Petőfi Népe, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-10 / 58. szám

1970. március 10. kedd il leggyakrabban fordított szerző LENIN Az UNESCO-összeállí­­tás szerint a világ leggyak­rabban lefordított szerzője Lenin. Kétszázhuszonkét fordítással áll annak a táb­lázatnak­ az élén, amelyet 1967-ben 200 országból ös­­­szegyűjtött adatok alapján készítettek el. Második he­lyen következik a belga születésű francia nyelvű író Georges Simenon 143 fordítással, s utánuk sor­rendben Enid Blyton, angol ifjúsági író, s csak ezután Shakespeare. Továbbra is sok for­dításban jelenik meg Tolsztojhoz hasonlóan Dosz­tojevszkij, valamint az idő­sebb Dumas és Balzac, ők mentik meg a listát attól, hogy a detektív- és kaland­regények álljanak az élen. Az összeállítás azért meg­jegyzi, hogy Agatha Cris­­tie könyveit 83 ízben, és Ian V­ieming könyveit 68 ízben fordították le. A „komoly írók” között egyformán 57 fordítással szerepel Mao Ce-tung, Jean-Paul Sartre francia filozófus és az indiai Swaimi Vivekananda. Folyamatos tájékozódás az áruellátásról Megbeszélést tartott a NEB kereskedelmi szakcsoportja Tegnap délelőtt Kecske­méten megbeszélést tartott a megyei NEB kereskedel­mi szakcsoportja. Az össze­jövetel résztvevői megálla­podtak abban, hogy — a munkatervnek megfelelően — folyamatosan figyelem­mel kísérik megyénkben a fogyasztói piac egyensúlyát biztosító áruellátást, s tá­jékozódásuk során, annak tapasztalatairól rendszere­sen tájékoztatják majd az illetékes kereskedelmi szer­veket, a gyártókat. Első­sorban a cipőipari termé­kek, a ruházati cikkek vá­lasztékát, mennyiségét és minőségét tekintik vizsgá­lódásuk középpontjának. Ezen belül választ keres a kereskedelmi szakcsoport arra a kérdésre, hogy mi­lyen a termelő és a keres­kedelmi vállalatok közötti kapcsolat, érdekeltek-e ab­ban, hogy jobb és több cik­ket bocsássanak a piacra a már említett árukból, milyen intézkedéseket tesz­­­nek az év folyamán a la­kosság jobb ellátására. Hoz­zá tartozik a folyamatos tá­jékozódáshoz annak figye­lemmel kísérése is, hogy a kereskedelmi vállalatok milyen megoldásokkal igyekeznek pótolni a hi­ányzó tömegfogyasztási cik­keket, milyen szerepet ját­szanak az importcikkek a fogyasztói igények kielégí­tésében és hogy az import­cikkek árának alakulása le­felé, vagy felfelé mozgat­­ja-e majd a hazai gyárt­mányú termékek fogyasztói árát. G. S. Az együttműködés lehetőségeiről tanácskoztak A Magyar Állami Pince­­gazdaság Alföldi Üzemének vezetői, valamint a termelő­­szövetkezetek területi szö­vetségeinek titkárai hétfőn megbeszélést tartottak Kecskeméten, a máriavárosi pincészetben. A tanácskozáson Benei Sándor, az Alföldi Üzem igazgatója értékelte az el­múlt évi szüreti tapasztala­tokat és javaslatokat tett a további együttműködésre. A vita során számos, a termelő üzemeket foglal­koztató probléma vetődött fel. Megállapították, hogy az elmúlt ősszel hatályba lépett árváltozások, ame­lyek összefüggnek a must és a bor szabad forgalma­zásával mintegy 50 millió forint kiesést okoztak a me­gye nagy- és kisüzemi gaz­daságainak. A szakszövetke­zetek tagsági területein nagyrészt hagyományos te­lepítésű szőlőskertek van­nak, amelyek termése olyan alacsony, hogy a termelési költségeket nem fedezi. Ezért sok helyen nem mű­velik meg a tagsági szőlő­ket, vagy kivágják. Az ala­csonyabb árak ezt a folya­matot meggyorsították. A vitában megállapítot­ták: sürgős intézkedésekre van szükség annak érdeké­ben, hogy az utóbbi évek­ben nagy hírnevet kivívott alföldi borvidék e gond­jain segítsenek. Ezt szolgálja az is, hogy az Alföldi Üzem és a ter­melőszövetkezeti szövetsé­gek a közös gazdaságokkal egyetértésben a napokban kidolgozzák az együttmű­ködés olyan lehetséges for­máit, amelyek elősegítik az említett gondok enyhítését. Kommunista vasárnap a ZIM-ben Hazánk felszabadulásá­nak negyedszázados jubi­leuma és Lenin születésé­nek 100. évfordulója alkal­mából tegnapelőtt a Zo­máncipari Művek kecske­méti gyáregységében a 26 tagú ifjúsági szocialista brigád kezdeményezésére kommunista vasárnapot tartottak. A gyáregység KISZ-istáinak felhívásához a felnőttekből álló Petőfi és a Béke brigád tagjai is csatlakoztak, s közel száz dolgozó vett részt az ün­nepi műszakban. A három brigád a 8 órás műszak alatt 750 fürdőkád zománcozását végezte el. A bronzplakettes ifjúsági szo­cialista brigád tagjai a 315 kád zománcozásával a napi normájukat 115 százalékra teljesítették. A kommunis­ta vasárnapon a fiatalokból álló munkacsapat minősé­gileg is kiváló eredményt ért el. A normában meg­határozott 50—55 százalék­kal szemben ugyanis a be­zománcozott kádak 60 szá­zalékát első osztályúnak minősítették. Az ifjúsági brigád 2500 forint túlórapénzt kapott. A fiatalok ezt az összeget a gyáregység KISZ-klubjának berendezésére ajánlották fel. T. L. 3. oldal Tiszai TA­R­U, FŐISKOLA ÉS GYÁR EGYÜTTMŰKÖDÉSE Figyelemre méltó együtt­működés alakult ki a Ti­szai Vegyikombinát és a Keszthelyi Agrártudomá­nyi Főiskola között. Az Al­föld legnagyobb vegyi üze­me azzal bízta meg a nö­vénytermesztési tanszék munkatársait, hogy értékel­jék termékeiket és vizsgál­ják azok mezőgazdasági ha­tékonyságát. Erre a célra Tiszaszederkényben külön kísérleti telepet jelöltek ki, s a különböző növénykul­túrákban itt vizsgáztatják a hazai és külföldi nitro­génműtrágyát. TÉGLÁÉRT SÖR A kishatárforgalom kere­tében bővül az árucsere a Zala megyei általános fo­gyasztási és értékesítő szö­vetkezetek és a különböző jugoszláviai termelő és ke­reskedelmi cégek között. A zalai szövetkezetek leg­utóbbi megállapodása ér­telmében tégláért sört hoz­nak be Jugoszláviából. A sörellátás javítására és vá­laszték­bővítésre csaknem 5000 hektoliter karlovaci világos sör érkezik április­tól augusztusig Zalába. Az ellenértékűi felajánlott tég­la szállítását már meg­kezdték a zalai szövetkeze­tek. TOLNAI CSIZMÁK SZOVJET EXPORTRA A Tolna megyei Cipész­ htsz modern fazonú női csizmái megnyerték a szov­jet kereskedelmi bérek tetszését. Az szakem­bdén 185 ezer pár műbőr, vala­mint filc női csizmát készít a szövetkezet szovjet meg­rendelésre, kétszer annyit, mint tavaly. AUTÓBUSZJÁRAT A NAGYERDŐBEN Megszüntetik Debrecen­ben a Nagyerdőt átszelő 6 kilométeres villamos vona­lat. Április elsejétől au­tóbuszokkal bonyolíták le a forgalmat. A döntést a város vezetői azzal indo­kolják, hogy a pályatest felújítása csaknem 8 millió forintba kerülne s csak néhány esztendőre oldaná meg az útvonal közleke­dési problémáját. E gazda­ságtalan megoldás helyett már csak azért is előnyö­sebb az autóbuszok üzem­­beállítása, mert ezzel felére csökkenthető a menetidő. VAS MEGYEI IFJÚ KERAMIKUSOK Szombathelyen munkába álltak az ország első kera­mikus szakmunkásai. fiatalok érettségi után más­­ fél évig Geszler Mária ke­ramikus iparművész — a magyarszombatai kerámia­gyár művészeti vezetőjének — irányítása alatt dolgoz­tak és tanultak. Ez a kis csoport lesz a megvalósító­ja annak a törekvésnek, amely szerint a gyár a sa­­váriai idők római agyag­edény kultuszát és az őr­ségi népi kerámiát felvi­rágoztatja. A két különbö­ző eredetű formavilág je­gyeiből alakítják ki a jel­legzetesen Vas megyei ke­rámiát. SZARVASI ÚJDONSÁG Új termékekkel jelentke­zett a hazai és külföldi piacon a Szarvasi Mű­anyagfeldolgozó és Játék­készítő Ktsz. Tetszetős kül­sejű, műanyagból készült dupla irattartás külföldön is nagy táskájuk sikert aratott. Az NSZK-ba 12 milliót exportálnak belőle. A belkereskedelem egy má­sik új termékükből — színes műanyag füzetborí­a­tókból — rendelt nagy mennyiséget. NÖVÉNYTERMESZTÉS HELYETT ÁLLATTENYÉSZTÉS A többoldalú vízhaszno­sítási célokat szolgáló kis­körei vízlépcső százhúsz négyzetkilométer nagyságú víztárolójának kialakításá­hoz a környékbeli termelő­­szövetkezetek földjének egy­­részét is igénybe vették. Az illetékes szervek különle­ges kártalanítást szavaztak meg a mezőgazdasági üze­mek számára. Együttesen hetvenhat és fél millió fo­rintot kapnak a kiesett szántóföldi, illetve azok ho­zamának pótlására. A pénzt jórészt kapacitáspótló be­ruházásokra, a víz mentén különösen jól kamatozó ál­lattenyésztés fejlesztésére fordítják. BORSODI NYÁRI EGYETEM Az idén júliusban hato­dik alkalommal rendezik meg a borsodi nyári egye­temet. A meghívókat tíz országba küldték el. A Mis­kolci Nehézipari Műszaki Egyetem, valamint a TIT és más érdekelt intézmé­nyek összefogásával létre­hozott műszaki tárgyú nyá­ri egyetemre meghívták többek között az egyetem­mel baráti kapcsolatokat tartó külföldi felsőoktatási intézményeket is. 134 ÚJ TANTEREM FEJÉRBEN Fejér megyében a har­madik ötéves tervidőszak alatt összesen huszonkilenc középiskolai és kilencven­­egy általános iskolai tan­termet építettek, illetve épí­tenek. A megye középis­koláiban így mindenütt megszüntethették a kétmű­­szakos, vagyis a délelőttös­­délutános tanítást. Az álta­lános iskolákban azonban még mindig nehéz a hely­zet. A tantermek 42,5 szá­zalékban továbbra is váltó műszakos, délelőtti-délutá­ni a tanítás. Az idén az év végéig tizennégy új ál­talános iskolai tanterem építését fejezik be, s ez enyhít a gondokon. ORLAI PETRICH­­EMLÉKSZOBA MEZŐBERÉNYBEN Orlai Petrich Somának, a múlt század történelmi fes­tőjének, emléket állítanak szülőfalujában, a Békés me­gyei Mezőberényben. Orlai fiatal éveit töltötte a köz­ségben, s szülői és rokon­látogatásra később is több­ször visszatért. 1849-ben itt festette Petőfi­­ Sándornak — rokonának és barátjának — utolsó portréját, s ő ké­szítette a község evangéli­kus templomának művészi oltárképét is. Halálának 90. évfordulója alkalmából az idén Orlai-emlékszoba nyí­lik Mezőberényben. összeállít­otta: K. A. A VÁROSPARANCSNOK­­SÁG SEGÍTSÉGE (2) Mire az ország felszabadult, a város lakosságának zöme visszatért. Az élet megindulásához a szovjet katonai várospa­rancsnokság az első naptól kezdve közvetlen segítséget nyújtott. November 2-án összehívta a baloldali embere­ket, az ittmaradt értelmiség képviselőit és tájékoztatta őket a kialakult helyzetről; közölte velük azt is, hogy a Vörös Hadsereg nem hódítóként, hanem a fasizmus eltiprójaként lépett Magyarország földjére. Az a célja, hogy a fasizmus által leigázott népek szabadságát vis­­­szaadja. A városparancsnokság kérte, hogy támogassák a Vörös Hadsereget, segítsék elő az élet indulását az üzemek helyreállításával, a termelés megkezdésével, értessék meg a lakossággal, milyen fontos szerepe van a hátországi munkának. Ezt követően megalakultak a városházán az ügyosz­tályok, sor kerü­lt a termelés megindításának a megbe­szélésére. A rend védelmére megalakították a polgárőr­séget és megszövegeztek egy proklamációt is, amelyben a még fel nem szabadult területek lakosságához szól­tak. „Ne engedelmeskedjenek a német fasisztáknak, ne hagyják el lakóhelyüket, barátsággal­ várják a szovjet felszabadító csapatokat.” A felhívást tizennégyen írták alá _ közöttük Imre Gábor, a munkásmozgalom vete­ránja is — és azt a moszkvai magyar adó, a Kossuth­ rádió is sugározta. Sőt repülőgé­pekről, mint röpcédulát is eljuttattak a még fasiszta uralom alatt levő területek lakosaihoz. A szovjet városparancs­nokság több irányú segítsé­gével indult meg a terme­lés, amely egy új társadalmi rend megteremtésének az alapját képezte. A fasiszták rombolása a háborús pusztítások által tönkretett termelő apparátus üzemképessé tétele ko­moly erőpróba elé állította a város dolgozóit. E munka megindulását más helységekben a nemzeti bizottság vé­gezte, ez a szerv azonban Kecskeméten csak később alakult meg, így a magára talált nép öntevékenysége egy másfajta szervet hozott létre, az úgynevezett kör­zetparancsnokságokat. A körzetparancsnokságok a közigazgatási apparátus új­jáalakulásakor jöttek létre, munkásirányítással. Első feladatuk a közmunkavég­zés elindítása volt, amel­­­lyel a Vörös Hadsereg harcaihoz nyújtottak segítséget. A körzetparancsnokságok összefogtak az üzemek mun­kásaival és a körzeti munka igen sokoldalúvá vált. Na­ponta gondoskodni kellett a munkaerőről az utak, te­rek tisztításához, a középületek takarításához, a moso­dákhoz. A körzetparancsnokságok ügyeltek az elhagyott lakásokra is. Napközi otthont állítottak fel a gyerekek részére, az idősebbek lépést gyűjtöttek a sebesült felsza­badító katonák ápolásához stb. A körzetek munkáját sokszor illette elismerés. Az újság szinte naponta hírt adott tevékenységükről. A körzetparancsnokok helyi is­mereteik alapján osztották el az iparosokat, napidíjaso­kat, akiket a szovjet városparancsnokság rendes napi bérrel fizetett. MEGINDUL A MUNKA AZ ÜZEMEKBEN A kerületi munka leg­fontosabb része az üzemi termelés megszervezése volt. Ez adott lendületet az életnek, ezzel kezdődött a város vérkeringése. Bár Kecskeméten különösebb országos jelentőségű üzem nem volt, az összes üzemi munkáslétszám még a háromez­ret sem érte el, de amit az a szinte maroknyi munkás­gárda tett, az méltó volt az országos hírnévre. Az első helytállás a villanygyár munkásait dicsérte. Tóth László visszaemlékezéseiből és a korabeli újság híranyagából tudjuk, hogy hét ember 28 napon át megszakítás nélkül dolgozott a villanygyár helyreállításán. A villanygyári munkások példáját követte a többi üzem: a gépgyár, konzervgyár, cipőgyár, húskombinát, gyufagyár, stb. Az evakuációs parancs ellenére sem mentek messzire a munkásemberek, meghúzódtak a közeli tanyákban, hogy a felszabadulás után mihamarabb visszatérhesse­nek. A gépgyári munkások közül a város felszabadulása után néhány órával már többen visszatértek. Az üzem­ben elsőnek Sümegh János művezető érkezett, ő fogadta az oda érkezett szovjet ezredest, majd lakásukon keres­te fel ismerőseit, hogy megindítsák a munkát. Előszed­ték az eldugott szerszámokat, az elrejtett anyagot és november 4-re elkészült az első öntvény. Először tíz munkás látott dologhoz. Pár nap alatt a létszám negy­venre nőtt, egy hét múlva pedig 120-ra. A munkások átérezték a felszabadulás nagy jelentőségét. Öntudatos­ságukra jellemző volt; ha elfogyott a vasanyag, hozzá­láttak az ócskavastelepek felkutatásához. Sümegh János lett a gyár vezetője, indítványára a munkások üzemi konyhát és fürdőhelyiséget is létesí­tettek. 1945 januárjában Lugosi István és Virágh Ferenc szervezésével megkezdték a szakszervezet megalakítását. (Folytatjuk) A KÖRZET­­PARANCSNOKSÁG

Next