Petőfi Népe, 1991. július (46. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-22 / 170. szám

2. oldal, 1991. július 22. PETŐFI NÉPE LAKITELEKEN ÁLLTAK A SÁTRAK Aki kérdezett, választ kapott (Folytatás az 1. oldalról) hogy korábban jöjjenek el közénk, hogy mindenki kaphasson személyes tájékoztatást is négyszemközti beszél­getéseken az őt foglalkoztató ügyekről. Most itt szeretnék magam is választ kapni az elmúlt évben érkezett sok száz levél több, nem könnyű kérdésére a kormány itt lévő tagjaitól, szakértő ba­rátainktól. A bevezetőt követően Sá­­rossy László, a Földművelésügyi Mi­nisztérium államtitkára, dr. Balsai Ist­ván igazságügy-miniszter, Ghéczy Iván, Svájcban élő közgazdász, vállalkozó, a Lakitelek Kuratórium tagja, Gálfalvi György marosvásárhelyi szerkesztő, író, Horváth Balázs tárca nélküli mi­niszter, Tollas Tibor költő, a Nemzetőr szerkesztője, Für Lajos honvédelmi mi­niszter, Kéri Kálmán vezérezredes, Gyarmati Dezső olimpiai bajnok, kép­viselő, Gallon Rezső, az OTSH elnöke, Csurka István író, Kupa Mihály pénz­ügyminiszter, Boross Péter belügymi­niszter és Bod Péter Ákos ipari minisz­ter szólt politikai, gazdasági, kulturális és sportéletünk időszerű kérdéseiről. (A fórumról keddi számunkban részle­tes ismertetést közlünk.) Az egybegyűltek, a késői órák ellené­re, megtekintették, meghallgatták Szö­rényi Levente meglepetését, ókori tár­gyú operájának látványos, vázlatos, ze­nés ismertetését. Éjfél tájban ért véget a Nagyváradi Állami Színház vendég­játéka. Sütő András Vidám sirató egy bo­lyongó porszemért című játékát Varga Vilmos rendezte. Tegnap istentisztelettel, gyermekmű­sorral és nosztalgiazenével zárult a 3 napos falunap, így búcsúztak a rende­zők — Seregi Zoltán, Lezsák Sándor és az MDF helyi szervezete — viszontlá­tásra 1992-ben. Heltai Nándor , Für Lajos és Csurka István fiatalokkal beszélget. (Straszer András felvételei) Megragadja Raskó úr a kormányrudat? (Folytatás az 1. oldalról) Vagyis addig tart majd a futkosás. Ki házon kívül próbálkozik, s vannak akik bent igyekeznek helyezkedni. Aki megért hasonló átszervezést tudja, ilyenkor minden történik egy­ hivatal­ban, csak munkavégzés nem. Éppen ez jellemzi a minisztériumot most, az ag­rárágazat szempontjából kritikus idő­szakban; a tej, a sertés, a búza, s a napokon belül ránk szakadó szőlő-bor gondok közepette! Most amikor levegő után kapkod az ágazat, nincs piaca a termékeknek, nincs pénz, a bevétel né­hány gazdaságban már munkabérre sem futja! Szóval ebben a helyzetben az átszervezés a legfontosabb? Raskó úr cáfolhatatlan magabiztossággal a kö­vetkezőket mondja: — Azért került erre most sor, mert nem előbb, csak júniusban neveztek ki államtitkárnak. Ha ez korábban meg­történt volna, a rendszer már működ­ne. Most pedig azonnal meg kellett csi­nálni. Kedvenc mondásom: minden el­vesztegetett perc feláldozott haszonnal jár. Az átalakulás egyébként is 2-3 évet vesz igénybe. De már az utolsó negyed­évben fontos, hogy stabil szervezet áll­jon föl, ugyanis mindennél előbbre va­ló a kárpótlási törvény végrehajtása. Munka az úgynevezett dolgozói lebeg­tetés ellenére is folyik. Nekem megvan az a 20-25 fős stabil stábom, mely bő­ven elég. Gyakorlatilag ebben a jó egy hónapban válságmenedzselés folyik és reggel 7-től este 10-ig dolgozunk. A Raskó úr által elmondottak után nem kétséges, hogy a többi, csaknem ötszáz minisztériumi dolgozó havi munkabérként felveszi a pénztárból a 20-70 ezer forintot és semmit sem csi­nál. A kérdés csupán annyi: akkor meg minek vannak még ott. Vagy az is fel­merülhet, nem lehetne-e a minisztériu­mi létszámot mondjuk 40-50 főre redu­kálni? De nem munkaerő-csökkenés­ről, hanem­­ növekedésről hallani a Kossuth téri épület folyosóján, meg az átszervezés óriási költségéről. Bélyeg­zőktől hivatali levélpapírokig, az ajtó­feliratoktól a belső telefonkönyvekig mindent ki kell cserélni. Nagy fizetéssel lépnek be az új vezetők a régiek pedig — többségük nem vállal más beosztást, tehát nekik felmondanak — 5-6 hónapi fizetésüket veszik majd föl és intenek búcsút... Az átszervezés eddigi „állásából” ki­tűnik: a négy helyettes államtitkári posztból egy betöltetlen, Raskó úr még nem talált megfelelő személyt a szak­­igazgatási főcsoport élére. A 25 főosz­tályvezetői állásból még tíz a betöltet­len. Nem hivatalos információim sze­rint a jelenlegi főosztályvezetők sem tekinthetik magukat kinevezetteknek. Kanadából telefonon tájékozódott Gergácz úr és személyi titkáránál letil­totta az új szervezeti rendnek és a fő­osztályvezetők nevének közzétételét. Ami biztos: az agrárpolitikai főcsopor­tot dr. Tóth Tibor, (eddig a pécsi tudo­mányegyetem könyvtárának igazgató­ja!), az agrár-piacgazdasági főcsoport dr. Szerdahelyi Péter (korábban az OT elnökhelyetteseként ismert közgaz­dász), a szervezeti főcsoport dr. Szőke Károly (ő az egyedüli aki megtartotta korábbi pozícióját) vezeti, helyettes ál­lamtitkári minőségben. A lebegtetés módszeréről még an­­­nyit: dr. Márton János az Agrárgazda­sági Kutató Intézet már nyugdíjas fő­igazgatója alkalmazta. A kinevezett osztály(team)vezetőket külön szobába küldte, s minden kutató ahhoz ment be, akihez akart, illetve amelyik vezető fogadta, annál dolgozhatott. Meglepe­tésemre Raskó úr erről nem tudott, noha 1977-től ő is„a kutatóintézet mun­katársa volt... Átszervezés van, ez a lényeg. A 25 fős stáb máris igen ered­ményesen dolgozott, állítja Raskó úr. — A „gabonaválságnak” nevezett ügyet gyorsan megoldottuk. A jövő he­ti kormányülés szentesíti a megállapo­dást, amely a Földművelésügyi Minisz­térium teljes győzelmének értékelendő. Az összes szovjet gabonaszállításra, amely 1 -1,3 millió tonna, állami ga­rancia lesz. A termelők az ár 80 száza­lékáig refinanszírozási hitelt vehetnek föl, így azonnal pénzhez jutnak. A má­sik eredmény: az állami tartalék készle­tet 800 ezer tonnára fölemeljük, ami 600-650 ezer tonna intervenciós felvá­sárlást jelent. A védőár 80 százalékát ebben az esetben is megkapják a terme­lők. Hia pedig csökkentik a vetésterüle­tet, akkor a fennmaradó 20 százalékot is kifizetjük. Ha ezt nem teszik meg, akkor 100 százalékos büntetést fizet­nek. Tudomásul kell venni, hogy az országban 200 ezer hektárral csökken­teni kell a búza vetésterületét, mert 5- 5,5 millió tonna búzára van szüksé­günk. Ez fedezi a belső igényeket (3-3,5 millió tonna) és elegendő a külföldi értékesítésre (szovjet export 1,5 millió tonna, egyéb eseti export félmillió ton­na). Raskó úr egyébként beismerte: ő vit­te lejjebb tonnánként 5 ezer és 4700 forintra a búza felvásárlási minimum­árát, mert úgy értesült, hogy két terme­lési rendszer is a KITE és a KSZE ez alatt az ár alatt termeli meg a gabonát. Sőt azt állította, hogy jövőre még ez az ár is csökken, ezzel kényszerítik rá a termelőket a költség mérséklésére, illet­ve akik nem bírják a versenyt, a terme­lés abbahagyására. A prés tehát gyö­nyörűen meg van csinálva. Arról azon­ban mélyen hallgatott az államtitkár úr, hogy kiknek a zsebébe vándorol például a felvásárlási és exportár kö­zötti különbség... Ha már a gazdasági intézkedésekről beszéltünk, megkérdeztem az államtit­kártól, mi lesz a szőlővel és a borral? — Kész az előterjesztés a jövő heti kormányülésre. Ebből kiemelem: a bor lepárlásával kapcsolatban szeret­nénk megfelelő pénzügyi intézkedést elérni. Leszögezem, hogy a szőlőter­melést új alapokra kell helyezni, gondolok a minőség- és eredetvéde­lem törvénybe foglalására a jövő ta­vasszal. Kijelentem, hogy a szőlővel kapcsolatos támogatásra a jövőben csak ott lehet számítani, ahol meg­vannak a minőségi bortermelés ga­ranciái. Függetlenül attól, hogy al­földről, hegyvidékről vagy történelmi borvidékről van is szó. Csabai István A MENTŐS SEGÍT, AMIBEN TUD ... Török invázióban sincs több baleset (Folytatás az I. oldalról) on. Az útra kiömlő gyümölcsöt néhány rakodómunkás próbálta eltakarítani. Nem mindennapi látvány ez egy autó­pályán! Talán ezért bámulta meg a jele­netet egy úrvezető, aki mire észbeka­pott, az előtte álló kocsiba rohant. A mozgó őrség mellkasi sérülésekkel szállította kórházba. Most, pénteken, a Törekvés Tsz-hez riasztották őket, ahol három autó „ta­lálkozott”. Ám szerencsére a karam­bolnak csak a kocsik látták kárát, sze­mélyi sérülés nem történt. Nem sokkal később, hármas előzés közben, árokba borult egy autó. Az utasok közül két könnyebb sérültet vittek kórházba. A mozgó őrség eddigi szolgálata so­rán nem csak egészségügyben nyújtott segítséget. Két éles bevetés között el­magyarázták sok török átutazónak, miként kell külföldet tárcsázni a kútnál felállított nyilvános telefonnal. Előfor­dult, hogy a mentősök az ülésen ha­gyott, bezárt autókulcsot segítették ki­­pecázni a feledékeny kocsitulajdonos­nak egy vékonyka dróttal. A külföldiek egyébként gyakorta be­nyitnak hozzájuk. Van, aki WC-nek nézi a parányi fémházat, de akad, aki márkát akar itt forintra váltani. A mentősök, ebből okulva, nagy vö­röskeresztet festetnek hamarosan a há­zikó falára. G. B. Szlovéniai kivonás A jugoszláv néphadsereg első egységei megkezdték az előkészü­leteket Szlovénia elhagyására — Belgrádban így értékelték a ljubl­janai rádiónak azokat a híreit, amelyek a köztársaság bizonyos területein a jugoszláv néphadsereg egységeinek mozgásáról számoltak be. A szlovén rádió vasárnap déle­lőtt közölte, hogy egyes határőr­­laktanyákból, valamint a köztár­saság területén levő más katonai objektumokból elindultak az első, katonákat és hadfelszerelést szállí­tó járművek. KINEK KELL A GABONA? Szalmaszál­remények (Folytatás az I. oldalról) A Kalocsai Állami Gazdaság 180 hektáros őszi árpájának termését a Környei Mezőgazdasági Kombinátnak adta el. Az átlagon felülinek mutatko­zó búza egy részét szintén e gazdaság­nak, másikát a gabonaforgalminak akarják átadni, hiszen — mint mond­ták —, szerencsére, mindkét cégnek tartoznak, így ha azok pénzükhöz akarnak jutni, ezt, és sajnos csak ezt tudják adni nekik. Persze, még mindig van ezen felül termés, amivel valamit kezdeni kellene. Az ÁGKER, ahová felajánlottak 2000 tonna exportgabo­nát, nem válaszolt, szerződés a láthatá­ron sincs. A gabonaforgalmi eddig is olyan ajánlattal élt, mármint a fizetés módját illetően, ami a gazdaságot me­gátolhatja a következő év előkészítésé­ben, amúgy padlóra is küldheti. A Tassi Dózsa Tsz-ben az árpater­més 20-25 százalékát saját szükségletre, illetve a tagok háztáji járandóságára visszatartják. A többire, no meg a 6 tonnás hozamot ígérő 1300 hektáros búzára nincs vevő. A minimálár-csök­kentés hírére a felvásárló ugyanis abba­hagyta a szerződésről való tárgyalást. Végül is szerencse a szerencsétlenség­ben, hogy a gazdaság tárolókapacitása elégséges ahhoz, hogy kivárjon egy jobb árpozíciót. Gond „mindössze” a pénzügyi, finanszírozási részével lesz a dolognak. Gondolkodnak azon, hogy a tőzsdére viszik a terményt, hiszen van tapasztalatuk már ilyen téren. Azon­ban, mint elmondták, a rotterdami és a chicagói tőzsde árait, mozgását fi­gyelve, ezt sem érdemes ma megtenni. A Mélykúti Alkotmány Tsz-ben 3000 tonna őszi árpát tároltak be, azzal a szándékkal, ha nem sikerül eladni, az állatállomány takarmányszükségletét fedezik belőle. A 2200 hektár búzaterü­letről mintegy 10 ezer tonna termésre számítanak, melyre van ugyan egy elő­szerződésük a Gabona Kft.-vel, de a kilátások cseppet sem biztatóak. An­nak ellenére nem, hogy e kft. tagja az Agrimpex is, mégsem tud partnereinek biztatókat mondani. Elgondolkodtató, mondták, hogy mennyire ellentétesek az információk arról, van-e vagy nincs állami garancia (az a bizonyos 7-8 mil­liárd forint), az 1,3 millió tonna szovjet exportra? Arra sincs sok esély, gondol­kodtak hangosan a szakemberek, hogy az MNB ad leszámítolási keretet a ke­reskedelmi bankoknak. Ha nem, ugyan mi az értelme a váltófizetési ígéretek­nek? G. E. KECSKEMÉTEN 2200 m2-es terület épületekkel bérbe adó Alkalmas: — tüzép-telep, raktárak, lerakatok, — gyümölcs­­felvásárló-hely, varroda, — autókereskedés, — kft.-k üzemeltetésére és egyéb célra. Iroda, telefon, víz, villany van. A terület megosztható. Érdeklődni telefonon: 76/20-044/53 mellék vagy 76/20-469/12 mellék: 42480 Segítség a magyar ipar demilitarizálásához (Folytatás az 1. oldalról) szól is — ez utóbbiakkal a Kereskedelmi és Ipari Minisztériumban találkoztak szomba­ton reggel. Atwood úr szerint az egyik leg­fontosabb tényező, hogy mind a kormány­zat, mind az ipar megértse az átalakítás szük­ségességét. Hozzátette, hogy a technológiák modernizálásához, az átállításhoz, valamint az eredményes működéshez jelentős tőkebe­fektetésre lesz szükség. Az amerikai diplo­mata egyébként elmondotta, hogy a magyar kormánynak kell meghatározni, mekkora arányt képviseljen az iparon belül a védelmi ipar. Hozzátette: amerikai részről bátorítják a magyar kormányt arra, hogy Magyaror­szágnak erős védelmi ipara és honvédelme legyen. Raffay Ernő, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára a sajtótájékoztatón bejelentette, hogy szeptember 10. és 24. között magyar katonai delegáció utazik az USA-ba. EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN A szerb—horvát harc elkerülhetetlen? A Hetek londoni csúcstalálkozójukon arra a megállapításra jutottak, hogy míg Szlovéniában sikerült megakadályozni a vérontás elterjedését, a jugo­szláv hadsereg és a horvát nemzeti gárda közötti összecsapás elkerülhetetlen. Ezt jelentette szombaton, német diplomáciai forrásokra hivatkozva, a The Washington Post. A Hetek egyetértettek abban is, hogy ENSZ békefenntartó erők alkalma­zása (ami a legjobb lehetőség lenne a háború megakadályozására) lehetetlen: a Szovjetunió világosan jelezte, hogy megvétózna az ENSZ-ben minden kísérletet a belső jugoszláv viszály nemzetközi rendezésére. A német források szerint nyilván arról van szó, hogy a szovjetek nem engednek precedenst olyan nacionalista konfliktusok nemzetközi kezelésre, mint amelyek Mihail Gorbacsov kormányát veszélyeztetik. Az ENSZ-erők mellett a másik lehetőség európai beavatkozás lenne, de politikailag lehetetlen, hogy Németország, Ausztria vagy Olaszország bekap­csolódjék ilyen akcióba, hiszen a jugoszlávok máris hevesen kárhoztatták a német részvételt az európai diplomáciai erőfeszítésekben — idézte bonni forrásait a lap. Bush elnök törökországi látogatása Az Öböl-háborúban nem lehetett volna felszabadítani Kuvaitot Törökor­szág segítsége nélkül — hangsúlyozta szombaton Ankarában George Bush amerikai elnök. Bush, megköszönve Ankara részvételét a háborúban, kato­nai és gazdasági segítséget ígért Törökországnak. Az amerikai elnök szombaton Turgut Özal török államfővel, Mesut Yil­­maz miniszterelnökkel és más török személyiségekkel találkozott. A megbeszélések napirendjén a kétoldalú viszony, valamint a görög török kapcsolatok és a ciprusi rendezés szerepelt. Az athéni megbeszélések­kel ellentétben Ankarában a megosztott Ciprus témája „csak általánosság­ban szerepelt" — állította egy török külügyi illetékes. OLASZ—MAGYAR ELNÖKTALÁLKOZÓ A közép-európai szellemiség jegyében (Folytatás az 1. oldalról) fesztivál megnyitásán, s megtekintette saját színműve (Magyar Médeia) öt­nyelvű előadását — találkozott és rö­vid megbeszélést folytatott Francesco Cossiga olasz köztársasági elnökkel. Göncz Árpád és Cossiga rövid meg­beszélésén, majd az ezt követő, késő éjszakába nyúló vacsorán is a Pentago­­nale együttműködése jelentette a fő té­mát. Mindketten hangsúlyozták, hogy­­­ ez az ötös, de rövidesen (Lengyelország csatlakozásával) hatosra bővülő együttműködés fontos szerepet játszik abban, hogy a közép-európai térség új demokráciái csatlakozhassanak Euró­pához, vagy mielőbb visszatérhessenek oda.­­ A kétezer éves múltra visszatekin­tő Cividale olyan helyszín, ahol a né­met, olasz, szláv és magyar nyelvű kul­túrák állandóan találkoztak, ahol messzenyúló történelmi gyökerei van­nak az együttműködésnek, sajátos kö­zép-európai szellemiség alakult ki. Erre a természetes alapra kell építeni a Pen­­tagonale programjait, amelyek megva­lósításának a résztvevők még csak az elején tartanak — hangoztatta Cossi­ga. A magyar és az olasz államfő egy­aránt nagy jelentőségűnek tartotta, hogy a regionális együttműködés ha­marosan Hexagonáléra bővül, Lengyelország csatlakozásával. — Ez új lehetőséget kínál mindenkinek — mutatott rá Göncz Árpád, emlékeztet­ve arra, hogy a lengyelek bekapcsolását Magyarország kezdettől szorgalmazta. Egyetértés mutatkozott abban, hogy a regionális együttműködés nem irányul­hat senki ellen, nem szabad, hogy kire­kesztő jelleget öltsön. A megbeszélésen, amelyen jelen volt Gianni de Michelis olasz külügymi­niszter, Jugoszlávia problémája csak érintőlegesen merült föl, miután Buda­pesten már mindkét fél ismertette ezzel kapcsolatos — egymáshoz közelálló — nézetét. Cossiga ismét leszögezte: — Jugoszláviának a jelenlegi határo­kon belül kell demokratikus új együtté­lést kialakítania, az ott élő nemzetisé­gek jogait egyformán figyelembe véve, és békés úton. De Michelis előzőleg beszédében ki­fejtette, hogy az Európai Közösség azt várja: a következő három hónap alatt Európának is megfelelő tartós megol­dás és elrendezés alakul ki a Jugoszlávi­át alkotó népek és nemzetiségek kö­zött, az egyoldalú és erőszakos akciók mellőzésével. Szlovénia nem számíthat enélkül elismerésre a közösségi tagor­szágok részéről — adta világosan értés­re a jelen lévő Milan Kucan szlovén elnöknek az olasz diplomácia vezetője. A magyar köztársasági elnök szom­baton a közeli Udinébe, Friuli tarto­mány székhelyére látogatott, ahol a polgármester fogadta őt. Délelőtt meg­koszorúzta az első világháborúban ele­sett magyar katonák sírját, és ellátoga­tott az Isonzo folyóhoz (az egyik nagy világháborús csata színhelyére) is, ahol szintén koszorút helyezett el. Göncz Árpád délben a trieszti és udi­­nei gazdasági kamara szervezésében olyan üzletemberekkel találkozott, akik magyarországi beruházásokban érdekeltek. DUTEP [UNK] KECSKEMÉT FA, KECSKEMÉT A Duna—Tisza Közi Állami Építőipari Vállalat (felszámolás alatt) István király körúti telepén lévő anyagait — víz-, fűtés- gázszerelési anyagok, — szerelvények, — villanyszerelési anyagok és szerelvények, — fogyóeszközök, — kisgépek és gépalkatrészek kedvezményes áron ÉRTÉKESÍTI IDŐPONT: 1991. július 22—26., 08—14 óráig. HELYSZÍN: Kecskemét, István király krt. 24., központi raktár. Fizetés: a helyszínen, készpénzzel. 42403

Next