Petőfi Népe, 2008. május (63. évfolyam, 102-126. szám)
2008-05-05 / 104. szám
6 Csatornázási és iskolafelújítási program készült Kisszálláson - dacára az utóbbi évek pénzszűkének - jelentős fejlesztések történtek a hatékony pályázati munka eredményeként. Az intézményi felújításokon és a lakosság kényelmét szolgáló munkákon túl 2006- ban például az éves fejlesztési átlag 5-6-szorosát, 200 milliót fordíthattak községgyarapító beruházásra. Így valósult meg többek közt a piaccsarnok rekonstrukciója, az új parkoló kialakítása és az állatfelvásárló telep építése, illetve a község megközelíthetőségének korszakos fontosságú Kápolnai út szilárd burkolatú újjáépítése, amelynek révén lassult az elvándorlás, és nőtt a helyi ingatlanok értéke. ■ A pénzügyi problémák ellenére folyamatos a fejlődés. Ám meg kell oldani az iskolának és szociális otthonnak helyet adó, 150 éves műemlék jellegű épület jelentős költségű felújítását. Egy korábbi pályázat nyerte felújítási célra, de a pályázati keret kimerülése miatt a megvalósulás elmaradt. Az idei pályázat 250 milliós kiadással számol. A másik, kiemelten fontos beruházás a község belterületi ingatlanjai szennyvízhálózatának és a szennyvíztisztító megépítése érdekében víziközmű-társulat alakult és megkezdődött az ingatlantulajdonosok előtakarékoskodása. A hatalmas beruházás várható költsége mai árakon 1,3-1,5 milliárd forint, így annak 300 millió forintos nagyságrendű önerejét a legkedvezőbb, 80 százalékos pályázati támogatás mellett sem tudja a lakosság és az önkormányzat előteremteni. A községvezetés meggyőződése, hogy a folyékonyhulladék-kezelést is regionális szinten kellene megoldani. KISSZÁLLÁS Községi egység, törekvés hagyomány Megtanulták az összefogás és a szorgalom fontosságát - Kisszállás álma egy még szebb, lakhatóbb település - mondja polgármestere. S hogy Kispál István polgártársaival együtt nem csupán ábrándokat kerget, annak legfőbb támasza az itt élők közösségi elkötelezettsége, kitartása. Kohout Zoltán Polgármesteri nyilatkozataiban visszatérő, rokonszenves kiemelést szokott tenni a kisszállásiak derűs kedélyére és arra, hogy milyen összetartó, szorgos népek lakják. Mi van e rövid megállapítások mögött? - A Kisszálláson élő emberek élete soha nem volt könnyű: sem az uradalmi időkben, sem 1945 után - mondja a falut csaknem 10 éve vezető Kispál István. - A rendszerváltás pedig azt hozta magával, hogy a fővárosi, nagyvárosi székhellyel rendelkező állami vállalatok - a Temaforg, a Vetőmag vagy a Kenderfonó - először a kisszállási telephelyüket zárták be. A ’90-es évek elején volt olyan év, hogy a munkanélküliek száma közel 500 fő volt, s az ő gondjuk-bajuk az önkormányzatra hárult. Súlyosbította a helyzetet az is, hogy az egyetlen, közel háromszáz főt foglalkoztató mezőgazdasági termelőszövetkezet is részekre bomlott, és a földtulajdonhoz jutott gazdálkodók is nagyon nehéz körülmények között kezdték meg az önálló gazdálkodást. Talán ez az évszázados nehéz sors edzette meg az itt élő embereket, és biztosítja azt, hogy figyeljenek egymásra, fogjanak össze, ha eredményt akarnak elérni. A helyi összefogásnak - akár a fizikai munkának is - számtalan példáját lehetne említeni. Talán nincs is olyan felújítás, beruházás, parkosítás, melyből a lakosság ne venné ki részét. A nehezen elért eredményt az itt élők is jobban megbecsülik. A közös munka során pedig az emberek jól érzik magukat, új barátságok, közösségek születnek. Ma a településen hét civilszervezet működik, melyek közül egyet sem az önkormányzat hozott létre: igazi civil kezdeményezéssel alakultak meg és működnek. - Milyennek szeretné látni a községet öt év múlva? - Inkább arról szólnék, hogy a község lakossága és a jelenlegi képviselő-testület milyennek szeretné látni a községet öt év múlva. Szeretnénk, ha a község lakosságcsökkenése megállna, sőt a lakosság száma emelkedne. Ennek érdekében mindent elkövetünk, hogy a foglalkoztatottság növekedését elősegítsük, meg akarjuk őrizni a jelenlegi intézményeinket, és bízunk abban, hogy az M 9-es gyorsforgalmú út - melynek csomópontja Kisszálláson lesz -, megépül, és olyan vállalkozókat vonz a településre, akik az embereknek munkahelyet, az önkormányzatnak pedig bevételt teremtenek. Bízunk abban is, hogy a lakosság optimizmusa, összefogása, derűje továbbra is megmarad, és a jelenleg itt élő és a már jelentős számban betelepülő emberek is megtalálják boldogulásukat a településen. Szeretnénk, ha beruházási terveink révén egy még lakhatóbb, szebb, tisztább és vonzóbb falunak megmaradnánk. A község egyik legfontosabb kulturális eseménye az immár negyedik alkalommal megrendezett nemzetközi néptáncfesztivál. Oktatás: elkötelezett és képzett pedagógusok Az utóbbi években Kisszálláson megszilárdult az a községi álláspont, amely az intézmények szakmai önállósága megtartását szorgalmazza. Ez vonatkozik a helyiek szemében kiemelten fontos közoktatásra is. Kisszálláson egy ma 4 csoportos óvoda, egy 8 tanulócsoportos iskola és diákotthon működik. Kihasználtsági mutatói magasak, így az oktatás kistérségi átszervezését nem tervezi az önkormányzat. Mind az óvodában, mind az iskolában szakmailag jól képzett pedagógusok dolgoznak, akik kiemelten foglalkoznak a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekkel, miután ehhez a szükséges szakmai képzettségeket (képességfejlesztés, gyógypedagógus, gyógytestnevelő) is megszerezték. Természetesen Kisszállásról is járnak el gyerekek, főleg a kiskunhalasi iskolákba, de számuk nem jelentős, illetőleg a kisszállási iskolába is vannak vidékről (Kelebiáról, Tompáról) bejáró gyerekek. Sajnos - mondják a községvezetésben -, a szülőket időnként elbizonytalanítják olyan sajtónyilatkozatok, amelyek egyes médiákban megjelennek, s a nyilatkozó nem is tudja, hogy ezzel mennyit árt a kisebb településeknek. A diákotthonban 4 vidéki tanulót helyeztek el, ám az otthont szeptemberrel megszüntetik. Ha a költségvetésben van is, eltökéltségben nincs hiány a településen KIS SZÁLLÁS és a hasonló nagyságú települések alapvető problémája, hogy az állami támogatások és a saját bevételek nem fedezik a meglévő intézmények működési kiadásait. A létszámcsökkentések, iskolai csoportösszevonások, a gazdálkodási racionalizálás sem jelentett végleges megoldást Bár a község rendszerint sikerrel pályázik az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok támogatására, a segítség egyik évben sem fedezte a hiányt: két éve 13,4 millió, tavaly 11,6 millió forint mínusszal zártak. Bár a település idén már a szociális feladatait kistérségi társulási intézményi keretek között látja el, a költségvetés 73,4 milliós forráshiánnyal számolunk. Ugyanakkor a testület eltökélt szándéka, hogy meglévő intézményeit mindenképpen működtetni szeretné, s abban bízik, hogy az önkormányzatok finanszírozásának pozitív irányba történő elmozdulására az elkövetkező években központi intézkedés történik. PETŐFI NÉPE - 2008. MÁJUS 5., HÉTFŐ Példás együttműködés az egyházzal is HITÉLET A kisszállásiak többsége római katolikus vallású. A község és az egyház jó kapcsolatára is jellemző az együttműködés: az üresen álló parókia épületét az önkormányzat tartja karban, ugyanakkor az egyház bérleti díj felszámítása nélkül bocsátja az önkormányzat, illetve azon keresztül a Szociális Alapítvány és a Mozgáskorlátozottak Egyesülete részére. A templomtorony építése érdekében a templom statikai vizsgálatának és a torony terveztetésének költségét a község magára vállalja, és közösen pályázik az egyházzal a szükséges forrás előteremtésére. Őstörténet és a máig nyúló história rövid krónika A település területén talált ásatási leletek őskori emberi élőhelyre utalnak. A honfoglalás után több falu alakult a környékén. A feltehetően kun település a középkorban Halasszékhez tartozott; a török időkben elnéptelenedett. A jellemzően szántóföldi művelést végző uradalmat a 19-20. század fordulójára modernizálták: vadászkastélyt (ma az iskola épülete, ami sürgős felújításra szorulna), szeszfőzdét, malmot, kisvasutat, jéggyárat hozva létre. A mintagazdaság 1944-ig messzi földön híres volt nemesített juhairól, gulyájáról, méneséről. A II. világháború után itt is téeszek alakultak. Nevezetességek Kisszállás térségében egzotikum A község ősparkja egész évben csodálatos látványt nyújt. A Kápolnaitó közelében fehér tippancs, tarka sáfrány, tavaszi kérics, kései szegfű, árvalányhaj és homoki nőszirom is fellelhető. Kisszálláson működött 1850-től 1946-ig a környék egyetlen gőzmalma, melynek jó híre olyannyira elterjedt a Dél-Alföldön, hogy még Szeged környékéről is odavitték őrölteim a gabonát. Aktív sportélet várja a mozgás térségi kedvelőit A Kisszálláson hagyományosan jelen lévő futball mellett női kézilabda-szakosztály, dzsúdó-, asztalitenisz-, valamint sakkszakosztály is működik. Ugyanakkor, érdekes módon, az idősebb korosztálynál kezd meghonosodni a kerékpározás, amire a nemrég megépített Kápolnai út kiválóan alkalmas. A községben 1990-ben adták át a sportcsarnokot, mely alapterületénél fogva bármilyen sportverseny megtartására alkalmas. Méreteit mutatja, hogy a környező településekről is igénybe veszik, például teniszezésre. A sportpálya öltözőjét - pályázati forrásból és jelentős helyi összefogással - két éve újították fel. Testvértelepülés A hagyományos nemzetközi néptáncfesztivál idén arra is kiváló alkalmat teremtett, hogy Kisszállás tovább bővítse diplomáciai kapcsolatait. A rendezvényen képviselte magát a magyarszéki és a palicsi önkormányzat is. Utóbbival május 3-án fűzte szorosabbra kapcsolatait a település, melynek polgármesterével a palicsi önkormányzati titkár írt alá a kulturális és gazdasági együttműködést célzó kétoldalú egyezményt.