Petőfi Népe, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-28 / 98. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évf. 98 szám Ara: 1,40 Ft 1982. április 28. szerda IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estis: válto­­zóan felhős idő várható, további esők­kel, futó záporokkal, helyenként hó­záporral. Az eleinte még erős, a Dunántúlon többfelé viharos észa­ki, északnyugati szél csak lassan mérséklődik. A legalacsonyabb éj­szakai hőmérséklet mínusz 1 és plusz 1 fok között, a legmagasabb nappali hőmérséklet 9 és 14 fok között lesz. (MTI) A Varsói Szerződés katonai tanácsának ülése Berlinben kedden délelőtt megnyílt a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői tag­államai katonai tanácsának so­ros ülése. Az ülésen, amelyen Viktor Kulikov, a Szovjetunió marsallja, a VSZ tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka elnököl, jelen van a katonai tanács bolgár, csehszlovák, lengyel, magyar, NDK-beli, román és szovjet tagja. A magyar delegációt Csémi Károly vezérezredes, honvédelmi államtitkár vezeti. Erich Honeckernek, az NSZEP KB főtitkárának ne­vében Heinz Hoffmann hadse­regtábornok, nemzetvédelmi miniszter, az NSZEP KB PB tagja köszöntötte a tanácsko­zás résztvevőit. I SZOLGÁLTATÁS A KÖZSÉGEKBEN A lakossági szolgáltatások fon­tosságára, azok körének és minő­ségének állandó bővítésére, javí­tására az utóbbi esztendőkben szá­mos párt- és állami határozat született. Különösen nagy szük­ség van ezekre a széles körű szol­gáltatásokra a városokban s egy­re inkább a községekben is, ahol elsősorban a kisiparosok látják el ezeket a feladatokat. Lapunk harmadik oldalán található írá­sunk arról tájékoztat, hogy Apos­­tagon milyen eredményességgel elégítik ki a lakosság szolgáltatá­si igényeit. HasB ® sacra a Mélyhűtött kertészeti termékek Bajáról A Magyar Hűtőipari Vállalat bajai gyára 1966-ban kezdte meg a próbaüzemét, s egy évvel ké­sőbb a folyamatos termelést. Felavatásával — az addig legfel­jebb a textil-, tar, az elektromos iparáról nevezetes Duna-parti vá­rosban — az élelmiszer-feldolgo­zás is meghonosodott. Igen ked­vező hatása volt ennek az egész környék mezőgazdaságára. Pár évvel az átszervezés után, olyan kertészeti ágazatok terjedtek el az egyre erősödő szövetkezetek­ben, amelyeknek korábban nem volt hagyománya. A zöldborsót, a csemegekukori­cát mint zöldségfélét, vagy zöld­babot, jórészt csak a városi, falu­si piacról ismerték. A bajai hű­tőipar és a környező gazdaságok szerződéses kapcsolata volt a ter­mesztésének, az elterjedésének a legfőbb serkentője. A bajai gyár, amely a mélyhű­tött készítményeinek tekintélyes részét külföldön értékesíti, s a zöldség-, gyümölcskereskedelem, vagy a tartósítóipar más ágaza­tainál előnyösebb értékesítési le­hetőséget kínálhatott a szerződött partnereinek. Napjainkban is hasonló a helyzet. Bartos Sándor osztályvezető tájékoztatása szerint a zöldborsó máig is a legfőbb termék, ame­lyet a kalocsai és a bajai járás úgynevezett bázisgazdaságai szál­lítanak a gyárnak. A feldolgozó üzem fejlesztési támogatást is nyújt ahhoz, hogy a­­ régi és az új partnerek korszerűsíthessék, még jobban gépesíthessék a termesz­tést. Az elmúlt esztendőben 4800 tonna nyersáru átvételéről szólt a (Folytatás a 2. oldalon.) • Kockára vágott paradicsom alakú paprikát válogatnak a bajai gyárban. ÖTÉVES A SOLTI KOSSUTH ADÓ Elemezték a működési tapasztalatokat A solti Kossuth Rádióadó-állomás most ünnepli 5 éves évfordulóját. Ez alkalomból Solton rendez­­te meg műszaki napját a Posta Rádió és Televízió­műszaki Igazgatósága. A 60-as évek végére a Kossuth­ rádió m­űsorának sugárzását a lakihegyi rádióállomás már nem tud­ta ellátni. Az igen nagy teljesítményű, azonos, vagy szomszédos csatornán sugárzó külföldi adók miatt a Kossuth ellátottsági területe beszűkült. Így szük­ségessé vált egy új nagyobb teljesítményű adó te­lepítése. A sólti rádióállomás beruházását a Ma­gyar Posta irányította. A munkában szovjet, len­gyel és magyar tervezők, gyártók és vettek részt. Az adóállomás ünnepélyes kivitelezők avatása 1977. február 16-án volt. A solti Kossuth-adó véte­li körzete nappal az egész országra kiterjed, az éj­szakai órákban, a távoli adók zavaró hatása miatt az ország területének több mint 80 százalékát lát­ja el. Az első két év alatt üzeme megbízhatóvá vált, az utóbbi években az állomás hibájából évi átlagban csak 23 perc műsorkimaradás adódott. Az alkatré­szek meghibásodása a műszerek segítségével álta­lában jó előre észlelhető, így azok javítását, cseré­jét üzemszünetben végre tudják hajtani. A solti rádióállomáson tartott műszaki napon ele­mezték az 5 év üzemeltetési tapasztalatait. Szovjet előadó foglalkozott a középhullámú antennák ter­vezési kérdéseivel. Az egész napos programban sze­repelt az adóberendezés, az állomás és külső léte­­­sítményeinek­­ megtekintése is. A délutáni órákban torony üzemeltetésének speciális problémáiról hallhattak a meghívottak.­­ A műszaki nap befeje­zéseként Űrtávközlés a Szovjetunióban címmel szovjet szakértő tartott előadást. Helmut Schmidt és Kádár János tárgyalásai Bonnban Kádár János­nak, az MSZMP KB első titkárá­nak­­ programja hivatalos — a hétfő esti bonni érkezést követő­en — tegnap reg­gel kezdődött meg a kancellári hiva­talban. Itt üdvö­zölte régi ismerős­ként vendégét Hel­mut Schmidt, Német Szövetségi a Köztársaság kan­cellárja. Már a találkozót bejelentő előzetes közleményekben is munkalátogatás­ról esett szó. Ezt igazolja most gyakorlat. A lehe­­­tőségek szerint mellőznek minden protokolláris kül­sőséget és figyel­müket, energiáju­kat a munkára, a megbeszélésekre összpontosítják. A fogadtatást követően azonnal megkezdődött az első eszmecse­re, amelyen a kétoldalú kapcso­latok vizsgálata mellett áttekintet­ték a nemzetközi helyzet néhány fontos, időszerű kérdését. A szívélyes, konstruktív légkö­rű eszmecserén áttekintették nemzetközi helyzet időszerű kér­­­déseit, különös figyelmet szentel­ve Európa békéjének és biztonsá­gának. Kifejezésre juttatták: szor­galmazzák az enyhülés folytatá­sát az európai politikai légkör javulását. Kifejtették álláspontju­kat a katonai feszültségről, csök­kentésének problémájáról és le­hetőségeiről. Hangsúlyozták a kö­zép-hatótávolságú rakétafegyve­rek korlátozásáról folyó szovjet— amerikai tárgyalások eredményes befejezésének jelentőségét. Tájékoztatták egymást a két ország helyzetéről, különös tekin­tettel a világgazdasági problé­mákra. Kádár János és Helmut Schmidt megelégedéssel üdvözöl­te a Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság kétoldalú, még sok kiaknázható lehetőséget nyújtó kapcsolatainak fejlődését. A két államférfi véle­ménycseréje az ezt követő ebéden folytatódott. Kádár János kedd délután nyugatnémet külügyminisztérium a vendégházában megbeszélést folytatott Franz Josef Strauss­­szal, a Keresztényszociális Unió, majd Helmut Kohllal, a Keresz­ténydemokrata Unió elnökével. Az MSZMP KB első titkára ezt kö­vetően Willy Brandttal, a Német Szociáldemokrata Párt elnökével tárgyalt. A nyugatnémet sajtó kedden reggel bőséges terjedelemben szá­molt be Kádár János érkezéséről. Több kommentár — a többi kö­zött a Frankfurter Rundschau, a Die Welt, a Handelsblatt, a Gene­ral Anzeiger, a Süddeutsche Frankfurter Allgemeine három cikkben számol be látogatásáról. Első oldalán ad hírt Kádár János érkezéséről és a két nap prog­ramjáról, a negyedik oldalon bu­dapesti tudósítójának beszámoló­ját közli Magyarországról, a ma­gyar külpolitikáról, majd fény­képpel illusztrálva ismerteti Ká­dár János életútját. Kádár Jánosné — aki elkísérte férjét az NSZK-ba — Helmut Schmidt feleségének társaságában külön programot bonyolít le a kétnapos látogatás idején. KECSKEMÉTEN, LAJOSMIZSÉN, BÁCSALMÁSON Kiváló vállalatok Május 1. alkalmából az ágazati minisztériumok és a szak­mai szakszervezeti központok kiváló címmel tüntették ki azokat a vállalatokat, amelyek az elmúlt esztendőben ki­emelkedő eredményeket értek el a termelésben, a hatékony gazdálkodásban, s megfelelően gondoskodtak dolgozóik élet- és munkakörülményeinek javításáról. Bács-Kiskun megyé­ben kilenc ipari vállalat kapta meg a kiváló címet, ezen kí­vül több gyárat, gyáregységet tüntettek ki. A Kecskeméti Városi Tanács Kommunális Költségvetési Üze­ménél a napokban zajlott le az ünnepi termelési tanácskozás, amelyen Palsovits József, a Helyi­ipari és Városgazdálkodási Dol­gozók Szakszervezete megyei bi­zottságának titkára nyújtotta át az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, valamint HVDSZ Központi Vezetősége ál­a­tal adományozott Kiváló Válla­lat címet. A költségvetési üzem ugyanis a közterületi munkákat létszámgondjai ellenére is kiemel­kedő eredménnyel végezte el, s az egy főre eső anyagmentes ter­melési értéke az elmúlt években ötszörösére emelkedett. Az üzem­ben tizen Vállalati Kiváló Dolgo­zó, Pólyák Péter igazgató pedig Kiváló Munkáért miniszteri ki­tüntetésiben részesült. Lajosmizsén tegnap a Vízgépé­szeti Vállalatnál — ahol az ün­nepségen részt vett Terhe Dezső, a megyei pártbizottság titkára is —, Vincze József, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettese adta át a Kiváló Vállalat címről szóló oklevelet a cég kollektívá­jának. Ezzel együtt a lajosmizsei vállalat egymás után hatodszor nyerte el a kiváló címet. Ezúttal azzal érdemelte fel, hogy tavaly 202 millió forintos exportot bo­nyolított le, amelynek több mint felét a tőkés piacokra szállította. A közel-keleti országok részére víztornyokat, hőerőmű-be­rende­zés­eket, az NSZK-nak alkatrésze­ket gyártott. A bérfejlesztés vállalatnál meghaladta a hat szá­­­zalékot, a szociális és jóléti alap­ját 18 százalékkal növelte. A jól sikerű termékszerkezet­váltás és kedvezően alakult ex­portja alapján a vállalat export­fővállalkozási jogot kapott, s az első jelentősebb üzletet már meg is kötötte Jordániával. Hét éve kapta meg a gyári ran­got a Szegedi Ruhagyár bácsal­mási üzeme, s a vállalat három egysége közül a legjobbnak oda­ítélt kiváló címet azóta három­szor érdemelte ki kollektívája, utoljára 1981-ben. Múlt évi ered­ményei közül kiemelkedik az el­ső osztályú áru arányának 1,9­9á­zalékos növelése, a reklamáció számának felére csökkenése, az, hogy a cégen belül a legkeve­s­­ebb időt vesztegették el az új termékek készítésére való átál­láskor. Kitűnt az is, hogy a bács­almási gyárban cserélődnek leg­kevésbé a dolgozók. Az újítóik másodikak lettek a vállalati ver­senyben. A Kiváló Gyár címet tanúsító oklevelet hétfőn délután ünnep­ségen adta át Juhász Géza vezér­­igazgató Bóka Istvánnénak, bácsalmási egység igazgatójának.­­ Eljött gratulálni a nagyközségbe Várnagy Istv­án, a bajai városi­járási pártbizottság titkára, s je­len voltak a helybeli párt és ta­nácsi szerv képviselői. A szocia­lista brigádok megjutalmazására 457 ezer forintot fizettek ki. N. O.—A. T. S. K* Nemrégiben egy hírügynök­ségi összeállítás számolt be ar­ról a több milliós haszonról, amely a szervezők munkája nyomán született, új, korsze­rűbb, takarékosabb és beruhá­zást nem igénylő módszerek bevezetésével. Igaz ugyan, hogy az egyik egyetemünkön oktató szervezési szaktekintély mond­ta hallgatóinak: sajnos, ná­lunk a szervezések többsége már eleve rosszul indul. A vál­lalatvezető hivatja a szervezőt és azt kéri tőle, hogy mérje fel a cég lehetőségeit, s aztán majd mondja meg, mit érde­mes tenni. Holott felmérni ön­magában és általában nem le­het, előbb a célt kell kijelöl­ni, s csak aztán az elképzelés­ből levezetni a feladatokat, többi között azt, hogy mit ér­demes elemezni, felmérni. A szervezés kritikus pont­jának érzem azt a kérdést, hogy tisztázott-e mit kell szer­vezni és miért? Ha ugyan egy­általán lehet szervezési kér­désről önmagában beszélni. Mert a „majd szervezéssel megoldjuk", a „jobban oda kell figyelni a szervezésre" semmit sem mond, hangozta­tása idegen tájakra vezet. Mé­lyebb összefüggések rejlenek a szervezési kérdés mögött. A tapasztalat is azt mutatja, hogy azoknál a vállalatoknál jó a szervezőmunka, ahol helye­sen jelölték ki a feladatokat, tisztában voltak azzal, hogy mit akarnak és mit nem akar­nak csinálni. Persze a cél meg­jelölése is azon múlik, hogy miben és milyen mértékben érdekelt a vállalat s annak vezetése. Mostanság új korszak reg­geléről beszélünk a magyar gazdaságban. Úgy tűnik, lezá­rul a magyarázkodás, a hivat­kozás, de főként az elnéző hátbaveregetés, a bűnbocsá­nat korszaka. A jövőben zseb­re megy a játék, ha pedig így van, a vállalkozónak ponto­san ismernie kell a műhelyfa­lon belüli és kívüli összefüg­géseket, rákényszerül, hogy felismerje az érdekviszonyo­kat. Nála egy kalapba kerül a fejlesztés és a munkaerőkér­dés, a szállítás és a tervezés, egyszóval minden, ami a ter­melés tényezőjének számít. Belső hajtóerő kényszeríti rendszerelvű amely minden gondolkodásra, szervezőmun­ka alapja. Ennek a folyamat­nak — hiszen a szolgáltatások piacra termékek, kerül­nek — tovagyűrűző hatása vár­ható, mindenütt elterjedhet a rendszerszemléletű felfogás, amelyet a külpiac nyomása egyelőre még nem hozott fel­színre. Egészséges folyamat veheti kezdetét, belső törvény diktál­ja majd a szervezést gyárban, nagyüzemben, ágazatban egy­aránt. Persze ez ma még csak lehetőség. De talán belátható időn be­lül időszerűtlenné válik az a megállapítás, amelyet egy nemrégiben készített tanul­mányban olvastam: „A hazai termelőrendszerek többsége mind a termelőfolyamatok elő­készítő, szervező, irányító és ellenőrző tevékenységében, mind felfogásában és a kor­szerűsítésre vonatkozó készsé­gében elmaradott a nemzetkö­zi szinthez képest. Ennek meg­­felelően a termelőrendszerek rendszerszemléletű felfogásá­ról beszélni hazai vonatkozás­ban — az egyre gyarapodó számú, de még mindig kevés kivételtől eltekintve — általá­nosságban alig lehet.” M. G.

Next