Bányászati és Kohászati Lapok, 1871 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1871-07-01 / 13. szám

rasztva, a Rhumkorf féle villanyindító-készülék, vagy pedig a Ho­lzféle villanygép szikrája által élénk izzásba hozatnak s ez állapotban a spectros­­coppal szemléltetnek. A 10-ik ábrán a hydrogenium színképét lát­juk, melyet három élénk vonal jellemez. Ezen vona­lak között a Cpiros vonal legélénkebb, rés­z vo­nalak pedig kevésbbé villek. Minthogy a villany­szikra a vizgőzt alkatrészeire felbontja, ez okból a hydrogén színképét láthatjuk mindannyiszor, vala­hányszor a villanyszikra nedves levegőn áthatol, a száraz levegőn áthatoló villanyszikra pedig, a hy­drogen színképét nem mutatja. Megemlítésre méltó továbbá, hogy a hydrogenium három színes vona­la, a nap színképében észlelhető C, F és G fekete vonalakkal egybeesik, miből azt következtetik, hogy hydrogenium a nap gözkörében is létezik. A 10-ik ábrán a nitrogenium színképével ta­lálkozunk, mely számos vékony és széles, különbö­ző színű csikókból áll. A nitrogénium színképe különbözik aszerint is, amint ez a Geissler-féle üvegcsőben kisebb vagy nagyobb ritkítási állapot­ban van. A 12-ik ábrában egy szénvegyület—a világító lég — színképével találkozunk. A szénvegyületek színképei különbözők, aszerint amint a szénegy hydrogénnel vagy nitrogénnel van vegyülve, s mivel a villanyszikra több elemből álló gázokat is szétbont, az összetett gáznemek színképei is ke­vésbbé állandók. A 13-ik ábrán a Bessemerlang, a 14-dik áb­rán a vas és a 15-én a mangan színképeit látjuk; az utóbbi két fémnek chlorral való vegyületei, hatályos a Rhumkorf-féle villanyindító készülék és lei­de­ni palac­k szikrája által platin csé­­szécskén elpároltatván, a spectroskop látcsövén keresztül szemléltetett. Ez utóbbi három színkép leírását más alkalommal adandjuk. A­mint már említettük a színképellemzésnek egyik fontos tényezője az, hogy a hő­­forrás kel­lő hőkifejtés mellett, lehetőleg színtelen legyen. Ezen feladatnak kétségen kívül a Bunsenféle lámpa, ha világító léggel tápláltatik, rendesen megfelel, de világító lég hiányában is sikerül a­czélt elérni, és pedig többféle módon. Először, magas fokú borszeszlánggal, mely külön aczélra készült lámpában­­ eszközöltetik és mellyel finom platin huzalra illesztett vizsgálati anyagokat egész 2000 Cels. hőfokig lehet hevíteni. (Folytatjuk.) *) Kapható Schadewellnél, Mechanikus Dresdában. Ára 2*/1 tallér. 106 A selmeczi m. k. bányászakadémia szervezési javaslata. Farbaky István rendes ak. tanár következő memoranduma alapján (Folytatás.) Vaskohászati szakiskola. | téli félévjsnyári f.év. ( hetenkénti órák elő­adás­a­k féle c .t,«e t/2 tp-SJlädcl£J fcDKD Hivatalos irány, hivatal-szervezés,| szabványok .....................— — 2 — Könyvvitel .................................... 1 --— 1 — "Váltó törvény................................ Franczia és német nyelv, tornászat ' ---# 1 — az egész tanidényen át. Gépészeti és építészeti szakiskola. Első évfolyam. (Mint az előbbeni szakiskoláknál). Második évfolyam. Mennyiségtan II. rész.....................3 — 2 Elemező erőműtan..........................6 2 5 2 Ásványtan és földtan encyclopsidiája5 — — Geodesia I. rész .......1---— 4_ helyszínrajz, térképelés . .— — — 4 Építészet I. és II. rész, építészeti rajz...............................5 6 3 3 Architectonicus alaktan, rajz . .1 2 1 2 Víz és útépítészet, rajz ....— — 3 3 Gépelemek szerkeztése és rajzolása— 3 —— A hőnek erőműtani elmélete . .— — 2 — — 1 — 8 — 4 2 2 2 2 1 1 1 Dolgozatok a gépműhelyben . .— Hamadik évfolyam. Géptan és Gépszerkezettani. II. rész, 10 — 1— gépészeti rajz, tervezés . .— Tantárgyak.· Újabb mértan...............................1 — — Vasgyári gépek ismertetése és el­­ mélete....................................— —­­ Vasút és híd epidészet, rajz . . . A vaskohászat és vasgyártás ency­clopediája...............................2 — 1 — Vasöntészet, mintázás .... Aknaépületek, gépházak stb. ter­vezése ... .....................2 1 2 Bányaműveléstan és érczelőkészítés encyclopádiája.....................4 — — — Gépészeti iparműtan.....................1 3 ~

Next