Petőfi Népe, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-05 / 130. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! xxxix. évi. 130. szám Ára: 1,40 Ft 1984. június 5. kedd FÉLMILLIÓ RÉSZTVEVŐVEL NATO-ellenes béketüntetés Spanyolországban Király Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Spanyolország történelmének egyik legnagyobb NATO-ellenes béketüntetésére került sor vasárnap Madridban. Az ország 117 békeszervezetének, valamint mozgalmának felhívására, több mint félmillióan vettek részt, a Tavasz a békéért elnevezésű pacifista tüntetésen. Bár a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) hivatalosan távol maradt, ifjúsági szervezete, valamint a párthoz közel álló általános munkásszövetség szakszervezeti központ mozgósította tagjait. Az ország minden részéből tízezrével érkeztek a békeharcosok a fővárosba. Katalóniából, Baszkföldről, Andalúziából, Galíciából békevonatok, autóbusz- és gépkocsikaravánok szállították a tüntetőket Madridba. A Legazpi térről indult madridi békemenetet egy húszméteres jelmondat nyitotta meg: „Spanyolország lépjen ki a NATO-ból, számolják fel az amerikai támaszpontokat”. A békeharcosok az Embajadores téren megtartották az Európába telepített amerikai rakéták első áldozatainak jelképes temetését. Más helyen Reagan-bábukat égettek el, s követelték az amerikai rakéták kivonását Európából. A felvonuló menet résztvevői a Neptun téren nagygyűlést tartottak, ahol Javier Sodaba, a madriadi egyetem professzora olvasta fel 117 szervezet által aláírt nyilatkozatot. Ebben követelték a fegyverkezési hajsza megszüntetését, egy atomi egyvermentes Európát és Spanyolország kilépését a NATO-ból. A nagyszabású békemenet egy küldöttsége a kormány épületéhez vonult, ahol átnyújtotta azt a 600 ezer aláírást tartalmazó könyvet, amelyben az ország NATO-tagságáról döntő népszavazás mielőbbi megtartását követelik. ORSZÁGOS KONFERENCIA Fejlődik az elektrotechnikai ipar Tegnap délután kezdődött meg a Méréstechnikai és Automatizálási Egyesület elektronikus műszerekkel foglalkozó szakosztályának szervezésében az a háromnapos találkozó, amelyen immár hatodik alkalommal vehetnek részt a műszer- és méréstechnikában jártas szakemberek. A délelőtti plenáris ülésen dr. Frigyes Andor, a budapesti Műszaki Egyetem tanára, a MATE elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd Köteles Zoltán ipari miniszterhelyettes beszélt arról a feladatról, amely a méréstechnikai kultúra terjesztésében az iparpolitikára hárul. Vázolta a VII. ötéves terv időszakára várható fontosabb feladatokat és azokat az alternatívákat, amelyek alapján az elektronikai ipar fejlesztése megvalósítható. A fejlődés tendenciáiról, az elektronikai ipar és az elektronikai alkatrészipar kapcsolatairól beszélt dr. Sándory Mihály, a Mikroelektronikai Vállalat vezérigazgatója, majd a budapesti Híradástechnikai Szövetkezet elnöke, Köveskuti Lajos tartott előadást a mikroelektronika alkalmazása a műszeriparban címmel. A délelőtti program a Méréstechnikai Fejlesztő Vállalat igazgatójának, Pecsek Lászlónak a felszólalásával zárult, amelyben vázolta a méréstechnika várható fejlesztési irányait. A konferenciára érkezett szakemberek hat témakörben hallgathatnak a rendezvénysorozat három napja alatt előadásokat. Az országos rendezvényhez kapcsolódva a Hewlett Packard cég a Tudomány, és Technika Háza előtt parkoló autóbuszában távközlési mérőműszereket, általános elektronikai mérőműszereket, és teljes perifériával felszerelt személyi számítógépet mutat be az érdeklődőknek. F. E. ■ A Hewlett Packard cég autóbusza a BNV-ről érkezett a kecskeméti eseményre. Két mosolygós kislány üldögélt vasárnap délelőtt negyed tizenkettőkor a kecskeméti kisvasút állomásán. Kerestem a Riportalanyokat keskenyvágányú vasút utasai között, ezért megkérdeztem, mikor utaznak. Úgy mondták, hogy három óra múlva, mintha ez a világ legtermészetesebb dolga volna. Mindketten orgoványiak. Egyikük az édesanyját kísérte a megyeszékhelyre, barátnője lakodalomban volt édesapjával. A délutáni vonatra várnak. Kérdem tőlük, látták-e a játékházat, a művelődési központot? Furcsán néztek rám. Iskolai kiránduláson sem jártak Kecskeméten. Hamarosan befejezik a nyolcadik osztályt. A véletlen úgy hozta, hogy előző este is orgoványi gyerekkel találkoztam. A községhez tartozó Kargala-pusztáról buszoztak Kecskemétre, a Háry Jánost nézték meg a színház jóvoltából. A szünetben lelkesen számoltak be élményeikről. Tudatták, kinek mi tetszett különösen. A tanító néni az indulás előtt elmesélte, hogy mit látnak majd, mire figyeljenek. Hétfőn a legügyesebbek előadhatták véleményüket, fölidézhették a számukra pillanatokat.legérdekesebb Az előadáson dombegyházi negyedikesek ültek mellettem. Igen tetszett nekik a Szórakaténusz, a képtár, a főtér, örültek, hogy éppen Kecskeméten ülhetnek először igazi színházban. A játékházban ottjártamkor dunaújvárosi pajtások a nemezkészítést próbálgatták. A legügyesebb szeni tanult, mások gyöngyöt fűztek. Ámulattal beszéltek a Pannónia Filmstúdióról. Kimondjam e kis történetek tanulságát? Talán fölösleges. Igaza volt a parlament kulturális bizottságának legutóbbi ülésén Gyurkó Lászlónak, h a példaadó, a lehetőségeket fölismerő, a cselekvő ember a legfontosabb. Az egyik tanító néni elviszi a gyerekeket a szomszédos városba, a másik nem, az egyik tanár fölkészíti a gyerekeket a várható élményre, a másik csak elkönyveli a látogatást. Most példálóztam, pedagógusokkal de az élet más területeiről is sorolhatnék bizonyító eseteket. A megyeszékhely leninvárosi postájáról fölkeresték az egyik közeli lakót, mert tévedésből hiányosan címezte meg expressz levelét, kollégája a távbeszélőközpontban csak rábeszélésre árulta hosszú s és ritka nevű filmrendező — a nem titkos — telefonszámát, mert a tudakozó ügyfél nem tudta a művész lakáscímét. Ilyenek vagyunk. Van aki azt nézi, miként segíthetne, miként használhatna, más meg csak éppen annyit tesz, amennyit nagyon muszáj. Az lenne a jó, ha az ifjabb nemzedékből, az utánunk következőkből minél többen ismernék föl, a tevékeny, a hasznos élet szépségeit. Tőlünk, a példaadástól is függ, hogy miként alakítják mindennapjaikat, hogyan viselkednek a munkahelyen, benső igénnyé formálódik-e bennük megismerés kíváncsisága, a a szogálat parancsa. Heltai Nándor A környezet védelme társadalmi feladat Hétfőn a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal, a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség közös szervezésében ünnepséget rendezett a KISZ KB székházában a Környezetvédelmi Világnap alkalmából. Az eseményen megjelent Sarlós István, a Minisztertanács elnökhelyettese. Fejti György, a KISZ KB első titkára beszédében hangsúlyozta, hogy a környezetvédelem az elmúlt évek során tömegeket érintő fontos politikai kérdéssé nőtt külföldön és idehaza egyaránt. Mint a szónok elmondta, a környezet védelme életünk és egészségünk feltétele, ugyanakkor hosszú távú gazdasági érdekenk is. A KISZ-nek is kötelessége közreműködni abban, hogy a környezet megóvásáért érzett felelősség az egész társadalomban természetes emberi magatartás legyen. A feladatok végrehajtásában meghatározó az állami gazdasági szervek szerepe, de fontos, hogy olyan társadalmi mozgalmak működjenek, amelyek teret nyújtsanak az öntevékeny cselekvéshez, mozgósítják az ifjúságot és a felnőtt generációt. Különösen szükséges, hogy a fiatalok megismerjék, megszeressék és védjék a természetet, az állat- és növényvilágot. Ennek érdekében hozzák létre, illetve támogatják a mészetmegfigyelő táborokat terés szakköröket, s olyan építőtáborokat, társadalmi munkaakciót szerveznek a KISZ-en belül, melyek célja egy-egy terület környezeti károsodásának megállítása, egyes védett fajok megmentése. A Környezetvédelmi Világnap alkalmából Gonda György államtitkár, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke Pro Natura emlékérmet adott át (Folytatás a 2. oldalon.) Csernyenko-Ceausescu találkozó Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke hétfőn Moszkvában megbeszélést folytatott Nicolae Ceausescuval, az RKP főtitkárával, a Román Szocialista Köztársaság elnökével, aki hétfőn érkezett munkalátogatásra a Szovjetunióba. A találkozón Konsztantyin Csernyenkó tájékoztatást adott az SZKP XXVI. kongresszusán, s az azt követő KB-üléseken hozott határozatok végrehajtásáról. Nicolae Ceausescu beszámolt az RKP XII. kongresszusán és országos konferenciáján hozott határozatok végrehajtásáról. A tárgyaláson áttekintették az SZKP és az RKP, a Szovjetunió és Románia kapcsolatai továbbfejlesztésének fő irányait is. A HÉTVÉGE SPORTMÉRLEGE Huszonnégy év után ismét aranyérmet nyert a magyar ifjúsági labdarúgó-válogatott az Európa-bajnokságon. Érmekért, helyezésekért játszottak az élvonalbeli labdarúgók is. A vasárnapi, befejező fordulóban dőlt el a dobogós helyezések és a kiesés sorsa az élvonalban. Az NB II-ben még három forduló hátra van, de máris óriási a harc a feljutásért és a kiesés elkerüléséért. Úgy tűnik megyénk csapatai közül csak a BSE-t nem fenyegeti egyik sem. A KSC viszont még nem lehet biztos, hogy jövőre is ebben az osztályban szerepel. Bár szombaton győztesként hagyta el a játékteret, s megkezdte a felzárkózást. A területi bajnokságban — meglepetésre — elmaradt a nagy érdeklődéssel várt Lajosmizse—Kiskunhalas megyei rangadó, a KTE kemény küzdelmet vívott, s értékes pontot szerzett Szegeden. Pályára lépett a H. Kun Béla SE is, de csak egy döntetlenre futotta erejéből. Szép sikerekkel fejeződött be Kecskeméten a hajómodellezők Parketta Kupa versenye, amelyen egyéniben és csapatban is előkelő helyen végeztek a megyeszékhely sportolói. Részletes sportbeszámolóinkat lapunk hetedik oldalán találhatják meg olvasóink. ■mm m i, ■ 1» <**«*■%■ 1 *•.X ■NPHMBr WtOm — n • A Honvéd Kun Béla SE játékosai (balról): Bognár, Tóth, Sárközi és Kurucz örül az egyenlítő gólnak. (Farkas Tibor felvétele.) FELHŐKBE LŐTT RAKÉTÁKKAL Jégeső helyettese A Baranya megyei jégesőelhárító rakétarendszer után hazánkban a második megyénk déli részén épül. Szomszédaink tapasztalatai alapján a megyei tanács és a Bácskai és Duna-melléki Tsz Szövetség koordinálásával, az érdekeltek közös beruházásaként valósul meg. Évente 80—400 millió forint között változik az az összeg, amit Bács-Kiskunban az Állami Biztosító a jégverés kártétele miatt kifizet. A védelmet nyújtó rendszer kivitelezési költsége már egy esztendő alatt megtérülhet, ugyanis száz millió forintba kerül. Egy-egy harmadát az Állami Biztosító, az érintett állami gazdaságok és termelőszövetkezetek, valamint a MÉM adja, az utóbbi a műszaki fejlesztési alapjából.. A működtetés költségét az Állami Biztosító vállalta. A rendszer egy radarközpontból és 18 speciális, jégesőelhárító rakétakilövő állomásból áll. A beruházást a Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát és alvállalkozói végzik, az AGROKER megyei kirendeltségének tervei szerint. Dusnok területén, a község határába telepítik a radarközpontot. A meteorológiai radar már a helyén van, és működik. Folyamatosan figyelemmel kíséri a felhőképződést, a csapadékeloszlást, méri és regisztrálja a jégesőt, illetve kialakulásának lehetőségeit. E fontos információk birtokában tudják feltárni a jégeső keletkezésének valószínűségét és eldönteni a védekezés szükségességét. Július elsejéig hat kilövőállomást építenek, s amikor elkészül az URH-rendszer és a telefonhálózat is, Hajós és Mohács-sziget térségében — Szeretnie, Dávod, Hóduna, Baja és Érsekcsamád határában — megkezdhetik a védekezést. Még 12 kilövőhely készül el 1985-ben. A tervezők és kivitelezők szerint a jövő esztendő közepétől biztonsággal meg lehet védeni 150 ezer hektárt a jégveréstől — a Kiskunhalas—Kalocsa vonaltól délre eső részt —, ami megyénk területének negyven százaléka. Az Országos Meteorológiai Intézet Felhőfizikai Központja megkezdte a szakemberek felkészítését és folyamatosan gondoskodik majd képzésükről is. Néhány mendemonda kelt szárnyra a jégesőelhárítással kapcsolatban. Egyebek között: a rakétás védekezéskor a felhők elsodródnak és a jég távolabb, máshol lehull. Ezt cáfolják a Baranya megyei tapasztalatok. Ugyanis arról van szó, hogy a kilőtt rakéta hatónyagai olyan kondenzációs viszonyokat teremtenek, ami megakadályozza a nagyszemű jégképződést, s a csapadék eső, dara, vagy a legrosszabb esetben apróbb jégszemek formájában, de helyben lehull. Egyébként speciális, úgynevezett önmegsemmisítő rakétákat lőnek ki, tehát nem kell attól sem tartani, hogy a rakéta a földre visszazuhan. Az elhárítórendszer kiépítése a megye leginkább veszélyeztetett déli részén nagy előrelépés a természet és az ember küzdelmében..*■ B. N. É. Biztató képet mutat a határ Szépen sorol a kukorica — lesz elegendő vetőmag A csapadékszegény tavalyi esztendő után nem sikerült maradéktalanul a továbbszaporításra szánt kalászosok vetésének előkészítése. Ahogy a szakemberek mondják , a 7 ezer 136 hektáros terület egy részén a vetőmag száraz porba került. Ezért elhúzódott a kelés, sőt nem volt ritka az olyan tábla, ahol csak az év eleji csapadék hatására indult fejlődésnek a csíra. Jelenleg már jó képet mutat a határ — erről tájékoztatott Demján Gergely, a Növénytermesztési és Nemesítő Intézet Bács-Kiskun megyei területi központjának vezetője. A májusi csapadék a legjobbkor érkezett, bár a rosszul sikerült „rajtot” nem pótolta. Hatására az egységnyi területre jutó kalászok száma már nem emelkedik, viszont a vetőmagtermelés másik fontos mutatója, az úgynevezett ezen hagsúly, a kedvező időjárás hatására még növekedhet. Az előző évekhez hasonlóan, a legjelentősebb termelők: a Bajai Mezőgazdasági Kombinát, a Bácsalmási Állami Gazdaság és az Állampusztai Célgazdaság. A vetőmagtermesztésben a másik jelentős növény a hibridkukorica. A tavasszal vetett mag megfelelő ágyba került, az elmúlt esztendeinél lényegesen jobbba, hiszen a májusi esők hatására a növény gyorsan csírázni kezdett. Jelenleg szépen sorolnak a kis kukoricák, gyors fejlődésükhöz már a meleget várják. A hagyományos hibridmag-előállítók köre idén bővült a dusnoki Munkás Paraszt Szövetség, a dunaszentbenedeki Új Hajnal és a csávolyi Egyesülés Termelőszövetkezettel. Hibrid napraforgóból az ország vetőmagigényének 80 százalékát a bácsalmási Napraforgótermesztési Rendszer irányításával , — 2671 hektáron — a Bács-Kiskun megyei gazdaságok adják. A több tucatnyi egyéb növény mellett nagyságrendben kiemelkedik az ipari növények közül a cukorrépa, káposztarepce, valamint az olajretek. Az olajos növényekből az idén a tavalyi terület dupláján, 6070 hektáros területen vetettek magot A százszázalékos növekedés a jól fizető exportpiac bővülésének köszönhető. Az elmúlt napok határszemléje alapján a megyei szántóföldi vetőmagtermesztésről elmondható, hogy a tavalyinál 12,6 százalékkal nagyobb területről elegendő termést takaríthatnak majd be.