Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1918-21
Az intézet l)áron) ^v/i törtet*. (1918/19—1920/21.) Utoljára az 1917/II. iskolai év végén jelent meg az intézet Értesitője. Három éven keresztül (1918/19—1920/21.) a szerb megszállst szenvedtük. Szivünk verését s halkitott szavunkat csak tanítványaink lóghatták fel; a szülőkhöz s az iskolánk élete iránt érdeklődő nagy közönséghez szivünk szavával s az igazság betűjével nem szólhattunk. Elnyomóinknak, üldözőinknek s kifosztóinknak kedveset, vagy tőlük tűrtet nem tudtunk írni; lelketlen, száraz adatokat pedig nem akartunk közreadni. Vártuk a keserves idők elmúlását és sorsunk jobbra fordulását. Istennek hála, reményünk, mely a legsötétebb időszakokban is éltetett, tartott és erősített bennünket, 1921. aug. 20-án valóra vált. A demarkációs akadály, melyen keresztül az ellenség sűrű szuronyai között csak a lelkünk járhatott haza, leomlott, s mi újra egyek lettünk véreinkkel, akik nem tiltják meg, hanem várják a három éven át néma alak igaz szavát. Az intézet fentartó kegyurának, Békefi Remit/ dr. zirczi Apát úrnak, rendelkezéséből a három keserves esztendő összefoglaló története szeretné e várakozást kielégíteni s az intézetnek eddig soha meg nem szakadt történetében a nagy űrt betölteni. * * * 1. Az 1918 19. iskolaév lélekben balsejtelmes, aggodalmas érzéssel ugyan, de külső forma szerint még egészen a rendes keretek között s a megszokott módon nyílt meg. Az intézet kegyura az évenkint szokásos munkaerő szétosztási rendjében még megtehette, mely intézetünket annyiben érintette, hogy az egri főgimnáziumhoz 11 évi lelkes és eredményes működés után áthelyezett Bárdos József dr. r. tanár helyére Schuy Ghurt dr. r. tanárt, a létszám teljessé kiegészítésére pedig Cser Cézár szakvizsgálatot tett h. tanárt rendelte. Az alakuló gyűlés után (aug. 31.) megtartottuk az évelei (javító, pótló s felvételi) vizsgálatokat, elvégeztük a beírást s a szept. 6-án megkezdett munkát szept .1-én ünnepélyes Veni Sanctéval nyitottuk meg. A megindult munka, melynek irányítására, illetőleg bírálatára az egész év folyamán a szokásos értekezleteket megtartottuk, azonkívül, hogy könyv- és iskolaszerek hiányában csak nehezen ment, egy hónap elteltével meg is akadt. Az iskolának legnagyobb ellensége, a járványos betegség, okt. 8-tól nov. 24-ig elzárta tanuló ifjúságunkat művelődése hajlékától. Két növendékünk, Krausz Imre IV. és Veidinger Imre VI. oszt. tanuló, áldozatául is esett az országszerte dúló spanyol betegségnek. Az iskola munkájának ezen hosszú szünete alatt ért véget a világháború. Lelkiállapotunk az egész nemzet lelkiállapota volt. A nemzeti történelem fogja könnybe mártott tollal feljegyezni, hogy amiért annyi vért ontottunk, annyi t*