Petőfi Népe, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-30 / 125. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS* - KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPIl At Legyen a könyv mindenkié Sokat mondó számok a könyvtárhálózat és a könyvkiadás évről évre gyorsan növekvő statisztikai adatai. Szívesen büszkélkedünk velük és joggal. Milyen felemelő érzés azt olvasni, hogy például Bács megyében, ahol a felszabadulás előtt tízezrével éltek analfabéták, ahol a tanyákra és a falusi házakba — tehát a lakosság többségéhez — legfeljebb egyetlen könyv jutott el, a kalendárium, ma csaknem egymillió kötet várja az olvasókat a könyvtárakban, s évente mintegy három és fél millió kötetet kölcsönöznek; tehát megyénk minden lakosa hét könyvet olvas el évente — a csecsemőket is beleértve a létszámba. A effajta számítás talán mosolyt fakaszt, szándékosan idéztük mégis. Részint azért, mert a múlthoz, szocialista rendünk örökségéhez képest a számok valóban imponálóak, s szemléletesen mutatják, mekkora utat tettünk meg a felszabadulás óta a széles tömegek kulturális felemeléséért folytatott harcban. Nem nyugtathatjuk meg a lelkiismeretünket azzal, hogy minden lakos, a csecsemőket is beleszámítva, évente hét könyvet olvas el. A beiratkozott könyvtári tagok ennél sokkal többet olvasnak, s azok is, akik rendszeres könyvvásárlók. De akadnak számosan a csecsemőkön kívül is nők, akik egyet sem.olyaz Írószövetség azért hirdette meg az Olvasó népért mozgalmat, s azért csatlakoztak hozzá a különféle művelődési szervek, intézmények, tömegszervezetek, mert felismerték, hogy még egyáltalán nem vagyunk olvasó nemzet, olvasó nép. Az alkalmat hozzá, és megteremtettük nagyon sokan, éppen a jobbak, a fogékonyabbak, a többség élt is vele. De eljutottunk immár oda, hogy azokkal is törődjünk, akik mindeddig árnyékban maradtak. Nekik nemcsak lehetőséget kell adnunk, hanem segítséget is. Hogy felismerjék a lehetőséget és éljenek vele. Ez ma az egyik legfontosabb közművelődési feladat: a rétegpolitika, a fehér foltok felderítése, a differenciált népművelés. A ma nyíló ünnepi könyvhét is ezt a célt szolgálja. Az üzemekben, munkahelyeken rendezett vásár és kiállítás, az író—olvasó találkozók, az országraszóló, nagyszabású megmozdulás csupán seregszemle, nem még kevésbé üzleti fogás, hanem propaganda a jó ügy érdekében, a közfigyelem felkeltése az olvasást a könyv iránt. A főiskolától Világoshegyig Ilku Pál látogatása megyénkben Pénteken egész napos látogatást tett a megyében Ilku Pál, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Politikai Bizottság póttagja, művelődésügyi miniszter. Délelőtt a megyei pártbizottság székházában a megye vezetői fogadták, köztük Erdősi József, az MSZMP megyei bizottságának első titkára és dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb-elnöke. A rövid bemutatkozást, ismerkedést követően a neves vendég részére levetítették a megyei filmstúdió által két évvel ezelőtt készített, a tanyasi és a falusi fiatalok sorsát, perspektíváit, továbbtanulási lehetőségeit hatásosan elemző Félúton című dokumentumfilmet. A művelődésügyi miniszter elégedettségét fejezte ki a filmmel kapcsolatban, s gratulált készítőinek. A vendéget ezután Erdősi József tájékoztatta a megye művelődésügyének helyzetéről, s a negyedik ötéves terv erre vonatkozó feladatairól. Majd a megyei vezetők társaságában ellátogatott a Műszaki és Automatizálási Főiskolára. A küldöttséget Lontai Tibor főigazgató és Csikai Imre párttitkár fogadta, és tájékoztatta a tanintézmény jelenéről, jövőjéről. A vendégek ezután megtekintették a főiskola létesítményeit, a diákotthont, a klub- és tanulószobákat, s a különböző gyakorló műhelyeket, laboratóriumokat. Ilku Pál szívélyesen elbeszélgetett a vizsgára készülő diákokkal, továbbá a főiskola oktatóival. A délutáni órákban művelődésügyi miniszter a a vendéglátók kíséretében ellátogatott a Nyárlőrinc község külterületén levő VI-os számú világoshegyi iskolába. A küldöttséget a városföldi Dózsa Tsz jóvoltából tíz nappal ezelőtt villamosított külterületi iskola kapujában Gulyás András, az iskola fiatal igazgatója fogadta. Az ismerkedés és a tájékoztatás után Ilku Pál maguktól az iskola kisdiákjaitól — az osztatlan alsó tagozat elsőseitől , és harmadikosaitól — érdeklődött a tanulási lehetőségek, körülmények felől. Ezután a küldöttség Tiszakécske felé vette útját, s az ottani általános iskolában tett látogatás után a vendégek a nagyközség művelődési otthonában találkoztak a helybeli vezetőkkel, pedagógusokkal. A találkozás a kötetlen beszélgetés formájában oldódott fel. Ilku Pált és a megyei vezetőket a Nyárlőrinc— Világoshegyi iskola udvarán Gulyás András igazgató fogadja. Egy kis olvasási gyakorlat. A ,,miniszter bácsi’’ ezúttal Kobela Pisti elsőosztályos tanuló előmenetelére figyel. flz Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Megtárgyalta és elfogadta a dolgozók betegségi biztosításáról szóló 1955. évi 39. számú tvr. módosítását, amelyet a Szakszervezetek Országos Tanácsa kezdeményezett. E szerint július 1-től a betegségi biztosítás keretében a dolgozók csa(Folytatás a 2. oldalon) XXV. évf. 125. szám 1970. május 30, SZOMBAT Ara: 90 fillér MA: 4 oldalas RÁDIÓ és TV melléklet Kormányhatározat az árvíz- és belvízkárok felméréséről, a kártalanítás és a helyreállítás egyes kérdéseiről Az árvíz és a belvíz által okozott tömeges vagy nagyobb területre kiterjedő károk felmérésével, a kártalanítással és a helyreállítási intézkedésekkel kapcsolatban a rendkívüli árvíz-, illetőleg belvízvédekezés során követendő eljárásról a kormány az alábbiakat határozza: Szervezeti rendelkezések X. Az Országos Vízgazdálkodási Bizottság az árvíz és a belvíz által okozott károk felmérésével, a kártalanítással és a helyre vonatkozó állásfoglalások szefüggő gazdasági és államigazgatási kérdések megvizsgálásával, az ezekre vonatkozó állásfogalások kialakításával, valamint a több minisztériumot (országos hatáskörű szervet) és a tanácsokat érintő feladatok kapcsolatos összehangolásával központi feladatokat az országos helyreállítási albizottság útján látja el. 2. Az árvízkárok felmérésének megszervezésével, a kártalanítással és a helyreállítással kapcsolatos intézkedések kezdeményezésével és összehangolásával, illetőleg megtételével felmerülő területi feladatok ellátására az árvíz- és belvízvédekezési területi bizottság keretén belül a kárfelmérési és kármegállapítási, valamint b) helyreállítási albizottságot kell szervezni. 3. Mindkét albizottság elnöke annak a megyei tanács végrehajtó bizottságának a gazdasági ügyeket irányító elnökhelyettese, amely megyében a területi bizottság működik. Az elnökhelyettes egyben a területi bizottságnak is tagja. 4. A kárfelmérési és kármegállapítási albizottság tagjai: — a megyei (megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága, építési, közlekedési, s vízügyi osztályának, — mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának, — pénzügyi osztályának vezetője, illetőleg annak helyettese. — az állami gazdaságok megyei főosztályának — a vezetője, továbbá tok termelőszövetkezeilletékes területi szövetségei. — az Állami Biztosító megyei központja és, — a területileg illetékes vízügyi képviselője.igazgatóság 5. A helyreállítási albizottság tagjai, — a megyei (megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága építési, közlekedési vízügyi osztályának,és — a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának, — pénzügyi osztályának helyettes vezetője, illetőleg vezetője, — megyei pénzintézetek megyei bizottságának vezetője, továbbá — a helyreállítási munkákban részt vevő tervező, kivitelező és ellátó szervek képviselői. 6. Az albizottságok megszervezését és működésük megkezdését — a szükséghez képest — az árvíz- és belvízvédekezési területi bizottság vagy az Országos Vízgazdálkodási Bizottság helyreállítási albizottsága rendeli el. A területi bizottság működésének megszűnése után az albizottságok — ha feladataikat még nem végezték el — mint tanácsi önálló bizottságok a megyei (megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága gazdasági elnökhelyettesének irányításával a szükséges ideig folytatják működésüket, vagy pedig feladataikat a megyei tanács végrehajtó bizottsága illetékes szakigazgatási szerveinek adják át. Kárfelmérés, kártalanítás és a helyreállítás egyes kérdései személyi tulajdonban levő lakóépületekre vonatkozó szabályok 7. Az árvíz és a belvíz által megrongált személyi tulajdonban álló épületekben keletkezett károk felmérésére és helyreállítására (újjáépítésére) a 7/1969. (III. 22.) ÉVM—PM számú együttes rendeletet, illetőleg az ezt kiegészítő és más folytatás a 3. oldalról.)