Petőfi Népe, 1994. szeptember (49. évfolyam, 205-230. szám)
1994-09-28 / 228. szám
10 OLVASÓSZOLGÁLAT Házhoz viszik a nyereményt Kecskeméten egyre több újság eltűnését jelzik előfizetőink. Ha kilóg a lap széle a levélszekrényből, könnyen kísértésbe eshetnek illetéktelenek. Minden bejelentést továbbítunk a terjesztési ügynökségekhez. Kézbesítőink igyekeznek nem elérhető módon elhelyezni a Petőfi Népét. Lajosmizséről egy telefonáló gyanúsnak érzi magát. Szerinte a lépcsőházban őt tartják „illetéktelen olvasónak”. Szeretnénk írásban is megnyugtatni: szó sincs gyanúsításról, sőt, panaszról sincs tudomásunk. Senki sem feltételezheti, hogy kiveszi a levélszekrényből az újságot az, aki maga is előfizető. Ezen a héten jelenik meg szállodás játékunk első fordulójának utolsó (harmadik) emblémája. A cédulákat egyszerre kell beküldeni október 5-éig. A játék ezzel nem ér véget. Következő fordulónk úticélja: Eger, Flóra Hotel. Sokan kérdezték, kérték, ezért most - mint ezt már hírül adtuk - teljesítjük a kéréseket: októbertől megváltozik a Petőfi Népe rádió-televízió melléklete. Bővebb terjedelemben, 16 oldalon és színes kivitelben készül, először október 7-én, pénteken kapják meg így olvasóink. Még tart az Extra Szerencsekerék-játékunk őszi fordulója, melybe a részvételi szelvények kitöltésével még bekapcsolódhatnak olvasóink. Többen kérdezték, hogyan jutnak majd hozzá a nyereményhez? A hatszáz nyereményt saját kézbesítőink viszik házhoz, mint a Petőfi Népét. A Füszért törzsvásárlói kártyáját szintén kézbesítőink adják át előfizetőinknek. Most először azok az olvasók is részt vehetnek a játékban, akik nem előfizetők. Ők az Olvasószolgálatnál és a terjesztési ügynökségeken kapják kézhez a 11 százalékos vásárlási kedvezményre jogosító kártyát. Emlékeztetőül: a szelvények egyszerre is eljuttathatók a szerkesztőségbe, s olvasóink korlátlan számú játékszelvénnyel pályázhatnak a díjakért. Beküldési határidő: 1994. október 20-a. Szívesen fogadjuk észrevételeiket, kérdéseiket a jól ismert 76/481-391-es telefonon, levélben vagy személyesen a Kecskemét, Szabadság tér 1/A. címen. Becsületes megtaláló Tegnap 11 óra körül valaki elveszített egy pénztárcát Kecskeméten, az Aranyhomok Szálló mellett. Nem sok pénz volt benne, de lehet, hogy a tulajdonosának ennyire is nagy szüksége van. Szerencsés az illető, mert becsületes volt a megtaláló, behozta szerkesztőségünkbe. Kérjük tehát a jogos tulajdonost, keresse meg Olvasószolgálatunkat, ahol átveheti a tárcát és tartalmát, ha tudja, milyen az elveszett tárca, s hogy mennyi pénz van benne. Tisztelt Szerkesztőség! POHÁRKÖSZÖNTŐ A LASSÚ HALÁLRA? Életveszélyes óra ketyeg Pakson A Magyar Rádió a Tolna megyei újságra hivatkozva közölte a hírt, a televízió pedig két nap múlva, hogy győzött az elmebajnokság, tisztelt polgártársak. Aláírták azt a megállapodást, mely szerint a „halálkripta” meg fog épülni, ha belepusztulunk, akkor is! Ezt követte a pohárköszöntés, mellyel elindították a XXI. század küszöbén (túlélés helyett) a lassú atomhalált, most ellenünk, később a felnövekvő, majd az elkövetkező generáció ellen. A polgármestereknek felajánlottak néhány millió forintot - s most tessenek figyelni! - kompenzációként, ami atomnyelvre lefordítva annyit jelent, hogy körülbelül ennyire taksálják az atomerőmű környékén élő emberek egészségét, életét. S tudják, hogy ebben mi a szemtelenség csúcsa? Az, hogy ezt az épületet, amely a pusztulásunkhoz vezethet, velünk fizettetik meg. Egyszerűen gyalázatos dolog, amit az urak tesznek a fejünk felett. Ma már mindenki tudja, hogy sem biztonságos atomerőmű, sem biztonságos tároló nincsen ezen a földön. S nem is lesz, míg a sugárfertőzés nem fedezik semlegesítését fel Csak emlékeztetni szeretnék július 15-ére, amikor közölték, hogy az atomerőműben kisebb üzemzavar keletkezett. Mekkora és milyen? A napnál világosabb, hogy életveszélyes óra ketyeg a fenekünk alatt, s ha még egy veszélyes létesítményt ide építenek, ez már felelőtlenség a köbön, az utókorral szemben is. Önkéntelenül vetődik fel a kérdés, ha az atomerőmű környékén termelt, előállított exporttermékekre azt fogja mondani a nyugat, hogy nem veszi át, mert sugárfertőzött, akkor mit lehet tenni? Az urak közül ezért ki vállalja a felelősséget? Senki vagy mindenki? Mert a pakliban ez is benne van. Időközönként hazaröppentik Ede bátyánkat Amerikából (Teller Ede atomfizikusra céloz olvasónk. A szerk.), s nyilatkoztatják, mint például legutóbb július 8-án az esti híradóban a színkollekcióról, amely igen hiányos volt, mert arról a színről, amelyikben a sugárfertőzés van, bölcsen hallgatott. Miért? Talán megszólalt benne a lelkiismeret, mert a sugárfertőzés semlegesítését neki kellene kitalálni? Pedig ezzel még tartozik az emberiségnek! Azoknak, akik elfogultsággal vagy egyoldalúsággal vádolnak, befejezésül azt üzenem, hogy ha ez a két épület elkezdi a káros kisugárzást (a döntést hozók jóvoltából), a rákos megbetegedések széles skálája vár az atomerőmű környékén élőkre: a fejlődési rendellenességektől a daganatos megbetegedéseken át a hajhullásig. A kedves olvasóra bízom, döntse el maga, hogy Mátyás királyunk óta milyen értelmet kapott az igazság és a józanság hazánkban? Z. M., Kalocsa (Név és cím a szerk.-ben.) Nehéz az iskoláso)k sorsa Már közhely, de sajnos, keserű valóság, hogy az ingyenes oktatás korántsem ingyenes. Központi segítség az önkormányzatokon keresztül érkező minisztériumi pénzeken kívül nincs, így az iskolák számára csak a különböző pályázati lehetőségek maradnak a pénzszerzésre. Sikeres pályázatok eredményeképpen készül jelenleg csávolyi iskola udvarában a biatumenes sportpálya is a helyi önkormányzat közreműködésével, egymillió forint körüli értékben. Csávolyon is egyre kevesebb a tanulók száma. Tizenegy tanulócsoportban 204 kisdiáknak csöngettek be az idei tanévnyitón. Az elsősök megfelelő óvodai iskola-előkészítő után érkeztek. Az önkormányzat egyszeri iskolakezdési juttatásként 2000 forintot tudott adni az általános, a szakmunkás, a közép- és felsőfokú iskolákban tanulók támogatására. Az általános iskolában ez fedezi a tankönyvek költségét, annál inkább, mert nálunk már hagyomány, hogy tanév végén begyűjtik a használt, de még használható tankönyveket. Emellett a napköziotthonos étkeztetés költségeinek 20 százalékát is átvállalja az önkormányzat. A rászorulóknak pedig segélyként teljesen megtérítik ezt a költséget. E támogatás összege megközelíti az 500 ezer forintot. Igazán csak a szülők tudják, mibe kerül ma, ha gyermekeiket tisztességesen fel akarják készíteni a tanévkezdésre, pláne, ha két-három gyerek van a családban. Nem beszélve a munkanélküliek gondjairól. Zsebpénzre kinek jut? A lakosság egyötöde ma Magyarországon 6-18 év közötti fiatal, s ebből következik, hogy az említett gondok nem kevés helyen jelentkeznek. S hányan lehetnek, akiket egyedülálló szülő nevel, vagy akik a középosztályból lecsúsztak a szegény sorsúak közé? Az egyszerű kérdés az, hogy hány tehetséges fiatal lehet, aki talán már nem lesz képes rá, hogy felsőfokú oktatási intézményben tanuljon tovább, mert a szülei nem tudnak erre pénzt kiszorítani? Milyen az esélyegyenlőség? Dr. Mándics Mihály Csávoly VÁLASZOL A COLONIA Hetekig nyomozni kellett A Petőfi Népe szeptember 14-ei számában a Colonia Biztosító Rt. hitelét rontó olvasói levél jelent meg. Úgy tisztességes tehát, ha a másik fél is szót kap a lapban. A biztosító csak hiteget című levél írója, Bozsó Ferenc a kárügy miatt felmerült bérgépkocsi-használatot, s a kár kifizetésének elhúzódását reklamálja. Bozsó úr a május 24-én történt balesetben valóban vétlen volt, azonban a karambolt okozó gépjármű vezetőjét nem állt módunkban nyilatkoztatni, mivel a balesetbe belehalt, így a gépkocsi forgalmi engedély szerinti tulajdonosát kellett megkeresni, aki - mint később kiderült - budapesti lakos. Természetesen a kárbejelentés időpontjában, május 26-án őt már tájékoztattuk, hogy a károkozó halála miatt a rendőrség vizsgálja az ügyet és kérjük szíves türelmét. A rendőrségi határozatot június 27-én kaptuk meg, s ezt a totálkárszámítással együtt továbbítottuk központunknak. Ezután a gépkocsi tulajdonosát több alkalommal írásban felszólítottuk, de nem jelentkezett, ezért állt az ügy. Mint később kiderült, a BM tájékoztatása szerint a DXN-771 forgalmi rendszámú gépkocsi engedély szerinti tulajdonosa Erdős Rudolf, akinek van egy ideiglenes lakása is. Az eredménytelen levelezések miatt pesti kollégáink mindkét lakóhelyén személyesen keresték, de egyik helyen sem találták, így kénytelenek voltak üzeneteket hagyni. Végre augusztus 27-én előkerült a tulajdonos és telefonon közölte, a gépkocsit ez év januárjában eladta, s megígérte, hogy az adásvételi szerződést személyesen eljuttatja hozzánk. Erre augusztus 31 -én került sor, így tudtuk meg, ki volt az eredeti tulajdonos. Igazgatóságunk a teljes káranyagot még ezen a napon továbbította a Magyar Biztosítók Szövetségéhez, mert kiderült, hogy érvényes felelősségbiztosítása nem volt a károkozónak, s hogy az első eladást követően több tulajdonosa is volt a gépkocsinak. Ebben az esetben a MABISZ illetékes a kár rendezésére, kifizetésére. Erről írásban értesítettük a károsultat is. A tisztességtelen ügyintézést visszautasítjuk, hiszen a Coloniának hosszú hetekig nyomoznia kellett a tulajdonosok kiléte után, tehát nem az időt húzta. Arról sem tehet, hogy a gépkocsi tulajdonosai nem kötötték meg a kötelező felelősségbiztosítást. Ezért húzódott el az ügy. Bozsó úr irodánkban erről mindig korrekt szóbeli tájékoztatást kapott, s akkor ezt látszólag megértette. Sajnáljuk, hogy a Colonia Biztosítót hibáztatja. Nagy István területi igazgató Colonia Biztosító Rt. Baján is lopják a Petőfi Népét Lapunk bajai olvasószolgálata az utóbbi időben többször kapott olyan információt, hogy előfizetőink a korai kézbesítés ellenére sem találják postaládájukban a Petőfi Népét. Főleg Újvárosból jött hír arról is, hogy megfigyelték, mikor jön a kézbesítő, de mire leértek, már nem találták az újságot. Legtöbben arra gyanakodnak, hogy néhány lépcsőházban újságtolvajok dézsmálják a lapot, akik így próbálnak hozzájutni a Petőfi Népe által közölt információkhoz. Javasoljuk az érdeklődőknek, rendeljék meg az újságot, így kockázatmentesen juthatnak hozzá, egyébként pedig előbb vagy utóbb úgyis lebuknak. Kórházi elutasítás A bajai kórház 1-es sz. belgyógyászati ambulanciájára van panaszom. Bátyámat ebben a hónapban háromszor vitte oda a mentő súlyos, fájdalmas hasi görcsökkel. Mindhárom esetben hazaküldték „alapos vizsgálat” után. Megállapításuk szerint semmi baja, majd elmúlik a görcs. A papírjaira ráírták, hogy kórházi ellátást nem igényel, s még a mentő igénybevételének jogosságát is megkérdőjelezték. Természetesen ezután kerestünk egy másik intézményt egy másik városban, s ott bátyámat kivizsgálás után műtétre javasolták. Ezúton szeretném megköszönni az ottani orvosnak, hogy fölvette bátyámat az osztályára. Bökönyszegi Ferencné Bácsbokod, Borsodi út 49. 1994. szeptember 28., szerda Büszkék arra, hogy bugaciak Hat évtizeddel ezelőtt, 1934-ben fogott hozzá először Bugac fiatalsága lovasnapok szervezéséhez. Akkor a csaknem kész programot kisajátította magának Kecskemét, s a rendkívül sikeres ünnepségre a város szélén került sor. Most Bugac nem hagyta magát, megrendezte a közelmúltban elhunyt Abonyi Imre fogathajtó világbajnok emlékének is szentelt lovasnapokat, mely a vártnál is jobban sikerült. A több napon át tartó ünnepélyre a szülőfalu hazavárta az onnan elszármazottakat is. A nagyszámban Imre megjelentek előtt Endre polgármester beszélt nagyközség jelenéről, jövőjének terveiről. A hazalátogatók mindannyian büszkén vallják magukat bugacinak. Elmondták, hogy boldogan térnek haza hosszabb-rövidebb távollét után szülőföldjükre, erőt meríteni a holnap és a holnapután küzdelmeihez. Távollétükben akkor a legboldogabbak, ha szülőföldjük hírével, netán termékeivel találkoznak. Urbán Antal, a falu szülötte például elmondta, hogy Ausztráliában élt egy évtizeden át, s ott is büszkén vallotta magát magyarnak, sör bugacinak. Különösen, amikor a szülőhelyén gyártott tormával találkozott Melbourn egyik nagy áruházában. Kicsordult a könny a szeméből - nem a tormától - az örömtől, a boldogságtól. A nagyközség vezetői és a most hazalátogatók elhatározták, a jövőben rendszeresítik az ilyen találkozókat. Szó esett még a most készülő községi monográfiáról is, melyhez úgy az elszármazottaktól, mint az itthon élőktől visszaemlékezéseket, fotókat, adatokat kért a kötet - és e levél - írója, Czakó Ferenc (Kecskemét, Cimbalmos u. 6.), hogy még hitelesebb legyen a Monostorfalva, Bugac - monostor - a mai Bugac - történetéről szóló könyv. Czakó Ferenc Csak ezt a lapot olvassuk Tisztelt Főszerkesztő Úr! Azért írom Önnek soraimat, hogy közöljem, rendszeresen járatjuk a Petőfi Népét 1967 óta. Nagyon szeretjük ezt az újságot, mert egyre tartalmasabb. Emelkedett az ára, de nem mondtuk le. Szeretjük benne az Ez történt a világbant, a főzési recepteket, a divatot, a sportot, de mást is szívesen olvasgatunk. Csak elismerésünket tudjuk kifejezni a férjemmel együtt. Mi már nyugdíjasok vagyunk, más újságot nem áll módunkban rendelni, ezért örülünk, hogy a Petőfi Népében sokoldalú tájékoztatást kapunk a helyi dolgokról és a külpolitikáról is. Munkájukért csak köszönetünket tudjuk kifejezni. Most elküldöm a Szerencsekerék-szelvényemet kitöltve, s kérem, juttassa el, ahová kell. Reméljük, eséllyel pályázunk a 600 nyeremény egyikére. Bizakodunk, hátha jól forog az a szerencsekerék. Szívesen vennénk, ha tájékoztatna bennünket néhány sorban, hogy kézhez kapta-e levelünket, mert szerettünk volna örömet szerezni szerkesztőségüknek. Úgy, ahogy Önök szereznek örömet nekünk nap mint nap a Petőfi Népével. Tisztelettel: Szőke Gyuláné Kecskemét, Liszt Ferenc u. 26. A bérleti díj nem változhat? Élettársam, Snyehola Péterné üzlethelyiségét az 1950-es évek elejétől bérli a jánoshalmi áfész. Korábban elenyésző bérleti díjat kapott érte. 1987-ben újabb szerződéskötésre került sor, melyben a szerződő felek 8 300 forint havi bérleti díjat kötöttek ki a 81 négyzetméteres helyiség használatáért. Az áfész tavaly - a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény hatálybalépését követően - felújította és további 5 év időtartamban határozta meg a helyiség bérleti idejét, mégpedig a bérleti díj változatlanul hagyásával. 1994 májusában a bérbe vett üzlethelyiség jogi helyzetében változás állt be. Az eredeti tulajdonos - írásos ajándékozási szerződésben tett nyilatkozattal - nekem ajándékozta az ingatlant. Én az infláció fokozódására tekintettel felszólítottam az üzletrészemet hozzájárulásom nélkül bérlő jánoshalmi áfész vezetőit, hogy a bérleti díjat módosítom, az eddiginek a duplájára emelem. Következésképp mint új tulajdonos, a jövőben az emelt összegű bérleti díjra tartok igényt. Azonban ennek teljesítésétől az áfész elhatárolta magát. Ezt követően felmondtam az előző tulajdonossal kötött bérleti megállapodást, de az áfész ennek sem hajlandó eleget tenni. Azt tapasztalom, hogy az áfész vezetői - a romló pénzügyi viszonyok és a jogszabályi szigorítások ellenére - a bérleti díjat egyszer s mindenkorra szólónak tekintik. Nem beszélve a kellően el nem ítélhető fondorlatról, amivel a 82 éves előző tulajdonossal a sebtében orra alá dugott megállapodás írásos szövegét aláíratták. Az áfész illetékesei anélkül tették ezt, hogy a megállapodást aláírás előtt ismertették volna vele. Kérem, hogy e tanulságos esetet közöljék lapjukban. Fórján Balázs Jánoshalma, Tulipán u. 2. NAPJAINK HUMORÁBÓL Kizártak a termelésből A Kecskeméti Törekvés Szövetkezet II. számú bizottsága a tanya melletti földkiadási ügyemben többszöri kérésemre sem hozott határozatot. Tekintettel arra, hogy kárpótlásból visszamaradt a kért terület, így még mindig lehetőség van arra, hogy megkaphassam. Háztáji földemet át kellett adnom, mert azt másnak adta oda a bizottság. Helyette nem kaptam másik földterületet, így teljesen kizártak a mezőgazdasági termelésből. Belátható időn belül nincs kilátás másik terület igénybevételére. Nem értem, hogy a tanyám miben különbözik a másikétól, hiszen a szomszédom is megkaphatta a tanyája melletti földet. Kiss István Kecskemét, Kővágó u. 4.