Petőfi Népe, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-19 / 142. szám

MÉRLEGEN A KERESKEDELEM I. Vásárlási körülmények és szakképzettség Próbavásárlás az UNIVER ÁFÉSZ 22. szálmlú, kecskeméti mezőgazdasági áruházában. „vevő”, Stefán Lajos kereskedel­­­mi társadalmi ellenőr egy köteg­rafiát, tíz kilogramm szuper­foszfátot, egy zsák rézgáliicot és­­ két seprűt választ. A pénztáros 789 forint 40 fillért számolt. Csakugyan ennyibe kerül a négyféle cikk? Hibátlan árut! Kísérőnkkel, Besenyei Zoltán­nal, a városi tanács kereskedel­mi­­ csoportjának főelőadójával várjuk a próbavásárlás eredmé­nyét. Erre az ellenőrzésre épp egyik olvasónk jelzésére érkez­tünk. Szerinte az üzletben 30—40 —50 forinttal többet számolnak az idősebb vevőknek. Itt kinn, a prérin, van-e komolyabb ellen­őrzés? Megnézik-e, mennyi pénzt kérnek a kosarakban levő áru­cikkekért?” — kérdezi a levélíró. Igen, megnéztük, s a blokk ada­tait a számlaárakkal egyeztetve, azt tapasztaltuk, hogy azok pon­tosan egyenlők a végösszeggel. Arra viszont felhívtuk Zsíros Jó­zsef üzletvezető figyelmét, hogy a szuperfoszfát szóródik a lyukas műanyag zsákból, s az egyik sep­rű cirokszálasit mintha félreta­posták volna. A vevő, aki fizet, joggal várja a kereskedelemtől, hogy a gyártási hiba vagy a szál­lítás közbeni sérülés ne okozzon neki bosszúságot! Noha ezután is megvizsgálunk minden közhasznú — vagy an­nak látszó — bejelentést, azt fur­csálljuk, hogy az önkéntes rend­­őrnek bemutatkozott levélíró ne­vét a rendőrségnél nem ismerik. Szerkesztőségünk válaszlevelét pedig, amelyben észrevételét nyugtáztuk, a posta „Ismeretlen helyre költözött” felirattal vis­­­szaküldte hozzánk. Ez viszont nem akadályozott meg minket abban, hogy a kereskedelem há­­zatáján körülnézzünk. A mezőgazdasági áruházban többen kosárra várnak. Nincs be­lőle elegendő, csupán ötven. Miért csak ennyi? Azért, mert egyik­másik, magáról és társadról meg­feledkezett ember évenként 40— 50 kosarat, a pénztártól való tá­vozás után, elvisz. Ez nehezíti a boltosok, de a vevők helyzetét is. Az áruházban egyébként előjegy­zésre is vásárolnak. Az év eleje óta huszonhárman rendeltek, elő­leg befizetésével mezőgazdasági eszközöket, és közülük eddig ti­zenkilencen kapták meg a kért árut. Eladók bent és kint Milyenek az eladási körülmé­nyek a városközpont két nagy élelmiszer-áruházában? A Konzum Petőfi Sándor utcai ABC-jében zsúfoltak a raktárak. A göngyöleges rekeszeket mind­untalan kerülgetni kell. Itt való­ban minden talpalatnyi helyet ki­használnak! Csoda, hogy ebben az üzletben, amelynek raktárá­ban szünet nélkül jönnek-men­­nek a szállítók, ilyen körülmé­nyek között is vállalják a havi 3,7—4 millió forint bevételért a kereskedelmi munkával járó ne­hézségeket. — Hogyan tudják a fogyasztó­kat ilyen helyzetben ellátni? Gera István üzletvezető vá­lasza: — Úgy, hogy mi, vezetők is beállunk a pult mögé, a­mikor sok a vevő, és kiszolgálunk. A ke­nyér- és sajtpultnál egy eladó dolgozik. Beosztóan gazdálkodunk a munkaerővel. Itt a­ június, a kitelepülések hónapja. A külső standunkat friss­­ zöldséggel, gyü­­mölcssel újra megnyitottuk, s oda is kell egy ember. Ebben a feszített munkatem­póban jól jön minden segítség. Májustól az Akadémia Étterem­ből hozatnak ebédet a dolgozók­nak, hogy helyben, vállalati költ­ségtérítéssel étkezhessenek. Jú­lius 1-től pedig bevezetik itt is a jövedelemérdekeltségi rendszert, ami majd nagyobb anyagi meg­becsüléssel jár. Kényelmesen kimondva, vagy kimondatla­nul­ is: napjainkban, nagyok az eltérések a kereskedelmi­­ munka feltételeiben. Míg a Konzum ABC-jében kopottak a falak, s a húsdaráló-helyiség már régóta kőművesre és festőre vár, a Má­jus 1. téri UNIVER A­BC-t a vá­rosközpontban úgy építették meg, mint korunk, sőt a jövő áruházát. „Ott könnyű jó vásárlási körül­ményekről beszélni” — hallottuk hátrányosabb helyzetű bolti dol­gozóktól. Csakugyan, az élelmi­szer-kereskedelemnek ez egy — pontosabban az egyik — csúcsa, ahová napjainkra sikerült eljut­ni. Kilenc pénztár, havi 11—12 millió forintos forgalom, hetven­két dolgozóval — valóságos nagy­üzem a kereskedelemben. A zöld­­ség-gyümölcsosztály, a hentes- és töltelékáruk pultja terülj asz­­talkám. Kellemes a közérzet a légkondicionált környezetben. Nincsenek szorosan, egymás kö­zelébe állítva az állványok. Igaz­gatóhelyettesek feladata a na­gyobb ellátó egységek irányítása, ellenőrzése. Ne felkészületlenül! Ambrusné Pócsai Valéria sze­rint, aki a városi tanács kereske­delmi csoportjának a­ vezetője, a VI. ötéves tervidőszakban Kecs­keméten javultak az ellátás fel­é Az üzletvezető, Gera Ist­­ván, a pultnál is besegít. (Méhes­ Éva felvétele) tételei. Húsz üzletnél meghono­sodott eladási forma a nyári ki­település. Tíz helyen a tanács en­gedélyezte a termelői kispiac lé­tesítését. Az idén további öt he­lyen — köztük az Alföld Áruház­nál is — nyitnak kispiacot. Ne hunyjunk szemet azonban a kereskedelmi munka fogyatékos­ságai láttán sem. Városszerető emberek lévén, jó érzés látnunk a mozgólépcsős Centrum Áruhá­zat. Azt viszont kevesen tudják, hogy abban negyvennel keveseb­ben dolgoznak a szükséges lét­számnál. Több helyütt nő a szak­képzetlen eladók száma. Akiket beiskoláznak, nem biztos, hogy mindannyian eleget is tesznek a képzési kötelezettségnek. Egy két­éves eladói tanfolyam például ezért „bukott” meg, mert a má­sodik évben — a magyar és a matematika tantárgyak beveze­tésével —, a magasabb óraszám miatt hetente két napig kellett volna a tanfolyamon részt venni, ennyi időre pedig az üzletek nem nélkülözhették dolgozóikat. A fel­készületlenségen a gyakorlottabb kereskedők tapasztalataik átadá­sával ugyan némiképp enyhíte­nek, de ez mégsem kielégítő meg­oldás. Azt a rátermettség és az anyagi érdekeltség oldaláról kel­lene szorgalmazni. Hiszen a ke­reskedelemnek nemcsak az áru az éltető eleme. Legalább ennyi­re fontos az emberi tényező, a hozzáértően végzett munka­ sze­repe. Vajon, beszélhetünk-e erről minden esetben? A válaszok (a vélemények) különbözők ebben a kérdésben. A­­ kul­túráit eladói munkának egyik fontos ismerte­tőjegye a vevők érdekeinek kép­viselete. E szerint cselekedtek a napokban az UNIVER városköz­ponti ABC-jében, amikor két, egymást követő nap visszaküld­ték a kiskunfélegyházi ÁHV-nak a minőségileg kifogásolható tő­kehúst, s máshonnnét pótolták a szállítmányt. Ugyanígy, a jó ke­reskedelmi munkához tartozik, hogy ha az 50 forintos paradi­csomból az eladó nem tesz re­­pedtet a zacskóba, vagy más al­kalommal rendelkezik azzal az arányérzékkel, amellyel szalámi­vágáskor képes különbséget ten­ni: mekkora egy 15, s mekkora egy 25 dekagrammos szelet? Kohl Antal (Folytatjuk) Egységes csomagolással, márkanévvel a külpiacokra A Skála-Arab Kereskedelem­fejlesztő KFT a magyar export­cikkek egységes külpiaci megje­lenése érdekében számos termé­ket azonos márkanévvel, címké­vel, s korszerű csomagolással lá­tott el. Az első szállítmányok — 16 konténernyi áru — konzervek, sütőipari termékek — az elmúlt hetekben indultak útnak Szaiúd- Arábiába. Mintákat küldtek az Egyesült Arab Emírségekbe és az NSZK-ba is. Az egy éve működő vegyesvállalat — amelyet Skála-Coop, továbbá a Magyar a Nemzeti Banik tulajdonában lévő londoni székhelyű Hungarian In­ternational Banik és­­ az arab tu­lajdonban levő, Róna­­ Trading And Investment alapított­a termékek exportképességének ja­a­vításával, az ehhez szükséges cso­magolástechnika korszerűsítésé­vel, és a magyar exportcikkek­ külföldi megismertetésével fog­lalkozik. Gyártótól és exportőrtől füg­getlenül új márkanévvel — Sunny Country — látják el a kül­piacra szánt termékeket. Emel­lett egységes — azonos színkom­binációjú és felírású — címkék­kel jelzik az áru származását. Azt remélik, hogy az egységes megjelenése révén több fogy a már ismert és megkedvelt ma­gyar termékekből és sikeresen lépnek piacra az új cikkekkel is. Mielőtt az első exportszállítmá­nyokat útnak indították volna, a hazai üzletek­ben is árusítottak ilyen új jelölésű cikkeket, fel­mérték a fogyasztók reagálását. A próba sikeresnek bizonyult. A Skála-Coop megrendelésére most több, jelenleg csak hazai forga­lomba kerülő terméket — 10—10 cikket — látnak el hasonló cso­magolással, jelzéssel. A turista­­forgalomra számítva a címkéken a magyar f­elirat mellett — a kül­földi vásárlók tájékoztatására — német és angol nyelvű is lesz. A termékek a napokban jelennek meg a hazai üzletekben. Itthon hozzák először, forga­lomba az új ivólét, a Mátra­vidé­­ki Fémműiben gyártott, úgyne­vezett tépőzáras dobozokban. A termék iránt Irak és Szaúd-Ará­­bia üzletemberei is érdeklődnek. A két arab országba a mintaszál­lítmányokat a jövő hónapban út­nak indítja a vegyesvállalat. A továbbiakban az egyik hazai konzervgyárnak segítenek a ketchup-készítmény korábbinál ízlésesebb, figyelemfelkeltőfob csomagolásában. Úgy számolnak, hogy a termékből később kül­földre is szállítanak. Számítógépes alkatrészellátás Mintegy 400 termelőszövetkezet mezőgazdasági gépalkatrész-ellá­tását teszi gyorsabbá, pontosabbá az a számítógépes rendszer, amit a Számítástechnikai és Automatizálá­si Kutatóintézet (SZTAKI) szakem­berei nemrég állítottak üzembe a KITE (Kukorica és Iparinövény Termelési Együttműködés) nád­udvari központjában. A rendszerközpont egyes fel­adatai mellett a folyamatos alkat­részellátásra is vállalkozott. Szá­mos raktárépület és csaknem 100 — részben raktárul is szolgáló — szerelőkocsi áll a szervezet rendel­kezésére. Az utóbbi években a megnöve­kedett raktárkészlet kezelése, át­tekintése egyre nehezebb volt — több mint 30 ezer féle alkatrészt tárolnak —, ezért a központ meg­bízásából a SZTAKI szakemberei olyan — központi gépből és több terminálból álló — számítógép­­rendszert hoztak létre, amely nap­rakészen számontartja az alkatrész­­készletet, és jelzi, ha újabb be­szerzésre van szükség. Figyelem­mel kíséri azt is, hogy a rendel­kezésre álló készlettel mekkora gépparkot lehet ellátni, és hogy a géppark elöregedésével arányosan nő az alkatrészigény.­ Emellett fo­lyamatosan könyveli a napi állo­mányváltozást, számlázza az érté­kesítést és statisztikai összesítést készít a raktárkészlet hosszabb idő átlagában történő változásairól, ami a raktárak feltöltése szempont­jából fontos. A számítógéprendszer működé­sének eddigi tapasztalatai szerint a szolgáltatás bevált, a tagszövetke­zetek ellátása gyorsabb lett, s lé­nyegesen pontosabbá vált. 1984. július 19. • PETŐFI NÉPE • 3 HOLNAP KEZDŐDIK, VÁLASZOK — HELYBEN A népi Lengyelország 40 éve Az Int­er­press lengyel sajtóügynökség, a Központi Sajtószolgálat és a Petőfi Népe közös pályázata . Szereti ön próbára tenni a szerencséjét? — kérdeztük már többször is a kedves olvasót. Egyik esély­játékunk, az olimpiai totó véget ér. Sporttörténeti kérdéseinkkel az olimpiai mozgalom lényegét, a népek közeledését elő­segítő szerepét szerettük volna­ ébren tartani, amiben változatlanul hiszünk. Nem szeretnénk viszont, ha bármi okból gyengülne az olvasók és a tömegtájékoztatási eszközök — köztük szerkesztőségünk — kap­csolata. Most tehát újabb fotószerű pályázat­ra nyújtunk lehetőséget. Az alkalmat a népi Lengyelország közelgő, 40. felszabadulási év­fordulója adja. Az utóbbi időben új sorozatban mutattuk be és többször is elemeztük a lengyelországi változásokat, a válságból kivezető utat, ír­tunk Bács-Kiskun testvérmegyéjéről, a tar­­nówi vajdaságról is. A következő öt héten át egy-egy alkalommal az elmúlt négy évti­zed történeti mértékű fejlődésébe pillanthat­nak be az érdeklődők. A cikkeket 2—2 kér­dés zárja le — három válaszlehetőséggel. A válaszokat együtt küldjék be a következő címre: Lengyel Kultúra, 1065 Budapest, VI., Nagymező u. 15. Időközben ki-ki megismerkedhet a lengyel népgazdaság, tudomány, kultúra legfontosabb eredményeivel, az európai és világbéke ügyét szolgáló külpolitikai törekvésekkel és a von­zó, ám kevésbé ismert tájegységekkel is. Az írások szinte elébe mennek a megfejtések­nek, tartalmazzák a helyes választ. Figyel­mes olvasással bárki megszerezheti az esélyt a nyerésre. Sorsolással talál gazdára a fődíj (kétszemélyes négynapos tartózkodás a varsói Fórum Szállóban, oda-­vissza ingyenes repü­lőjegy) és a további díjak sora (lengyel nép­művészeti tárgyak). A sorsolás augusztus 15-én lesz, a nyerte­seik névsorát augusztus 20-át követően la­punkban közöljük. A beküldési határidő: 1984. július 31. Rajta hát a 12-es találatért! A plusz 1-es jutalmát a közben szerezhető műveltségi is­meretek teszik ki. Barátságvonat indult Moszkvába A Magyar—Szovjet Bará­ti Társaság mintegy 359 társadalmi aktivistájával barátságvonat indult teg­nap Moszkvába a Nyugati­pályaudvarról. Az MSZBT vezetőinek tájékoztatása szerint ismét felelevenítik ezeket a két nép barátságának ápolásá­ban már jól bevált utakat. Az idén a társaság a társa­dalmi és tömegszervezetek­kel közösen több ilyen vo­nat indítását tervezi első­sorban Kijevbe, Moszkvába és Leningrádba. Az utasok között lesznek munkások, termelőszövetkezeti tagok, ifjúsági vezetők, az orosz nyelv oktatásában kiváló eredményeket elért pedagó­gusok, KISZ-esek, munkás­­őrök, a békemozgalom, va­lamint Hazafias Népfront aktivistái, akik a maguk te­rületén a magyar—szovjet nép barátságáért kiemelke­dő munkát végeztek. A turisztikai programok mellett a csoportok ismer­kednek a szovjet nép és az MSZBT test­vérszer­vezeté­nek életével: baráti találko­zókon, munkásgyűléseken, üzemlátogatásokon, kultu­rális programokon vesznek részt. A közelgő 49. évfor­duló jegyében megtekintik a Nagy Honvédő Háború történelemformáló csatái­nak színhelyeit. Ellátogat­nak Leningrádba, a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom emlékhelyeihez is. A Vadkerti-tó és környezetének védelme A múlt hét végén Soltvadkerten a Vadkerti-tó egyik üdülőjében tartotta ülését a megyei tanács Környezet- és Természetvédelmi, valamint Településfejlesztési, Műszaki és Kommunális Bizottsága. A téma a Vadkerti-tó környezetvé­delme, a vízminőség, illetve a tó flórájának és faunájának megóvása. A megállapítások szerint a tó jelenlegi biológiai állapota nem megfelelő, amelynek több oka is van. Ezek között van a természe­tes elöregedés, a túlzott terhe­lés, a szennyvíz-beszivárgás és a kemikáliáik jelenléte. Az alapos tájékoztatót a tám­a többoldalú megvitatása, a szenvedélyes hoz­zászólások egyértelműen bizonyí­tották: a tóért sürgősen termi kell, ha unokáink számára is szeret­nénk megőrizni szépségét, állat - és növényvilágát. A tanácskozás ajánlásai között nem véletlenül szerepel, hogy a Közegészségügyi és Járványügyi Állomás bevoná­sával meg kell határozni azt a havi üdülőlétszámot, amelyet a tó vize,­­környezete károsodás nélkül elbír. A természetes el­öregedés megakadályozható a tó tisztításával, kotrásával, amelyet már megkezdték, s ilyen módon megvan a lehetősége annak, hogy biológiailag felfrissüljön. Szüksé­ges — s ebben határozott döntés született — felülvizsgálni szennyvízderítő rendszereket, be­­­rendezéseket, s felelősségre­­ von­ni a szabályok ellen vétőket. Köztudott: a Vadkerti-tó me­gyénk egyik természetes tava, ide­genforgalmi, üdülőközpont. Az intézkedések hatására feltehetően már a közeljövőiben tovább szol­gálja az üdülni, pihenni vágyó­kat. A másik, s egyáltalán nem el­hanyagolható téma, am­i ezen a tanácskozáson szóba került: a közúti közlekedés környezetvé­delmi helyzete. Miután az ország a motorizációs fejlődés kezdeti szakaszán van, a telítettség a ki­lencvenes évek végére várható. A jelenlegi időszak­­ jellemzője a járműállomány elöregedése. járműállomány nemcsak a leve­­­gőt, hanem az út menti növény­zetet is szennyezi. A benzinmo­torok kipufogógázainak csupán két összetevője: a széndioxid és a vízgőz veszélytelen, a többi azon­ban méreg. Ilyen, az ólom, a szén­­monoxid, az el nem égett szén­hidrogének, nitrogénoxidok. A másik legjelentősebb ártalom a zaj, amelynek megelőzése érde­kében hatékony intézkedések szükségesek. Az egyéb szennyező hajtások között említhetők meg a talajt, a vizet szennyező olaj, az akkumulátorok, gumiabroncsok. ■A megyében a levegő szennye­zettségét a KÖJÁL mérőállomá­sokkal ellenőrzi, de műszaki szempontból ugyanilyen akciókat szervez a megyei közlekedési felügyelet. A közlekedés környe­zetvédelmi tennivalói közül­­ a legfontosabb a forgalomszerve­­zési intézkedések megtétele, a közúti, valamint a zárt technoló­giák fokozott ellenőrzése, az üzemanyag-takarékos gépjármű­­vezetésre való oktatás, a gépjár­műjavító, karbantartó szerveze­tek szennyvíz-kibocsátásának ellenőrzése és ha szükséges, a felelősségrevonás. Tenni kell annak érdekében is, hogy az ak­kumulátorokat, gumiabroncso­kat és a fáradtolajat az ezzel fog­lalkozó szervezetek gyűjtsék be, és azt hasznosítsák. Gémes Gábor Kecskeméti nyár KÉT TANÉV KÖZÖTT az úttörő- és ifjúsági otthonban Első tteljes nyári évadját kezd­te Kecskeméten a Szalvay Mihály nevét viselő, egész évben tavaly át­adott úttörő- és ifjúsági otthon. A tervezett program nagy lendü­letről és alapos előkészületről tanúskodik. A vasárnapok kivé­telével szinte egyetlen üres nap sincs az időrendi összesítő táblá­zatban. Szép és tartalmasnak ígérkező élmények várnak mind­azokra, a­kik látogatói lesznek a jellegzetes városi központi épület­nek. Burján Sándorné, az úttörő- és ifjúsági otthon vezetője elöljáró­ban a kedvező lehetőségekről és ezek felismerésének fontosságáról szól a tájékoztatójában. Elsőnek a szakprogramokait említi. Ezek a vakáció idején is kötődnek va­lamilyen módon egy-egy iskolai tantárgyhoz. Lényegükhöz tarto­zik ugyanakkor, hogy játékos formáiban alakítanak ki, illetve fejlesztenek ismereteket, s gaz­dag szabadidős tevékenység — bugaci kirándulás, strandolás, lo­vaglás, zenehallgatás, videózás — oldja a foglalkozásokat. Képzőművész-tábor nyitotta a sort tegnap. A gyerekek különbö­ző kézműves munkákkal is meg­ismerkednek. Az igények hatásá­ra háromra gyarapodott a számí­tástechnikád érdeklődésű csopor­tok száma. A 12—14 éves lányok és fiúk programozási alaptudni­valókkal találkoznak, számítógé­pes és videojátékokat próbálhat­nak ki a nyáron. A következő hónap részben az idegen nyelvek jegyében telik el, németül és angolul tanulnak a résztvevők. A sportot az asztali­­tenisz és gimnasztika képviseli a sorban. S úgynevezett komplex tábor is lesz, amely a társastánc­tól a korongozáson át a játékmű­helyig széles választékot kínál, július második felében. A délelőt­ti szakmai órákat szabadidős foglalkozások követik. Ezzel korántsem merülnek ki a gyermekprogramok. A vakáció­zók táborozhatnak a budai he­gyekben, péntekenként filmvetí­tés, minden kedden pedig a Kis­kunsági Nemzeti Park központja várja őket. Máskor a Planetá­riumot, a kerámia-, illetve rajz­­filmstúdiót keresik fel. Az épület udvarán pingpongozni lehet, na­ponta 10—12 és 15—18 óra között nyitva tart a video-s értéktárom. Augusztusban gyümölcsszedési lehetőségről, oda-­vissza utazásról is gondoskodnak a szervezők. A bérezés a teljesítménytől függ. Eddig százhetvenen jelentkeztek. A fiatalok péntek esténként hu­moristák és művészek előadásait látogathatják, amit szabadtéri filmvetítés követ. Minden szom­baton diszkót rendeznek az ud­varon, s kéthetente video-műsor­­ral is összekötik ezt. Az Otthon­­pódium keretében fiatal amatőr együtteseik mutatkoznak be, jazz­­hangverseny, pantomim-előadás és country-est színesíti a válasz­tékot. Az ifik szintén táboroz­hatnak a budai hegyekben. Már az őszi nagy évfordulót, a felszabadulási megemlékezése­ket előlegezi: városi szintű vetél­kedő indul a „híres város” fel­szabadulása jubileumának tisz­teletére „Kecskeméti vagyok” címmel. A vetélkedőn valamen­­­nyi általános iskolás tanuló részt vehet, s a szervezők külön fi­gyelmet fordítanak a szülők, nagyszülők aktív közreműködé­sére. H. F. i

Next