Állami Balassi Bálint gimnázium, Balassagyarmat, 1932

alatt él, így lesz a modern filozófia, mely nem szükségszerűen új, egy­kor gondolkodásának kifejezőjévé. Az irodalom és az egész szellemi élet, felszabadulva, bizonyos fokig igazolva kapcsolódik az új kinyi­latkoztatáshoz, melyet az egyes írók részleteiben, vagy egészében ki­merítenek és megadják ezzel azt a sajátos jelleget, melyről a kor iro­dalmát felismerni esetleg elnevezni lehet. Ilyen szempont vezet mikor az uj francia irodalomhoz nyú­lunk, hogy Henri Bergsonnak és tanainak, az új francia irodalomra va­ló hatását némiképen megvilágítani lehessen. Amint azonban dolgozatom címét magam előtt látva mind mélyebben és mélyebben hatoltam a kérdés tanulmányozásába, óriási adattömeg és a feldolgozandó művek olyan sokasága nehezedett rám, hogy a mai francia irodalom történe­tét kellett munkám alapjává tennem. Itt egyrész vizsgálat alá vettem azokat a bergsonistáknak nevezett, de kritikailag nem kimutatott berg­­sonizmusú írókat, akiknél a már kialakult kritikai vélemények is irányadók, másrészt vizsgálat alá vettem azokat a moderneknek neve­zett írókat, akiknek eszmemenete a Bergsonéval párhuzamos, így sok szempontból hiányos irodalomtörténeti áttekintés-féle jött létre, mely­nek vezető szempontja a bergsoni hatás. Ezt az áttekintést egy bibliográfiai résszel egészítettem ki, melynek forrásai egyrészt a könyvalakban megjelent munkák, másrészt a különböző folyóiratokban közölt s a tárgyat érdeklő cikkek. A dol­gozat természeténél és a Magyarországon végzett kutatás nehézségei miatt itt is sok a hiány. Éppen az így összegyűjtött anyag nagy mennyisége azonban talán legszemléltetőbb kifejezője annak a befo­lyásnak, melyet Henri Bergson olyan nagy mértékben fejtett ki az egész XIX. század végi és XX. századi szellemi életre. Egy új filozófia fellépésének körülményei. a.) 1889-ben Henri Bergson az École Normale Supérieure későbbi filozófia tanára könyvet adott ki, mely rövid időn belül köz­ismertté tette nevét és amellyel Franciaország legnagyobb filozófusai közé emelkedett. Ez a könyv az „Essai sur le données immédiates de la conscience“ volt, melyben filozófiájának alapjait ismertette. Az utána következő években, rövidebb, hosszabb megszakításokkal folytatta munkáját, az Essai-t, több érdekes és nagyjelentőségű munka követte, melyekben a Bergsont jellemző egyszerűséggel és világossággal tárta fel azokat a tapasztalatokat, következtetéseket, új és felújított megál­lapításokat, melyek együtesen a bergsonizmusnak nevezett filozófia alkotórészei.

Next