Petőfi Népe, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-28 / 98. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évf. 98 szám Ara: 1,40 Ft 1982. április 28. szerda IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estis: változóan felhős idő várható, további esőkkel, futó záporokkal, helyenként hózáporral. Az eleinte még erős, a Dunántúlon többfelé viharos északi, északnyugati szél csak lassan mérséklődik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 1 és plusz 1 fok között, a legmagasabb nappali hőmérséklet 9 és 14 fok között lesz. (MTI) A Varsói Szerződés katonai tanácsának ülése Berlinben kedden délelőtt megnyílt a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői tagállamai katonai tanácsának soros ülése. Az ülésen, amelyen Viktor Kulikov, a Szovjetunió marsallja, a VSZ tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka elnököl, jelen van a katonai tanács bolgár, csehszlovák, lengyel, magyar, NDK-beli, román és szovjet tagja. A magyar delegációt Csémi Károly vezérezredes, honvédelmi államtitkár vezeti. Erich Honeckernek, az NSZEP KB főtitkárának nevében Heinz Hoffmann hadseregtábornok, nemzetvédelmi miniszter, az NSZEP KB PB tagja köszöntötte a tanácskozás résztvevőit. I SZOLGÁLTATÁS A KÖZSÉGEKBEN A lakossági szolgáltatások fontosságára, azok körének és minőségének állandó bővítésére, javítására az utóbbi esztendőkben számos párt- és állami határozat született. Különösen nagy szükség van ezekre a széles körű szolgáltatásokra a városokban s egyre inkább a községekben is, ahol elsősorban a kisiparosok látják el ezeket a feladatokat. Lapunk harmadik oldalán található írásunk arról tájékoztat, hogy Apostagon milyen eredményességgel elégítik ki a lakosság szolgáltatási igényeit. HasB ® sacra a Mélyhűtött kertészeti termékek Bajáról A Magyar Hűtőipari Vállalat bajai gyára 1966-ban kezdte meg a próbaüzemét, s egy évvel később a folyamatos termelést. Felavatásával — az addig legfeljebb a textil-, tar, az elektromos iparáról nevezetes Duna-parti városban — az élelmiszer-feldolgozás is meghonosodott. Igen kedvező hatása volt ennek az egész környék mezőgazdaságára. Pár évvel az átszervezés után, olyan kertészeti ágazatok terjedtek el az egyre erősödő szövetkezetekben, amelyeknek korábban nem volt hagyománya. A zöldborsót, a csemegekukoricát mint zöldségfélét, vagy zöldbabot, jórészt csak a városi, falusi piacról ismerték. A bajai hűtőipar és a környező gazdaságok szerződéses kapcsolata volt a termesztésének, az elterjedésének a legfőbb serkentője. A bajai gyár, amely a mélyhűtött készítményeinek tekintélyes részét külföldön értékesíti, s a zöldség-, gyümölcskereskedelem, vagy a tartósítóipar más ágazatainál előnyösebb értékesítési lehetőséget kínálhatott a szerződött partnereinek. Napjainkban is hasonló a helyzet. Bartos Sándor osztályvezető tájékoztatása szerint a zöldborsó máig is a legfőbb termék, amelyet a kalocsai és a bajai járás úgynevezett bázisgazdaságai szállítanak a gyárnak. A feldolgozó üzem fejlesztési támogatást is nyújt ahhoz, hogy a régi és az új partnerek korszerűsíthessék, még jobban gépesíthessék a termesztést. Az elmúlt esztendőben 4800 tonna nyersáru átvételéről szólt a (Folytatás a 2. oldalon.) • Kockára vágott paradicsom alakú paprikát válogatnak a bajai gyárban. ÖTÉVES A SOLTI KOSSUTH ADÓ Elemezték a működési tapasztalatokat A solti Kossuth Rádióadó-állomás most ünnepli 5 éves évfordulóját. Ez alkalomból Solton rendezte meg műszaki napját a Posta Rádió és Televízióműszaki Igazgatósága. A 60-as évek végére a Kossuth rádió műsorának sugárzását a lakihegyi rádióállomás már nem tudta ellátni. Az igen nagy teljesítményű, azonos, vagy szomszédos csatornán sugárzó külföldi adók miatt a Kossuth ellátottsági területe beszűkült. Így szükségessé vált egy új nagyobb teljesítményű adó telepítése. A sólti rádióállomás beruházását a Magyar Posta irányította. A munkában szovjet, lengyel és magyar tervezők, gyártók és vettek részt. Az adóállomás ünnepélyes kivitelezők avatása 1977. február 16-án volt. A solti Kossuth-adó vételi körzete nappal az egész országra kiterjed, az éjszakai órákban, a távoli adók zavaró hatása miatt az ország területének több mint 80 százalékát látja el. Az első két év alatt üzeme megbízhatóvá vált, az utóbbi években az állomás hibájából évi átlagban csak 23 perc műsorkimaradás adódott. Az alkatrészek meghibásodása a műszerek segítségével általában jó előre észlelhető, így azok javítását, cseréjét üzemszünetben végre tudják hajtani. A solti rádióállomáson tartott műszaki napon elemezték az 5 év üzemeltetési tapasztalatait. Szovjet előadó foglalkozott a középhullámú antennák tervezési kérdéseivel. Az egész napos programban szerepelt az adóberendezés, az állomás és külső létesítményeinek megtekintése is. A délutáni órákban torony üzemeltetésének speciális problémáiról hallhattak a meghívottak. A műszaki nap befejezéseként Űrtávközlés a Szovjetunióban címmel szovjet szakértő tartott előadást. Helmut Schmidt és Kádár János tárgyalásai Bonnban Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának programja hivatalos — a hétfő esti bonni érkezést követően — tegnap reggel kezdődött meg a kancellári hivatalban. Itt üdvözölte régi ismerősként vendégét Helmut Schmidt, Német Szövetségi a Köztársaság kancellárja. Már a találkozót bejelentő előzetes közleményekben is munkalátogatásról esett szó. Ezt igazolja most gyakorlat. A lehetőségek szerint mellőznek minden protokolláris külsőséget és figyelmüket, energiájukat a munkára, a megbeszélésekre összpontosítják. A fogadtatást követően azonnal megkezdődött az első eszmecsere, amelyen a kétoldalú kapcsolatok vizsgálata mellett áttekintették a nemzetközi helyzet néhány fontos, időszerű kérdését. A szívélyes, konstruktív légkörű eszmecserén áttekintették nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, különös figyelmet szentelve Európa békéjének és biztonságának. Kifejezésre juttatták: szorgalmazzák az enyhülés folytatását az európai politikai légkör javulását. Kifejtették álláspontjukat a katonai feszültségről, csökkentésének problémájáról és lehetőségeiről. Hangsúlyozták a közép-hatótávolságú rakétafegyverek korlátozásáról folyó szovjet— amerikai tárgyalások eredményes befejezésének jelentőségét. Tájékoztatták egymást a két ország helyzetéről, különös tekintettel a világgazdasági problémákra. Kádár János és Helmut Schmidt megelégedéssel üdvözölte a Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság kétoldalú, még sok kiaknázható lehetőséget nyújtó kapcsolatainak fejlődését. A két államférfi véleménycseréje az ezt követő ebéden folytatódott. Kádár János kedd délután nyugatnémet külügyminisztérium a vendégházában megbeszélést folytatott Franz Josef Straussszal, a Keresztényszociális Unió, majd Helmut Kohllal, a Kereszténydemokrata Unió elnökével. Az MSZMP KB első titkára ezt követően Willy Brandttal, a Német Szociáldemokrata Párt elnökével tárgyalt. A nyugatnémet sajtó kedden reggel bőséges terjedelemben számolt be Kádár János érkezéséről. Több kommentár — a többi között a Frankfurter Rundschau, a Die Welt, a Handelsblatt, a General Anzeiger, a Süddeutsche Frankfurter Allgemeine három cikkben számol be látogatásáról. Első oldalán ad hírt Kádár János érkezéséről és a két nap programjáról, a negyedik oldalon budapesti tudósítójának beszámolóját közli Magyarországról, a magyar külpolitikáról, majd fényképpel illusztrálva ismerteti Kádár János életútját. Kádár Jánosné — aki elkísérte férjét az NSZK-ba — Helmut Schmidt feleségének társaságában külön programot bonyolít le a kétnapos látogatás idején. KECSKEMÉTEN, LAJOSMIZSÉN, BÁCSALMÁSON Kiváló vállalatok Május 1. alkalmából az ágazati minisztériumok és a szakmai szakszervezeti központok kiváló címmel tüntették ki azokat a vállalatokat, amelyek az elmúlt esztendőben kiemelkedő eredményeket értek el a termelésben, a hatékony gazdálkodásban, s megfelelően gondoskodtak dolgozóik élet- és munkakörülményeinek javításáról. Bács-Kiskun megyében kilenc ipari vállalat kapta meg a kiváló címet, ezen kívül több gyárat, gyáregységet tüntettek ki. A Kecskeméti Városi Tanács Kommunális Költségvetési Üzeménél a napokban zajlott le az ünnepi termelési tanácskozás, amelyen Palsovits József, a Helyiipari és Városgazdálkodási Dolgozók Szakszervezete megyei bizottságának titkára nyújtotta át az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, valamint HVDSZ Központi Vezetősége álatal adományozott Kiváló Vállalat címet. A költségvetési üzem ugyanis a közterületi munkákat létszámgondjai ellenére is kiemelkedő eredménnyel végezte el, s az egy főre eső anyagmentes termelési értéke az elmúlt években ötszörösére emelkedett. Az üzemben tizen Vállalati Kiváló Dolgozó, Pólyák Péter igazgató pedig Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetésiben részesült. Lajosmizsén tegnap a Vízgépészeti Vállalatnál — ahol az ünnepségen részt vett Terhe Dezső, a megyei pártbizottság titkára is —, Vincze József, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettese adta át a Kiváló Vállalat címről szóló oklevelet a cég kollektívájának. Ezzel együtt a lajosmizsei vállalat egymás után hatodszor nyerte el a kiváló címet. Ezúttal azzal érdemelte fel, hogy tavaly 202 millió forintos exportot bonyolított le, amelynek több mint felét a tőkés piacokra szállította. A közel-keleti országok részére víztornyokat, hőerőmű-berendezéseket, az NSZK-nak alkatrészeket gyártott. A bérfejlesztés vállalatnál meghaladta a hat százalékot, a szociális és jóléti alapját 18 százalékkal növelte. A jól sikerű termékszerkezetváltás és kedvezően alakult exportja alapján a vállalat exportfővállalkozási jogot kapott, s az első jelentősebb üzletet már meg is kötötte Jordániával. Hét éve kapta meg a gyári rangot a Szegedi Ruhagyár bácsalmási üzeme, s a vállalat három egysége közül a legjobbnak odaítélt kiváló címet azóta háromszor érdemelte ki kollektívája, utoljára 1981-ben. Múlt évi eredményei közül kiemelkedik az első osztályú áru arányának 1,99ázalékos növelése, a reklamáció számának felére csökkenése, az, hogy a cégen belül a legkevesebb időt vesztegették el az új termékek készítésére való átálláskor. Kitűnt az is, hogy a bácsalmási gyárban cserélődnek legkevésbé a dolgozók. Az újítóik másodikak lettek a vállalati versenyben. A Kiváló Gyár címet tanúsító oklevelet hétfőn délután ünnepségen adta át Juhász Géza vezérigazgató Bóka Istvánnénak, bácsalmási egység igazgatójának. Eljött gratulálni a nagyközségbe Várnagy István, a bajai városijárási pártbizottság titkára, s jelen voltak a helybeli párt és tanácsi szerv képviselői. A szocialista brigádok megjutalmazására 457 ezer forintot fizettek ki. N. O.—A. T. S. K* Nemrégiben egy hírügynökségi összeállítás számolt be arról a több milliós haszonról, amely a szervezők munkája nyomán született, új, korszerűbb, takarékosabb és beruházást nem igénylő módszerek bevezetésével. Igaz ugyan, hogy az egyik egyetemünkön oktató szervezési szaktekintély mondta hallgatóinak: sajnos, nálunk a szervezések többsége már eleve rosszul indul. A vállalatvezető hivatja a szervezőt és azt kéri tőle, hogy mérje fel a cég lehetőségeit, s aztán majd mondja meg, mit érdemes tenni. Holott felmérni önmagában és általában nem lehet, előbb a célt kell kijelölni, s csak aztán az elképzelésből levezetni a feladatokat, többi között azt, hogy mit érdemes elemezni, felmérni. A szervezés kritikus pontjának érzem azt a kérdést, hogy tisztázott-e mit kell szervezni és miért? Ha ugyan egyáltalán lehet szervezési kérdésről önmagában beszélni. Mert a „majd szervezéssel megoldjuk", a „jobban oda kell figyelni a szervezésre" semmit sem mond, hangoztatása idegen tájakra vezet. Mélyebb összefüggések rejlenek a szervezési kérdés mögött. A tapasztalat is azt mutatja, hogy azoknál a vállalatoknál jó a szervezőmunka, ahol helyesen jelölték ki a feladatokat, tisztában voltak azzal, hogy mit akarnak és mit nem akarnak csinálni. Persze a cél megjelölése is azon múlik, hogy miben és milyen mértékben érdekelt a vállalat s annak vezetése. Mostanság új korszak reggeléről beszélünk a magyar gazdaságban. Úgy tűnik, lezárul a magyarázkodás, a hivatkozás, de főként az elnéző hátbaveregetés, a bűnbocsánat korszaka. A jövőben zsebre megy a játék, ha pedig így van, a vállalkozónak pontosan ismernie kell a műhelyfalon belüli és kívüli összefüggéseket, rákényszerül, hogy felismerje az érdekviszonyokat. Nála egy kalapba kerül a fejlesztés és a munkaerőkérdés, a szállítás és a tervezés, egyszóval minden, ami a termelés tényezőjének számít. Belső hajtóerő kényszeríti rendszerelvű amely minden gondolkodásra, szervezőmunka alapja. Ennek a folyamatnak — hiszen a szolgáltatások piacra termékek, kerülnek — tovagyűrűző hatása várható, mindenütt elterjedhet a rendszerszemléletű felfogás, amelyet a külpiac nyomása egyelőre még nem hozott felszínre. Egészséges folyamat veheti kezdetét, belső törvény diktálja majd a szervezést gyárban, nagyüzemben, ágazatban egyaránt. Persze ez ma még csak lehetőség. De talán belátható időn belül időszerűtlenné válik az a megállapítás, amelyet egy nemrégiben készített tanulmányban olvastam: „A hazai termelőrendszerek többsége mind a termelőfolyamatok előkészítő, szervező, irányító és ellenőrző tevékenységében, mind felfogásában és a korszerűsítésre vonatkozó készségében elmaradott a nemzetközi szinthez képest. Ennek megfelelően a termelőrendszerek rendszerszemléletű felfogásáról beszélni hazai vonatkozásban — az egyre gyarapodó számú, de még mindig kevés kivételtől eltekintve — általánosságban alig lehet.” M. G.