Petőfi Népe, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-07 / 184. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A MA­GYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT­ BÁCS­-KISKU­N MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 60121 DOLGOZÓ Tovább növekedett a marxizmus—leninizmus esti egyetemén a megye iparának termelése Megyénk szocialista ipa­ra — mint az a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságának jelentésé­ből kiderül — 1970 első fél­évében 11 százalékkal ter­melt többet, mint egy évvel korábban. Az egyes ipari főcsoportok termelésnöve­kedése azonban különböző szinten alakult. A minisz­tériumi iparban a nehéz- és könnyűipari ágazat 10, az élelmiszeripari ágazat 11 százalékkal termelt többet, mint az elmúlt év azonos időszakában. A tanácsi szektorban ugyanezen idő­szakhoz mérten, a nehéz­ipar 14, a könnyűipar 19, s az élelmiszeripar 1 szá­zalékkal állított elő maga­sabb termelési értéket. Me­gyénk iparának termelés­növekedési üteme egyéb­ként 3 százalékkal halad­ta meg az országos átlagot. Örvendetes jelenség, hogy a termelés gyorsabb üte­mű fejlődése a létszám mérsékeltebb ütemű növe­kedése mellett ment vég­be. Mindemellett tovább ja­vult a lakosság foglalkozta­tottságának aránya is. Az iparban foglalkoztatottak száma 7 százalékkal — több mint 4 ezerrel — emelke­dett, s most, ebben a félév­ben megyénkben először el­érte és meghaladta a 60 ezret. 1970. június 30-án ugyanis 60 121-en dolgoztak a megye szocialista ipará­ban. Mindehhez még annyit fűzünk hozzá, hogy Bács- Kiskunban — a megyei iparfejlesztési politika ered­ményeként — az ipar lét­számnövekedése nyolcszoro­sán haladta meg az orszá­gos átlagot. Kedvezően alakult a ter­melékenység is. A termelés­emelkedés 35 százalékkal a munka hatékonyságának nö­veléséből származik. Elő­mozdította ezt többek kö­zött az is, hogy csökkent a munkaerő-vándorlás. Ily módon nem kellett annyi helyet változtató dolgozót ismét betanítani, hogy be­kapcsolódhasson a folyama­tos termelésbe. Természete­sen, a munka hatékonysá­gának növekedését főként annak köszönhetjük, hogy javult a műszaki előkészí­tés, szervezettebbé vált a termelés, s hogy a X. párt­­kongresszus tiszteletére ki­bontakozott versenyben a dolgozók jelentős munkasi­kereket értek el. Jól alakult a vállalatok áruértékesítése, amely százalékkal haladta meg az­­ első félévben befejezett ter­melésállományt. A termé­kek 19 százalékát vállala­taink exportálták. Különö­sen nagy volt a kereslet a külföldi piacokon a hidro­­glóbusok, a konzervipari, valamint a baromfiipari a termékek iránt. Ám, mint vállalatok értékesítési adataiból kiderült, a megye ipari termékei belföldön is jó piacra találtak. N. O. az Izraeli Kommunista Párt főtitkára Kádár Jánosnál Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára szerdán fogadta Meir Cim­ert, az Izraeli Kommunista Párt főtitkárát. A ta­lálkozón kölcsönös tájékoztatásra és eszmecserére került sor az időszerű nemzetközi kérdésekről, a kommunista és munkásmozgalom, valamint az imperializmus elleni küzdelem előtérben álló problémáiról. A találkozó során megvitatott kérdésekben ismételten kifejezésre jutott a két testvérpártnak a marxizmus—leninizmus, a pro­letár internacionalizmus elvein nyugvó nézetazonossága. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen részt vett Komócsin Zoltán, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára és Garai Róbert, a KB kül­ügyi osztályának helyettes vezetője. Megvizsgálják a tsz-ek és a háztáji gazdaságok együttműködését Ülésezett a megyei NEB Tegnap délelőtt ülést tar­tott Kecskeméten a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Az ülésen — amelyet Dar­vas Lászlóné, a megyei NEB főrevizora nyitott meg — részt vettek többek kö­zött Kiss József és Atzél László, a KNEB képviselői, valamint a járási és városi NEB-ek elnökei. Az ülés célja annak a vizsgálatnak a beindítása, amely országos munkaterv alapján a következő hetek­­ben kerül lebonyolításra a megyénkben is. A népi el­lenőrök részletesen elemez­ni fogják, hogy milyen a termelőszövetkezetek és háztáji gazdaságok közötti a gazdasági kapcsolat. Az elemző munka során Bács- Kiskun megyében közel öt­ven termelőszövetkezetet keresnek fel a népi ellen­őrök, s velük együtt a fel­kért mezőgazdasági és közgazdasági ismeretekkel rendelkező szakemberek. Választ keresnek arra, hogy az illetékes szervek és maguk a közös gazdaságok­­ milyen módon segítik — s vagy segítik-e — a háztáji­­ gazdaságokat termelésük,­­ árutermelő tevékenységük kibontakoztatásában. Meg­nézik azt is, hogy a gazda­sági reform óta hogyan alakult a háztáji gazdasá­gok termelése, s ez milyen változásokat idézett elő a közös és a háztáji gazdaság termelési szerkezetében, arányaiban, stb. A vizsgálat — a tervek szerint — szeptember vé­géig tart Tanévnyitó előtt A marxizmus—leniniz­mus esti egyetem sikeres tanévet zárt az idén. A hároméves általános tago­zaton első ízben alkalmaz­ták a szigorlati rendszert, azaz a hallgatóknak az év végén két félév anyagá­ból kellett vizsgázni. A számonkérésnek ez az emelt szintje eredményes­nek bizonyult, a hallgatók nagyobb összefüggéseket tudtak megragadni az anyagból, készültségről alaposabb fel­­tették bi­zonyságot. A fokozott kö­vetelmények hatása az osztályzatokon alig vehető észre, a lemorzsolódók ará­nya sem növekedett szá­mottevően, az évet megkezdő 766 hallgatóból 691-en jutot­tak el a vizsgákig. A szakosító és kiegészítő tagozatokon emelkedtek a tanulmányi eredmények és hasznosnak bizonyultak a speciális különösen kollégiumok is, a vezetőképző, illetve a káder- és sze­mélyzeti munkával kap­csolatos tanfolyam. Az elmúlt tanév fontos eseményei közé tartozott még a Lenin-centenárium és a felszabadulás 25. év­fordulójáról való megem­lékezés. Mindkét esemény méltón tükröződött az Ok­tatási Igazgatóság munká­jában, magas színvonalú tudományos ülésszakot tar­tottak mindkét témával kapcsolatban. A marxizmus—leniniz­mus ideológiája iránti ér­deklődés magas szintű me­gyénkben. Az új tanévet mintegy ezer hallgatóval kezdi meg szeptember 7- én az esti egyetem. A hároméves általános ta­gozatnak több mint 700, a szakosítóknak csaknem 150, a kiegészítő szakok­nak mintegy 60, a speci­ális kollégiumoknak pedig 100 hallgatója lesz. Örven­detes változásnak mondha­tó, hogy a magyar mun­kásmozgalmi szakosítóra, amely iránt az elmúlt években mérsékeltebb volt az érdeklődés, az idén kellő számban jelentkez­tek. Az első évfolyamra egyébként nem volt kön­­­nyű bekerülni, a felvételi bizottságoknak sokszor ne­héz volt a döntés. Az ál­talános tagozatra 380 je­lentkezőből csak 244 hall­gató felvételére volt lehe­tőség, pedig még rajtuk kívül is sokan derekasan helytálltak a felvételi vizsgákon. A most induló évfolyam hallgatóinak 67 százaléka párttag, 35 százaléka egyetemet és főiskolát 56 végzett, százaléka érettségivel rendelkezik. Mindössze százalék­a csak általános 9 iskolát végzettek száma, de ők is többségükben a esti marxizmus—leninizmus középiskolákról ke­rültek ide. Az esti egyetem hallga­tóinak legnagyob­b része —­ mintegy 42 százaléka — 30 és 40 év közötti. 33 szá­zalék­a 30 év alatti, de szép számmal vannak je­len az 50 éven felüli kor­osztály képviselői. (A ma­gyar munkásmozgalmi­ ta­gozatnak még egy 74­­ éves hallgatója is van.) Az általános tagozaton és a szakosítókon kívül az új tanévben is indítanak speciális kollégiumokat a­ vezetőképzés, a káder- és személyzeti munka, a pro­­pagan­da munk­a témáiból, illetve esztétikából és ag­rárpolitikából. Az utóbbi két seociális kollégiumi először indul megyénkben, munkájukba való bekap­csolódásra még mindig van lehetőség. Újdonságot jelent a kö­­­vetkező év programjában, hogy Kecskeméten és Kis­kunfélegyházán újszerű ok­tatást vezetnek be politi­­kai gazdaságtanból, egye­lőre kísérleti jelleggel. Az új rendszer nem választja el mereven a kapitalizmus és a­­ szocializmus politikai gazdaságtanát. Az 1970—71-es tanév a szokásos tananyag feldol­gozásán kívül még két rendkívül fontos feladatot hoz magával. A hallgatók az év folyamán részlete­sen feldolgozzák az MSZMP X. kongresszusának anya­gát, majd tavasszal az SZKP kongresszusa lesz számos szeminárium té­mája. , Sz. J. Tető alá került Új társasház magasodik Kecskeméten a Sétatér ut­cában , ezúttal a Bácska Ktsz építőinek jóvoltából. A kulcsátadásra még ebben az évben sor kerül. (Pásztor Zoltán felvétele) XXV. évf. 184. szám 1970. augusztus 7. PÉNTEK Árai 90 fillér állandó ügyeletet tartanak a növényvédők Miu­l a peronoszpóra a homoki szőlőkben Növényvédelmi szem­pontból is drága az idei év. Bács-Kiskun megye kiter­jedt ültetvényein, zöldsége­seiben és szántóföldjein kora tavasz óta állandó ügyeletet tartanak a nö­vényvédők. Az intenzív védekezést példázza, hogy helyenként már tizedszerre fordulnak a gépek a szőlősökben. Át­lagosan pedig a hetedik permetezésnél tartanak. Eddig csak a szőlőültetvé­nyeken több mint három­millió hektoliter védőlevet szórtak a tőkékre. A bor­termelés költségeit máris súlyosan terheli a védeke­zés ára. Az idén egy hold szőlő növényvédelmének költsége — gép- és élőmun­ka felhasználással együtt — meghaladja az ezer forin­tot. A gondos védekezés el­lenére még a kárral is szá­molni kell. A páradúsabb­­ területeken tíz-tizenöt szá­zalékban pusztított a pe­­­­ronoszpóra. A fertőzési ve­szély még nem szűnt meg. Az állami és termelőszövet­kezeti gazdaságokban ezer­­háromszáz speciális gép szolgálja a növényvédel­met. Az állami gazdaságok­ban, ahol ebből 500 gép dolgozik, már be tudják tartani a két-háromnapos permetezési fordulót. Ezzel szemben a jóval kiterjed­tebb ültetvényekkel rendel­kező termelőszövetkezeti gazdaságokban elhúzódik a növényvédelem, a jelenlegi gépparkban négynapon­ként, kétnapos késéssel tudnak csak fordulni a per­metezők. A növényegészségügyi szolgálat a szőlőn kívül a gyümölcsösökben és a szán­tóföldeken is teljes figyel­met igényelt. A zárt ültet­vényeken és házi kertek­ben az almásokban a liszt­harmat, a varasodás, és a molyosodás ellen kellett védeni a fákat, valamint a termést. A gyümölcsösök zömében is tizedszerre per­meteznek. Ha figyelembe vesszük a zöldséges kertek növényvédelmét, a szántó­földek vegyszerezését, eddig összesen négymillió hektoli­ter permetlevet használtak fel Bács-Kiskun megyében. Pénzre váltva ez több mint 200 millió forint kiadást je­lent. .

Next