Petőfi Népe, 2008. május (63. évfolyam, 102-126. szám)

2008-05-05 / 104. szám

6 Csatornázási és iskolafelújítási program készült Kisszálláson - dacára az utóbbi évek pénzszűkének - jelentős fejlesztések történtek a haté­kony pályázati munka eredmé­nyeként. Az intézményi felújítá­sokon és a lakosság kényelmét szolgáló munkákon túl 2006- ban például az éves fejlesztési átlag 5-6-szorosát, 200 milliót fordíthattak községgyarapító be­ruházásra. Így valósult meg többek közt a piaccsarnok re­konstrukciója, az új parkoló ki­alakítása és az állatfelvásárló te­lep építése, illetve a község meg­közelíthetőségének korszakos fontosságú Kápolnai út szilárd burkolatú újjáépítése, amelynek révén lassult az elvándorlás, és nőtt a helyi ingatlanok értéke. ■ A pénzügyi problémák ellenére folyamatos a fejlődés. Ám meg kell oldani az iskolá­nak és szociális otthonnak helyet adó, 150 éves műemlék jellegű épület jelentős költségű felújítá­sát. Egy korábbi pályázat nyert­e felújítási célra, de a pályázati ke­ret kimerülése miatt a megvaló­sulás elmaradt. Az idei pályázat 250 milliós kiadással számol. A másik, kiemelten fontos be­ruházás a község belterületi in­gatlanjai szennyvízhálózatának és a szennyvíztisztító megépíté­se érdekében víziközmű-társu­­lat alakult és megkezdődött az ingatlantulajdonosok előtakaré­koskodása. A hatalmas beruhá­zás várható költsége mai árakon 1,3-1,5 milliárd forint, így annak 300 millió forintos nagyságren­dű önerejét a legkedvezőbb, 80 százalékos pályázati támogatás mellett sem tudja a lakosság és az önkormányzat előteremteni. A községvezetés meggyőződése, hogy a folyékonyhulladék-keze­­lést is regionális szinten kellene megoldani. KISSZÁLLÁS Községi egység, törekvés hagyomány Megtanulták az összefogás és a szorgalom fontosságát - Kisszállás álma egy még szebb, lakhatóbb település - mondja polgármestere. S hogy Kispál István pol­gártársaival együtt nem csupán ábrándokat ker­get, annak legfőbb táma­sza az itt élők közösségi elkötelezettsége, kitartása. Kohout Zoltán­ ­ Polgármesteri nyilatkozatai­ban visszatérő, rokonszenves kiemelést szokott tenni a kis­­szállásiak derűs kedélyére és arra, hogy milyen összetartó, szorgos népek lakják. Mi van e rövid megállapítások mögött? - A Kisszálláson élő emberek élete soha nem volt könnyű: sem az uradalmi időkben, sem 1945 után - mondja a falut csaknem 10 éve vezető Kispál István. - A rendszerváltás pedig azt hozta magával, hogy a fővárosi, nagyvárosi székhellyel rendel­kező állami vállalatok - a Tema­­forg, a Vetőmag vagy a Kender­fonó - először a kisszállási telep­helyüket zárták be. A ’90-es évek elején volt olyan év, hogy a mun­kanélküliek száma közel 500 fő volt, s az ő gondjuk-bajuk az ön­­kormányzatra hárult. Súlyosbí­totta a helyzetet az is, hogy az egyetlen, közel háromszáz főt foglalkoztató mezőgazdasági ter­melőszövetkezet is részekre bomlott, és a földtulajdonhoz ju­tott gazdálkodók is nagyon ne­héz körülmények között kezdték meg az önálló gazdálkodást. Ta­lán ez az évszázados nehéz sors edzette meg az itt élő embere­ket, és biztosítja azt, hogy figyel­jenek egymásra, fogjanak össze, ha eredményt akarnak elérni. A helyi összefogásnak - akár a fizikai munkának is - számta­lan példáját lehetne említeni. Ta­lán nincs is olyan felújítás, beru­házás, parkosítás, melyből a la­kosság ne venné ki részét. A ne­hezen elért eredményt az itt élők is jobban megbecsülik. A közös munka során pedig az emberek jól érzik magukat, új barátságok, közösségek születnek. Ma a tele­pülésen hét civilszervezet mű­ködik, melyek közül egyet sem az önkormányzat hozott létre: igazi civil kezdeményezéssel ala­kultak meg és működnek. - Milyennek szeretné látni a községet öt év múlva? - Inkább arról szólnék, hogy a község lakossága és a jelenlegi képviselő-testület milyennek szeretné látni a községet öt év múlva. Szeretnénk, ha a község lakosságcsökkenése megállna, sőt a lakosság száma emelkedne. Ennek érdekében mindent elkö­vetünk, hogy a foglalkoztatott­ság növekedését elősegítsük, meg akarjuk őrizni a jelenlegi intézményeinket, és bízunk abban, hogy az M 9-es gyorsfor­galmú út - melynek csomó­pontja Kisszálláson lesz -, megépül, és olyan vállalkozó­kat vonz a településre, akik az embereknek munkahelyet, az önkormányzatnak pedig bevé­telt teremtenek. Bízunk abban is, hogy a lakosság optimizmu­sa, összefogása, derűje tovább­ra is megmarad, és a jelenleg itt élő és a már jelentős szám­ban betelepülő emberek is megtalálják boldogulásukat a településen. Szeretnénk, ha be­ruházási terveink révén egy még lakhatóbb, szebb, tisztább és vonzóbb falunak megma­radnánk. A község egyik legfontosabb kulturális eseménye az immár negyedik alkalommal megrendezett nemzetközi néptáncfesztivál. Oktatás: elkötelezett és képzett pedagógusok Az utóbbi években Kisszálláson megszilárdult az a községi állás­pont, amely az intézmények szakmai önállósága megtartását szorgalmazza. Ez vonatkozik a helyiek szemében kiemelten fontos közoktatásra is. Kisszállá­son egy ma 4 csoportos óvoda, egy 8 tanulócsoportos iskola és diákotthon működik. Kihasz­­náltsági mutatói magasak, így az oktatás kistérségi átszervezé­sét nem tervezi az önkormány­zat. Mind az óvodában, mind az iskolában szakmailag jól képzett pedagógusok dolgoznak, akik kiemelten foglalkoznak a halmo­zottan hátrányos helyzetű gye­rekekkel, miután ehhez a szük­séges szakmai képzettségeket (képességfejlesztés, gyógypeda­gógus, gyógytestnevelő) is meg­szerezték. Természetesen Kisszállásról is járnak el gyerekek, főleg a kis­kunhalasi iskolákba, de számuk nem jelentős, illetőleg a kisszál­lási iskolába is vannak vidékről (Kelebiáról, Tompáról) bejáró gyerekek. Sajnos - mondják a községvezetésben -, a szülőket időnként elbizonytalanítják olyan sajtónyilatkozatok, ame­lyek egyes médiákban megjelen­nek, s a nyilatkozó nem is tudja, hogy ezzel mennyit árt a kisebb településeknek. A diákotthonban 4 vidéki ta­nulót helyeztek el, ám az otthont szeptemberrel megszüntetik. Ha a költségvetésben van is, eltökéltségben nincs hiány a településen KIS SZÁLLÁS és a hasonló nagy­ságú települések alapvető problémája, hogy az állami támogatások és a saját bevé­telek nem fedezik a meglévő intézmények működési kiadá­sait. A létszámcsökkentések, iskolai csoportösszevonások, a gazdálkodási racionalizálás sem jelentett végleges megol­dást Bár a község rendsze­rint sikerrel pályázik az önhi­bájukon kívül hátrányos hely­zetbe került önkormányzatok támogatására, a segítség egyik évben sem fedezte a hi­ányt: két éve 13,4 millió, ta­valy 11,6 millió forint mí­nusszal zártak. Bár a telepü­lés idén már a szociális fel­adatait kistérségi társulási in­tézményi keretek között látja el, a költségvetés 73,4 milliós forráshiánnyal számolunk. Ugyanakkor a testület eltökélt szándéka, hogy meglévő in­tézményeit mindenképpen működtetni szeretné, s abban bízik, hogy az önkormányza­tok finanszírozásának pozitív irányba történő elmozdulásá­ra az elkövetkező években központi intézkedés történik. PETŐFI NÉPE - 2008. MÁJUS 5., HÉTFŐ Példás együttműködés az egyházzal is HITÉLET A kisszállásiak többsége római katolikus vallású. A község és az egy­ház jó kapcsolatára is jel­lemző az együttműködés: az üresen álló parókia épületét az önkormányzat tartja kar­ban, ugyanakkor az egyház bérleti díj felszámítása nél­kül bocsátja az önkormány­zat, illetve azon keresztül a Szociális Alapítvány és a Mozgáskorlátozottak Egye­sülete részére. A templom­­torony építése érdekében a templom statikai vizsgálatá­nak és a torony tervezteté­sének költségét a község magára vállalja, és közösen pályázik az egyházzal a szükséges forrás előterem­tésére. Őstörténet és a máig nyúló história rövid krónika A település területén talált ásatási lele­tek őskori emberi élőhelyre utalnak. A honfoglalás után több falu alakult a környé­kén. A feltehetően kun tele­pülés a középkorban Ha­lasszékhez tartozott; a tö­rök időkben elnéptelene­dett. A jellemzően szántó­földi művelést végző uradal­mat a 19-20. század fordu­lójára modernizálták: va­dászkastélyt (ma az iskola épülete, ami sürgős felújí­tásra szorulna), szeszfőz­dét, malmot, kisvasutat, jéggyárat hozva létre. A mintagazdaság 1944-ig messzi földön híres volt ne­mesített juhairól, gulyájá­ról, méneséről. A II. világ­háború után itt is téeszek alakultak. Nevezetességek Kisszállás térségében egzotikum A község őspark­ja egész évben csodálatos látványt nyújt. A Kápolnai­tó közelében fehér tippancs, tarka sáfrány, tavaszi ké­­rics, kései szegfű, árvalány­­haj és homoki nőszirom is fellelhető. Kisszálláson mű­ködött 1850-től 1946-ig a környék egyetlen gőzmal­ma, melynek jó híre olyan­­­nyira elterjedt a Dél-Alföl­­dön, hogy még Szeged kör­nyékéről is odavitték őröl­teim a gabonát. Aktív sportélet várja a mozgás térségi kedvelőit A Kisszálláson hagyományosan jelen lévő futball mellett női ké­zilabda-szakosztály, dzsúdó-, asztalitenisz-, valamint sakk­­szakosztály is működik. Ugyan­akkor, érdekes módon, az idő­sebb korosztálynál kezd megho­nosodni a kerékpározás, amire a nemrég megépített Kápolnai út kiválóan alkalmas. A községben 1990-ben adták át a sportcsarnokot, mely alapte­rületénél fogva bármilyen sport­­verseny megtartására alkalmas. Méreteit mutatja, hogy a környe­ző településekről is igénybe ve­szik, például teniszezésre. A sportpálya öltözőjét - pályázati forrásból és jelentős helyi össze­fogással - két éve újították fel. Testvértelepülés A hagyományos nemzetközi néptáncfesztivál idén arra is kiváló alkalmat teremtett, hogy Kis­szállás tovább bővítse diplomáciai kapcsolatait. A rendezvényen képviselte magát a magyarszéki és a palicsi önkormányzat is. Utóbbival május 3-án fűzte szorosabbra kapcsolatait a település, melynek polgármesterével a palicsi önkormányzati titkár írt alá a kulturális és gazdasági együttműködést célzó kétoldalú egyezményt.

Next