Petőfi Népe, 1984. május (39. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-25 / 121. szám

4 a PETŐFI NÉPE Ci 1984. május 2b. i HÜIK KISTERMELŐKNEK AJÁNLJUK. A káposzta Eredés után kezdjük meg a le­­vélbetegségek elleni megelőző jellegű védekezéseket klorid 50 WP-vel vagy Rezoxi- Miltox Special-lal. A készítményből 10 liter víz­­­­ben 3 dekagrammot kell felolda­ni, és ebből az oldatból 7—10 li­tert juttassunk ki 100 négyzet­­méterre. Öntözéses termesztés, vagy csapadékos időjárás esetén a permetezést 10—14 naponként célszerű­ elvégezni. Ebben az idő­szakban szükség lehet a káposz­talegyek elleni védekezésre is, amit Basudin 5 G-vel, vagy Dia­­zion 5 G-vel oldhatunk meg. A szerek mindegyikéből 20 deka­grammot kell kiszórni 100 négy­zetméterre, lehetőleg a növények tövének közelébe, a hatást egy mérsékelt öntözéssel fokozhat­juk. A megmaradt nitrogén mű­trágyát fejtrágyázás formájá­ban juttassuk ki két alkalommal. A fejesedésig — esetleg több­ször is — védekezzünk a káposz­tafélék bolhái ellen Ditrifon 50 WP-vel, 10 liter vízhez 20, deka­grammot használjunk. Fitból E- vel (20 millilitert 10 liter víz­hez), Chinetrin 25 EC-vel (5 mil­lilitert 10 liter vízhez), vagy Dit­rifon 5 porozóval (20 dekagramm 100 négyzetméterre). A káposz­talepke és a káposzta-bagolylep­ke lárvái ellen Ditrifon 50 WP-t (2 dekagrammot 10 liter vízhez), Fiiból E-t (20 millilitert 10 liter vízhez), Unitron 40 EC-t (20 mil­lilitert 10 liter vízhez) és Chi­netrin 25 E-t (5 millilitert 10 liter vízhez) használhatunk. Levéltetvek ellen leghatáso­sabb a Pirimor 50 DP (5 deka­gramm 10 liter vízhez) és a Bi 58 EC hez).(10 milliliter 10 liter víz­Következő alkalommal a hagy­ma növényvédelméről és táp­anyag-utánpótlásáról írunk. Időszerű A hétvégi vihart igencsak meg­szenvedték az ültetvények, a gyü­mölcsösök, a szőlők. Igen sok letört ágat, levelek tömegét találja a szem­lélődő. Az erős szél csillapultával, akárcsak a szélcsendes órák kihaszná­lásával, kezdjünk gombaölő szerekkel permetezni, hiszen az újonnan kiala­kult „sebesülések” kapui lehetnek a gombafertőzéseknek. • Erősen megtépázta a Szél a nemsokára pirosló Maligameg­­­gyet is. A BÁBOLNAI MEZŐGAZDASÁGI KOMBINÁT TERMÉKEIBŐL Takarmánykiegészítők •FERROX—B: A malacok vashiánnyal születnek, és ezt a hiányt a szoptatási időszakban a kocatej sem pótolja. A Ferrox—B etetésével megelőzhető a mala­cok vérszegénysége, ezáltal nö­vekszik az ellenállóképességük, csökken az elhullás, és jobb lesz a súlygyarapodás is. A készít­mény kellemes illatú, édesített anyagokat is tartalmaz, így ete­tésével a malacok könnyebben rászoknak a szilárd takarmá­nyok felvételére. Alkalmazását 10—400 napos kor között java­solt, malaconként 10 dekagramm szükséges. ACIBET: Az átmenet nélküli takarmányváltoztatás a fiatal és idős állatoknál egyaránt emésztési rendellenességeket, ét­vágytalanságot eredményezhet. Az Acibet etetésével kedvezően befolyásolhatjuk az emésztő­nedvek működését, helyreállít­­hatjuk háziállataink Különösen a malacoknál étvágyát, okoz problémát a kocatejről a szi­lárd takarmányra való átállás, a választás. Ebben az időszak­ban 10 napon keresztül, válasz­tás előtt 5 nappal és utána 5 napig, 10 kilogramm alaptakar­mányhoz 10 dekagramm Aci­­bet-et keverjünk, és ezt adjuk a malacok elé. FEHÉRJEPÓTLÓ KÉSZÍT­MÉNYEK: Az állatok fejlődé­séhez és gazdaságos termelésé­hez nélkülözhetetlenek a fe­hérjék, amelyek nem mindig kel­lő arányban és mennyiségben ta­lálhatók az alaptakarmányok­ban. A következő készítmények mesterséges úton előállított fe­hérjepótló anyagokat tartalmaz­nak. BIO-LIZIN: A sertések takar­mánykiegészítéséhez javasoljuk, az alaptakarmányhoz 0,5—1 szá­zalékban történő keveréssel. Ha­tására javul a takarmány hasz­nosítása és emelkedik a súlygya­rapodás. BIO-METIN: A baromfifélék takarmánykiegészítéséhez java­solt, az alaptakarmányhoz 0,5— 1 százalékban történő keverés­sel. Hatására emelkedik tojástermelés, javul a súlygyara­a­podás. HUNDIN: teljes értékű kutya­tápszer. Magas biológiai értékű, könnyen emészthető állati és növényi fehérjéket, anyagokat, vitaminokat, ásványi nyom­elemeket , tartalmaz a kutyák számára, optimális összetétel­ben. Etetésével biztosítani tud­juk a kutyák teljes napi­­ táp­anyagigényét, tehát egyéb táp­lálék adása nem szükséges. LEHETNE EGY SZIKLAKERTÜNK A természetben a kőzetekkel tarkított lejtőkön, kőgörgetegekben, alpesi réte­ken, sziklafalakon, al­földi homokhátságokon, pusztákon található érvelő­ket, törpecserjéket, páfrányoka­t, hagymásokat ker­tünkben is viszontláthatjuk. Csupán egy sziklaiker­tet kell létesítenünk. Csakhogy a köveikkel teletűz­delt, varjúhájjal és kövirózsákkal beültetett föld­kupac még­­ nem­ sziklakert. Sziklakertet bárhová telepíthetünk. Lelhet domb­oldalra, enyhén lejtős, v­agy akár sík területre. Fon­tos alapszabály, hogy a köveket, szikladarabokat és a növényeket egységes rendszerbe foglaljuk. Leg­gyakoribb form­a az úgynevezett tájképi sziklákért. Ebben a növények és a kövek természetes előfor­dulási formáját, sajátosságait kövessük. Nem szol­gai másolás a cél, hanem a hangulat visszaadása. A sziklakert vázát a kövek elrendezésével teremt­jük meg. A növények ezt egészítik ki, teszik teljessé. A köveik kiválasztása nagyon fontos, hiszen önma­gukban is díszítő hatás­úaknak kell lenniük. Java­solt építőanyag a mészkő, a dolomit és a­ homokkő. A növények ugyanis a kövek hasadékában, a lyu­kakban is megtelepíthetők. A sziklakert színhar­móniája pedig azt kívánja, hogy a köveik lehetőleg világosak, főként fehéresek legyenek. A legszebb kőzetdarabok az erdőikben lelhetők­­ meg. Ezek gyűjtéséhez a helyi erdőgazdaságtól kell engedélyt kérnünk. Természetesen kőbányákban is beszerezhetők a szükséges kövek. Ezek hátránya, hogy még nyerseik. Ha van rá lehetőségünk, akkor inkább a­ régóta el nem szállított kövek közül válo­gassunk. Főleg olyanokat, melyeket az idő egy kissé megérlelt. Előnyös, ha minél nnagyobbakat kutatunk föl. Ugyanis a kevés, de nagy kődarabokból szebb­­ sziklakert építhető, mint a sok apróból. A tereprendezés után a leendő sziklakert talaját kitermeljük, általában 20—40 centiméter mélység­ben.­ Ha agyagos, kötött a terület, akkor vízelvezető réteget is kell készíteni, kőzúzalékból, téglatörme­­lékből, kemény darabos salakból 15—20 centiméter vastagon. A durva kövekből álló ,vízelvezető réteg fölé 4—5 centiméter vastagságban ,apróbb zúzalékot terítsünk. Erre kerülhet aztán 15—20 centiméteren , az előre elkészített talajkeverék. A talajkeverék legjobb alapanyaga a lombföld. Kü­lönösen az akác, a bükk és a fenyőlombföld al­kalmas. Ha ilyet nem találunk, akkor más fák kor­hadó lombja is ajánlható. A felhasználás előtt a lombföldet rostáljuk át, hogy nagyobb ágdarabok ne kerüljenek az ágyásba. A lombföldet természe­tesen helyettesíthetjük földdé érett marhatrágyával,­ illetőleg komposzt és kertiföld egyenlő arányú ke­verékével. Mindezt apró, nem porladó kőtörmelék­kel még el kell kevernünk, általában fele-fele arányban. A­­ laza, darabos lombföldhöz kevesebb, az érettebb, tömött földhöz több kőmurvát kell ke­­­­verni. Ezután­­ ültethetjük ki a növényeket. A déli és nyugati oldalra a fényt és meleget kedvelő, száraz­ságot tűrő fajok kerülhetnek. A keleti oldal vala­mivel nyirkosabb, tehát ide a nedvességet kedve­lő fajok telepíthetők. Az északi oldalra az árnyékot kedvelő páfrányok, kőtörőfűfélék valók. Ültethetünk a sziklai kertbe cserjéket, is. De a na­gyobb növésűek csak a nagy méretű kertekben mu­tatnak jól. Ezé­rt inkább törpe változatokat keres­sünk. Különösen tetszetősek a törpefenyők. A fél­cserjék közül szóba jöhet a levendula, a na­pvirág és az izsóp. A sziklakertek telepítésében a legna­gyobb szerepet az évelők játsszák. Vannak töme­gükben és egyenként díszítő, típusok. Az előbbiek általában 50x50 centiméteres Szabálytalan foltokban ültethetők ki, az alacsonyabbakat a­­ magasabbakkal váltogatva.­Az egyedenként, díszítő évelők helye a­z utak közvetlen közelében legyen. Hagymás virá­gokból 5--6 darab lesz igazán mutatós. A teraszok peremére, kövek­­ repedésébe .alacsony, tömött levél­­rózsájukkal is díszítő, lecsüngő fajak valók. Az ültetést mindig a legmagasabb pontról kezdjük el. A telepítés után alaposan öntözzük be a terü­letet. Általában két-három hétig kell gyakrabban öntöznünk. Legfontosabb ápolási muni­ 1 a gyom­­lálás. A gyomnövényeket azonnal távolítsa­ i el, mert minél később látunk ehhez a munkához, állnál ne­hezebben tarthatjuk tisztán a sziklakertünket. összeállította: Gál­ Eszter is Évekig jól mutat sziklakertünkben a Pirosló szap­panfű. Napos helyet kíván, tavasszal magvetéssel, vagy nyár végén dugványozással szaporítsuk. Ai ELISMERÉS A NEMESNÁDUDVARI KOSSUTH TSZ-NEK „A tagság bizalma a legfontosabb” Kezemben egy meghívó, amely ma délelőttre a ne­mesnádudvari művelődési házba invitál. Tíz órakor rendezi a Kossuth Terme­lőszövetkezet azt az ünnep­séget, amelyen a Kiváló Szö­vetkezet kitüntető címet át­veszik. A harmincöt éve alakult gazdaság életében nagy nap a mai. Néhány nappal ezelőtt a községben töltött néhány óra elegendő volt ahhoz, hogy megértsem, miért gyűl­hetnek ma össze ünnepelni. A kinti, majd 30 fokos,meleg után a hűvös irodában kopogtat­tam­ a „jogtanácsos, elnök” felira­tú ajtón. Szőllősiné dr. Kovács Margit a jogtanácsos, mosolygós fiatal­­asszony. — Három éve — ahogy monda­ni szokták — csak egy paraszt­­hajszál választotta el a szövetke­zetét a kiváló cím elnyerésétől — említette. — A tavalyi eredmé­nyeink alapján most végre meg­kaphatjuk. Amikor a főbb termelési mu­tatókról érdeklődtem, előrebocsá­totta, hogy egy hete dolgozik új­ból, mert eddig gyesen vol­t. De azért elmondta, hogy az alig több mint 3 ezer hektáros gazdaság szántóján jól megfér egymás mel­lett a búza, a kukorica és a nap­raforgó. A­­ kertészet fejlesztésé­re — jó értelemben — rányomja a bélyegét a szomszéd, a Hosszú­hegyi Mezőgazdasági Kombinát jelenléte. Ugyanis, a szőlőter­mesztési rendszer tagjaként, az elmúlt néhány esztendőben tele­pített szőlő — a 215 hektáros ül­tetvény fele — korszerű fajtájú, minőségi bort adó fürtöket érlel. Ahogy a legtöbb Duna-melléki szövetkezetben, itt is megtalál­ható a dinnyétől a sertésig sok növény- és állatfaj. Nemesnádudvaron a növény­­termesztési ágazatok mellett szá­mottevő a sertéshizlalás és a te­jelő szarvasmarhatartás. A körül­ményekhez képest figyelemre méltó az évenként és állatonként 4803 literes tejhozam. Nemcsak a vezetést­­­ a tagságot is dicséri, hogy tavaly túlteljesítették a ter­vet, ami a kedvezőtlen időjárás miatt csak keveseknek sikerült. A kis — kétszázh­atvankét tagú — kollektíva százmilliós terme­lési értékkel 11 millió forintos szövetkezeti eredményt ért el. Időközben az elnöktől, Mikó, Jánostól, elköszöntek vendégei. A továbbiakban ő kalauzolt. A dél­előtti hőséget már zuhogó eső váltotta fel. Először a sertéste­lepre mentünk. Az épület mellett, a csuromvizes John Deere trak­toron meg-megcsillant a felhők közül előbúvó nap fénye. — A szántóföldi növényter­mesztési ágazatokban a KITE és a bácsalmási termelési rendsze­rek szaktanácsaival és segítségé­vel dolgozunk — említette, ami­kor a zöld gép mellett elhala­dunk. — Ezen a sertéstelepen évente négyezer állat hízik. A bajai BÁCSHÚS-nak, amelynek alapító tagjai vagyunk, szállítjuk a jószágot feldolgozásra. Következő állomásunk egy Pe­tőfi Sándor utcai ház. Az egyik teremben Varrógépek álltak sor­ban. A levegőben festékszag ... — Nyár közepétől harminc as­­­szony dolgozik itt. Bérmunkára kötöttünk szerződést a bajai Fé­­konnal. Ezzel nő a község mun­kahelyeinek száma is. Az itteni bérekről még sokat nem tudok mondani, de a szövetkezet nem áll rosszul, hiszen tavaly 61 ezer forint volt az egy főre jutó éves munkadíj. Amelyért úgy érzem, sokat dolgozott szorgalmas tag­ságunk, akiknek­ a bizalma szá­munkra a legfontosabb ... ■ A­ terveikről az elnök­ elmond­ta, hogy 1600 hektár melioráció­jával szeretnék javítani a földek hozamát. Részt kívánnak venni a gázprogramban is. Várják, hogy „rákapcsolódhassanak” a Baja— Kalocsa vezetékre. Bizonyára sikerül folytatni ezt a munkát, amelynek első ered­ménye a ma délelőtti elismerés. A kiváló szövetkezeti cím elnye- Czauner Péter m­ ­a Már az aratásra készülnek, javítják a magtár befogadó részének elejét. (Straszer András felvételei) . Évente négyezer sertés hízik a szövetkezet díjaiban. A pártmunka nincs időhöz kötve Éppen 35 évvel ezelőtt kezdett dolgozni a rátóti gépállomáson az akkor még friss mezőgazdasá­gi középiskolai képesítéssel Tóth Kálmán. Üzemgazdász volt, de akkor jószerivel másból sem állt a munkája, mint agitálta a na­gyon gyenge termelőszövetkeze­teket a gépi munkára, s utána veszekedett az elszámolások miatt. — Nem volt könnyű dolog ak­kor elfogadtatni magunkat, a gé­pesítést, sőt még a gyorsaságot, a minőséget sem. Kiskőrösön foly­­­tattam körzeti agronómusként, de minden rámszakadt. A tsz-szer­­vezéstől a traktorosok gondjaiig, a gépjavítástól a­­ jó minőségű munkáig. Motoroztam éjjel-nap­pal, biztattam, lelkesítettem az embereket, magammal mit se­m törődtem. Azután 1955-ben áthe­lyeztek ide Kiskunfélegyházára, a gépállomásra, ami később gép­javító lett, s amit 1969-ben meg­vásárolt a Vörös Csillag Termelő­­szövetkezet. Válaszút elé állították. Szeret­te, s ma is szerelmese a mező­­gazdaságnak­ és jól döntött, ami­kor maradt a közös gazdaságban. — Ismertem jól a termelőszö­vetkezetet, nagyon dálkodtak, s korrekt, okosan gaz­hozzáértő volt a vezetőség. Sok biztatást is kaptam, és miután alaposabb is­mereteket szereztem, meg is sze­rettem a téeszt. Egy év múlva megválasztottak pártt­it­kárnak, azóta töltöm be ezt a funkciót. Év­ről évre dinamikusan fejlődött a termelőszövetkezet, országosan is a jók között emlegették. Nem ok nélkül, hiszen nyolc alkalom­mal szereztük meg a kiváló cí­met, de tavaly rajtunk kívül álló okok miatt ez a­ sikersorozat meg­szakadt. Az aszály jelentős vesz­teségeket okozott, s nem tudtuk elérni a kitűzött nyereséget. Mindez nem kedvetlenítette el sem a gazdákat, se­m a vezetősé­get, sőt, talán a korábbinál is na­gyobb akarattal­ szeretnének bizo­nyítani. A kommunisták is erre mozgósítják a tagságot.­­ A kilenctagú pártvezetőség a három alapszervezet 117 tagját irányítja, szervezi, látja el fel­adatokkal. Az egyik ala­pszerve­­zet átfogja a növénytermesztést, az élelmiszeripari és a kereske­delmi­­ ágazatot, a másik az állat­­tenyésztést és a háztáji főágaza­tot, a harmadik az ipari és gép­üzemi ágazatot. Szinte minden munkahelyen tevékenykedik pártcsoport. Az utóbbi években rendszeressé vált a pártépítő mu­nka. Kilen­c évvel ezelőtt 108 kommunista volt, s azóta 34 új párttagot vettünk fel, 18-at KISZ-ajánlással. Amivel nehezen birkózunk, az az életkor. A párt­tagság 50 százaléka 30—49 éves, a 18—29 évesek aránya csupán 6 százalék. Évente mindegyik alapszerve­zet különböző tömegpolitikai ok­tatást szervez, s a termelési agi­táció, a feladatokra való­­ mozgó­sítás kiválónak minősíthető. A pártvezetőség titkára, ha nem­ is könnyűnek, de könnyen szervez­­hetőnek­ tartja a termelésben je­lentkező munkacsúcsokat, a nö­­­vényápolást, a betakarítást. Ez egyébként megmutatkozott az eredményekben, a munkában, a fegyelmezettségben is. Segít eb­ben a negyven szocialista brigád is, amelyek a szó nemes értelmé­ben vetélkednek egymással. — A pártmunka nincs időhöz kötve, ezért általában tíz órát dolgozom, a rendezvényekről nem is beszélve. Ha véletlenül koráb­ban érek haza, a feleségem meg is kérdezi: mi történt? Igaz, a gépállomási korszakban szokott hozzá, hogy csak látogatóba jár­tam haza ... Ha nem is annyi­szor, mint szeretném, igyekszem a munkahelyükön beszélgetni a tagokkal, tájékozódni a kommu­nistáktól. Szerencsére nemcsak a pártvezetőségnek, de az alap­szer­vezetek vezetőségeinek is jó a kapcsolatuk a gazdasági­ vezetők­kel, akik igénylik is a segítséget, a támogatásit". Az 57 éves Tóth Kálmán elége­dett ember Mint mondta,, benyomását­­ kelti, családi gondjai nincsenek, fia lakatos, lánya a ta­nítóképzést végzi. Elégedett,­­ de nem gondtalan. — Sok a tennivalónk a terme­lőszövetkezetiben, a párta­lapszer­­vezetekben. Szeretném az eddi­gieknél is jobban folytatni munkát, mert számomra is szük­­­ség van sikerélményre. A gazda­­daság felvirágoztatása, az emberek elégedettsége számomra a legna­gyobb öröm... " Gémes Gábor

Next