Petőfi Népe, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-10 / 58. szám
1970. március 10. kedd il leggyakrabban fordított szerző LENIN Az UNESCO-összeállítás szerint a világ leggyakrabban lefordított szerzője Lenin. Kétszázhuszonkét fordítással áll annak a táblázatnak az élén, amelyet 1967-ben 200 országból összegyűjtött adatok alapján készítettek el. Második helyen következik a belga születésű francia nyelvű író Georges Simenon 143 fordítással, s utánuk sorrendben Enid Blyton, angol ifjúsági író, s csak ezután Shakespeare. Továbbra is sok fordításban jelenik meg Tolsztojhoz hasonlóan Dosztojevszkij, valamint az idősebb Dumas és Balzac, ők mentik meg a listát attól, hogy a detektív- és kalandregények álljanak az élen. Az összeállítás azért megjegyzi, hogy Agatha Cristie könyveit 83 ízben, és Ian Vieming könyveit 68 ízben fordították le. A „komoly írók” között egyformán 57 fordítással szerepel Mao Ce-tung, Jean-Paul Sartre francia filozófus és az indiai Swaimi Vivekananda. Folyamatos tájékozódás az áruellátásról Megbeszélést tartott a NEB kereskedelmi szakcsoportja Tegnap délelőtt Kecskeméten megbeszélést tartott a megyei NEB kereskedelmi szakcsoportja. Az összejövetel résztvevői megállapodtak abban, hogy — a munkatervnek megfelelően — folyamatosan figyelemmel kísérik megyénkben a fogyasztói piac egyensúlyát biztosító áruellátást, s tájékozódásuk során, annak tapasztalatairól rendszeresen tájékoztatják majd az illetékes kereskedelmi szerveket, a gyártókat. Elsősorban a cipőipari termékek, a ruházati cikkek választékát, mennyiségét és minőségét tekintik vizsgálódásuk középpontjának. Ezen belül választ keres a kereskedelmi szakcsoport arra a kérdésre, hogy milyen a termelő és a kereskedelmi vállalatok közötti kapcsolat, érdekeltek-e abban, hogy jobb és több cikket bocsássanak a piacra a már említett árukból, milyen intézkedéseket tesznek az év folyamán a lakosság jobb ellátására. Hozzá tartozik a folyamatos tájékozódáshoz annak figyelemmel kísérése is, hogy a kereskedelmi vállalatok milyen megoldásokkal igyekeznek pótolni a hiányzó tömegfogyasztási cikkeket, milyen szerepet játszanak az importcikkek a fogyasztói igények kielégítésében és hogy az importcikkek árának alakulása lefelé, vagy felfelé mozgatja-e majd a hazai gyártmányú termékek fogyasztói árát. G. S. Az együttműködés lehetőségeiről tanácskoztak A Magyar Állami Pincegazdaság Alföldi Üzemének vezetői, valamint a termelőszövetkezetek területi szövetségeinek titkárai hétfőn megbeszélést tartottak Kecskeméten, a máriavárosi pincészetben. A tanácskozáson Benei Sándor, az Alföldi Üzem igazgatója értékelte az elmúlt évi szüreti tapasztalatokat és javaslatokat tett a további együttműködésre. A vita során számos, a termelő üzemeket foglalkoztató probléma vetődött fel. Megállapították, hogy az elmúlt ősszel hatályba lépett árváltozások, amelyek összefüggnek a must és a bor szabad forgalmazásával mintegy 50 millió forint kiesést okoztak a megye nagy- és kisüzemi gazdaságainak. A szakszövetkezetek tagsági területein nagyrészt hagyományos telepítésű szőlőskertek vannak, amelyek termése olyan alacsony, hogy a termelési költségeket nem fedezi. Ezért sok helyen nem művelik meg a tagsági szőlőket, vagy kivágják. Az alacsonyabb árak ezt a folyamatot meggyorsították. A vitában megállapították: sürgős intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy az utóbbi években nagy hírnevet kivívott alföldi borvidék e gondjain segítsenek. Ezt szolgálja az is, hogy az Alföldi Üzem és a termelőszövetkezeti szövetségek a közös gazdaságokkal egyetértésben a napokban kidolgozzák az együttműködés olyan lehetséges formáit, amelyek elősegítik az említett gondok enyhítését. Kommunista vasárnap a ZIM-ben Hazánk felszabadulásának negyedszázados jubileuma és Lenin születésének 100. évfordulója alkalmából tegnapelőtt a Zománcipari Művek kecskeméti gyáregységében a 26 tagú ifjúsági szocialista brigád kezdeményezésére kommunista vasárnapot tartottak. A gyáregység KISZ-istáinak felhívásához a felnőttekből álló Petőfi és a Béke brigád tagjai is csatlakoztak, s közel száz dolgozó vett részt az ünnepi műszakban. A három brigád a 8 órás műszak alatt 750 fürdőkád zománcozását végezte el. A bronzplakettes ifjúsági szocialista brigád tagjai a 315 kád zománcozásával a napi normájukat 115 százalékra teljesítették. A kommunista vasárnapon a fiatalokból álló munkacsapat minőségileg is kiváló eredményt ért el. A normában meghatározott 50—55 százalékkal szemben ugyanis a bezománcozott kádak 60 százalékát első osztályúnak minősítették. Az ifjúsági brigád 2500 forint túlórapénzt kapott. A fiatalok ezt az összeget a gyáregység KISZ-klubjának berendezésére ajánlották fel. T. L. 3. oldal Tiszai TARU, FŐISKOLA ÉS GYÁR EGYÜTTMŰKÖDÉSE Figyelemre méltó együttműködés alakult ki a Tiszai Vegyikombinát és a Keszthelyi Agrártudományi Főiskola között. Az Alföld legnagyobb vegyi üzeme azzal bízta meg a növénytermesztési tanszék munkatársait, hogy értékeljék termékeiket és vizsgálják azok mezőgazdasági hatékonyságát. Erre a célra Tiszaszederkényben külön kísérleti telepet jelöltek ki, s a különböző növénykultúrákban itt vizsgáztatják a hazai és külföldi nitrogénműtrágyát. TÉGLÁÉRT SÖR A kishatárforgalom keretében bővül az árucsere a Zala megyei általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek és a különböző jugoszláviai termelő és kereskedelmi cégek között. A zalai szövetkezetek legutóbbi megállapodása értelmében tégláért sört hoznak be Jugoszláviából. A sörellátás javítására és választékbővítésre csaknem 5000 hektoliter karlovaci világos sör érkezik áprilistól augusztusig Zalába. Az ellenértékűi felajánlott tégla szállítását már megkezdték a zalai szövetkezetek. TOLNAI CSIZMÁK SZOVJET EXPORTRA A Tolna megyei Cipész htsz modern fazonú női csizmái megnyerték a szovjet kereskedelmi bérek tetszését. Az szakembdén 185 ezer pár műbőr, valamint filc női csizmát készít a szövetkezet szovjet megrendelésre, kétszer annyit, mint tavaly. AUTÓBUSZJÁRAT A NAGYERDŐBEN Megszüntetik Debrecenben a Nagyerdőt átszelő 6 kilométeres villamos vonalat. Április elsejétől autóbuszokkal bonyolíták le a forgalmat. A döntést a város vezetői azzal indokolják, hogy a pályatest felújítása csaknem 8 millió forintba kerülne s csak néhány esztendőre oldaná meg az útvonal közlekedési problémáját. E gazdaságtalan megoldás helyett már csak azért is előnyösebb az autóbuszok üzembeállítása, mert ezzel felére csökkenthető a menetidő. VAS MEGYEI IFJÚ KERAMIKUSOK Szombathelyen munkába álltak az ország első keramikus szakmunkásai. fiatalok érettségi után más fél évig Geszler Mária keramikus iparművész — a magyarszombatai kerámiagyár művészeti vezetőjének — irányítása alatt dolgoztak és tanultak. Ez a kis csoport lesz a megvalósítója annak a törekvésnek, amely szerint a gyár a saváriai idők római agyagedény kultuszát és az őrségi népi kerámiát felvirágoztatja. A két különböző eredetű formavilág jegyeiből alakítják ki a jellegzetesen Vas megyei kerámiát. SZARVASI ÚJDONSÁG Új termékekkel jelentkezett a hazai és külföldi piacon a Szarvasi Műanyagfeldolgozó és Játékkészítő Ktsz. Tetszetős külsejű, műanyagból készült dupla irattartás külföldön is nagy táskájuk sikert aratott. Az NSZK-ba 12 milliót exportálnak belőle. A belkereskedelem egy másik új termékükből — színes műanyag füzetboríatókból — rendelt nagy mennyiséget. NÖVÉNYTERMESZTÉS HELYETT ÁLLATTENYÉSZTÉS A többoldalú vízhasznosítási célokat szolgáló kiskörei vízlépcső százhúsz négyzetkilométer nagyságú víztárolójának kialakításához a környékbeli termelőszövetkezetek földjének egyrészét is igénybe vették. Az illetékes szervek különleges kártalanítást szavaztak meg a mezőgazdasági üzemek számára. Együttesen hetvenhat és fél millió forintot kapnak a kiesett szántóföldi, illetve azok hozamának pótlására. A pénzt jórészt kapacitáspótló beruházásokra, a víz mentén különösen jól kamatozó állattenyésztés fejlesztésére fordítják. BORSODI NYÁRI EGYETEM Az idén júliusban hatodik alkalommal rendezik meg a borsodi nyári egyetemet. A meghívókat tíz országba küldték el. A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem, valamint a TIT és más érdekelt intézmények összefogásával létrehozott műszaki tárgyú nyári egyetemre meghívták többek között az egyetemmel baráti kapcsolatokat tartó külföldi felsőoktatási intézményeket is. 134 ÚJ TANTEREM FEJÉRBEN Fejér megyében a harmadik ötéves tervidőszak alatt összesen huszonkilenc középiskolai és kilencvenegy általános iskolai tantermet építettek, illetve építenek. A megye középiskoláiban így mindenütt megszüntethették a kétműszakos, vagyis a délelőttösdélutános tanítást. Az általános iskolákban azonban még mindig nehéz a helyzet. A tantermek 42,5 százalékban továbbra is váltó műszakos, délelőtti-délutáni a tanítás. Az idén az év végéig tizennégy új általános iskolai tanterem építését fejezik be, s ez enyhít a gondokon. ORLAI PETRICHEMLÉKSZOBA MEZŐBERÉNYBEN Orlai Petrich Somának, a múlt század történelmi festőjének, emléket állítanak szülőfalujában, a Békés megyei Mezőberényben. Orlai fiatal éveit töltötte a községben, s szülői és rokonlátogatásra később is többször visszatért. 1849-ben itt festette Petőfi Sándornak — rokonának és barátjának — utolsó portréját, s ő készítette a község evangélikus templomának művészi oltárképét is. Halálának 90. évfordulója alkalmából az idén Orlai-emlékszoba nyílik Mezőberényben. összeállította: K. A. A VÁROSPARANCSNOKSÁG SEGÍTSÉGE (2) Mire az ország felszabadult, a város lakosságának zöme visszatért. Az élet megindulásához a szovjet katonai városparancsnokság az első naptól kezdve közvetlen segítséget nyújtott. November 2-án összehívta a baloldali embereket, az ittmaradt értelmiség képviselőit és tájékoztatta őket a kialakult helyzetről; közölte velük azt is, hogy a Vörös Hadsereg nem hódítóként, hanem a fasizmus eltiprójaként lépett Magyarország földjére. Az a célja, hogy a fasizmus által leigázott népek szabadságát visszaadja. A városparancsnokság kérte, hogy támogassák a Vörös Hadsereget, segítsék elő az élet indulását az üzemek helyreállításával, a termelés megkezdésével, értessék meg a lakossággal, milyen fontos szerepe van a hátországi munkának. Ezt követően megalakultak a városházán az ügyosztályok, sor került a termelés megindításának a megbeszélésére. A rend védelmére megalakították a polgárőrséget és megszövegeztek egy proklamációt is, amelyben a még fel nem szabadult területek lakosságához szóltak. „Ne engedelmeskedjenek a német fasisztáknak, ne hagyják el lakóhelyüket, barátsággal várják a szovjet felszabadító csapatokat.” A felhívást tizennégyen írták alá _ közöttük Imre Gábor, a munkásmozgalom veteránja is — és azt a moszkvai magyar adó, a Kossuth rádió is sugározta. Sőt repülőgépekről, mint röpcédulát is eljuttattak a még fasiszta uralom alatt levő területek lakosaihoz. A szovjet városparancsnokság több irányú segítségével indult meg a termelés, amely egy új társadalmi rend megteremtésének az alapját képezte. A fasiszták rombolása a háborús pusztítások által tönkretett termelő apparátus üzemképessé tétele komoly erőpróba elé állította a város dolgozóit. E munka megindulását más helységekben a nemzeti bizottság végezte, ez a szerv azonban Kecskeméten csak később alakult meg, így a magára talált nép öntevékenysége egy másfajta szervet hozott létre, az úgynevezett körzetparancsnokságokat. A körzetparancsnokságok a közigazgatási apparátus újjáalakulásakor jöttek létre, munkásirányítással. Első feladatuk a közmunkavégzés elindítása volt, amellyel a Vörös Hadsereg harcaihoz nyújtottak segítséget. A körzetparancsnokságok összefogtak az üzemek munkásaival és a körzeti munka igen sokoldalúvá vált. Naponta gondoskodni kellett a munkaerőről az utak, terek tisztításához, a középületek takarításához, a mosodákhoz. A körzetparancsnokságok ügyeltek az elhagyott lakásokra is. Napközi otthont állítottak fel a gyerekek részére, az idősebbek lépést gyűjtöttek a sebesült felszabadító katonák ápolásához stb. A körzetek munkáját sokszor illette elismerés. Az újság szinte naponta hírt adott tevékenységükről. A körzetparancsnokok helyi ismereteik alapján osztották el az iparosokat, napidíjasokat, akiket a szovjet városparancsnokság rendes napi bérrel fizetett. MEGINDUL A MUNKA AZ ÜZEMEKBEN A kerületi munka legfontosabb része az üzemi termelés megszervezése volt. Ez adott lendületet az életnek, ezzel kezdődött a város vérkeringése. Bár Kecskeméten különösebb országos jelentőségű üzem nem volt, az összes üzemi munkáslétszám még a háromezret sem érte el, de amit az a szinte maroknyi munkásgárda tett, az méltó volt az országos hírnévre. Az első helytállás a villanygyár munkásait dicsérte. Tóth László visszaemlékezéseiből és a korabeli újság híranyagából tudjuk, hogy hét ember 28 napon át megszakítás nélkül dolgozott a villanygyár helyreállításán. A villanygyári munkások példáját követte a többi üzem: a gépgyár, konzervgyár, cipőgyár, húskombinát, gyufagyár, stb. Az evakuációs parancs ellenére sem mentek messzire a munkásemberek, meghúzódtak a közeli tanyákban, hogy a felszabadulás után mihamarabb visszatérhessenek. A gépgyári munkások közül a város felszabadulása után néhány órával már többen visszatértek. Az üzemben elsőnek Sümegh János művezető érkezett, ő fogadta az oda érkezett szovjet ezredest, majd lakásukon kereste fel ismerőseit, hogy megindítsák a munkát. Előszedték az eldugott szerszámokat, az elrejtett anyagot és november 4-re elkészült az első öntvény. Először tíz munkás látott dologhoz. Pár nap alatt a létszám negyvenre nőtt, egy hét múlva pedig 120-ra. A munkások átérezték a felszabadulás nagy jelentőségét. Öntudatosságukra jellemző volt; ha elfogyott a vasanyag, hozzáláttak az ócskavastelepek felkutatásához. Sümegh János lett a gyár vezetője, indítványára a munkások üzemi konyhát és fürdőhelyiséget is létesítettek. 1945 januárjában Lugosi István és Virágh Ferenc szervezésével megkezdték a szakszervezet megalakítását. (Folytatjuk) A KÖRZETPARANCSNOKSÁG