Petőfi Népe, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-12 / 214. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! TOFItKFE A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS- KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA G'ÍV XXV. évf.^SS.'szám Nagyobb önállóság, intenzívebb fejlődés ]fC^gyer szövetkezeti nagyaktíva Kecskeméten Pártunk szövetkezetpolitikai irányelvei élénk visszhangra találtak a megye szövetkezeteiben dolgozó kommunisták körében. Ennek nyomán került sor a megyei szövetkezeti nagyaktíva megrendezésére pénteken Kecskeméten, az Árpád moziban. Az egész napos értekezletre százával érkeztek meg a megye tszeinek, szakszövetkezeteinek, ktsz-einek, fogyasztási és értékesítő szövetkezeteinek, lakásszövetkezeteinek küldöttei. Az elnökségben helyet foglalt dr. Molnár Frigyes, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a SZÖVOSZ elnöke, Erdősi József, az MSZMP megyei bizottságá nak első titkára, Buda Gábor, a megyei pártbizottság titkára, Harangozó Ede, az MSZMP Központi Bizottsága Gazdaságpolitikai Osztályának munkatársa, Ferenczi Tibor, az OKISZ elnökhelyettese, dr. Kőrös Gáspár, a megyei tanács vb-elnökhelyettese, Brachna János, a MÉSZÖV elnöke, Fekete László, a KISZÖV elnöke, Herczegh Gábor, a Szakszövetkezetek Kiskőrösi Területi Szövetségének elnöke és Körmendi Károly, a Bácskai Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének elnöke. A nagyaktívát Erdősi József nyitotta meg. Majd Buda Gábor tartotta meg vitaindító előadását. Buda Gábor beszámolója Szövetkezeti mozgalmunkra a dinamikus fejlődés, az új módszerek keresése, a fokozatos stabilizálódás a jellemző. Ezért is nagy jelentőségű, hogy megyénk szövetkezeti kommunista aktivistái megvitassák a mozgalom időszerű kérdéseit. Jó alapul szolgál ehhez az MSZMP Szövetkezetpolitikai Munkaközössége által készített ,,Irányelvek a szövetkezeti mozgalom fejlesztésére és a kommunisták tevékenységére a szövetkezetekben” című előterjesztés, melyet a Politikai Bizottság megtárgyalt és jóváhagyott. Nem hallgathatjuk el az eredményeket, de kommunista őszinteséggel és nyílt kritikával kell beszélnünk a problémákról, ellentmondásokról és a hibákról is. Főleg a szövetkezeti tagsági, továbbá a csoportérdekek, valamint az össztársadalmi érdek vonatkozásában szükséges egyetértenünk. Ezzel, úgy gondoljuk, nagyban szolgáljuk a pártunk X. kongresszusára való felkészülést is. Értekezletünkön képviselteti magát a szövetkezeti mozgalom minden típusa, ágazata, formája és a szövetkezeti tagság valamennyi rétege. Szükséges, hogy közös erővel gyorsítsuk a mozgalom fejlődését és feloldjuk a haladást gátló tényezőket, kiküszöböljük az átmenetileg felmerülő ellentmondásokat. Kettős feladat A szövetkezetek, mint szervezett tulajdonosi kollektívák mindenkor kettős — gazdasági és társadalompolitikai — célt szolgáltak. A szocialista állam politikai és gazdasági segítségével önállóan tevékenykednek; demokratikus működésük, önkormányzatuk keretei között a tagok egyéni, valamint a szövetkezeti csoport érdekeit összhangba hozzák a társadalom egészének érdekeivel. A szövetkezeti gazdálkodás szerves része a szocialista gazdálkodásnak, ezért pártunk és szocialista államunk mindig hathatósan támogatja a szövetkezetek működését. Az előadó utalt arra, hogy a szövetkezeti vagyon a tagok közös tulajdona, de a társadalmi tulajdon más formáival egyenjogú. Hozzátette: alapvető érdekünk, hogy a szövetkezeti tulajdon erősödjék, ezért gazdaságpolitikánkat távlatokban is a szocialista tulajdon mindkét formájának, az állami és a szövetkezeti tulajdon együttes, összehangolt fejlesztésére kell alapoznunk. Az irányelvekben és a korábban kiadott jogszabályokban is alapvető tétel a vállalatszerű gazdálkodás erősítése: a szövetkezetek bevételeiből fedezik kiadásaikat, biztosítják tagjaik életkörülményeinek javítását, s alapot teremtenek a bővített újratermeléshez. Kifejtette, hogy az elméleti és a gyakorlati tapasztalatok alapján a szövetkezetek két típusát különböztethetjük meg: a munkaszövetkezeteket (ide tartoznak a mezőgazdasági és ipari termelő- és szolgáltató szövetkezeti ágazatok), valamint a fogyasztási és egyéb szövetkezeti típusokat (fogyasztási és értékesítő, lakás-, továbbá takarékszövetkezeti ágazatok). Kiemelte, hogy a megyében nagy jelentőséggel bírnak a sajátos viszonyok között kialakult és megerősödött mezőgazdasági szakszövetkezetek. Hangsúlyozta, hogy az említett rendező elv nem merev dogma: termelő ágazatok a fogyasztási szövetkezetek keretében is létrejönnek, de a termeléssel foglalkozó szövetkezetek is folytathatnak értékesítő és szolgáltató tevékenységet. Másfélszázezres taglétszám A megyében jelenleg összesen 406 szövetkezetet tartanak nyilván, megoszlásak szerint a következő részletezésben: 179 tsz, 2 halászati tsz, 70 szakszövetkezet, 20 különböző szintű szövetkezeti vállalkozás, 59 ipari szövetkezet, 36 fogyasztási és értékesítő szövetkezet, 24 takarékszövetkezet, 15 lakásszövetkezet és 1 ’garázsszövetkezet működik megyénk területén. A fogyasztási szövetkezetek keretében a legkülönbözőbb társulások tevékenykednek. A szövetkezeteknek ez a mérete jóval meghaladja az országos arányokat. 157 ezer aktív kereső alkotja a szövetkezeti taglétszámot, s az az összes kereső 58,5 százaléka. A szövetkezeti szektorban dolgozik a mezőgazdasági aktív keresők 84, az ipari és építőipari dolgozók 27, és a kereskedelmi dolgozók 53,5 százaléka. Jelentős a szövetkezeti szektor részesedése a főbb ágazatok teljesítményéből. A mezőgazdasági termelés 76,3, az építőipar 27,4, az ipari termelés 12,1, a szolgáltatás 86 százaléka szövetkezeti keretben valósul meg. A kiskereskedelmi és vendéglátóipari forgalomból a szövetkezetek részesedése 49 százalék. A lakásszövetkezetek 320 millió forint értékű lakás felett rendelkeznek. A takarékszövetkezetek betétállománya 304 millió forint, s ez megyei 15,6 százaléka.betétállomány A tsz-ekben az átszervezést követően fokozatos koncentráció ment végbe, ennek folytán a tsz-ek átlagos területe 2300 holdról (Folytatása a 3. oldalon) : • x4** ■ Buda Gábor megnyitó beszédét tartja. A jövő kedden nyílik az ENSZ jubileumi ülésszaka NEW YORK (MTI) Köves Tibor, az MTI tudósítója jelenti: Az Egyesült Nemzetek Szervezetének jövő kedden kezdődő jubileumi ülésszakára élénkülő folyosói eszmecserék jegyében készülődnek a 126 tagállam képviselői a New York-i üvegpalotában, amelyet sokan a háborús feszültségektől terhes nemzetközi élet első számú biztonsági szerepének tekintenek. A világszervezet ezüstjubileumának hivatalos dátuma október 24. — ezen a napon lépett életbe 25 évvel ezelőtt az 50 alapító tagállam által San Franciscóban jóváhagyott alapokmány. A vezető államférfiak New York-i látogatásával kapcsolatban máris a nemhivatalos két- és többoldalú csúcstalálkozók sorozatának lehetőségét emlegetik az ENSZ-palota folyosóin. Amerikai politikai körökben a várható „legfontosabb látogatóként” Koszigin szovjet kormányfőt emlegetik. Nixon elnök számára ugyanis hivatalba lépése óta ez lenne az első alkalom arra, hogy személyesen találkozzék a szovjet kormányfővel. Amerikai megítélés szerint az ENSZ-évforduló nyújtotta alkalom fontosságát külön aláhúzzák a közel-keleti helyzet aggasztó fejlemények Vita a negyedik ötéves terv tanácsi előirányzatairól 160 ezer l 2500 tanterem 6 ezer kórházi ágy Értekezlet kezdődött pénteken délelőtt a Parlament gobelin termében: a megyei és megyei jogú városi tanácsok végrehajtó bizottságainak elnökei — egyebek között — megvitatják a negyedik ötéves terv tanácsi előirányzatait. A negyedik ötéves tervről szóló törvényjavaslatot véglegesen az országgyűlés hagyja majd jóvá. Az előzetesen kidolgozott népgazdasági tervjavaslat azonban megfelelő alapot adott a tanácsi tervek elkészítéséhez. Eszerint a tanácsi beruházások több mint 70 százalékát lakásépítésre, több mint tíz százalékát pedig közműfejlesztésre fordítják a következő öt esztendőben. Tanácsi beruházásként a negyedik ötéves tervben mintegy 160 ezer lakás épül fel, kétszer annyi, mint a most záruló ötéves tervidőszakban. A terv összesen mintegy 2500 új általános iskolai tanterem és több mint 900 diákotthoni hely megépítésével számol. A fejlesztés elsősorban a legrosszabbul ellátott körzet — mindenekelőtt Bács, Borsod, Fejér, Hajdú, Pest, Szabolcs és Veszprém megyék — helyzetének javítására szolgál. Az egészségügyi és szociális ellátás legfontosabb fejlesztésének feladata fekvőbeteg-ellátás javítása, a A tervidőszakban a tanácsi gyógyintézetek ágyainak száma több mint 6 ezerrel növekszik. A járóbeteg-ellátás javítása érdekében 250 általános orvosi körzetet és csaknem 300 gyermekorvosi körzetet alakítanak ki, s a napi szakorvosi óraszámot hozzávetőlegesen 6 ezerrel növelik. Tanévnyitó a műszaki főiskolán Tegnap délelőtt került sor a kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola tanévnyitó ünnepélyére. Keresztes Nagy Imre igazgatóhelyettes üdvözölte a megjelenteket, akik között ott volt Madarász László, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese, Dudás Benjámin, a megyei pártbizottság művelődési és propaganda osztályának vezetője és dr. Varga József, Műszaki Egyetem gépészkarának dékánja, majd megnyitotta az 1970—71 -es tanévet. Mátai László igazgatóhelyettes beszámolt az első főiskolai év tapasztalatairól. Az eddig lezajlott államvizsgák eredményei azt mutatják, hogy az intézet rászolgált a főiskolai címre. Nem elégedettek azonban az elért eredményekkel, tovább akarják emelni az oktatás színvonalát. Elsősorban a hallgatók feladatmegoldó készségét szeretnék javítani. Ennek érdekében fejlesztik a készülék- és szerszámszerkesztést, valamint a típustechnológiák oktatását, és erősíteni akarják a tudományos diákkör tevékenységét. Az előrelépés tárgyi feltételeiről szólva elmondotta, hogy az árvíz okozta építőanyag- és építőkapacitás-hiány lelassította az iskolában folyó építkezéseket, ezért gondot okoz a tantermek hiánya. A kollégiumi kevesebb helyek száma is a szükségesnél. Örvendetes viszont, hogy bővült az oktatói létszám, főleg a műszaki alaptárgyi és gyártástechnológia tanszéken. Dr. Varga József a Műszaki Bejegym és a főiskola együttműködésének lehetőségeiről beszélt. Utolsó aktusként került sor a kétszázötven elsőéves hallgató ünnepélyes eskütételére P. M.