Állami Községi Polgári Leányiskola, Balassagyarmat, 1931
cer Zita 111. oszt. növendékek. 5. Urban : Régi magyar népdalok. Karének. 6. Szathmáry A szárnyaszegett turul. Szavalja: Kerekes Edit 111. 7. Chopin: Mazurka. Zongorán előadja: Skribák Mária 111. 8. Karafiáth: Emlékezés. Szavalja: Kökény Mária IV 9. Urbán : Régi magyar népdalok. Karének. 10. Igazgatói záróbeszéd. 11. Jutalom kiosztás. 12. Hiszek egy . . . 11. Egészségi állapot. A gondos, körültekintő testnevelés, az állandó sportolás sem tudta leányainkat oly edzetté tenni, hogy a betegségekkel szemben kellő ellenállást tanúsítsanak. Egészségi szempontból nagyon keservesnek minősíthető az a nehéz esztendő, melyen — a tanítás felfüggesztése nélkül — immár végre szerencsésen keresztül vergődtünk. Városi főorvosunk: Dr. Szendrő Jenő úr, ki a szem- s golyvavizsgálatokat k ízben is megtartotta s a jelentkezőket újra oltotta, hiában tette meg óvó intézkedéseit az influenza terjedése ellen, március elején a járvány oly erőre kapott, hogy mulasztó növendékeink száma naponta 80-ra 4í°/o-ra emelkedett. Súlyosbította a helyzetet, hogy a sok esetben visszatérő, vagy szövődményekkel kapcsolatos megbetegedések miatt az elmaradások megismétlődtek, vagy hosszúra nyúltak úgy, hogy hónapokon át nem dolgozhattunk teljes létszámmal. Még a vakbélgyuladás is sorozatosan lépett fel az idén nálunk s úgyszólván mindig volt a helybeli kórházban egy-egy látogatásunkra váró kis betegünk. Három növendékünk egészségi okokból volt kénytelen évközben a tanulást félbeszakítani; egy pedig: a szegény kis Buzna Lívia — bár csak a II. osztályba járt még — végleg befejezte tanulmányait. Május elején, mikor a későn érkezett, várva-várt tavaszt harangozta be a gyöngyvirág csengetyűje, a napsugár előtt kitárt ablakokon keresztül besurrant egy rémes Árny s kiszólította a mi törékeny testű, fáradt tekintetű kislányunkat a II. á-ból társnői közül. És ő ellenkezés nélkül követte az Enyészet bús szellemét, hiszen engedelmes, előzékeny, szolgálatkész volt. És ragaszkodó, meleg szívű kis teremtés, aki vágyott a szeretet után. Gyenge, gyámoltalan volt, vágyott a védő ölelés, a biztos oltalom után. S mindezt megtalálta a Jézuskánál, akihez vallásos kis szíve nagy áhítatával olyan buzgón fohászkodott. Nyitott sírjánál hűséges kis barátnője, segítőtársa, Pásztor Kata mondott megható búcsúztatót, azután otthagytuk kis Líviánkat, hadd aludjék békében s álmodjék a fehér lelkű, jó kis lányokat szerető s magához emelő Jézuskáról. A halottak kertjében új sírdomb nőtt ki a földből; az osztályteremben egy hely üresen maradt... Még egy gyásza volt az iskolának a tanítási év folyamán. Okt. 18-án kísértük csöndes nyugvóhelyére Debreczeny Márton szilágycsehi-i áll. polg. iskolai nyug. igazgatót, a helybeli polgári fiú-, majd leányiskola érdemes tanárát. Az emelkedett gondolkodású, nemes lelkű s jóságos szívű nevelőtől, megértő kortárstól iskolánk nevében a sírnál Molnár Kálmán igazgatóhelyettes búcsúzott. Az egészségügyi szempontból olyan kedvezőtlenné vált iskolai évben helyénvalónak tartottuk a tej-tízórai osztás megszervezését. A tejfogyasztás azonban — sajnos — nem öltött nálunk nagyobb arányokat, mert éppen sápadt, vézna gyermekeink java része — elég helytelenül — húzódozik ettől a tápláló italtól. Nagy rábeszélésre annyi eredményt ért el e téren buzgó gondozójuk, Erdélyi Matild tanár, hogy naponta 20 — 22 többnyire vérszegény, növésben elmaradt lányunk ivott nagy hősi elszánással meleg tejet. 12. Hivatalos iskolalátogatásban annyiban volt részünk, hogy Buday Dezső úr, számvevőségi tanácsos váratlan rovancsolás alkalmával