Petőfi Népe, 1991. június (46. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-03 / 128. szám

2. oldal, 1991. június 3. Torgyán borítékja Május 15-én, a Kisgazdapárt vezetői közül tizenketten levelet írtak Antall József miniszterel­nöknek, melyben felkérik, tegye lehetővé az illetékes szerveknek eddigi tevékenységük erkölcsi­politikai átvilágítását. A feddhetetlenségi vizsgálat lezárásaként pénteken délelőtt Antall József átadta a megjelent 11 kisgazda vezetőnek a boríté­kokat. Ez eseménnyel kapcsolatban szombaton, és vasárnap az aláb­bi nyilatkozatok jelentek meg: Nagy Ferenc József pártel­nök: „A miniszterelnök mind a 11 jelenlévő kisgazda politikus­nak átadta a rá vonatkozó vizs­gálat eredményét tartalmazó borítékot.” (Népszabadság) Torgyán József társelnök: „A feddhetetlenségi vizsgálatok nem fejeződtek be, és én nem kaptam Antall Józseftől sem­milyen borítékot.” (Népsza­badság) Torgyán József: „A jövő hé­ten veszem át személyesen a miniszterelnök úrtól, akkor a nyilvánosság elé állok vele, saj­tótájékoztatón mutatom be, mert a múltamban nincs takar­­gatnivaló. Becsületes magyar ember vagyok, és voltam, so­hasem álltam kapcsolatban semmiféle gyanús szervezettel, pedig sokat üldöztek. Ez ügy­ben többet nem vagyok hajlan­dó megszólalni. De nem va­gyok anyagyilkos, és nem tör­tem össze Lehel kürtjét sem.” (Mai nap) Ómolnár Miklós főtitkárhe­lyettes: (Kérdés: Torgyán úr is­­ kézhez kapta a borítékot?) „­ Ezzel kapcsolatban csak­­ megerősíteni tudom Nagy Fe­renc József pártelnök nyilatko­zatát, miszerint Bartal és Pász­tor urak ezt nem vehették át, ám, hogy Torgyán József eseté­ben mi történt, arról a személyi­séghez fűződő jogok miatt most nem nyilatkozhatok.” (Kurír) Torgyán József a rádió 168 óra című műsorában szomba­ton elismerte, hogy az átvilágí­tás rá nézve nem éppen hízelgő, kvázi olyan megállapítást tar­talmaz, amely szerint a neves ügyvéd régebben a belső elhárí­tás szolgálatába szegődött. Ezt ő szenvedélyes szavakkal ta­gadta. Az ügyre holnapi lapunkban visszatérünk. PETŐFI NÉPE Stratégiai cél a közös piaci tagság Antall József előadása a menedzseri konferencián Ez a térség, és Nagykanizsa előnyö­sebb helyzetben van, mint az ország északkeleti része. Ennek ellenére szük­séges minden gondját, törekvését éle­sen megvilágítani, hiszen csak a gazda­ságilag erősödő területek segíthetik ki­vezetni az országot nehéz helyzetéből — mondotta Antall József miniszterel­nök a szombaton, Nagykanizsán kez­dődött regionális menedzserkonferen­cián. A kétnapos fórumon részt vevő 400 ipari, kereskedelmi szakember és ön­­kormányzati vezető előtt mondott be­szédében a miniszterelnök alapvető stratégiai célként jelölte meg, hogy ha­zánk 1997—1998-ra az Európai Gazda­sági Közösség teljes jogú tagjává váljon. Ennek a célnak kell alárendelni a gazda­sági rendszerváltás befejezéséhez, majd a stabilizáció és a növekedés eléréséhez szükséges minden intézkedést. Antall József elismerően szólt arról, hogy ezzel a stratégiával összhangban állnak azok a gyarapodó kapcsolatok, amelyeket a délnyugat-magyarországi térség — benne Zala megye és Nagykanizsa vá­rosa is —, a fejlett német, olasz és oszt­rák gazdasággal kiépített. Hangsúlyoz­ta földrajzi fekvésénél és lehetőségeinél fogva ennek a régiónak rendkívül fon­tos szerepe lehet az európai integrációs folyamatban és gazdaságunk fellendíté­sében. Ám ehhez megfelelő infrastruk­túrát és kiszámítható, bizalomteremtő magatartást kell kialakítani. Az ország jelenlegi helyzetéről szólva Antall József kifejtette: ez az év még a nehéz esztendők közé tartozik. De fize­tőképességünk megőrzése, valutatarta­lékaink kedvező alakulása, a fékeződő infláció, a piaci átállás képessége és a 7 ezer új vállalkozás létrejötte biztató jel. Megállapította, mindez a magyar em­ber megújuló képességét, a vállalkozók és menedzserek tehetségét mutatja. A miniszterelnök végül megerősítet­te, hogy a kormány és a törvényhozás fő erői, egy jól szervezett, modern gaz­daságú Magyarországot akarnak. A szovjet csapatok közelgő teljes ki­vonulásával független országban dönt­hetünk saját sorsunkról, és már nem mutogathatunk másokra, hogy tőlük kaptuk a rossz „parancsot”. Kisgazda munkaértekezlet Esztergomban Kétnapos munkaértekezletet tartott a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt parlamenti frakciója az esztergomi Fürdő Szállóban a hét végén. Az összejövetelen a kisgazda képviselők megvitatták többek között a frakció máig sem tisztázott szervezeti-működési szabályzatát, s javaslatokat tettek a parlamenti képviselőcsoport jövőbeni munkájának eredményesebbé tételére. A kárpótlási törvénnyel kapcsolatos parlamenti stratégia kialakításáról számos ötletet és elképzelést fogalmaztak meg, amelyeket majd a pártvezetés számára továbbítanak. A frakció meghallgatta továbbá Gergátz Elemér földművelésügyi miniszternek a tárca működéséről, valamint a magyar mezőgazdaság helyzetéről tartott beszá­molóját (MTI). Fényes busz, mérgezett levegő Környezetvédelmi demonstráció az Ikarus előtt Szüntessék meg az Ikarus má­tyásföldi gyárának környezetszen­­­nyező tevékenységét — követelték annak a lakossági kezdeményezésű demonstrációnak a résztvevői, ame­lyet szombaton délelőtt tartottak az Ikarus gyár főbejárata előtt. A jelen lévő mintegy 50 tüntető követelte továbbá, hogy az egész­ségügy illetékesei adjanak számot arról: az Ikarus légszennyezésének milyen hatásai keletkeznek a lakó­területen. A gyár vezetőit arra is felszólították, hogy független szak­értők bevonásával végezzenek rendszeres méréseket a lakosságot terhelő, mérgező anyagokról, s a mérések eredményeit hozzák nyil­vánosságra. Garai Jenő, az Ikarus mátyás­földi gyárának főosztályvezetője cáfolta, hogy a lakosság egészségét súlyosan veszélyeztető anyagok kerülnének a levegőbe. Ugyanak­kor elismerte, hogy a fényezés mi­att, a szerves oldószer kibocsátásá­nak mértéke valamelyest megha­ladja a megengedett normát. Az Ikarus azonban a jelenlegi súlyos gazdasági helyzetben is évi több­száz millió forintot fordít környe­zetvédelmi berendezések vásárlá­sára, s még a tavalyi év végén meg­állapodott az illetékes önkormány­zattal arról is, hogy 1992 végére a légszennyezést a nyugat-európai normáknak megfelelő szintre csökkenti. (MTI) MITTERRAND MAGYAR EMLÉKÉRMET KAPOTT Francois Mitterrand francia köztársasági elnöknek nyújtotta át Botos József, az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság vezetője a magyar társadalombiztosítás százéves évfor­dulójára kiadott emlékérmet. Az ünnepélyes átadásra a francia kölcsönös biztosító- és segélyegyletek grenoble-i kong­resszusán került sor, ahol az elnök is megjelent, és amelyre magyar küldöttséget is meghívtak. Francois Mitterrand az emlékérmet megköszönve kijelentette, hogy a francia kölcsönös biztosítók érdeklődést mutatnak a magyarországi hasonló rendszer megteremtésére irányuló kísérlet iránt, és támogatást is nyújtanak annak létrejöttéhez. Aláhúzta: Magyarországon, ahol most új társadalmi rendszer van kialakulóban, továbbra is nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy a társadalombiztosítás rendszere megfelelő legyen. — Ehhez jól fel lehet használni a franciaországi tapasztalatokat, ahol a kötelező szociális biztosítás rendszere mellett igen nagy szerepük van a kölcsönös biztosítóegyesületeknek is — mondta. Több mint kétmillió forint jó ügyekre A Lakitelek Alapítvány új pályázatai (Folytatás az 1. oldalról) A nyilvános fórum előtt tanács­kozó kuratórium döntéseiről is tá­jékozódhattak a megjelent újság­írók, televíziósok. A kuratórium 76 támogatási kérelmet talált rész­ben vagy egészben teljesíthetőnek. Hőgyész község kapta a legna­gyobb támogatást az alapítvány kamataiból; 200 ezer Ft-ot költ­hetnek szabadidő- és sportközpont kialakítására. Megyénkből a szan­­ki Fáik Miklósné nemes célra, er­délyi képzőművészeti tábor szerve­zésére kapott anyagi segítséget. Az alapítvány hozzájárult Beke József Bánk bán-szótárának kiadásához, kisebb összeggel a „Felső-Bácska”, az aszódi, a lakiteleki újság és a megyei MDF-értesítő megjelenésé­hez. Kevesebb gonddal küszköd­nek a kiskunhalasi Pátria közösség honismereti táborát előkészítők, és a tiszakécskei Lengyel—Magyar Baráti Társaság Alapítvány veze­tői a vendégszereplő lengyel népi együttes fogadásakor. A kuratóri­um szerény összeggel segíti a laki­teleki sportpályabővítést, az álta­lános iskolát, a nagyközségi gyer­mekalapítványt és Harmatos Ta­mást vizsgafilmjének elkészítésé­ben. Hozzájárulnak a Katona Jó­zsef Társaság által meghirdetett képzőművészeti pályázat díjaihoz. A több mint 2 millió Ft-ot szét­osztó kuratóriumi ülésen arról is döntöttek, hogy a jövőben csak meghirdetett pályázatokra adnak pénzt. Június elsejétől az alábbi téma­körökben kérhető az alapítvány segítsége. Helyi újságok támogatá­sa. Sorsunk, 1991. Tehetségkutató pályázat riportok írására. 1956 tankönyveinkben. Önéletírói pályá­zat az emigrációban élők részére. A paraszti önéletírói pályázat fel­tételeit március 15-én ismertették. (Eddig 30 írást küldtek be.) A fel­tételekről, az érdeklődők a Lakite­lek Alapítványnál (Budapest, Ha­jós Alfréd sétány Pf. 701-380, 1399, telefon 1-131-9951) kérhet­nek tájékoztatást, oda várják a kész pályaműveket. Lezsák Sándor röviden ismertet­te az alapítvány terveit, nyári programjaikat. Bemutatta Tollas Tibornak, az Antológia Kiadó gondozásában megjelent kötetét. Gálfalvi György marosvásárhe­lyi író és szerkesztő, a kuratórium tagja szerint úgy kell(ene) segíteni a hazai magyarságnak az erdélyi magyarokat, ahogyan azt­ az otta­niak helyzete kívánja. Örömmel tudatta, hogy a Kecskemétről ka­pott szövegszerkesztő révén az ál­taluk kiadott magyar irodalmi fo­lyóirat anyagilag jobban áll szá­mos román irodalmi lapnál. Még könnyebben boldogulnának, ha — esetleg itthon már fölöslegessé vált — nyomógéphez juthatnának. A svájci Ghéczy István a gazdálko­dás és a kultúra összefüggéseiről, míg Gyarmati Dezső olimpiai baj­nok, képviselő az egészséges nem­zetről mint boldogulásunk egyik alapfeltételéről szólt. Tollas Tibor a kuratórium — névsor szerint — ötödik tagja megható szavakkal szólt arról, hogy mit jelentett a már-már reményvesztett magyar emigráció számára Lakitelek. H. N. KÉRDŐJELEK • • üzenünk­­ a heteknek • A szlovákiai Bártfán június elején megtartandó, a Kelet- Közép-Európának nyújtandó nyugati segítséggel foglalkozó szupertanácskozás — a konfe­rencia 350 vendége között ott lesz az államfők közül Göncz, Havel, Walesa, valamint Quayle amerikai alelnök is — amerikai főszervezője, John Edwin Mroz már most figyelmeztet minket: úgy látják a tengeren túl, hogy Magyarország és a volt KGST- szomszédok szinte nem is vesz­nek tudomást egymás friss ta­pasztalatairól. JOGOS A VÉLEMÉNYE? Igen, mert elhaltak a régi együttműködési formák és mód­szerek, és helyettük alig szüle­tett más. Jogos, mert gyakran úgy tűnik — még inkább, mint azelőtt —, hogy a térség orszá­gai irigy versenytársként néznek egymásra. AKKOR HÁT IGAZA VAN MROZNAK? Nincs, ha tartal­mat kapnak a kibontakozóban lévő két-, három-, vagy akár öt­hatszögű kapcsolatok, amelyek nem csak minimális együttmű­ködésre, hanem a közös érdekek kialakítására és képviseletére is alkalmasak lehetnek. Majd. TEHÁT? John Edwin Mroz mindenesetre meghirdette: Bán­fáról olyan üzenetet akar magá­val vinni a hetek londoni csúcsá­ra, hogy Magyarország és szom­szédai együttesen mérlegelik a nyugati segítséget, s döntik el azt is, miben lehetnek önmaguk és egymás segítségére. Nosza, rajtunk ne múljék. Kocsis Tamás Ferenczy Europress A cigányság gondjairól Félegyházán Gyakorlati megoldások is szóba kerültek (Folytatás az 1. oldalról) telkek biztosításával fogja segíteni az otthonra vágyókat. A harma­dik, legfontosabb feladat a mun­kanélküliek egyesületének és segé­lyezőpénztárának létrehozása, mert ezen keresztül a tagdíjakból kamatmentes hitellel támogathat­nák a vállalkozni szándékozókat. Végezetül szó esett arról, hogy a cigányság által jól ismert bankfalui iskolában folyó technikaoktatást olyan speciális formával kellene bővíteni, mint a kosárfonás, seprű­készítés, vagy a háziasszonyi isme­retek. Bár a találkozón az igazán érin­tettek közül meglehetősen kevesen jelentek meg, a bevezetőben el­hangzottakat igen vegyes érzelmek fogadták. A hozzászólók között akadtak, akik a gyakorlati megol­dások lehetetlenségét bizonygat­ták, mások inkább az etnikai kér­dés boncolgatásába fogtak, vagy újabb igényeket fogalmaztak meg. A megosztott közönség soraiban azonban akadt néhány szónok, aki úgy találta: minden csak hozzáál­lás kérdése. Nem nyögni kell, ha­nem akarni, mert a felemelkedésért éppen a cigányságnak kell az első lépéseket megtenni... EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Lesz szovjet—amerikai csúcs A hagyományos fegyverkezést korlátozó egyezmény vitás kérdéseinek megoldása fontos lépést jelent a csúcstalálkozó felé vezető úton jelentet­te ki szombati beszédében George Bush. Az amerikai elnök a West Point-i Katonai Akadémia évzáróján beszélt. Előre elkészített szövegébe illesztette a friss hírt arról, hogy az amerikai és a szovjet külügyminiszter Lisszabon­ban megállapodott az európai haderők csökkentéséről aláírt egyezmény szovjet végrehajtásának nyitott kérdéseiben. Bush gratulált a két külügyminiszternek és azt mondta, hogy a megálla­podás fontos a világbéke szempontjából. A megegyezés igen valószínűvé teszi, hogy George Bush elnök végül is beleegyezik a februárban elhalasztott moszkvai csúcstalálkozó megtartásá­ba, valószínűleg június második felében. Új kormányt alakítanak Albániában A kommunista többségű albán parlament háromnapos vita után szom­bat éjszaka hozott elvi döntése értelmében új, pártoktól független kor­mányt alakítanak az országban a gazdasági összeomlás elkerülése érdeké­ben. A törvényhozás egyben határozott arról is, hogy hamarosan parlamenti választásokat tartanak — jelentette az Albán Munkapárt lapja, a Zeni I Populit vasárnapi száma. Sali Berisa, az ellenzéki demokrata párt vezetője az AP amerikai hírügy­nökségnek elmondta: az új kormány tagjainak — kinevezésük után — azonnal ki kell majd lépniük pártjukból, mert csak így lehet biztosítani, hogy az ország helyzetének javításáért, ne pedig politikai érdekekért tevé­kenykedjenek. A kormány összetételéről hétfőn kezdi meg a vitát a parlament. Albániában több mint két hete több százezer dolgozó sztrájkol béreme­lést és jobb munkakörülményeket követelve. Nyolcszázan éhségsztrájkot folytatnak. Franciaország csatlakozik az atomsorompó-szerződéshez Az általában jól tájékozott francia napilap, a Le Monde szerint Francia­­ország is csatlakozik az atomsorompó-szerződéshez: ez lesz az egyik lénye­ges pontja annak az új leszerelési tervezetnek, amelyről Francois Mitter­rand elnök szólt a múlt heti francia—német csúcstalálkozót követő sajtó­­konferenciáján. A javaslat kiterjed a tömegpusztító fegyverek, a rakéták és a hagyomá­nyos fegyverek terén végrehajtandó leszerelésre, a fegyverkereskedelem nemzetközi korlátozására és ellenőrzésére, de más témákra is. Az 1968-ban megkötött, és 1970-ben érvénybe lépett nemzetközi szerző­dés — ismert nevén az atomsorompó-szerződés — arra kötelezi a nukleáris nagyhatalmakat, hogy ne adjanak át atomfegyvereket más országoknak, az ilyen fegyverek birtokában nem levő országokat pedig arra, hogy ne gyártsanak és ne szerezzenek be nukleáris harceszközöket. A szerződéshez eddig 140 ország csatlakozott, két nukleáris nagyhatalom, Franciaország és Kína azonban nem írta alá a megállapodást. Párizs szerint az „diszkrimi­natív” más országokkal szemben. Halálos áldozatai is vannak az újabb tájfunnak Bangladesben Több száz halálos áldozata is lehet annak a tájfunnak, amely vasárnap söpört végig Bangladesen, egy hónappal azután, hogy egy hasonló termé­szeti katasztrófában több mint 138 000 ember vesztette életét az országban. A Banglades déli vidékén hetven kilométeres óránkénti sebességgel hala­dó tájfun számos házat rombolt le és jelentős károkat okozott az állatállo­mányban. Az április végi ciklon okozta károk helyreállítására és importfinanszíro­zásra egy 16 országból és 8 nemzetközi pénzintézetből álló csoport a múlt héten 2,3 milliárd dolláros segély folyósítását hagyta jóvá a bangladesi kormánynak. Segély a Kelet-Európában élő németeknek A müncheni Süddeutsche Zeitung szombat—vasárnapi számában meg­jelent hír szerint a német kormány 200 millió márkát helyezett kilátásba, hogy támogassa és maradásra bírja a Szovjetunióban, Lengyelországban, Csehszlovákiában, Magyarországon és Romániában élő németeket. Mint Horst Waffenschmidt, a kormány áttelepülési ügyekkel foglalkozó megbí­zottja közölte, Bonn abban érdekelt, hogy a németek életkörülményei jelenlegi hazájukban javuljanak, s gazdasági okokból senki se vándoroljon ki Németországba, bár az ország senkit sem utasít vissza. A bonni statiszti­ka szerint összesen hárommillió német ajkú él Kelet-Európában, Magyar­­országon 150 ezer, Romániában pedig 100 ezer. Biztosításunk garancia GARANCIA BIZTOSÍTÓ RT. Autóeladáshoz és autófelszerelési cikkek értékesítéséhez rátermett, német nyelvet középfokon beszélő, műszaki ismeretekkel rendelkező KERESKEDŐT keres a Car és Color Kft. Érdeklődni személyesen, Kecskemét, Ladánybenei út 1. sz. alatt, Potz Lajos ügyvezető igazgatónál. 130 ___________________________/ """N »MultiComp »MultiComp »MaxComp »HunComp 1 IIQ 1 »MÜNCHEN »BERLIN »WIEN »BUDAPEST Ll—CDornio COMPUTER CENTER Ha a SZÁMÍTÁSTECHNIKA iránt érdeklődik, forduljon hozzánk! Kínálatunk mindig a legSZÉLESEBB! Áraink mindig a legOLCSÓBBAK! Szállítás a legGYORSABB! Árlistánkból: ^ AT—286/12 MHz, 40 MB w., mono 14" monitor, W- AT—386/25 MHz, 64 kB cache, 80 MB w., 14" mono NYOMTATÓK: ► MANNESMANN—SIEMENS MT—81, 9 tü, DIN A 4 ► EPSON FX-1050, 9 tü, DIN A 3 ► HP II P LaserJet ► HP III LaserJet 63 500 Ft; 138 500 Ft. 18 000 Ft; 45 000 Ft; 99 000 Ft; 189 000 Ft. SONY: teljes terméklistából választhat! ► CD-Player CDP—291 ► fejhallgató MDR—64 16 990 Ft; 4 950 Ft. ARCNET, ETHERNET, TOKEN RING hálózatok igény szerint! NE FELEDJE, ha számítógépre vagy tartozékra van szüksége hívjon! Tel./fax: 06/76/29-388 Cím: 6000 Kecskemét, Villám I. u. 16. 2128

Next