Állami Balassi Bálint gimnázium, Balassagyarmat, 1932
alatt él, így lesz a modern filozófia, mely nem szükségszerűen új, egykor gondolkodásának kifejezőjévé. Az irodalom és az egész szellemi élet, felszabadulva, bizonyos fokig igazolva kapcsolódik az új kinyilatkoztatáshoz, melyet az egyes írók részleteiben, vagy egészében kimerítenek és megadják ezzel azt a sajátos jelleget, melyről a kor irodalmát felismerni esetleg elnevezni lehet. Ilyen szempont vezet mikor az uj francia irodalomhoz nyúlunk, hogy Henri Bergsonnak és tanainak, az új francia irodalomra való hatását némiképen megvilágítani lehessen. Amint azonban dolgozatom címét magam előtt látva mind mélyebben és mélyebben hatoltam a kérdés tanulmányozásába, óriási adattömeg és a feldolgozandó művek olyan sokasága nehezedett rám, hogy a mai francia irodalom történetét kellett munkám alapjává tennem. Itt egyrész vizsgálat alá vettem azokat a bergsonistáknak nevezett, de kritikailag nem kimutatott bergsonizmusú írókat, akiknél a már kialakult kritikai vélemények is irányadók, másrészt vizsgálat alá vettem azokat a moderneknek nevezett írókat, akiknek eszmemenete a Bergsonéval párhuzamos, így sok szempontból hiányos irodalomtörténeti áttekintés-féle jött létre, melynek vezető szempontja a bergsoni hatás. Ezt az áttekintést egy bibliográfiai résszel egészítettem ki, melynek forrásai egyrészt a könyvalakban megjelent munkák, másrészt a különböző folyóiratokban közölt s a tárgyat érdeklő cikkek. A dolgozat természeténél és a Magyarországon végzett kutatás nehézségei miatt itt is sok a hiány. Éppen az így összegyűjtött anyag nagy mennyisége azonban talán legszemléltetőbb kifejezője annak a befolyásnak, melyet Henri Bergson olyan nagy mértékben fejtett ki az egész XIX. század végi és XX. századi szellemi életre. Egy új filozófia fellépésének körülményei. a.) 1889-ben Henri Bergson az École Normale Supérieure későbbi filozófia tanára könyvet adott ki, mely rövid időn belül közismertté tette nevét és amellyel Franciaország legnagyobb filozófusai közé emelkedett. Ez a könyv az „Essai sur le données immédiates de la conscience“ volt, melyben filozófiájának alapjait ismertette. Az utána következő években, rövidebb, hosszabb megszakításokkal folytatta munkáját, az Essai-t, több érdekes és nagyjelentőségű munka követte, melyekben a Bergsont jellemző egyszerűséggel és világossággal tárta fel azokat a tapasztalatokat, következtetéseket, új és felújított megállapításokat, melyek együtesen a bergsonizmusnak nevezett filozófia alkotórészei.