Petőfi Népe, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-12 / 214. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! TOFItKFE A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT B­Á­C­S­- KIS­K­UN­ MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA G'ÍV XXV. évf.^SS.'szám Nagyobb önállóság, intenzívebb fejlődés ]­fC^gyer szövetkezeti nagyaktíva Kecskeméten Pártunk szövetkezetpolitikai irányelvei élénk vissz­hangra találtak a megye szövetkezeteiben dolgozó kommunisták körében. Ennek nyomán került sor a megyei szövetkezeti nagyaktíva megrendezésére pén­teken Kecskeméten, az Árpád moziban. Az egész na­pos értekezletre százával érkeztek meg a megye tsz­­einek, szakszövetkezeteinek, ktsz-einek, fogyasztási és értékesítő szövetkezeteinek, lakásszövetkezeteinek kül­döttei. Az elnökségben helyet foglalt dr. Molnár Frigyes, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a SZÖVOSZ elnöke, Erdősi József, az MSZMP megyei bizottságá­­ nak első titkára, Buda Gábor, a megyei pártbizottság titkára, Harangozó Ede, az MSZMP Központi Bizott­sága Gazdaságpolitikai Osztályának munkatársa, Fe­­renczi Tibor, az OKISZ elnökhelyettese, dr. Kőrös Gáspár, a megyei tanács vb-elnö­khelyettese, Brachna János, a MÉSZÖV elnöke, Fekete László, a KISZÖV elnöke, Herczegh Gábor, a Szakszövetkezetek Kiskő­rösi Területi Szövetségének elnöke és Körmendi Ká­roly, a Bácskai Termelőszövetkezetek Területi Szövet­ségének elnöke. A nagyaktívát Erdősi József nyitotta meg. Majd Buda Gábor tartotta meg vitaindító előadását. Buda Gábor beszámolója Szövetkezeti mozgal­munkra a dinamikus fej­lődés, az új módszerek ke­resése, a fokozatos stabili­zálódás a jellemző. Ezért is nagy jelentőségű, hogy me­gyénk szövetkezeti kom­munista aktivistái megvi­tassák a mozgalom idősze­rű kérdéseit. Jó alapul szol­gál ehhez az MSZMP Szö­vetkezetpolitikai Munkakö­zössége által készített ,,Irányelvek a szövetkezeti mozgalom fejlesztésére és a kommunisták tevékeny­ségére a szövetkezetekben” című előterjesztés, melyet a Politikai Bizottság meg­tárgyalt és jóváhagyott. Nem hallgathatjuk el az eredményeket, de kommu­nista őszinteséggel és nyílt kritikával kell beszélnünk a problémákról, ellentmon­dásokról és a hibákról is. Főleg a szövetkezeti tagsá­gi, továbbá a csoportérde­kek, valamint az össztársa­dalmi érdek vonatkozásá­ban szükséges egyetérte­­nünk. Ezzel, úgy gondol­juk, nagyban szolgáljuk a pártunk X. kongresszusára való felkészülést is. Értekezletünkön képvi­selteti magát a szövetkezeti mozgalom minden típusa, ágazata, formája és a szö­vetkezeti tagság valamen­­­nyi rétege. Szükséges, hogy közös erővel gyorsítsuk a mozgalom fejlődését és fel­oldjuk a haladást gátló té­nyezőket, kiküszöböljük az átmenetileg felmerülő el­lentmondásokat. Kettős feladat A szövetkezetek, mint szervezett tulajdonosi kol­lektívák mindenkor kettős — gazdasági és társada­lompolitikai — célt szol­gáltak. A szocialista állam politikai és gazdasági se­gítségével önállóan tevé­kenykednek; demokratikus működésük, önkormányza­tuk keretei között a tagok egyéni, valamint a szövet­kezeti csoport érdekeit összhangba hozzák a társa­dalom egészének érdekei­vel. A szövetkezeti gazdál­kodás szerves része a szo­cialista gazdálkodásnak, ezért pártunk és szocialis­ta államunk mindig hat­hatósan támogatja a szö­vetkezetek működését. Az előadó utalt arra, hogy a szövetkezeti vagyon a tagok közös tulajdona, de a társadalmi tulajdon más formáival egyenjogú. Hoz­zátette: alapvető érdekünk, hogy a szövetkezeti tulaj­don erősödjék, ezért gaz­daságpolitikánkat távlatok­ban is a szocialista tulaj­don mindkét formájának, az állami és a szövetkeze­ti tulajdon együttes, össze­hangolt fejlesztésére kell alapoznunk. Az irányelvek­ben és a korábban kiadott jogszabályokban is alapve­tő tétel a vállalatszerű gaz­dálkodás erősítése: a szö­vetkezetek bevételeiből fe­dezik kiadásaikat, biztosít­ják tagjaik életkörülmé­nyeinek javítását, s alapot teremtenek a bővített új­ratermeléshez. Kifejtette, hogy az elmé­leti és a gyakorlati tapasz­talatok alapján a szövet­kezetek két típusát külön­böztethetjük meg: a mun­kaszövetkezeteket (ide tar­toznak a mezőgazdasági és ipari termelő- és szolgálta­tó szövetkezeti ágazatok),­­ valamint a fogyasztási és­­ egyéb szövetkezeti típuso­kat (fogyasztási és értéke­sítő, lakás-, továbbá taka­rékszövetkezeti ágazatok). Kiemelte, hogy a megyében nagy jelentőséggel bírnak a sajátos viszonyok között kialakult és megerősödött mezőgazdasági­­ szakszö­vetkezetek. Hangsúlyozta, hogy az említett rendező elv nem merev dogma: termelő ága­zatok a fogyasztási szövet­kezetek keretében is létre­jönnek, de a termeléssel foglalkozó szövetkezetek is folytathatnak értékesítő és szolgáltató tevékenységet. Másfélszázezres taglétszám A megyében jelenleg összesen 406 szövetkezetet tartanak nyilván, megosz­lásak­ szerint a következő részletezésben: 179 tsz, 2 halászati tsz, 70 szakszö­vetkezet, 20 különböző szin­tű szövetkezeti vállalkozás, 59 ipari szövetkezet, 36 fo­gyasztási és értékesítő szö­vetkezet, 24 takarékszövet­kezet, 15 lakásszövetkezet és 1 ’garázsszövetkezet mű­ködik megyénk területén. A fogyasztási szövetkeze­tek keretében a legkülön­bözőbb társulások tevé­­kenykednek. A szövetkezeteknek ez a mérete jóval meghaladja az országos arányokat. 157 ezer aktív kereső alkotja a szövetkezeti taglétszámot, s az az összes kereső 58,5 százaléka. A szövetkezeti szektorban dolgozik a me­zőgazdasági aktív keresők 84, az ipari és építőipari dolgozók 27, és a kereske­delmi dolgozók 53,5 száza­léka. Jelentős a szövetkezeti szektor részesedése a főbb ágazatok teljesítményéből. A mezőgazdasági termelés 76,3, az építőipar 27,4, az ipari termelés 12,1, a szol­gáltatás 86 százaléka szö­vetkezeti keretben valósul meg. A kiskereskedelmi és vendéglátóipari forgalom­ból a szövetkezetek része­sedése 49 százalék. A lakás­­szövetkezetek 320 millió fo­rint értékű lakás felett rendelkeznek. A takarék­­szövetkezetek betétállomá­­­nya 304 millió forint, s ez megyei 15,6 százaléka.betétállomány A tsz-ekben az átszerve­zést követően fokozatos koncentráció ment végbe, ennek folytán a tsz-ek át­lagos területe 2300 holdról (Folytatása a 3. oldalon) : • x4** ■ Buda Gábor megnyitó beszédét tartja. A jövő kedden nyílik az ENSZ jubileumi ülésszaka NEW YORK (MTI) Köves Tibor, az MTI tu­dósítója jelenti: Az Egyesült Nemzetek Szervezetének jövő kedden kezdődő jubileumi üléssza­kára élénkülő folyosói esz­mecserék jegyében készü­lődnek a 126 tagállam kép­viselői a New York-i üveg­palotában, amelyet sokan a háborús feszültségektől terhes nemzetközi élet első számú biztonsági szerepé­nek tekintenek. A világszervezet ezüst­jubileumának hivatalos dá­tuma október 24. — ezen a napon lépett életbe 25 évvel ezelőtt az 50 ala­pító tagállam által San Franciscóban jóváhagyott alapokmány. A vezető államférfiak New York-i látogatásával kapcsolatban máris a nem­hivatalos két- és többolda­lú csúcstalálkozók soroza­tának lehetőségét emlegetik az ENSZ-palota folyosóin. Amerikai politikai körök­ben a várható „legfonto­sabb látogatóként” Koszi­gin szovjet kormányfőt emlegetik. Nixon elnök szá­mára ugyanis hivatalba lé­­pése óta ez lenne az első alkalom arra, hogy szemé­lyesen találkozzék a szov­jet kormányfővel. Ameri­kai megítélés szerint az ENSZ-évforduló nyújtotta alkalom fontosságát kü­lön aláhúzzák a közel-keleti helyzet aggasztó fejlemé­nyek Vita a negyedik ötéves terv tanácsi előirányzatairól 160 ezer l 2500 tanterem 6 ezer kórházi ágy Értekezlet kezdődött pénteken délelőtt a Par­lament gobelin termében: a megyei és megyei jogú városi tanácsok végrehaj­tó bizottságainak elnökei — egyebek között — meg­vitatják a negyedik ötéves terv tanácsi előirányzatait. A negyedik ötéves terv­ről szóló törvényjavasla­tot véglegesen az ország­­gyűlés hagyja majd jóvá. Az előzetesen kidolgozott népgazdasági tervjavas­lat azonban megfelelő alapot adott a tanácsi tervek el­készítéséhez. Eszerint a ta­nácsi beruházások több mint 70 százalékát lakás­építésre, több mint tíz százalékát pedig közmű­­fejlesztésre fordítják a kö­vetkező öt esztendőben. Tanácsi beruházásként a negyedik ötéves tervben mintegy 160 ezer lakás épül fel, kétszer annyi, mint a most záruló ötéves tervidőszakban. A terv összesen mintegy 2500 új általános iskolai tanterem és több mint 900 diákott­honi hely megépítésével számol. A fejlesztés első­sorban a legrosszabbul el­látott körzet — mindenek­előtt Bács, Borsod, Fejér, Hajdú, Pest, Szabolcs és Veszprém megyék — hely­zetének javítására szolgál. Az egészségügyi és szociá­lis ellátás legfontosabb fejlesztésének feladata fekvőbeteg-ellátás javítása, a A tervidőszakban a taná­csi gyógyintézetek ágyai­nak száma több mint 6 ezerrel növekszik. A járó­beteg-ellátás javítása ér­dekében 250 általános or­vosi körzetet és csaknem 300 gyermekorvosi körze­tet alakítanak ki, s a napi szakorvosi óraszámot hoz­závetőlegesen 6 ezerrel nö­velik. Tanévnyitó a műszaki főiskolán Tegnap délelőtt került sor a kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola tanévnyitó ünne­pélyére. Keresztes Nagy Imre igazgatóhelyettes üd­vözölte a megjelenteket, akik között ott volt Mada­rász László, a megyei ta­nács végrehajtó bizottsá­gának elnökhelyettese, Du­dás Benjámin, a megyei pártbizottság művelődési és propaganda osztályának ve­zetője és dr. Varga József, Műszaki Egyetem gépész­karának dékánja, majd megnyitotta az 1970—71 -es tanévet. Mátai László igazgatóhe­lyettes beszámolt az első főiskolai év tapasztalatai­ról. Az eddig lezajlott ál­lamvizsgák eredményei azt mutatják, hogy az intézet rászolgált a főiskolai cím­re. Nem elégedettek azon­ban az elért eredmények­kel, tovább akarják emelni az oktatás színvonalát. El­sősorban a hallgatók fel­adatmegoldó készségét sze­retnék javítani. Ennek ér­dekében fejlesztik a készü­lék- és szerszámszerkesz­tést, valamint a típustech­nológiák oktatását, és erő­síteni akarják a tudomá­nyos diákkör tevékenysé­gét. Az előrelépés tárgyi feltételeiről szólva elmon­dotta, hogy az árvíz okoz­­­ta építőanyag- és építőka­pacitás-hiány lelassította az iskolában folyó építke­zéseket, ezért gondot okoz a tantermek hiánya. A kol­légiumi kevesebb helyek száma is a szükségesnél. Örvendetes viszont, hogy bővült az oktatói lét­szám, főleg a műszaki alaptárgyi és gyártástech­nológia tanszéken. Dr. Varga József a Mű­szaki Bejegym és a főis­kola együttműködésének lehetőségeiről beszélt. Utol­só aktusként került sor a kétszázötven elsőéves hall­gató ünnepélyes eskütéte­lére P. M.

Next