Petőfi Népe, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-22 / 93. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1982. április 22. A JÓ MUNKA MEGÉRDEMELT JUTALMA Vándorzászló P Izsákon Az hektáron, ötezer hat község határában gazdálkodó nagyüzem KISZ-életét hét fős bizottság irányítja. A különböző kerületekben négy, önálló szervezet alapműködik, a tagság igényének megfelelően, a helyi adottságok figyelembevételével szeállított oszdóprogramokkal. Az elmúlt három, de különösen a tavalyi bizonyította, és hogy az alapszervezetek éltek a lehetőséggel, s kialakult a specializálódás. Nem könnyű feladat egy-egy rendezvényt kár a tagság megszervezni, amijelentős részére otthon a háztartási munka, illetve kisgyermek vár. A II. kerületben például „háztartási” alapszervezet működik. Míg vigyáz a gyerekekre, addig valaki az asszonyok makraméznak, a férfiak pedig asztaliteniszezhetnek. Egyszóval van megoldás a közös programban való részvételre. A KISZ-szervezetek egyik legfontosabb feladata a kádermunka. Az elmúlt esztendőben hatan lettek párttagok a KISZ ajánlásával. Velük együtt összesen huszonegyen tagjai a KISZ- nek és a pártnak, ami elősegíti a jó kapcsolatot. Ugyanilyennek mondható az együttműködés a gazdaság vezetőivel. Az utóbbi években az úgynevezett kerületi négyszögben már megfelelő tekintéllyel rendelkezik a fiatalok képviselője. Alapvető, legfőbb cél a munkahelyi, becsületes helytállás. A régebbi gyakorlat szerint élenjártak ugyan a KISZ-tagok a munkaversenyben, de bizonyos érdektelenséget figyeltek meg. A mozgalmat fellendítette, amikor a fiatalok bevonásával új versenyszabályzatot adtak ki. Szép számmal vettek részt — 12 elfogadott újítással — a 30 éven aluliak a termelés korszerűsítésében. 3 Izsákon — már a második éve —, új útra tértek a politikai képzésben. Szétválasztották a tagságot az eltérő politikai és iskolai végzettség szerint, és külön foglalkozásokat tartanak. Az ifjúsági vitakörökön, amelyek témáit az érdeklődésnek megfelelően alakítják, mintegy 70 százalékos a megjelenés. Emellett a KISZ-vezetők számára rendszeresen biztosítják a megfelelő tanfolyamokon való részvételt. Természetesen segítik a községi úttörőket. Minden alapszervezetnek van testvérfaja. Több olyan közös taggyűlést szerveztek, ahol megismerkedhettek az úttörők a KISZ-élettel. Azokhoz a rendezvényekhez sorolhatjuk a fenyőfaünnepélyt, a klubesteket, az úttörőavatást, a „nyitott kapu” akciót, a járási úttörő-váltótábort, amelyeken az általános iskolások mind többet tudhatnak meg az állami gazdaságról. A közvetlen politizálás lett az utóbbi időben egyre méginkább előtérbe kerül a közvetett, amikor kulturális tevékenységgel, szórakozva igyekeznek ráirányítani a tagság figyelmét a világra. Sorolhatnánk a közös színház-, mozilátogatásokat. Az irodalmi színpad évente két műsorral lép fel a gazdaságban. Az országjárást segíti az is, hogy a KISZ-bizottság titkárának aláírására 3000 kilométeres útra indulhatnak a gazdaság autóbuszával. Tavaly a Magas-Tátrában voltak, idén Csehszlovákiába szerveznek kirándulást. A recept tehát adott mindenki számára, megfelelő figyelemmel, amit megérdemel a fiatalság, vonzó munkahellyé alakítható a mezőgazdasági nagyüzem. Cz. P. A KISZ KB Vörös Vándorzászlója azoknak a KISZ-szervezeteknek adományozható, amelyek munkájukat több éven át kiemelkedően végzik — olvasható a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség közlönyében. Az idén Bács-Kiskun megyében öt szervezet érdemelte ki ezt a kitüntetést. Az egyik vándorzászlót, ezúttal első alkalommal az Izsáki Állami Gazdaság KISZ-bizottsága kapta. • Izsákon nagy jelentőséget tulajdonítanak a családi rendezvényeknek is. ANKÉT A BKK KÖZPONTJÁBAN (HL) Napirenden az alkatrészellátás Előző cikkünkből kitűnt, hogy milyen nagy gond még mindig az alkatrészellátás. Számos észrevétel, javaslat hangzott el a tanácskozáson. A megyei tanács, a forgalmazó vállalatok, és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium képviselője is elmondta véleményét. Szeberényi Gyula, a megyei tanács , mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának főelőadója — A gyártó üzemeket anyagilag érdekeltté kellene tenni az alkatrész-előállításban. Erra vonatkozóan várunk intézkedéseket. Az alkatrészbontó telepek kialakítása helyes, még többre lenne szükség. A rendelésnél, gyártásnál, felújításnál a közlekedés biztonságát segítő részegységekre fokozottabban oda kell figyelni. Dr. Mormer Miklós, a megyei AGROKER Vállalat igazgatója:— Rendelésünknek csak 60—65 százalékát igazolják vissza, és ennek is csak 70—75 százaléka érkezik meg. A krónikusan hiányzó részegységek nagyobb hányada nem gyártható házi műhelyben, felszerelés vagy dokumentáció hiánya miatt. Például: a főtengely, a fejszelep, a dugattyúgyűrű, a hengerpersely és így tovább. Sajnos, minden esztendőben változik a hiánycikkek listája, ami nagymértékben nehezíti a forgalmazó vállalatok helyzetét. Véleményem szerint, az alkatrészgyártás leggazdaságosabban ott elrdhatő meg, ahol a gép készül. A forgalmazók teremtsenek jó kapcsolatot a felhasználókkal, ismerjék igényeiket. Szükség lenne az egész országra érvényes számítógépes adatfeldolgozásra, ugyanis a meglévő alkatrészállomány ebben az esetben jobban és gyorsabban jutna rendeltetési helyére. Pető Tamás, az AGROTEK főosztályvezetője: — A pótalkatrész-gyártás, forgalmazás sajnos. . hazánkban, de a többi, szocialista orrszágokban sincs megoldva. Sok tényező összehangolásával lehetne változtatni a jelenlegi helyzeten. Az idén , 6,1 milliárd forint értékű az összes megrendelés. Erre 5 milliárd forint értékben kötöttünk szerződést. Az NDK gépek részegysége ellátására ígéretet kaptunk, de gyökeres fordulatot csak 1984-re várhatunk. A gumiipari termékeket az NDK nem exportálja, tehát az ékszíj onnan nem szerezhető be. A TAURUS gumigyár intézkedett a minőség javítása érdekében, tehát azt használjuk, amit a magyar ipar képes előállítani, vagy nincs ékszíj. Ugyanezt állapíthatom meg másról is. Az idei megrendeléseket a győri Rába Gépgyár csak 1983—84-re igazolta vissza. A központi jelzőrendszer kialakítása hasznos lenne, de nincs hozzá anyagi fedezet. Sajnos, az információáramlás átmenetileg még rosszabb is lehet, mert a tröszt megszűnésével több önálló vállalat versenyszerűen kereskedik a piacon. Ez oda vezet, hogy nem szívesen adnak információkat, amelyekből az AGRO-, TEK központi számítógépe adatokat tudna adni. Az igény jogos, de közeli időpontban nem várható az országos információs rendszer létrehozása. Az egyik termelőszövetkezeti elnök említette, hogy milyen sokat kell utazni egy-egy kis részegységért is. Ezen segíteni lehetne, ha az országos kereskedelmi hálózat nagyobb alkatrészválasztékot tartana vevőkörelben. A részegységek jelentős hányada az AGROTEK raktárán van, mert a tizenhét AGROTEK vállalat keveset rendel. Minden gyártási, felújítási szándékot támogatunk. Eddig huszonötmillió forint értékben kötöttünk hazai gyártókkal szerződést. Valamennyi kezdeményezést szívesen fogadjuk, keressenek meg bennünket. Buda Gábor, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium osztályvezetője: — A KGST országok januári összejövetelén, a Minisztertanács ülésén is szóba került a pótalkatrész-ellátás és az ezzel kapcsolatos tennivaló. Visszatérő téma ez. Hazánk gépállománya erősen elhasználódott. Szükséges az ipari háttér fejlesztése, a mezőgazdasági üzemek nem versenyképesek az ipari gyártókkal. Célszerűtlen a mezőgazdaságon belül alkatrészgyártó üzemeket létrehozni. Örülök, hogy a BKK keresi a kiutat ebből a kényszerhelyzetből. Véleményem szerint, a szocialista importból származó alkatrészekből fokozatosan javul az ellátás — hangoztatta többek között a minisztériumi osztályvezető. Sürget a tavaszi munka, a gépek nagyobb része üzemképesen indul a határba, arra nincs statisztika, hogy hány áll valamilyen részegység hiánya miatt. Ankétünkön megpróbáltuk villanásszerűen jelezni a gondokat, és ismertetni azokat az erőfeszítéseket, amelyek a jelenlegi bajok orvoslását célozzák. Kereskedő Sándor • Az NDK- gyártmányú kombájnok részegységeinek pótlására nemrég kötöttek megállapodást. AKIK VÁLLALJÁK A KOCKÁZATOT Egy derűlátó igazgató Varga József kecskeméti fiatalember az egyik szegedi technikum utolsó éves diákja volt, amikor felkereste őt a Kéziszerszámgyár személyzeti vezetője. Hamar megállapodtak. A műszaki egyetemet már a vállalat ösztöndíjasaként végezte el a jelenlegi igazgató. Mérnöki diplomával a zsebében a Kéziszerszámgyár kecskeméti reszelőgyáregységében helyezkedett el. — Ez 1969-ben történt. A kovácsi műhely vezetésével bíztak meg. Azt mondtam, vállalom, csak előbb szeretnék egymagam is kovácsolni. 'Volt ideig aki megmosolygott, ezért, de ma is úgy érzem, pótolhatatlan ismeretekkel gyarapodtam az alatt a három hónap alatt. — — Mi történt ezután? Művezető voltam, majd programozó. Később műszaki csoportvezető. Azután, talán a magam számára is váratlanul, megváltam a gyártól. Sok mindent nem így képzeltem. Nem láttam perspektívát. A MEZŐGÉP Vállalat tiszakécskei üzemét vezettem két esztendőn át. — Mi hozta vissza ide? szakma szeretete, vagy az előmeneteli lehetőség? — Nem tagadom, a fölajánlott főmérnöki állás is csábított. . De méginkább a szakma. Én itt kezdtem, ezt tanultam. Egyetemi éveim alatt minden nyári vakációm idején ebben az üzemben dolgoztam. Időközben új igazgatót kaptunk, az egykori nézeteltérések feledésbe merültek. De a MEZŐGÉP-re ma is szívesen emlékezem. Barátaim vannak ott. Sokat tanultam tőlük. — Tehát főmérnök Hogyan mentek akkoriban lett a dolgok a reszelőgyáregységben? — Akkoriban még jól. A nehézségek csak később, 1977-ben kezdődtek. Nyilvánosságra került a döntés: a vállalat új gyáregységét nem Kecskeméten, hanem Püspökladányban építik föl. S mivel mi semmilyen műszaki fejlesztést nem tudtunk produkálni, a gyáregységet a visszafejlesztendő, majd megszüntetendő üzemek kategóriájába sorolták. Tudja hány kitűnő munkás, képzett műszaki vált meg akkoriban tőlünk? — Nem tudom. Elárulná? — Ma már nem esik nehezem , de beszélni róla, íme a létszámadatok. 1975-ben a gyáregység teljes állománya: 537 fő, évvel később ugyanez: 345. Négy A termelési érték ezen idő alatt 99 millió forintról 65 millióra csökkent. — Sokan úgy tartják, hogy a folyamat megtorpanása, a dolgok jobbrafordulása Varga József igazgatói kinevezésével függ össze, ön is így látja? — Erre a kérdésre nem könnyű felelni. Ha ugyanis azt mondanám: igen, ez így roppant nagyképűen hangzana. Ám ha kijelenteném, hogy semmi közöm az egészhez, akkor joggal érdeklődhetne afelől, mit keresek én tulajdonképpen az igazgatói székben? Az igazság alighanem sokkal bonyolultabb annál, semhogy igennel vagy nemmel válaszolhatnék. Mindenekelőtt volt az üzemben egy 140—1500 főt számláló törzsgárda. Én úgy nevezem: „a csapat”. Mellettünk — nem csüggedők mellett — állt a pártszervezet és a szakszervezet. A párttitkár, szertitkár ugyancsak „öreg motorosok”. Így voltunk együtt mi elszántak, fordulatot akarók. Számunkra világos volt, hogy a magyar iparnak szüksége volt, van, lesz reszelőkre. Enélkül nem létezhet. Mármost vagy gyártjuk ezt a fontos eszközt, vagy úgy kell azt behozni külföldről valutáért. — E sorozat címe: „Akik vállalják a kockázatot”. Önök te—hát vállalták? Vállalnunk kellett! Mélyponton voltunk, lépni kényszerültünk. Tudja, ha még 50 ember kilép a gyárból, lehúzhatjuk rolót! Nem túlzás: sorskérdésekre kerestük nap mint nap a választ. Hogyan tudunk megélni és miből? Meg tudunk-e élni egyáltalán? — Pedig önök vállalati rendszerben dolgoznak. A központ nem segített? — Természetesen segített.. De az nem tarthat örökké, hogy öt gyáregység tartja el a hatodikat! Azután meg önmagunk előtt bizonyítani akartuk, hogy megállssunk végre a saját lábunkon. — Úgy tűnik, sikerült. A létszám stabilizálódott, az elmúlt éveket eredményesen zárták. Bizonyára nem volt könnyű... — Nagy vitákban, olykor nehezen születtek meg a döntések- Mit tegyünk?-Hogyan csináljuk? Munkás, műszaki, igazgató...szánmára egyaránt fogós kérdések voltak ezek. Szorongásokkal, feszültségekkel teli időszakot éltünk át. Reszelőt akartunk gyártani, holott tudtuk, ez a termék nem gazdaságos. Termékszerkezetet kellett váltanunk. Új utakon elindulnunk. — Merre? — Felismertük, hogy egyre nagyobb a kereslet a különféle barkácskészletek iránt. Gyártsunk ilyeneket! — határoztuk el. Azután a húsipari szerszámok készítése következett, mint újabb lehetőség. Piackutatás, gyártmányfejlesztés, a minőség szakadatlan javítása — ezekre összpontosítottuk az erőnket. Ma már a termékeink 20 százalékát külpiacokon értékesítjük. A kivitel háromnegyedére tőkés országokban akad vevő. Legnagyobb vásárlónk az NSZK, de szállítottunk már Ausztriába, országba, Svédországba, Francia-, Irakba és Egyiptomba is. Ám mindez nemcsak rajtunk múlott. Közrejátszottak egyes — szerencsésebben alakuló — külső körülmények is. — Melyek voltak ezek? — 1980-ban eldőlt, hogy a hazai reszelőgyártást továbbra is Kecskeméten kell folytatni. Ezt perspektívát adott, felbátorította az addig kétkedőket. Ugyanakkor az új közgazdasági szabályozók számunkra kedvezőbb eladási árakat tettek lehetővé. Kissé fellélegezhettünk ... — Túl vannak a legnehezebb éveken. Megnyugodtak aj kedélyek az üzemben? — Igen. Gyáregységünk kilenc éves szünet után 1980-ban ismét? kiváló lett. A munkások bérszínvonalát sikerült olyan mértek? ben emelni, hogy azzal a város iparának középmezőnyében he? lyezkedünk el. Ebben az ötéves tervben végre megkezdődhet a régen várt rekonstrukció.Új gépeket vásárolunk, az eddiginél termelékenyebb, korszerű gyártási eljárásokat honosítunk meg. A célunk a monoton, nehéz fizikai és munka felváltása, megkönnyítése. Nyugodt, kiegyensúlyozott nálunk a légkör. Optimisták vagyunk. Sitkei Béla Mezőgazdasági könyvespolc Arra van egy kőhíd rakva. .. Béres András az elmúlt harminc év alatt sok időt töltött a hortobágyi pusztán és a környékén élő pásztorok között. Ez a könyv gyűjtőútjainak eredménye, amelyben egy elmúló sajátos életformáról ad képet. A Mezőrgazdasági Kiadó gondozásában megjelenő műben a csikósok, a gulyások, a juhászok, a kondások személyesen mutatkoznak be. A valaha elmondott, magnetofonszalagon rögzített történeteiket olvashatjuk a könyv lapjain. Mesélnek a híres csikós számadó, Czinege János tetteiről az egymás megleckéztetésére kieszelt huncutságokról, a boszorkányos cselekedetekről, a pásztortársadalom kemény igazságtevéseiről, a pusztai asszonyok sorsáról. A csodálatos rovarvilág A rovarok osztálya az állatvilág legnépesebb csoportja. Mégis, milyen keveset tudunk róluk. A legtöbb ember érzéketlenül elhalad a rovarvilág ezernyi csodája mellett. Csak a kellemetlenkedő, káros rovarokról vesz tudomást, sokjan pedig kifejezetten utálják őket. Milyenek is valójában ezek az állatok?' Kiderül ez Sedlag professzor izgalmas könyvéből. A szerző, aki jeles szakembere a témának, művében igyekszik minden érdekességre felhívni a fegyelmet: — Hogyan látja a légy a világot? Hány szárnycsapást tesz egy rovar másodpercenként? Hogyan szervezik ,,államukat" a termeszek? Megannyi kérdés, amelyre mind választ kapunk a Mezőgazdasági Kiadó által megjelentetett könyvből. A szarvasi arborétum A városban élő emberek nosztalgiával gondolnak a természetre, a végtelen erdőkre, rónákra, folyókra, tavakra. Melyeket gyakran az úgynevezett kultúrerdők, kultúrparkok foglalták el. Ezeknek az előre megtervezett, művészi élményt nyújtó kerteknek1 hazánkban egyik legszebb, ’példáig’ *a szarvasi arborétum. Az erről szóló, immár ötödik kiadásban megjelent kötet néhány ritkaságot mutat be abból a különleges növényvilágból, amelyet évente mind többen igyekeznek felkeresni a szarvasi Holt-Körös partján. A látogatók számára is hasznos útbaigazítást ad a könyv. Ha nem veszik zölden, eladják szárítmányként Gyakran szóba kerül manapság a kertészkedés jövedelmezősége, vagy ennek hiánya. Az értékesítési szerződéskötések is azt tanúsítják, hogy a kerti vetemények vetésterülete tovább csökkent. A növekvő termelési költségek, és a leszorított felvásárlási árak között forgolódó nagyüzemi vagy háztáji termelő,, nem mindig találja meg a számítását. Kiskunmajsán a Jonathán Tsz gazdái találtak olyan megoldást, ami gazdaságosabbá teheti a kertészkedést. Ha nem kell a frisszöldségféle a termelő számára is elfogadható áron a kereskedelemnek, a határainkon túl-még akadhat rá vevő, ha az igényeinek megfelelő módon kikészítve kapja meg az árut. szövetkezetben Alyi ugyanis — az NSZK-ből, vásárolt modern , - s feldolgozó, hőkezelő gépsor segítségével — kiváló minőségű zöldség-szárítmányt tudnak gyártani. Az elmúlt esztendőben egy millió dollár értékű póré- és vöröshagyma-, zeller- és pritaminpaprika-, valamint petrezselyemszárítmányt adott el külföldre jól Jonathan Tsz. Az idén hasonló értékű külföldi szállítást tervez. A napokban kezdték felszedni a póréhagymát a szövetkezet tagjai, hogy megszárítsák, és exportra' eladják. Csupán az esőzés zavarta meg a munkájukat. Úgy tudják, hogy az' igért értékes 'anyagokat tartalmazó póréhagymát, szűkebb hazánkban egyedül ők dolgozzák fel külföldi forgalmazásra szárítmánynak. Ezzel a módszerrel a kiskunmajsai Jonathan Tsz gazdái jövedelmezőbbé tették a zöldségtermesztést. A szárítmányok exportjával a szövetkezetnek és a népgazdaságnak , egyaránt hasznot hoznak. K. A. : Gondosan válogatják a szárított zöldséget a Jonathan Tsz dolgozói. Anyagi érdekük is ehhez fűződik, hiszen a kifogástalan árut díjazzák.