Petőfi Népe, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-30 / 125. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A­R S­Z­O­C­I­A­LI­S­T­A MUN­K­Á­S­PÁ­R­T B­Á­C­S* - KI­S­K­U­N MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPIl At Legyen a könyv mindenkié Sokat mondó számok a könyvtárhálózat és a könyvkiadás évről évre gyorsan növekvő statisztikai adatai. Szíve­sen büszkélkedünk velük és joggal. Milyen feleme­lő érzés azt olvasni, hogy például Bács megyében, ahol a felszabadulás előtt tízezrével éltek analfabé­ták, ahol a tanyákra és a falusi házakba — tehát a lakosság többségéhez — legfeljebb egyetlen könyv jutott el, a kalendárium, ma csaknem egymillió kö­tet várja az olvasókat a könyvtárakban, s évente mintegy három és fél mil­lió kötetet kölcsönöznek; tehát megyénk minden la­kosa hét könyvet olvas el évente — a csecsemőket is beleértve a létszámba. A effajta számítás ta­lán mosolyt fakaszt, szán­dékosan idéztük mégis. Részint azért, mert a múlthoz, szocialista ren­dünk örökségéhez képest a számok valóban impo­nálóak, s szemléletesen mutatják, mekkora utat tettünk meg a felszabadu­lás óta a széles­ tömegek kulturális felemeléséért folytatott harcban. N­em nyugtathatjuk meg a lelkiismere­tünket azzal, hogy minden lakos, a csecsemőket is beleszámítva, évente hét könyvet olvas el. A be­iratkozott könyvtári tagok ennél sokkal többet olvas­nak, s azok is, akik rend­szeres könyvvásárlók. De akadnak számosan a cse­csemőkön kívül is nők, akik egyet sem.olya­­z Írószövetség azért hirdette meg az Olvasó népért mozgalmat, s azért csatlakoztak hozzá a kü­lönféle művelődési szer­vek, intézmények, tömeg­szervezetek, mert felis­merték, hogy még egyálta­lán nem vagyunk olvasó nemzet, olvasó nép. Az al­kalmat hozzá, és megteremtettük nagyon sokan, éppen a jobbak, a fogéko­nyabbak, a többség élt is vele. De eljutottunk im­már oda, hogy azokkal is törődjünk, akik minded­dig árnyékban maradtak. Nekik nemcsak lehetősé­get kell adnunk, hanem segítséget is. Hogy fel­ismerjék a lehetőséget és éljenek vele. Ez ma az egyik legfontosabb köz­művelődési feladat: a ré­tegpolitika, a fehér foltok felderítése, a differenciált népművelés. A ma nyíló ünnepi könyvhét is ezt a célt szolgálja. Az üzemek­ben, munkahelyeken ren­dezett vásár és kiállítás, az író—olvasó találkozók, az országraszóló, nagysza­bású megmozdulás csupán seregszemle, nem még kevésbé üzleti fogás, ha­nem propaganda a jó ügy érdekében, a közfigyelem felkeltése az olvasást a könyv iránt. A főiskolától Világoshegyig Ilku Pál látogatása megyénkben Pénteken egész napos lá­togatást tett a megyében Ilku Pál, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a Politikai Bizottság pót­tagja, művelődésügyi mi­niszter. Délelőtt a megyei pártbizottság székházában a megye vezetői fogadták, köztük Erdősi József, az MSZMP megyei bizottságá­nak első titkára és dr. Var­ga Jenő, a megyei tanács vb-elnöke. A rövid bemu­tatkozást, ismerkedést kö­vetően a neves vendég ré­szére levetítették a megyei filmstúdió által két évvel ezelőtt készített, a tanyasi és a falusi fiatalok sorsát, perspektíváit, továbbtanu­lási lehetőségeit hatásosan elemző Félúton című do­kumentumfilmet. A műve­lődésügyi miniszter elége­dettségét fejezte ki a film­mel kapcsolatban, s gratu­lált készítőinek. A vendéget ezután Erdő­si József tájékoztatta a me­gye művelődésügyének helyzetéről, s a negyedik ötéves terv erre vonatkozó feladatairól. Majd a me­gyei vezetők társaságában ellátogatott a Műszaki és Automatizálási Főiskolára. A küldöttséget Lontai Ti­bor főigazgató és Csikai Imre párttitkár fogadta, és tájékoztatta a tanintéz­mény jelenéről, jövőjéről. A vendégek ezután megte­kintették a főiskola létesít­ményeit, a diákotthont, a klub- és tanulószobákat, s a különböző gyakorló mű­helyeket, laboratóriumokat. Ilku Pál szívélyesen elbe­szélgetett a vizsgára készü­lő diákokkal, továbbá a főiskola oktatóival. A délutáni órákban művelődésügyi miniszter a a vendéglátók kíséretében el­látogatott a Nyárlőrinc község külterületén levő VI-os számú világoshegyi iskolába. A küldöttséget a városföldi Dózsa Tsz jóvol­tából tíz nappal ezelőtt vil­lamosított külterületi isko­la kapujában Gulyás And­rás, az iskola fiatal igazga­tója fogadta. Az ismerke­dés és a tájékoztatás után Ilku Pál maguktól az isko­la kisdiákjaitól — az osz­tatlan alsó tagozat elsősei­től , és harmadikosaitól — érdeklődött a tanulási lehe­tőségek, körülmények felől. Ezután a küldöttség Ti­­szakécske felé vette útját, s az ottani általános isko­lában tett látogatás után a vendégek a nagyközség művelődési otthonában ta­lálkoztak a helybeli veze­tőkkel, pedagógusokkal. A találkozás a kötetlen be­szélgetés formájában oldó­dott fel. Ilku Pált és a megyei vezetőket a Nyárlőrinc— Világoshegyi iskola udvarán Gulyás András igazgató fogadja. Egy kis olvasási gyakorlat. A ,,miniszter bácsi’’ ez­úttal Kobela Pisti elsőoszt­ályos tanuló előmenetelére figyel. flz Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Megtárgyalta és elfo­gadta a dolgozók betegségi biztosításáról szóló 1955. évi 39. számú tvr. módosítását, amelyet a Szakszervezetek Országos Tanácsa kezde­ményezett. E szerint július 1-től a betegségi biztosítás keretében a dolgozók csa­­(Folytatás a 2. oldalon) XXV. évf. 125. szám 1970. május 30, SZOMBAT Ara: 90 fillér MA: 4 oldalas RÁDIÓ és TV melléklet Kormányhatározat az árvíz- és belvízkárok felméréséről, a kártalanítás és a helyreállítás egyes kérdéseiről Az árvíz és a belvíz ál­tal okozott tömeges vagy nagyobb területre kiterje­dő károk felmérésével, a kártalanítással és a hely­reállítási intézkedésekkel kapcsolatban a rendkívüli árvíz-, illetőleg belvízvé­dekezés során követendő eljárásról a kormány az alábbiakat határozza: Szervezeti rendelkezések X. Az Országos Vízgaz­dálkodási Bizottság az ár­víz és a belvíz által oko­zott károk felmérésével, a kártalanítással és a hely­re vonatkozó állásfoglalások szefüggő gazdasági és ál­lamigazgatási kérdések megvizsgálásával, az ezek­re vonatkozó állásfogalások kialakításával, valamint a több minisztériumot (or­szágos hatáskörű szervet) és a tanácsokat érintő fel­adatok kapcsolatos összehangolásával központi fel­adatokat az országos hely­reállítási albizottság útján látja el. 2. Az árvízkárok felmé­résének megszervezésével, a kártalanítással és a hely­reállítással kapcsolatos in­tézkedések kezdeményezé­sével és összehangolásával, illetőleg megtételével fel­merülő területi feladatok ellátására az árvíz- és bel­vízvédekezési területi bi­zottság keretén belül a­ kárfelmérési és kár­­megállapítási, valamint b) helyreállítási albizottságot kell szervez­ni. 3. Mindkét albizottság elnöke annak a megyei ta­nács végrehajtó bizottsá­gának a gazdasági ügye­ket irányító elnökhelyet­tese, amely megyében a te­rületi bizottság működik. Az elnökhelyettes egyben a területi bizottságnak is tagja. 4. A kárfelmérési és kár­megállapítási albizottság tagjai: — a megyei (megyei jo­gú városi) tanács vég­rehajtó bizottsága, építési, közlekedési, s vízügyi osztályának, — mezőgazdasági­ és élelmezésügyi osztá­lyának, — pénzügyi osztályának vezetője, illetőleg an­nak helyettese. — az állami gazdaságok megyei főosztályának — a vezetője, továbbá tok termelőszövetkeze­illetékes területi szövetségei. — az Állami Biztosító megyei központja és, — a területileg illetékes vízügyi képviselője.igazgatóság 5. A helyreállítási albi­zottság tagjai, — a megyei (megyei jo­gú városi) tanács vég­rehajtó bizottsága épí­tési, közlekedési vízügyi osztályának,és — a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztá­lyának, — pénzügyi osztályának helyettes vezetője, il­letőleg vezetője, — megyei pénzintézetek megyei bizottságának vezetője, továbbá — a helyreállítási mun­kákban rész­t vevő ter­vező, kivitelező és el­látó szervek képvise­lői. 6. Az albizottságok meg­szervezését és működésük megkezdését — a szükség­hez képest — az árvíz- és belvízvédekezési területi bi­zottság vagy az Országos Vízgazdálkodási Bizottság helyreállítási albizottsága rendeli el. A területi bizottság mű­ködésének megszűnése után az albizottságok — ha fel­adataikat még nem végez­ték el — mint tanácsi ön­álló bizottságok a megyei (megyei jogú városi) ta­nács végrehajtó bizottsága gazdasági elnökhelyettesé­nek irányításával a szüksé­ges ideig folytatják műkö­désüket, vagy pedig felada­taikat a megyei tanács végrehajtó bizottsága ille­tékes szakigazgatási szer­veinek adják át. Kárfelmérés, kártalanítás és a helyreállítás egyes kérdései személyi tulajdonban levő lakóépületekre vonatkozó szabályok 7. Az árvíz és a belvíz által megrongált személyi tulajdonban álló épületek­ben keletkezett károk fel­­­­mérésére és helyreállításár­­a (újjáépítésére) a 7/1969. (III. 22.) ÉVM—PM számú együttes rendeletet, illető­leg az ezt kiegészítő és má­­s folytatás a 3. oldalról.)

Next