatás a 2. oldalon) szakközépiskola — kevesebb gimnázium A középiskolák ötéves fejlesztési terve Az iskolareform legfontoabk aránya 54 százalék, a f eljuthassanak a középiskolább célkitűzései közé tar- szakközépiskoláké 46 százalába. szüntelenül fejlesztetezik a középiskolai hálózat nék lesz 1975-re Bács-Kisátszervezése. Egy 1965-ben kiadott kormányrendelet és művelődésügyi miniszteri rendelet értelmében egy évtizeden belül el kell érni, hogy a gimnáziumok és szakközépiskolák aránya 50 —50 százalékos legyen. A gimnáziumok feladata ugyanis elsősorban a továbbtanulásra való előkészítés, míg a szakközépiskolák elsősorban a magas képzettséget követelő szakmák szakmunkás-utánpótlására törekszenek. Megyénkben jelenleg 62— 38 százalékos az arány gimnáziumok javára. A mi a települési viszonyaink Kokun megyében A legtöbb gondot egyelőre az építőipari és az élelmiszeripari szakközépiskolai képzés megvalósítása jelenti. Az egyéb ipari, mezőgazdasági és kereskedelmiban jobb a helyzet.szakmákA megye középiskolai ellátottság tekintetében országosan a harmadik helyet foglalja el. Az utóbbi évtizedben rendkívül nagy erőfeszítéseket tettünk azért, hogy korábban elmaradott iskolahálózatunkat fejlesszük és a paraszti lakosság gyermekeit hozzásegítsük a továbbtanuláshoz. 1961-ben 15 volt, az idén 17 a gimnáziumok száma, ugyanez idő sem érhető el az 50 század alatt a szakközépiskolák két, mint egy évvel között a következő öt évben száma 1-ről nyolcra növekedett Ahhoz, hogy a tehetséges tanulók a kis községekből is nulásra robban. Az átlag 33 mázsa körül lékos arány a kétféle iskolatípus között, de a tervek alakul. Almából a végleges szerint a mostani helyzeten elszámolás szerint 3800 ral javítani lehet, a gimnázium kellett a kollégiumi hálózatot is. Míg a kollégisták száma az össz tanulólétszámhoz képest országos átlagban 16 százalék, a mi megyénkben 21 százalék az arány. Az idén 8213 középiskolás közül 1804 lakik kollégiumban. A következő ötéves terv végére tehát nem csökkennek a lehetőségek gyermekeink egyetemi és főiskolai előkészítésében, s ugyanakkor növekszik az emelt szintű szakmai képzésben részt vevők száma. Itt említjük meg, hogy a kétféle középiskolai típus között nincs merev válaszfal. A gimnáziumot végzett tanulók is szakmát szerezhetnek az érettségi után és a szakközépiskolát sikeresen elvégzettek is jelentkezhetnek főiskolai egyetemi továbbtaV. M. XXIV. évf. 270. szám, 1969. november 21. PÉNTEK Ára: 90 fillér Tájékoztató a magyar—vietnami és magyar—lengyel UninHA^Af tárgyalásokról InKuíU/.dl a részesedési alap felosztására A MINISZTERTANÁCS ÜLÉSE A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette Fehér Lajosnak, a kormány elnökhelyettesének tájékoztatóját a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányküldöttségével Budapesten folytatott gazdasági tárgyalásokról és az aláírt megállapodásokról. Ezek magukban foglalják a jövő évre szóló árucsereforgalmi egyezményt és a Magyarország által nyújtandó további segítséget. A kormány kifejezte azt a meggyőződését, hogy e megállapodások végrehajtása is hozzájárul a vietnami nép igazságos harcának győzelmes befejezéséhez. A Minisztertanács meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette Apró Antalnak, a kormány elnökhelyettesének tájékoztatóját a magyar—lengyel gazdasági együttműködési állandó bizottság Budapesten november 3. és 5. között tartott 9. ülésszakáról. A bizottság a két ország állami szerveinek és gazdasági egységeinek együttműködését, a gyártásszakosítás és a kooperáció helyzetét eredményesnek ítélte. Az ülésszakon széles körű eszmecserét folytattak a kapcsolatok fejlesztésének további irányairól, megjelölve azokat a népgazdasági ágazatokat, amelyekben az együttműködés lehetőségei különösen hasznosnak mutatkoznak. A kormány ezután megvitatta és elfogadta az Országos Tervhivatal elnökének előterjesztését a népgazdaság 1970. évre tervezett fejlődéséről és határozatot hozott a jövő évi népgazdasági tervről. Központi Statisztikai Hivatal elnökének előterjesztése alapján tudomásul vette Gazdaságkutató Intézet jelentését a népgazdaság 1969. évi várható fejlődéséről; a Magyar Nemzeti Bank elnökének javaslatára határozatot hozott a hitelpolitikai irányelvek kiegészítéséről, illetve módosításáról és az 1970. évi beruházási hitelkontingensről; majd elfogadta a munkaügyi miniszter jelentését az ipar és az építőipar 1969. 1—3. negyedévi munkaügyi helyzetéről. (Folytatás a 3. oldalon.)